Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám

1983. október 19.. szerda Szomszédolás Tue muiiiiu Bjmtumr gy fjig/ml Hm iát csohgbád n * n v a n » morn 1 jCljAA* Miért nincs kisméretű tég­la? Megjelent, makói szer­kesztőségünkben Kovács Ká­roly, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat makói gyárának vezetője. írásom egyik állításával szemben ki­jelentette, hogy igenis van olyan gyárudvar — méghoz­zá az ő vezetése alatt álló téglagyárnak az udvara ez —, amely e pillanatban is zsú­folásig teli jó minőségű, kis­méretű falazótéglával. A vevők — a családiház­építők hada — ostromolják naponta a gyári vezetőket, hogy adjanak téglát, mert téglahiány miatt áll a mun­ka. A gyárnak azonban szi­gorúan tilos a kereskedelmi hálózat kikerülésével téglát eladni. Kiszolgálni vevőket csakis a TÜZÉP által kibo­csátott téglajegyekre szabad, olyan áron, ahogy azt a TÜZÉP saját kereskedelmi hasznával megtetézve forga­lomba hozza., A gyárvezető hangsúlyoz­ta, csupán makói szóbeszéd az, amit mondhat, de ez tény: beszélik, hogy van a város­ban olyan fuvarozó,talán több is, akinek legalább 100 ezer forint ér.tékű téglajegy lapul a zsebükben egyenként. S még várnak a makói tégla­gyár állami tulajdonú téglá­jának a „piacra dobásával.” Ügy gondolják, sürget az idő, nemsokára hideg lesz, min­dennap drágulhat a tégla, ha azt akarják az építkezők, hogy még a tél beállta előtt beköltözhessenek új otthona­ikba .. . Gyors intézkedésre lenne szükség! DÉLUm/mSZÁB , Szeged évszázadai. Törté­netének három jelentős év­fordulójára emlékezik ezek­ben a napokban Szeged vá­rosa. Nyolcszáz esztendeje, hogy Szeged neve először szerepel írásos dokumentum­ban: III. Béla adományozó oklevelében Cigeddin alak­ban; évszázada, hogy a „nagy víz” pusztítása után újjáépült a város, kialakult körútas-sugárútas rendszere, fölépültek és megnyíltak pa­lotái, intézményei; s 39 éve. hogy 1944. október 11-én a szabadulás napja virradt a városlakókra. Már megvásárolható a Szeged története című mo­nográfia első kötete, amely­nek előszavában Papp Gyu­la, a városi tanács elnöke így ír; „Több mint 80 esz­tendeje, hogy Reizner János négykötetes, máig sokat for­gatott monográfiát szen­telt Szeged történetének. A város fejlődésében azóta be­következett változások, a sorsfordulókat jelentő törté­nelmi események, a koráb­ban ismeretlen, vagy fel nem használt forrásokra építő új kutatási eredmények, a tör­ténelmi múlt iránt megnöve­kedett érdeklődés, a helytör­ténettel szemben megválto­zott elvárások, valamint az oktatás-nevelés igényei mind sürgetőbben vetették fej a kor követelményeihez igazo­dó, marxista szemléletű vá­rostörténet megírásának szükségességét.” A sok térképpel, illusztrá- 'val és rajzzal kiadott vaskos kötet 180 forintba kerül. Egy pártalapszcrvezet Bal­mazújvároson. Szándékosan nem írtam a címbe, hogy a Magyar Gördülőcsapáajy Mű­vek balmazújvárosi gyáráról van szó, mert a nagyközség szélén található szerény üzem még a legkisebb mér­tékben sem hasonlít a re­konstrukció utáni debreceni anyavállalathoz. A múlt év nyara óta a SZIM gyáregy­ségéből ugyanis az MGM nagy önállóságot élvező gyáregysége lett. 1982. július 1. fordulópont az itt dolgo­zó 2 és fél száz ember éle­tében. Nyilván az a 39 tagú pártalapszervezet életében is. A pártcsoportokat épp a közelmúltban szervezték át az új gyári struktúrának megfelelően. A korábbi há­rom helyett immár négy pártcsoport jött létre. Egy a lakatosüzemben, egy a for­gácsoló-üzemrészben, egy