Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-25 / 252. szám
1983. október 25., kedd o flz ügyfél kényelméért... Műszaki vizsgáztatások nyomában Hol vannak már azok az idők, amikor az autótulajdonos szabadsága terhére, órákat várakozva önmaga vitte kocsiját a műszaki vizsgára? Lehet-e kétséges, hogy az 1976 óta bevezetett hely- beni vizsgáztatás jó Ötlet, okos kezdeményezés volt az autójavító vállalatok, szövetkezetek részéről? Ezzel jócskán levették a gondot a gépkocsi-tulajdonosok válláról. Az ügyfélnek nem sok dolga van. Bejelenti; beviszi, és a műszaki előkészítés után levizsgáztatva, érvényes papírokkal együtt . átveszi gépkocsiját. O Békéscsabán, a Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet udvarán katonás rendben, javításra várnak a különböző típusú személygépkocsik. Ügy tűnik, hogy az itt dolgozó szerelők el vannak látva munkával. — Szerencsére kihasznált a kapacitásunk — tájékoztat Mogyorós Gyula üzemvezető. — Szeretnénk a műszaki vizsgára érkező kocsik javításának. vizsgáztatásának „menetrendjét” megismerni. — Ha jól emlékszem, a Generál 1976-ban kapott „zöld utat” az Autófelügyelettől arra; hogy mindent a helyszínen intézhessen. A „mindent” azt jelenti, hogy ügyfeleink jelzik, ha vizsgáztatni szeretnék lejárt műszaki vizsgás gépkocsijukat. Mi a feljegyzéseink alapján kijelöljük az időpontot, .majd a programozás szerint mehet a javítás, vizsgáztatás és az adminisztráció. Beszereztük az összes, Magyarországon található mérő- és vizsgálóeszközt: az oszcilloszkó- pos motorvizsgálón, a görgős fékvizsgálón keresztül a szén- monoxidot mérő műszerig, mindent, amire szükség van. — Bármilyen típusú gépkocsit vállalnak műszaki felkészítésre? — Csak a Trabant, Wartburg, Skoda, Lada, Moszkvics és Polski Fiat kocsikat. Más típusokat az alkatrész beszerzésének bizonytalansága miatt nem vizsgáztatunk. — Az Autófelügyelet nem is vesz részt a zárttechnológiás vizsgálatban? — Nem minden esetben. De szúrópróbaszerűen nemegyszer felkeresnek bennünVízkészleteink alakulása A víz a hetvenes években világszerte — mindenekelőtt a rejlett országok térségében — megszűnt korlátlanul rendelkezésre, álló, szabad vagyon lenni; korlátozott gazdasági erőforrássá vált. amellyel takarékosan kell gazdálkodni — hangoztatja az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya, amely a vízgazdálkodás helyzetét elemzi. foglalkozik a fejlesztés lehetőségeivel, és a téma számos nemzetközi összefüggését is feltárja. A hazai vízkészlet alakulását befolyásoló tényezőket sorra véve a tanulmány megállabltja: vizeink mennyiségi és minőségi igénybevétele a következő évtizedekben jelentősen nőni fog. Az élelmiszer-termelés fokozásához a mostani 200 ezer hektár öntözéses területet fokozatosan legalább 600 ezer hektárra kell böviteni. Az urbanizáció előrehaladtával a lakosság is több vizet fogyaszt. Ezzel kapcsolatban a tanulmány arra figyelmeztet: amig az NSZK-beli Majna-Frankfurtban a következő évtizedre 200 liter fejenkénti és napi vízfogyasztást jeleznek, addig hazánkban egyes — meleg vízzel is ellátott — budapesti lakótelepeken már most 500 liter viz fogy. Ez pedig már nem a szükséges igényeket kielégítő, hanem pazarló fogyasztás, amelyet fejlesztési eszközökkel nyomon követni nerá lehet. A Szerzők, ezért különféle