Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-25 / 252. szám
NÉPÚJSÁG 1983. október 25., kedd Luther-megemlékezések Luther Márton születésének 500. évfordulójáról tudományos konferenciával, kiállítással és hangversennyel emlékeznek ezekben a napokban Budapesten az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjában és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A kulturális központban működő német lektorátus az ELTE bölcsészettudományi karával közösen „A reformáció és a német, valamint a magyar nyelv fejlődése” címmel október 27-től kétnapos tudományos konferenciát rendez NDK-beli és magyar nyelvtörténészek részvételével az egyetemen. Október 27-én, „Martin Luther — hatások és változások a társadalomban, a művészetben és az irodalomban” címmel nyílik kiállítás a Deák téri kulturális központban. A tárlat dokumentumai fővárosi könyvtárak, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből származnak. A budapesti Luther-megemlékezések záróakkordjaként november 2- án a drezdai vokalisták adnak hangversenyt a kultúr- központban. Kerékpáros bizottság alakult Ez évben megyénkben is riasztó mértékben növekedett a közúti balesetek száma, ezen belül a kerékpárosok aránya. Az idén október közepéig annyi baleset történt megyénk útjain, mint az elmúlt évben ösz- szesen, a kerékpárosok aránya a tavalyinál lényegesen nagyobb — hallottuk tegnap délelőtt Békéscsabán, a kerékpáros bizottság alakuló ülésén, melynek létrehozását minden megyében a Közlekedési Minisztérium kezdeményezte. Elsőként Sprőber József, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője tájékoztatta a megjelent közlekedési szakembereket — akik társadalmi munkában dolgoznak majd a bizottságban — a kerékpáros közlekedés fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekről. Békésben már évek óta kiemelt gondot fordít a megyei közlekedés- biztonsági tanács a kerékpárosok biztonságának fokozására. Megyénkben van az országban épült kerékpárutak nagyobb hányada, melynek hossza együttesen meghaladja a 13 kilométert. Alföldi megye lévén megyénkben is nagyarányú a kerékpárosok száma, több mint 250 ezerre becsülik. A Közlekedéstudományi Kutató Intézet munkatársai 350 oldalas tanulmányban elemezték a hazai kerékpárforgalom jellemzőit. Békés megyében a különböző utakon 126 kilométeres szakasz, a kritériumrendszer alapján, a kerékpáros közlekedési jelenségek miatt veszélyes. Ezek között is kiemelt fontosságú Gyulán a 44-es, Gyomaendrődön a 46-os, Mezőberényben és Békésen a 47-es főút átkelési szakasza, a megyeszékhelyen a 47-es főút bevezető szakasza. A külterületi utak között kiemelt helyen szerepel Békéscsaba—Gyula, majd Békésszentandrás és Szarvas közötti kerékpáros forgalom. Máté András, a KM Közúti Igazgatóság forgalom- technikai vezető mérnöke a fejlesztésekkel kapcsolatos teendőket vázolta, az ütemterv elkészítéséről, a helyi és a közlekedési tárca erőforrásainak egyesítéséről szólt. A kerékpáros bizottság részletes programját decemberre készíti el majd, és továbbítja azt a Közlekedési Minisztériumnak. —sz— n hulladékgyűjtési akció első félévi eredményei A Hazafias Népfront megyei hulladékhasznosítási operatív bizottsága október 24-én, tegnap délután ülést tartott Békéscsabán. A kormányprogramot támogató tavaszi és nyári hulladékgyűjtési akció tapasztalatait Szegfű István, a HNF megyei titkárhelyettése ismertette. Megemlítette, hogy a 15 településen összesen csaknem 370 ezer