az alkalmazottaknak és egy ki­segítő, tmk-jellegű munka- területen dolgozó párttagok­nak. A gyári pártszervezet leg­főbb gondja az utóbbi esz­tendőben az volt, hogy az új gyártmányra átállás sike­res legyen. Ehhez műszaki és emberi feltételek szüksé­geltettek. A műszaki felté­telek között elég, ha csak arra utalunk, hogy a lágy forgácsolás minden műszaki feltételeit itt kellett megte­remteni. A csornai technoló­giát nem lehetett csak egy­szerűen átvenni. Ott mások voltak a körülmények. Az emberi tényezők között pe­dig említhető, hogy morgá­sok, konfliktusok forrása lehetett, hogy mint minden ilyen profilváltáskor — amíg a végleges technológia ki nem alakult, szakmunkások­kal kellett elvégeztetni azo­kat a munkákat is, amelye­ket azóta már betanított munkások végeznek Bővíti külföldi kapcsolata­it a hűtőgépgyár. A Jászbe­rényi Hűtőgépgyár hosszú évek óta tart fenn gyümöl­csöző kooperációs kapcsola­tokat külföldi partnereivel. A svájci Sibir céggel példá­ul még a ’60-as évek végén kötött licenc-, illetve know- how-szerződést abszorpciós elven működő aggregátorok gyártására. Négy esztendővel ezelőtt pedig a francia Cam­ping Gaz céggel született együttműködési szerződés, amelynek alapján úgyneve­zett szabadidős szekrényeket gyártanak . a jászberényiek. Ennek keretében 25, 55 lite-* rés, lakó- vagy személygép­kocsiban és kempingben föl­szerelhető, használható, hár­mas üzemű készülékkel igye­keznek kielégíteni a fogyasz­tók igényeit, amelyek meg­lehetősen gyorsan változnak. Éppen ezért fordítanak nagy gondot a hűtőgépgyárban ar­ra, hogy folyamatosan fi­gyeljék a piacokat: verseny- képesek-e az általuk gyártott termékek, s hogyan alakít­sák stratégiájukat, kapaci­tásukat? Jelenleg a kempingelésre és karaváncélokra alkalmas gépek — a kooperációs szer­ződésekben foglaltak alap­ján — a kiépített gyártóbe­rendezésekkel együtt éves átlagban csaknem százezres tételekben kerülnek ki Jász­berényből. Az utóbbi időben arra is lehetőség nyílott, hogy a Camping Gaz anya­giakban, illetve különféle berendezések beszerzésében még hatékonyabban működ­het együtt a herényiekkel. A három résztvevő már a megállapodás szerint dol­gozik. A hűtőgépgyár a Si­bir céggel közösen elsőként azt méri föl, hogy milyen műszaki fejlesztés, beruhá­zás szükséges az abszorpciós aggregátorok és szekrények gyártásához, főként azt tart­ják szem előtt, hogy a kor­szerűsítés révén növekedjék a kapacitás, csökkenjék az élőmunka, könnyebbé váljon a fizikai munka. összeállította: S. S. Versenypályán a VIDIfl Üzlet a raktárban — Mit akar ez a Vídia? — állított meg az egyik bolt­vezető. — Raktáráruházát nyitott Békéscsabán a saját telepén. Gondolja, hogy et­től több lesz a vas-műszaki cikk? Ezután még kevesebb áru jut a kiskereskedelem­nek. Ismeri a mondást? Min­den szentnek maga felé haj­lik a keze .. . A szóáradatot azzal sike­rült megfékeznem, hogy visszakérdeztem: — Tessék mondani, mi­csoda dolog az, hogy törté­netesen egy iparcikkeket for­galmazó kiskereskedelmi vállalat nagykereskedelmi raktárát nyit a városban? Ezek után csak legyintett, és olyasmit mondott, hogy túlságosan összekeveredtek a fogalmak. A nagykereskede­lem boltot nyit, a kiskeres­kedelem pedig igyekszik megszerezni a nagykereske­delmi jogot. Nincs ezen sem­mi csodálkozni való. hiszen az élet a gazdaság változá­sait követi. Ma már aligha van szükség területi elhatá­rolásra, központilag előírt szakmai profilra, a nagy- és a kiskereskedelem szigorú