intézkedéseket javasolnak a tényleges szükségléttől alaposan elrugaszkodó túlfogyasztás megakadályozására- ..... A vízkészletek minőseget jellemezve a tanulmány utal az 1979. évi széles körű vizsgalat eredményeire: hogy a felszín alatt növekszik a nitrátos szeny- nyeződés. ami éppen a legértékesebb vízkészletet, az ivóvíz legfőbb forrását jelentő rétegvizet veszélyezteti. A szennyeződést elsősorban az okozza, hogy az utóbbi évtizedekben sokkal gyorsabban nőtt a vízellátó hálózat, mint a csatorna- rendszer, továbbá. hogy heket. Egyébként vannak esetek, amikör a gépkocsit az Autóíélügyelethez szállítjuk, így azokat, amelyeket vonóhoroggal szerelünk fel, vagy amelyeken karosszériát, esetleg alvázat cserélünk. Megállapodás szerint heti két alkalommal fogadják a hozzájuk bevitt járművet vizsgáztatásra. Meg kell említenem, Hogy nagyon jó az együttműködésünk az Autófelügyelettel. O A Békéscsabai Autójavító Vállalat hatalmas területén is jócskán látunk várakozó gépkocsikat. — Igen, most nappal még csak-csak. De nézzen be este 6 óra körül, embereinknek, alig van munkájuk — kezdi a beszélgetésünket É. Tóth József igazgató. — Pedig mi — ellentétben a Generállal — tehergépkocsik javításával. vizsgáztatásával is foglalkozunk, szintén zárttechnológiás rendszerben. Az összes szocialista országban gyártott és hozzánk beérkezett gépkocsi- típusok javítását, vizsgáztatását is ellátjuk. Ezenkívül a kis és nagy tehergépkocsik többségét is vállaljuk, mint például a Barkas, Zsuk, Nysa, az UAZ. A nagy teherkocsik közül elsősorban az IFA, ZIL és az NDK pótkocsikat fogadjuk. — Itt jegyzem meg — kapcsolódik a beszélgetésbe Zentai György főmérnök —, hogy ezeket a környéken sehol sem vállalták javításra. Most mi bevezettük ezt a szolgáltatást, és nemcsak javítjuk a pótkocsikat, hanem le is vizsgáztatjuk. — Hogy vannak ellátva mérő- és vizsgálóeszközökkel ? — Nem mondom, hogy nem tudnánk korszerűbbet elképzelni — mondja Zentai György —, de a meglevőkkel is tökéletesen el tudjuk látni a javításokat, beméréseket. 1984-re ígéretet kaptunk egy új, korszerű, hazai gyártmányú futómű-beszabá- lyozó leszállítására. Mi havonta átlagban 100 személygépkocsi és 10—15 nagy tehergépkocsi vizsgáztatását teljesítjük. Hogy ez a szám jövőre nő-e vagy csökken? — azt hiszem, erre nincs ember, aki egyértelműen válaszolni tudna . .. Béla Vali lyenként és esetenként megszegik a mezőgazdasági vegyszerek tárolására, felhasználására vonatkozó előírásokat. A hulladé- . kokat sem helyezik el kielégítő módon, és szerepet játszik még több más hátrányos körülmény is. Mindez előrevetíti a vízkészletekkel kapcsolatos jövőbeli teendőket is. A tanulmány rámutatott arra: a felszíni vizek minőségének romlása megállítható. Ehhez azonban mihamarabb túl kell lépni a jelenlegi nem elég korszerű és a szennyeződést még lehetővé tevő műszaki színvonalon, A fejlettebb technológiák alkalmazásával ugyanis csökken a szennyeződés mértéké is. A jövőben ezért szigorúbban kell érvényesíteni a vízkészletek tisztaságát védő törvényes előírásokat. A további szennyeződés megállítására gyorsítani kell a csatornahálózat kiépítését. A növekvő vízigényt a víztározórendszerek, valamint az úgynevezett vízátvezetések bővítésével lehet kielégíteni. Jelenleg több. mint 300 millió köbméter tározótérfogat áll a