Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-25 / 252. szám

1983. október 25., kedd Nem minden maradt a régi A községtrió egyik tagja sem fekszik a főút mellett, de mindhárom gyorsan be­kapcsolódik a 44-es út vér­keringésébe. A három köz­séget egymástól csupán né­hány kilométer választja el. Még kevesebb az a távolság, amely e települések fejlő­déstörténetében, jelenlegi helyzetében, sajátos problé­máiban tapasztalható. Nem véletlen, hogy Csa- bacsüd, Kardos és örmény­kút ma már nem csupán a kisujját nyújtja, hanem két kézzel kapaszkodik egymás­ba. Intézményesen is, hiszen 1982. január 1-én megala­kult a közös tanács, s ezzel a három kisközség nagyköz­ségi rangra emelkedett. A megyében egyedülálló volta falutrió megszületése. Ter­mészetesen sajátosak azok a gondok is, amelyeket ez a helyzet felvetett a gazdasági és a kulturális életben egy­aránt. A változás már jóval a közös tanács megalakulá­sa előtt megkezdődött. Ele­inte ösztönösen, azután már tudatosan karolt egymásba a három falu. Mint minden új­nak, ennek is voltak persze ellenzői. Akik nemrég be­vallották: kellemesen csa­lódtak. Látványos változásokat hiába keres a kívülálló. Olyan változások, amelyek jelentősek az itt élők szá­mára, viszont már történtek bőven. Új tanácselnök áll például az immár nagyköz­ségi feladatokat ellátó csaba- csüdi tanács élén. Frankó János rövid ideje van itt, de mint a község szülötte, s a szarvasi járási pártbizottság Kétezerhatszáz lengyel intézmény, illetve a magyar nyelv és kultúra iránt ér­deklődő ember, s Lengyel- országban dolgozó magyar kapja a Varsói Magyar Kulturális Intézet havi programját ismertető pi- ros:fehér-zöld fedelű füze- tecskét. A műsorfüzet a Marszalkowskán, Varsó egyik legforgalmasabb utcá­ján levő magyar intézetbe invitálja az érdeklődőt. Ab­ba az épületbe, amelynek földszintjén a magyar élel­miszerekkel az átlagosnál jobban ellátott élelmiszer- bolt előtt szinte mindig hosszú sor kígyózik, de nem panaszkodhat érdektelenség­re a mellette levő bolt sem, ahol magyar kiadású köny­veket, népművészeti tárgya­kat, ajándékokat, újságo­kat árulnak. Az emeleten van a könyvtár és az olvasó­terem. Szombat kivételével — ami Lengyelországban a szolgáltatásokban is szinte százszázalékos kimenőnap — mindennap nyitva van­nak a magyar kultúra var­sói ..követségének” kapui: volt munkatársa, jó] ismeri a három település életét. — A hatvantagú tanács összesen négyezer-ötszáz em­bert képvisel, ebből 2500-an Csabacsüdön, 1200-an Kar­doson, 800-an pedig ör- ménykúton élnek. A tanács­tagok megjelenése a tanács­üléseken 83 százalékos! Nem­csak ez a szám, hanem a hozzászólások is bizonyítják, mennyire érdekli az embe­reket mindaz, ami lakóhe­lyükkel kapcsolatos. Az ér­deklődésen túl segítőkészség is bőven van a lakosságban. „ÁSÓT RAGADTUNK ...” Színes fényképet mutat a fiatal tanácselnök; maga ké­szítette a felvételt a csaba- csüdi iskola társadalmi mun­kában hozzáépített új szár­nyáról. A meglevő 11 mellé még két tanteremre volt szükség ahhoz, hogy elfér­jen a 300 gyerek — meséli. — Jól emlékszem: július 15- én ásót ragadtunk, és el­kezdtük ásni az alapokat. A szocialista brigádok, a szü­lők nem sajnálták az időt, a fáradságot, de alig volt bent akkoriban valaki a ta­nácsnál is. Még a kocsmából is jöttek, amikor valaki be­nyitott, hogy friss munka­erőt toborozzon. Az új isko­laszárny időre elkészült; 850 ezer forintot- vitt el. ebből 300 ezret tett ki a társadal­mi munka. Kardos és örménykút la­kossága sem szűkölködik lel­kesedésben. munkakedvben. Az örménykúti iskolába nemrég közoonti fűtést sze­reltek, bitumenes sportpá­lyát