elhatárolására. Tehát szabad a pálya. A termékforgalom kialakult rendje szerint a termelők, a kis- és nagykereskedelmi vállalatok termékeiket, né­hány kivételtől eltekintve, szabadon értékesíthetik, il­letve a szükséges árukat bár­honnan beszerezhetik. A Belkereskedelmi Minisztéri­um kidolgozta és fejleszti azokat a feltételeket és mód­szereket, amelyek növelik a vállalati önállóságot és fe­lelősséget, határozottabb gazdasági versenyre készte­tik a gazdálkodó szervezete­ket a kereskedelemben is. Bárány Károly, a Vídia Kereskedelmi Vállalat békés­csabai kirendeltségének a vezetője elégedetten szemléli a szeptember 19-e óta műkö­dő raktáráruház délutáni forgalmát. — Vallja be, hogy féltek a konkurrenciától — kezdjük a beszélgetést. — Nem hiszem, hogy er­ről van szó — cáfolja hatá­rozottan. — Az kétségtelenül igaz: megyénkben létrejött a Skála-Coop telekgerendási nagykereskedelmi raktára és az Univerzál is megkapta a nagykereskedelmi jogot. Mi csupán a lehetőséget próbál­juk kiaknázni. A nagykeres­kedelmi vállalatok, elsősor­ban az iparcikkek forgalma­zásában, jelentősen növelik a közvetlen lakossági értékesí­tést, míg a kiskereskedelmi vállalatok a nagykereskedel­mi tevékenység vállalásával fejlődnek. A Vídia ebben az évben Kecskeméten és Ba­ján nyitott hasonló üzletet. — De miért jó ez önök­nek? — vetem közbe. — Mindenekelőtt a piac­kutatásban segít a vevőkkel közvetlenül kapcsolatban le­vő raktáráruház. Így a 12 dolgozó első kézből tájékozó­dik. hogy mit szeretne a fogyasztó, mert az igények változását csak eképpen le­het nyomon követni. Ugyan­akkor nem utolsó szempont a gazdasági haszon sem. A verseny lényege: azonos te­rületen több cég forgalmaz­za ugyanazokat az árukat, legyen az kis- vagy nagyke­reskedelmi vállalat. Majd a vásárlók eldöntik, hogy kitől mit vesznek. Kit részesít előnyben? Azt, amelyik jobb minőséget, gazdagabb vá­lasztékot, kényelmesebb kö­rülményeket, szolid árakat, minél szélesebb körű szol­gáltatást kínál. — Ezeket nem lehet köny- nyen elárni.. . 0 szocialista életmód Az ember élettevékenysé­gét különböző társadalmi közösségekben folytatja, amelyek közül, mint már volt szó róla, elsődleges és meghatározó szerepet tölte­nek be a munkahelyi közös­ségek. Miközben hangsú­lyozzuk a különböző társa­dalmi szintű kollektívák szerepét, semmiképpen nem felejthetjük el, hogy az egyén nemcsak e közössé­gek tulajdonságai hordozó­ja, nemcsak a munkahelyi, lakóhelyi társadalmi kör­nyezet követelményrendsze­rében él és dolgozik, nem­csak „társadalmi” életet él. hanem magánéletet is, egy­szeri és megismételhetetlen magánéletet, amely az egyé­nek adottságai szerint fog­lalja magába az őket körül­vevő társadalmi, környezeti hatásokat, benyomásokat. A magánélet az emberi élettevékenységi formák azon része, amely kívül esik a hivatalos elfoglaltságokon, az úgyneveztt közéleti kö­zösségi tevékenységi formá- I kon, nem kapcsolódik köz- I vétlenül a kenyérkereseti I foglalkozásokhoz, amely látszólag távol is esik a' po­litikai, közéleti tevékenység­től, a közvélemény nyilvá­nosságától. Szokták a ma­gánéletet úgy is jellemezni, mint ami nemcsak elkülö­nül, hanem szemben is álla közéleti, társadalmi tevé­kenységi formákkal, mint amelyik nem kötődik a kö­zösségi kapcsolatokhoz. Ez a I szemléleti mód a polgári I társadalmi felfogásból táp­lálkozik, ahol szükségszerű­en adódott a társadalom egyes tagjainak kettős vi- I selkedése, a magánélet és a társadalmi-közösségi elkülö­nülés. Polgári