vízgazdálkodás rendelkezésére, ami a mostani adottságok mellett, megfelelő fejlesztéssel a természetes készletek 0 százalékos növelésére alkalmas. A vízátvezetések — amelyek a vízkészlet térbeli átcsoportosítását teszik lehetővé — egy-egy térség ellátásánál kaphatnak az eddiginél nagyobb szerepet. A tanulmány sürgeti a számítógépes vízrajzi információsrendszer létrehozását. Ennek megvalósítását egyébként a vízügyi szolgálat számítástechnikai eszköztára lehetővé teszi. A rendszer komoly segítséget adna a vízkészletek mennyiségi és minőségi állapotának a számbavételéhez, valamint vízgazdálkodási előrejelzésekhez. Végezetül szorgalmazzák a vízkészletekkel kapcsolatos közfelfogás me'változtatását: a víz nagyobb megbecsülését. Nagykamarási Ságvári Tsz Egy szép őszi napon Nem pusztán az illem visz a nagykamarási Ságvári Tsz elnökének irodájába. Kovács Ferenc elnök, beosztásánál fogva tisztában kell legyen a közös gazdaság helyzetével, az éppen aktuális munkák haladásával. Nem csalódunk, néhány perc alatt tömören összefoglalja a legfontosabbakat. — Három munka köti le most minden erőnket — kezdi Kovács Ferenc —, a cukorrépa, a kukorica betakarítása, és a búza vetése. A napi jelentés szerint ma. október 19-én az 1800 hektár kukoricának a kétharmadát kombájnoltuk le, a 352 hektár cukorrépának a felét. Ez- utóbbiból állhatnánk jobban is. de a gyár ütemezi a szállítást, ahhoz igazodunk. A majdnem ezerötszáz hektárnyi búzából ezret vetettünk eddig el. A kukoricából meglesz a nyolc és fél tonnás átlag. A cukorrépa kevesebb a tervnél, de magas a cukortartalom, ami úgy tűnik, fedezi a kiesést. Mint mondja, a Ságvári nem számít aszály sújtotta tsz-nek. de azért náluk is eshetett volna több eső. A gazdaság helyzete stabil: van elég takarmány a közös és a háztáji állatállománynak. Gondtalan télnek néznek elébe. Csak a jövő évi szabályzók miatt fáj a fejük. Az idén tízmilliós nyereségre számítanak, az új közgazdasági szabályzók jövőre ugyanekkora elvonást jelentenek a gazdálkodásukban. — Az természetes, hogy megpróbálunk takarékoskodni — folytatja az elnök —, de figyelembe kell venmutatkoznak. Beszélgetőtársaink: Alycsik Ferenc, Tóth Tamás, Hudák Károly, ifjú Alycsik Ferenc és Szucsik Zoltán — valamennyien farosok. — Miért nem állnak a vetőgép végén, ha faros a beosztásuk? — kérdem Alycsik Ferencet. — Erre az IH—6200-as vetőgépre már nem kell kísérő. Jobb is, mert minden vetőgép nagyon ráz. ráadásul az ember nyeli a port. Mi most a gépet töltjük fel vetőmaggal, az a dolgunk. Igen. az ifjabb Alycsik a fiam. Mondtam, hogy így legyünk egy csapatban, fiatalok és idősebbek. Mert mi. öregek már nem nagyon bírjuk a nehéz, hatvan kilós zsákokat emelni, együtt jobban megy az is. Az jgazi persze az volna, ha már a feltöltést is gépesítenék. Amit lehet géppel is csinálni. azt miért ne? Én jövőre megyek nyugdíjba: várom már. mert rám fér a pihenés. A háztájira tereljük a szót. Elmondják, hogy a farosoknak nemigen van idejük másra, csak disznótartásra. Megkapják a tsz-től a háztáji kukoricajárandóságot. és azzal hizlalják az állatokat. Így több pénzhez jutnak, de ha megdrágul a táp, inkább lemondanak a sertéstartásról. A rádióban hallották, hogy a jövő év elején felárat adnak a sertéshús után. igyekeznek akkor leadni egynéhány hízót. A munka mellett szó esik a pihenésről is. Volt már máskor is, és most is szeretnék. ha a tsz rendezne egy kis összejövetelt a vetésben résztvevőknek. Egy ni, hogy annak is van észszerű határa. A műtrágyát ki kell adni, mert akkor nem terem semmi, a vegyszerekre szükség van, üzemanyag nélkül nem mennek a gépek. Számolgatunk, latolgatjuk, mit tegyünk a talpon maradásunkért, de eddig nem sokra jutottunk. kis ebéd, sörözgetés, beszélgetés — szükség van arra is. nemcsak a munkára. % Űjra az UAZ-ba ülünk. A főagronómus a közelgő búcsúról beszél. A múltkor a Gyakran cltömódnck a forgo részek. Nagy Béla és Rehák Sándor a cukorrépa-betakarítónál tsz egyik falujában. Nagykamaráson volt, most Almáskamaráson lesz. És bizony, az emberek kérik, ne kelljen dolgozniuk aznap. Mit tehet a szakvezetés? Enged. A munkaszervezésben az ünnepeket is figyelembe kell venni. Már csak azért is, hogy később mindenki jobb hangulatban dolgozzon. Áthajtunk a falun. Almáson — ahogy itt mondják. Az utcák kihaltak, az egyik ház előtt néhány öregember sütkérezik. Egy másik házat idős asszony fest sötét rózsaszínűre. A szép őszi nap alkalom a télre készülődésre. A cukorrépatábla mellett, jókora répahalom. Maguk a répatestek nem valami hatalmasak. — Mértek már benne tizenkilenc százalék cukrot is — mondja Urbán András —, az átlag is tizenhat felett van. És ez nagyon fontos, hiszen nem a répa tömege, hanem a cukor után fizet a gyár. Két hatalmas sárga gépmonstrum rója a földet. Az egyik vezetője Rehák Sándor, meglepően fiatal ember. Kérem, mondja el, milyen az a gép, amin dolgozik? — RTA 602-es, hatsoros, kétmenetes cukorrépa-be- takarító. Hárommillióért vette a téesz. ez a második évem rajta. Olyan jó közepes gép. ha normális a terep. Most nem túl jól hajt, mert nedves a répa és sok a gaz. Közben leparkol a másik gép is; vezetője Nagy Béla. Szinte hihetetlen, hogy a fiatalembernek már három gyereke van. Ő sarko- sabban fogalmaz, amikor a gépről kérdezem: • — Annak kéne ráülni, aki csinálta! Gyakran eldugulnak a forgórészek, s nekünk ki kell szállni, megtisztítani. Ha minden rendben, egy hektárt megcsinálok egy óra alatt, de most nehezebb a helyzet, a gyom miatt. Pedig kell a pénz, mert a három gyerekre elmegy szinte az egész fizetésem. Arra a kérdésre, hogy miért nem kerestek könnyebb munkát, elmondják: kötődnek a faluhoz, a családhoz és csak a téeszben van munkalehetőség. Ha nem is köny- nyen, de megélnek. Nem tartjuk fel tovább őket, hiszen teljesítményben dolgoznak, az idő náluk szó szerint pénzt jelent. . M. Szabó Zsuzsa — Erre a gépre már nem kell felállni — mondja Alycsik Ferenc (a kép jobb szélén, mellette a fia) © Beszélgetésünkbe bekapcsolódik Urbán András főagronómus, aki felajánlja, hogy körbevisz a határban. A kiszolgált UAZ-terepjáró- ra mutat: — Ez a poros autó az enyém. És kérdezzenek nyugodtan, mert magamtól nem sokat beszélek. Megszoktam, hogy egyedül járom a földeket, és gyakran nincs kivel szót váltani. Mint kiderül, egész napja az UAZ-hoz köti. Általában 70—80 kilométert szaladgál vele, de volt már, hogy 180 kilométert mutatott az óra. Első utunk az almáskama- rási részbe vezet. A tábla szélén zsákokkal megrakott pótkocsi áll, mellette férfiak sütkéreznek a napon. Közeledtünkre felállnak, beTraktorok róják a sorokat Fotó: veress Erzsi