építettek hozzá. Kardo­son tetőt cseréltek, és más használható a könyvtár, in­gyen lehet filmet, kiállítási anyagokat, könyveket, fotó­kat. egyéb információs anyagokat kölcsönözni. Ked­den. szerdán és csütörtökön van műsor a magyar mozi­ban: magyar, filmeket vetí­tenek lengyel nyelvű szöveg- alámondással. Ezen a héten például a magyar filmkriti­kusok díjával kitüntetett filmek közül az „Ajándék ez a nap”-ot vetítik, majd pedig Sándor Pál retrospek­tív sorozatának negyedik filmjét, a „Régi idők foci­ját” lehet látni a kicsi, de kényelmes mozitermében. Az intézet nemcsak Var­sóban népszerűsíti a magyar kultúrát. Évente általában kétszer vidéken magyar na­pokat rendez. Egyet ősszel, egyet tavasszal, április ne­gyediké környékén. Mint Budai János, a Magyar Kul­turális Intézet igazgatóhe­lyettese Scipiadesz Ivánnak, az MTI varsói tudósítójá­nak elmondta, az érdeklődés olyan nagy, hogy évente többször is tudnának ma­gyar napokat, vagy heteket felújítási munkákat végez­tek — társadalmi segítség­gel. A csabacsüdi és az ör­ménykúti iskola közös igaz­gatósággal működik. Csaba­csüdön a tanács, a másik két községben pedig önálló gazdasági alappal rendelke­ző gondnokság irányítja az oktatás gazdasági ügyeit. NEM TÜL GYAKRAN, DE TALÁLKOZNAK A közművelődésben vajon milyen változást hozott ez az új közigazgatási forma? Három intézmény működik itt, amelyek közös költség- vetésből gazdálkodnak. — Próbáljuk megosztani a feladatokat, figyelembe vé­ve mindegyik művelődési intézmény sajátosságát — mondja Kiss Illésné, a csa­bacsüdi művelődési ház és könyvtár igazgatója. — Ná­lunk például tágas, 250 em­ber befogadására képes a nagyterem. Ezért ide tervez­zük a nagyobb rendezvé­nyeket. a műsoros esteket, a színházi előadásokat. Nem­rég tartottuk például a szlo­vák küldöttválaszté gyűlést, amelyen mindhárom telepü­lés szlovák lakossága részt vett. Rendszeresen küldünk plakátokat, meghívókat a táncos rendezvényekre. a nótaestekre is. Jól működő nyugdíjasklubunk van. Ügy tervezzük, hogy rendbe hoz­zuk az előteret, így végre állandó helyük lesz az idő­seknek. Itt találkozhatnának, közös programokat tervez­hetnének a három község öregjei. Kiss Illésné szerint „nagy­jából minden úgy megy. szervezni. Csak hát a szű­kös anyagi keretek ... A rendelkezésre álló pénz nagy részét elviszi a műsorfüzet nyomtatása, az állandó szol­gáltatások költsége. A nép­szerű kultúrabolt, és a rend­kívüli forgalmat lebonyolító magyar lemezbolt bevétele más zsebbe megy. Az idén Krakkóban voltak magyar napok a tavasszal, szeptem­ber végén, október elején pedig Bydgoszczban. Budai János az ilyen nagyszabású rendezvényso­rozat kulisszatitkaiba be­avatva elpanaszolta, hogy nehéz dolguk van a hazai művészek toborzásával. Le­het. hogy az otthoni tájékoz­tatás is tehetne valamit azért, hogy megkönnyítse kultúránk népszerűsítőinek munkáját. A varsói intézet éppen az idén harmincöt éves. Ami­kor 1948 novemberében megnyitották, ez volt az el­ső magyar kulturális intézet a kelet-európai szocialista országokban. Nagyjából a jubileummal egy időben szervezik meg a magyar és a mint régen”. Nem túl gyak­ran, de találkoznak a mű­velődési intézmények veze­tői, hogy egyeztessék elkép­zeléseiket, programterveiket. Talán ebből az alapállásból kialakul később egy jó] ösz- szedolgozó, a feladatokat megosztó, egymást szakmai­lag segítő népművelő közös­ség. EGY NAPOT AZ INTÉZMÉNYÉRT Kardoson az utóbbi évek­ben nem keveset költöttek a közművelődésre. A tanács­háza emeletéről néhány éve költözött egy felújított épü­letbe a községi könyvtár. A hangzatos klubkönyvtár ne­vet kapta a község centru­mából kissé kieső intézmény. KISZ-klub, mozi működne itt, ha a rosszul fűthető he­lyiség, s a szervezés hiá­nyosságai nem szüntetnék meg a meglevő csekély ér­deklődést is. Klimaj András, a klub­könyvtár vezetője az egyet­len működő olajkályha mel­lett olvasgat. Egyedül van az egész épületben. Nem titkolja, hogy kicsi a for­galom, de reménykedik. — Hamarosan elkészül az új kulturális intézmény. A tanácsháza mellé épített új szárnyban kap majd helyet egy nagyterem, a könyvtár és néhány klubhelyiség. Megoldódik a fűtés is, s a korszerűbb környezet talán jobban vonzza majd az em­bereket. Annál is inkább, mert az „Egy napot az in­tézmény megvalósításáért!” akció keretében a lakosság segítségére is számít a nagy­községi közös tanács. A klubkönyvtár bejárati ajtajánál a csabacsüdi mű­velődési ház hirdeti prog­ramját. Ez is egy lépés; a többi már hozzáállás kérdé­se. Gubucz Katalin lengyel kulturális, illetve művészeti minisztériumok közreműködésével a magyar és a lengyel rádió közös irodalmi műsorát Juhász Gyula, Nagy Lajos és Ba­bits Mihály emlékére, amelyhez kapcsolódva ké­sőbb műfordítói pályáza­tot is hirdetnek. A magyar intézet profiljá­ba beletartozik a nyelvok­tatás is. Nehéz nyelvünk meglepően sok érdeklődőt vonz. Van, aki nem sokáig - bírja, ám minden évben akad néhány, aki örökre el- jegyzi magát a magyar nyelvvel, a tanulmányokat később magasabb szinten folytatja. Az intézet magyar nyelvtanításának legmeg­győzőbb élő reklámja az a két lengyel fiatalasszony, aki a magyar kurzus egy­kori végzőseként az inté­zet épületében található MALÉV-képviseleten dol­gozik. Csinosságuknál, ud­variasságuknál talán csak szép magyar beszédük elbű- völőbb. S. I. Magyar kultúra Varsóban KÉPERNYŐ Még a múltjukra büszke „tévés-rókák” is tudják, hogy a televíziózás, mint az egyik legújabb művészeti ág (és lehe­tőség) kitalálatlan. A műsorok jelentős része nem igazi té­véműsor. Amit látunk, az nemegyszer jobban megélne fil­men, máskor nem nő túl egy újságcikk, vagy rádióműsor illusztrációján. Ez nem magyar probléma. Majd minden or­szágban kutatják, kísérletezik, vitatják az előrelépés útjait. Mitől lesz egy tévéműsor csakis tévéműsor? Hogy ugyanazt a történést, gondolatot teljesen más eszközökkel közelíti meg. mint a különböző művészeti ágak, hírközlő formák. A te­levízió leghamarabb a sportközvetítésekben találta meg sa­ját formanyelvét. Azt sem nehéz megjósolni, hogy legto­vább a tévéjátékok és tévéfilmek kitalálásán lesz kénytelen fáradozni. A tévéjátékoknak hívott fényképezett színházi előadások még sokáig zsákutcát jelentenek majd. Egészen más látásmódra, és láttatásra volna szükség, mint amit ezen játékok és alkotóik képviselnek. Megszoktuk már, hogy olyanok, amilyenek, de ettől még szánalmasan unalmasak. Eddig alig néhány tévéjátéknak sikerült eredményesen, „té­vés-aggyal” újraértékelni az olyan fontos fogalmakat, mint: a tragikum, komikum, vagy a színészi játék (színészi je­lenlét). Aki azt hiszi, nem nagy ügy, hívjuk segítségül a film kétszer akkora tapasztalatait: téved. A film ugyanis nagyon más műfaj. Már csak méretei, kollektív élvezete miatt is. Zsákutca a túlzott technicizmus is. Régi dolog, a technika nem lehet egy művészeti alkotásban cél, csak esz­köz. Mit tehetünk? Várunk a tévéfilmek és -játékok töké­letesedésére. Élvezzük azokat a műsorokat, amik könnyebb helyzetben lévén, már kitalálták önmagukat. Ilyen a Hír­adó, jó néhány politikai műsor (A Hét, Panoráma. Fórum), egy-egy jól sikerült kerekasztal-beszélgetés, könnyűzenei félóra. Igazi tévéműsor az Ablak. Naturalisztikus formanyelve nem kis terhet ró a résztvevőkre. Hibázhatnak, bakizhat­nak, de a bajból úgy kell kimászniuk, hogy az elmondandó lényege sértetlen maradjon, s képesek legyenek pirulás, he­begés, jegyzetbe-kapaszkodás nélkül is célba juttatni a mondanivalót. A rendezetlenség mögött rutin, és természe­tes viselkedés húzódik. Ezekkel, és a nézőt szerető, kedve­sen összemosolygó, egyéni hanggal végig magukra vonzzák a figyelmet. Ott érezhetjük magunkat a stúdió zűrzavaros világában, ahol az értő elme szemünk láttára teremt ren­det és értéket. Néhányan elsétálnak a kamerák előtt, má­sok megpróbálnak a kamerák alatt lebújva helyükre oson­ni, persze fél sikerrel, s mégse zavar. Átszólnak egymásnak, későn ér oda az operatőr a megszólalóhoz, ez se baj. Vala­ki tátog. mert megszólalás után nyomta meg a mikrofon gombját, megint mások egymás szavába vágva érvelnek, mégis mindent értünk. Mi az oka? Szerintem csak annyi, hogy tudják, mit akarnak. Ez mindenesetre követendő. Az életszagú rendezetlenség már kevésbé. Ez, az Ablaké (és még néhány más műsoré). Az Ablak sikeres formanyelvi kísér­lete viszont erőt adhat jó néhány más műsor elmélyült, bá­tor és ötletes újragondolására. Apróságnak látszik, és mégse az, hogy a televíziós műso­rok feliratai, emblémái, az órák. a szünetjelek, főleg a sió- diók paravánjai feltűnően rossz állapotban vannak. Folto­sak, kopottak, gyűröttek, fakók. Kicsit túlzottan is hétköz­napi jelleget kölcsönöznek a műsoroknak. Csakhogy a be­mondók, műsorvezetők jól öltözöttsége, kamerára smin- keltsége (szerencsére) nem ezt hangsúlyozza. Attól, hogy a tévé családtagként, közvetlen hangnemben szól hozzánk, még nem örülnénk, ha topis szerkókban, oTthonkában, für­dőköpenyben, mackóban szólalnának meg a bemondók és a műsorvezetők. Remélem, nem ez a jövő. Inkább a tönkre­ment eszközök cseréje. Lehet, hogy az állapotuk közelről nem feltűnő. Azt tudom javallani: tévések, néha nézzék a tévét! Tanulságos. Ungár Tamás Tájmúzeum lesz a tokaji görög kereskedőházitól Az év végére befejeződik a Tokaj főterén álló, XVIII. században épült egykori gö­rög kereskedőház műemléki helyreállítása, jövőre pedig megnyílik benne a világhí­rű borvidék emlékeit be­mutató tájmúzeum. A Műemléki Felügyelőség és a Borsod megyei Tanács anyagi hozzájárulásával helyreállított egyemeletes épületben mintegy 600 négy­zetméternyi kiállítási teret képeznek ki. A boltíves pin­cehelyiségekben mutatják majd be a szőlő feldolgozá­sához egykor használt esz­közöket, faedényeket, vilá­gítóeszközöket. A földszinten időszaki kiállítások lesznek, az első emeleten — ahol a helyreállítás során kiegészí­tették az egyes szobákban feltárt freskótöredékeket — bemutatják, hogy milyen volt az élet az egykori hegy­aljai mezővárosokban. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.27: Oj korszak az űrkutatás­ban. 8.57: Operafelvételekből. 9.36: Találkozás a Hang-villá- ban. 10.05: MR 10—14. 10.35: Kamarazene. 10.58: Nótacsokor. 11.41: Irodalmunk a felszabadu­lás után. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Szüreti népdalok. 15.28: Kisiskolások műsora. 16.00: Bakaruhában, (rádiójáték). 16.45: A Pénzügyőr zenekar ját­szik. 17.05: Esték az Almássy téren. 17.30: Kovács Andor gitározik. 19.15: Operaáriák. 19.55: Tudomány és gyakorlat. 20.25: Népdalok. 20.55: A szent család (hangjá­ték). 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Morley-madrigálok. 22.41: Kockáztattam. 22.51: Solomon zongorázik. PETŐFI RÁDIÖ 8.05: ökrös Oszkár cimbalmo- zik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Ifjúsági könyvespolc. 12.35: Melódiákoktól. 13.30: Kórusmuzsika. 13.45: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 18.00: Kamasz-panasz. 