társadalmi formációkban ez az elkülö­nülés nemcsak a tevékeny­ségek formáiban, hanem I tartalmában is jelen vannak. A szocialista társadalmi viszonyok között is elkülö­nülnek a különböző tevé­kenységi formák helyük, idejük szerint, azonban ez az elkülönülés tartalmilag már nem jellemezheti azo­kat, pontosabban, a szocia­lista jellegű különböző te­vékenységi formák tartal­milag egybeesnek, tenden­ciájukban azonosak. Ez nem jelenti azt, hogy a szocialista társadalmi viszonyok kö­zött a kritériumot minden vonatkozásban teljesítjük, ma csak törekvés van arra, hogy a közélet és a magán­élet tartalmilag egybeessen. A magnéleti tevékenysé­gi formáknak megvannak a maguk sajátos társadalmi­közösségi funkciói, amelyek aszerint változnak, hogy milyenek az egyének sző­kébb családi, baráti környe­zeti feltételei, kapcsolatai. A magánélet szervezése so­rán, a magánéleti szférában kialakuló kapcsolatokban az egyéneknek viszonylagosan nagyobb az önállósága, az egyének személyiségének jel­lege erőteljesebb szerepet játszik, mint a közösségi, külső társadalmi környe­zetben. A magánéleti közös­ségek kialakulásában, csa­ládi, baráti kapcsolatok lét­rehozásában nagyobb ön­állósággal, szabadsággal rendelkeznek ezen közössé­gek tagjai, mint az egyéb nagyobb közösségek meg­választásában, s ebből adó­dik. hogy a szűkebb közös­ségekben kialakuló kapcso­latokban fokozottabban ját­szanak szerepet a közössé­geket alkotó egyének sze­mélyes tulajdonságai, ese­tenként tulajdonságaik egy meghatározott csoportja, mint a szélesebb társadalmi közösségek szerveződése ese­tén. A magánéleti tevékenység közösségi-szervezeti formái alapvetően a családi és a Az évi forgalom eléri a 60 millió forintot Fotó: Veress Erzsi — Aligha számíthatunk .sétagaloppra. Mint mondot­tam, az áruház új és pezsdí- tő lehetőségeket kínál. Az itt dolgozók teljesen önállóak, a maguk erejéből képesek csak megélni. Ötleteikkel, az új kereskedelmi módszerek be­vezetésével járhatnak ked­vükben a vásárlóknak. Az éves tervezett forgalom 60 millió forint. Ezt akkor tud­ják teljesíteni, ha nem vár­ják a sült galambot. Szabad kezet kaptak az árubeszer­zésben, tehát nem csupán a Vídiától vásárolhatnak. Sőt. az üzlet olyan termelőkhöz is bejuthat, ahová eddig ne­künk. mint nagykereskedel­mi vállalatnak nem sikerült. — Persze, az anya saját gyermeke mindig kedve­sebb .. . — Felesleges az aggodalom. A hiányzó cikkekből ez a bolt is a forgalom arányá­ban részesül, nincs kivétel. Ügy vélem, nem is ez a leg­fontosabb, hanem az: mit tudunk nyújtani? Eddig az átlagos napi forgalom eléri a félmillió forintot. Tudjuk,- ez változhat. De az már raj­tunk múlik, hogy lefelé vagy fölfelé. Egyelőre 8 milliós raktárkészletből választhat­nak a fogyasztók. Kínálunk villanyszerelési, híradástech­nikai cikkeket, fürdőszoba­berendezéseket, fűtő- és ház­tartási készülékeket, jármű­veket, kézi és barkácsszer- számokat, csavarokat, egyéb vasárukat. Az OTP-hitel- ügyeket helyben intézzük, a megvásárolt árut Békéscsa­bán díjmentesen házhoz szállítjuk. — Azért legyünk őszinték. A forgalom nagy része a kö­zületi vásárlásokból szárma­zik. — Pontosan a kétharmada. Miért kellene ezt titkolni? Az országban mi vagyunk a felelősök a különböző szer­számok külföldi beszerzésé­ért. Ezért azt szeretnénk, hogy ezekből az árukból bő­séges választék álljon a vál­lalatok és a lakosság rendel­kezésére. Ezek általában speciális cikkek. Osztrák. NSZK-beli és magyar fúró­gépek. egyéb nélkülözhetet­len