forint értékű hulladékot gyűjtöttek össze, ami országosan is elismerésre méltó eredménynek számít. Mindenekelőtt Békés. Doboz, Mezőberény és Telekgerendás HNF-bizottságai. illetve lakosai vették ki részüket a szervezésből, s a gyűjtéssel kapcsolatod teendők ellátásából. Most, ősszel Békés megye kijelölt városaiban és községeiben újabb akció kezdődött el. A tanácskozáson szó esett azokról a jutalmakról is, amelyeket ez év végén vehetnek majd át a legeredményesebben tevékenykedő HNF-testületek? az egyes települések. MÉH-vállalatok képviselői, továbbá a gyűjtésben élen járó személyek. Befejezésül a jövő évi hulladékgyűjtési akció előkészítésére vonatkozó feladatokat beszélték meg az operatív bizottság tagjai. —y—n II lélektelenség nem öröklött nyavalya Az emberi együttélés veszedelmes kórokozója a lélektelenség. S akit megtámad, közömbössé, érzéktelenné válik mások iránt: elveszti ítélőképességét. Az influenzába kórokozóktól esik bele az ember, csakhogy abból az orvos kigyógyitja. De a lélektelenség ellen az orvos is képtelen orvosságot írni, s a patikában sincs semmi, ami kigyógyítana bárkit is ebből a nyavalyából. De ez nem öröklött tulajdonság, hanem a társadalmi együttlét torz, és egyben groteszk kinövése. Mert ugye keserűen nevetséges, ha a hivatali gépezetben valaki úgy hiszi, hogy a maga akarata szerint döntheti el, mikor és miként intéz el valamilyen ügyet, vagy az elosztó apparátusban úgy véli, hogy akkor ad a vevőnek a keresett cikkből, amikor kedve tartja. Nevetséges, mivel azért állították ilyen vagy olyan posztra, hogy szolgálja a hozzáfordulókat. Ugyanakkor ijesztő is, mert a lélektelenségben leledzőkben eltompul a szolgálatkészség, elterpeszkedik rajtuk az önhittség, megszállja őket a felsőbbrendűség mámora, és se látnVk, se hallanak; keresztülnéznek mindenkin, akitől nem függ sem a jövedelmük, sem az állásuk. Az egyik békéscsabai boltban egy asszony a hűtőpultban borsót keresgélt, mert arra volt szüksége. De mivel nem talált, odaszólt a tőle két lépésnyire árut kirakó hölgynek, aki körül dobozok halmaza hevert, hogy nincs borsójuk? A hölgy szenvtelenül szólt vissza: „Nincs”. A pénztárosnő erre fölfigyelt és megszólalt, hogy hát a dobozokban van! De mivel az árut kirakó hölgynek a szeme se rebbent, felpattant a pénztártól, és felnyitott egy dobozt, s odaadta a kért zacskó borsót a vevőnek. Pedig tíz lépésnyire volt a dobozoktól, és pénztári teendőit végezte. Ezt felemelő volt látni, és hátha a másikra is elöbb-utóbb hat a jó példa. Cs. P. Magyar közgazdászok és társadalomtudósok Kínában Tegnap Nyers Rezsőnek, az MTA Közgazdaságtudományi Intézete tudományos tanácsadójának vezetésével magyar közgazdászokból és társadalomtudósokból álló küldöttség érkezett Peking- be, Liao Csi-linek a kínai Ha azt halljuk: tánc, csillogó szemű, suhanó párosok villannak föl bennünk, fényes táncparkett, bálák, ragyogás. Az idősebbek talán rég letűnt időkre emlékeznek, elmerengve, némi nosztalgiával. Ezért is, de a szépség, a romantika szeretete miatt is fogadta táblás ház október 22-én, szombaton este Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központ nagytermében versenyre készülő táncosokat. Az MMK és a BEKÖT ez alkalommal csapatversenyre hívta meg a táncot kedvelő közönséget, melyen Csehszlovákia, az NDK és Békéscsaba, E, D és C osztályos párokból álló csoportjai mérték össze táncra ter- mettségüket, előadó készségüket. Produkcióikat háromtagú nemzetközi zsűri értékelte. Az egyfordulós versenyen — amit Felczán- né Nyíri Mária táncpedagógus vezetett hozzáértő eleganciával, szakmai rutinnal — rendhagyó eredmény született. Azonos pontszámmal a leunai és a Nové- Zámky-i táncosok végeztek az első helyen, csupán 8—9 ponttal hagyva maguk mögött a csabai versenyzőgárdát. Állami Reformbizottság al- elnökének, valamint Liu Kuo-kuangnak, a Társadalomtudományi Akadémia al- elnökének a meghívására. A magyar küldöttség kínai szakemberek magyarországi látogatását viszonozza. Az est második részében — túl a verseny izgalmain — a társastánc valamennyi, ma élő formájából adtak ízelítőt a meghívott B, A és csúcsosztályos versenytán- cosok, sőt, paródiát is láthattunk az NDK-beliek Régi német táncrend című ösz- szeállításában. A bemutató műsort egyébként 21-én este Csorváson, 23-án pedig Bélmegyeren is előadták a táncosok, óriási sikerrel. Jó érzés volt látni a szombat esti, nagyszabású rendezvényen a Megyei Művelődési Központ vezetőit, előadóit. akik megjelenésükkel, közreműködésükkel is hangsúlyozták e nem mindennapi találkozó jelentőségét. Pozitív hozzáállásuk minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a megyeszékhely társastáncklubját országszerte ismerik és elismerik. Az intézmény egyébként október 29-én, szombaton ismét táncos rendezvénynek ad otthont, ezúttal E osztályos versenyzők bizonyíthatnak majd Békéscsabán. Sz. .1. Fotó: Gál Etil’ Falun élni D dős falusi asszony mondta, amikor arról kérdeztem, hogy hová szeretne még eljutni az életben. „Elmennék Zalaka- rosra a fürdőbe, mert a szomszédasszonyom már volt ott, és azt mondja, hogy nagyon jó a reumára ... ” Az említett fürdőhelytől talán 50 kilométernyire lakott. A fővárosban csak egyszer járt, még lánykorában a háború előtt. A megyeszékhelyen sem többször, mint ahány ujja a két kezén volt. Bezárt életet él-e még ma is a falusi ember? Aligha lehet a felvetett kérdésre sommásan válaszolni. És nem azért, mert nehéz a válasz, hanem mert olyan átható erejű változáson ment át a falu. a vidék élete, életformája, hogy eredményeként ma már igazságtalan volna csak általában faluról, illetve városról beszélni. Hiszen falu az is, amelyik törpe vízmüvet épít, aszfal- toztatja — részben közadakozásból, sőt, közösségi ösz- szefogásból — az utcákat, járdákat épít a kertek elé, új és tágas művelődési házat. s mi több: fürdőmedencét az iskolának ... És az is falu, amelyikből menthetetlenül elszivárognak a lakók, marad magányosan düledező öreg házaival, s azzal az egy-két öreggel, akik a néma utcák között emlékeiket temetik. Az elmúlt években még gyakorlat volt, hogy a fiatalok letelepültek a városba, nem vállalták a szülők mindennapos robotját. Lemondtak a biztosnak és többnek látszó jövedelemről egy magasabb szintű létezési formáért, a nyitottságért, a választás lehetőségéért. Választásuk törvényszerű és egyben intő példa volt. Egy adott kor társadalmi, technikai, kulturális kincseiből minden állampolgárnak egyformán kell részesednie. A megoldás tehát egyfelől a falusi életforma gyors javí- tása, másfelől a kistermelők még erőteljesebb támogatása volt. A folyamat mára visszatért rendes kerékvágásába, és egyre több helyütt látni, hogy új házat építenek maguknak a fiatalok. Az sem ritka már, hogy letelepednek a szülők falujába, vállalva továbbra is a felnevelő közeggel a közösséget, de a 'közeli városba járnak be dolgozni, kétlaki, mégis elfogadhatóan harmonikus módon. Mert otthont találtak maguknak az átalakuló faluban, ugyanakkor megtalálták a városban a városi élet és a munka előnyeit. Otthon a kiskertben megterem a ve- temény és egy-két állatot is el lehet látni. Ha pedig majd megjön az első gyerek, a feleség úgyis vele marad, s akkor már mindig lesz önzője a háznak, gondozója a kertnek, amíg a férj a városban dolgozik. Ha ott dolgozik mindvégig és nem szánja rá magát, hogy visz- szatérjen a faluba. Nem csak anyagi megfontolások motiválják ezeket a döntéseket, noha azokat nem figyelembe venni súlyos hiba volna. De legalább eny- nyire fontos — éppen a könnyen helyet változtató fiatalok mozgása, illetve helyben maradása (sőt nem ritkán visszatérése) mutatja —, hogy csak az anyagi megfontolások nem elegendőek. Olyan, pénzben nem kifejezhető feltételeket is követelnek maguknak, amelyek többnyire a városi életforma áldásai. Amit összegezve nyugodtan nevezhetünk a társadalmi jelenlét igényének. Azt például, hogy legyen könyvtár, ahol jó könyveket lehet válogatni, azt árusítsa a falusi bolt, ami a városban is kapható, modernizált legyen a lakóház és biztonságos a közlekedés. Hogy ne csak a szomszéd községből vagy az állatorvos lakásáról lehessen telefonálni, hogy kihordja a postás a levelet és az újságokat, ha éppen előfizetik. És még egy sereg igényt lehetne sorolni, ami mind a társadalmi jelenlét élményének teljesebb átélését hivatott segíteni. □ éldák sorával lehetne igazolni: számos eredmény született ezen a téren, önmagában bizonyít a terjeszkedő, megújuló falvak utcáin futkáro- zó egyre több gyermek látványa. De a folyamat nem áll és nem is állhat meg. S éppen ezért, az igény a részvételre a köz megnyilvánulásaiban szükségszerűen fokozódni fog. Amíg nem teljesül véglegesen kialakítva egy olyan harmonikus és új típusú falusi életformát, amit voltaképpen már csak a földrajzi elhelyezkedéséből eredően lehet falusinak nevezni, a lényegét illetően — néhány sajátosságtól eltekintve — megfelel annak a színvonalnak, tartalomnak, ami mindenkit megillet. Éljen bárhol is az országban. Bencsik András Nemzetközi csapattáncverseny Békéscsabán Birság — környezetünk védelmében A környezetvédelemmel kapcsolatos gondokról és feladatokról napjainkban egyre gyakrabban esik szó. Még mindig nem számolunk komolyan azzal a veszéllyel, amelyet a környezetünk, a természet szennyezése jelenthet. Jóval ritkábban hallunk arról, hogy felelősségre vonásra került sor. A következőkben éppen erről lesz szó. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Dél-alföldi Felügyelősége augusztus elején helyszíni szemlét tartott a MEZŐGÉP gyulai egységénél, és megállapították, hogy a gyáregység a galván üzeméből kikerülő veszélyes hulladék kezelésénél megszegte az átmeneti tárolásra, illetve ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségeket. Ezért a felügyelőség 250 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a gyáregységet. A Csepel Autógyár szeghalmi gyáregységében egy öltözőt alakítottak át klubbá. Tervezik, hogy a jövőben rendszeresen összehívják itt a nyugdíjasokat, lehetőséget adnak az ifjúság szórakozására is. Ha igény lesz rá, szakköröket is indítanak a szépen berendezett klubban, melynek elkészítésében sokat segítettek a KISZ-esek társadalmi munkában. A kellemes szórakozást a kényelmes, esztétikus berendezés mellett színes tv, lemezjátszó, magnó és rádió teszi teljessé. Képünkön az utolsó simítások a klubhelyiség „birtokba adása” előtt Fotó: Gál Edit