18.35: Gramofonalbum. 19.15: Tudósítás a tornász-világ­bajnokságról. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Orfeusz az alvilágban. 21.10: Mont Klamott és környé­ke. 22.00: Tizenkét szék (regény). 22.34: Slágerek. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zenekari muzsika. 10.30: A 13. drezdai nemzetközi dixieland-fesztivál. 11.05: Operafelvételekből. 11.44: Vonósnégyesek. 13.07: Századunk zenéjéből. 14.01: Irodalmunk a felszabadu­lás után. 14.21: Szimfonikus zene. 16.00: Ismered a Háry Jánost? 16.31: Mozart: Esz-dúr diverti­mento. 17.15: Labirintus. 17.30: Külpolitikai arcképcsar­nok. 17.50: Címszó a lexikonban? 18.00: Könnyűzene szintetizátor­ra. 18.14: Az eladott menyasszony (opera). 19.05: 20. századi magyar politi­kusok. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. Közben: 20.20: Afrikai irodalom. 20.40: A hangverseny közvetíté­sének folytatása. 21.30: Népdalok. 21.50: Két versenymű. 22.30: Operaest. SZOLNOKISTŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Fórum Mezőtúr sportjáról. Helyszíni közvetítés a vá­rosi helyőrségi művelődési otthonról. Műsorvezető- szerkesztő: Tamási László. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Rick James felvételeiből. 18.26—18.30 : Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Élővilág. 8.35: Iskolatévé: Magyar iroda­lom. 9.05: Francia nyelv. 9.25: Iskolatévé: Fizika. 9.50: Ne váljatok el szerettei­tektől (film). 11.05: Egy táj anatómiája (rö­vidfilm) . 15.00: Iskolatévé: Nevelési hely­zetek. 15.25: Deltácska. 15.45: Adni, kapni jó! 16.00: Iskolatévé: Magyar iroda­lom. 16.45: A zöld erdő meséi. (rajzfilmsorozat) XIII/9. 17.15: örökzöld dallamok, (ism.) 17.55: ..Csókolni való szer...” 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Mike Andros (bűnügyi filmsorozat). 20.50: Stúdió ’83. 21.50: A nevem: Gyurkó Mihály- né. 22.00: Felkínálom — népgazdasá­gi hasznosításra. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Emlékezés egy nagy mu­zsikusra. 20.45: Kertünk — udvarunk, (riportműsor, ism.) 21.05: Tv-híradó 2. 21.30: Bűnbánat (film). BUKAREST 16.05: Népdalok. 16.25: Fiatalok klubja. 17.00: Diákfórum. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: A román néphadsereg tisz­teletére. 20.50: Kortársaink. 21.05: Nemzetközi tv-hírek. 21.35: A filmművészet mesterei. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: A nagy kikötő. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Érdekes utazás. 17.40: Hírek. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Néző szerkesztő — köny- nyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Témák és dilemmák — belpolitikai adás. 20.45: Lottósorsolás. 20.50: Reklám. 20.55: Sakkozók, (játékfilm). 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: A könyv ideje. 18.45: Tv-napló. 19.00: A világ titkai —* tudomá­nyos sorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Zene a műteremből — könnyűzenei adás. 20.45: Reklám. 20.50: A forradalom, amely fo­lyik — dokumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. MOZI Békési Bástya: Ez igen. Békés­csabai Szabadság, de. 10 és du. 4-kor: Repülő szélmalom, 6 és 8-kor: Kirándulás gyilkosságok­kal. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Hófehérke és a hét törpe, fél 8-kor: Tanú ne maradjon. Gyu­lai Erkel, fél 6-kor: Tündér La­la, fél 8-kor: Anna és a vám­pír. Gyulai Petőfi, 3 és 5-kor: Elévülhetetlen bűntett, 7-kor: Sógorok, sógornők. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Tirnovói cárnő, fél 6 és fél 8-kor: Jézus Krisztus szupersztár.

Next

/
Thumbnails
Contents