szerszámok. A közületek a vásárlás nagyságától füg­gően a fogyasztói árból en­gedményt kapnak. Versenyfutás a vevőért, így is lehetne jellemezni ko­runk kereskedelmét. Az út nincs sima kövekkel kirak­va. Olykor a botlás sincs ki­zárva. Az se baj. Csak a fo­gyasztó ne szenvedjen hi­ányt. (seres) és a magánélet baráti közösségek, amelye­ket szociális összetételü­ket tekintve közel azonos, vagy azonos társadalmi helyzet (ez leginkább mun­kamegosztásban elfoglalt hely) jellemez. Mivel ezek­nek a közösségeknek a szerveződésében kevésbé játszanak közvetlenül szere­pet a szélesebb közösségek, illetve a társadalmi egész érdekei, szocialista célkitű­zéseink. érthetően adódik, hogy a szocialista jelleg, a szocialista viszonyok másutt már elért színvonala itt je­lenik meg a legkevésbé, és itt élnek tartalmukat tekint­ve a legszélsőségesebb ma­gatartási formák és tulaj­donságok. Bár a családi élet jogilag sokoldalúan beszabályozott, és ezek az össztársadalmi érdekeket fejezik ki, a ta­gok egymáshoz való viszo­nyának alakulása leginkább a család egy tagjának, ma is leginkább a családfőként nevezett férj magatartá­sának függvénye. Az össz- társadalmilag megjelent, és általánossá vált új munka- megosztás a nemek szerint csak részben ment át a csa­ládba, illetve még nem ala­kulták ki az új társadalmi feltételeknek megfelelő ará­nyos családon belüli mun­kamegosztás formái, mint ahogy a családok belső dön­tésmechanizmusában sem jelenik meg a külső társa­dalmi környezetben már ál­talánosan gyakorolt jogi egyenlőség elve a nemek között. A család általános funk­cióinak ellátása közben, az anyagi-gazdasági funkció gyakorlata változott a leg­inkább. A szocialista társa­dalmi változások során a termelői fúnkció csaknem teljes egészében a családi környezeten kívülre került, ugyanakkor a család gazda­sági tevékenységében köz­r ponti helyre került a külső társadalmi környezetben szerzett anyagi javak fo­gyasztása. A család gazdasá­gi oldalról közvetlenül fo­gyasztáscentrikus lett. A fogyasztói magatartás, mint a gazdasági jellegű felada­tokhoz való viszony, torzít, arányaiban nem a társa­dalmilag kívánatos maga­tartást közvetíti, mivel tényleges szerepénél ala­csonyabban értékeli a csalá­don kívüli termelő tevé­kenységben való részvételt. A magánélet megszerve­zése a munka mellett, ép­pen ezáltal, nem kis mér­tékben függ attól, hogyan szervezi meg a család a ren­delkezésre álló anyagi javak elfogyasztását, felhasználá­sát. Vannak bizonyos alap­vető szükségletek, amelye­ket egy minimális szintig mindenkinek ki kell elégí­teni (táplálkozás, ruházko­dás. egészségápolás stb.), a társadalom döntő többségé­nek lehetőségei ezt a mini­mális szintet lényegesen meghaladják. így aztán na­gyon fontos szerepet kap­nak a magánélet megszer­vezésében a többi értékek, amelyek szerint a fennma­radó részt elfogyasztja. Az volna a kívánatos, hogy az elemi szükségletek kielégí­tését követően fennmaradó lehetőségei megfelelő felté­teleket biztosítsanak a csa­lád tagjai fizikai és szellemi képességeik gyarapodásá­hoz, fejlődéséhez, képessé­geik sokoldalú kibontakoz­tatásához, szerzett pozitív sajátosságaik megőrzéséhez. A fogyasztás struktúrája alapvetően jó irányban vál­tozik, bár ez a tendencia sok árnyalati különbséggel, helyenként erőteljes árny­oldalakkal valósul meg. Vannak, nem is kevesen, akik az egyes egyének, csa­ládok lehetőségeiből adódó sajátos fogyasztási struktú­/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents