Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-15 / 244. szám
1983. október 15., szombat o eheeej Rendkívüli KPVOSZ-BIés Megválasztották az új megyei titkárt Vas János, a KPVDSZ főtitkára átadja Rákóczi Ferencnek a Munka Érdemrend arany fokozatát Fotó: Gál Edit Soron kívüli ülést tartott tegnap, október 14-én Békéscsabán a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Ott volt az eseményen Vas János, a szakmai szakszervezet főtitkára, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, Irházi Lajosné, az SZMT vezető titkára, Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője és Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke. Először jelentést hallgatott meg a testület a vállalati ügyrendek és a szakszervezeti működési szabályzatok módosításáról. Megállapították, hogy az 1982-ben hozott minisztertanácsi és SZOT együttes határozatot nem. mindenütt hajtották végre időben, ezért kellett a tapasztalatokat összegyűjteni, illetve meghatározni a további feladatokat. Ennek megfelelően 9 fogyasztási szövetkezetben és két vállalatnál vizsgálódtak a szervezési bizottság tagjai. Kifogásolták többek között, hogy a mezőkovácsházi ÁFÉSZ és a ZÖLDÉRT Vállalat kivételével sehol sem készültek el időben a szabályzatok, a battonyai ÁFÉSZ az ellenőrzéskor sem tudott a módosításról beszámolni. A kifogások között szerepelt, hogy az előkészítés az év első hónapjaira esett, amikor sok az egyéb munka és az új üzemeltetési formákra való áttérés miatt a belső irányítási rendszer korszerűsítése több időt igényel. A bizottság nagy figyelmet fordított a munkahelyi demokráciával összefüggő fejezet értékelésére. Sajnos, lényeges változást nem tartalmaztak ezek az előírások a régihez képest. Sok helyen korszerűtlen a belső irányítási rendszer, amely nehezíti a főbizalmiak és a bizalmiak munkáját. Egy sor hiányosságot viszont sikerült megszüntetni. A szabályzatok most már tartalmazzák a bizalmi testületek jogkörét, a szocialista brigádvezetők tanácskozásának és a brigádértekezleteknek a feladatát. A szakszervezeti működési szabályzat módosításait megtárgyaló üléseken a legtöbb vita a munkahelyi vezetők véleményezéséről folyt. Ezt a jogkört elsősorban azok a főbizalmiak és bizalmiak kapták meg, akiknek a gazdasági partnerük önállóan dolgozik, emberi magatartásuk lehetővé teszi az őszinte kritikát. A bizalmiak egy része azonban félve a megtorlástól, idegenkedik e jogkör gyakorlásától. Ezért úgy foglaltak állást, hogy a szakszervezeti bizottságok, a gazdasági vezetők, a párt- szervezetekkel együtt jobban segítsék a szakszervezeti tisztségviselők ilyen tevékenységét. A továbbiakban a munkahelyi demokrácia gyakorlásának feltételeit elemezték. Ezzel összefüggésben megállapították, hogy a munkahelyi vezetők általában nem ismerik a velük partneri kapcsolatban levő bizalmiak jogkörét. Oktatásuk sem megoldott. Megyénkben tavaly mindössze alig száz gazdasági vezetőt vontak be a bizalmioktatásba. Az sem elhanyagolható: a munkahelyi demokrácia megsértése miatt még nem vontak felelősségre gazdasági vezetőt. Az információs lánc sem működik mindenütt hibátlanul, késik vagy elmarad a dolgozók tájékoztatása. Az eredményeket és a gondokat számba véve, a megyei bizottság meghatározta a teendőket. Ezután nyugdíjazása miatt felmentette a testület Rákóczi Ferencet megyei bizottsági titkári funkciójából, majd megválasztották Hankó Györgyöt a KPVDSZ megyei titkárának. Rákóczi Ferenc életútját, mozgalmi munkáját Vas János méltatta és átnyújtotta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Csatári Béla a megyei bizottság élén eltöltött 20 esztendőről szólt, amely hozzáértésről, szakmai szeretetről tanúskodott és átadta a megyei párt- bizottság köszönő levelét. Végül az SZMT, a megyei tanács, a MÉSZÖV képviselői, a megyei bizottság tagjai kívántak örömteli nyugdíjas éveket Rákóczi Ferencnek. (seres) „Használni, amit a tudomány és a természet adott” Tanácskozás a szociális otthoni foglalkoztatásról Békés megye — országosan — kiemelten foglalkozik a termőterületein indokolt meliorációval. A VI. ötéves tervben kezdődött és várhatóan az ezredforduló előtti tíz évben befejeződő talaj- és vízrendezési munkák tervezéséről, új tudományos eredményekről tanácskoztak a Tessedik-mottó jegyében október 14-én a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezetének talajtani szakosztálya tagjai, a szervezők és a meghívottak. Tóth Ilona, az AGROBER agrárfőmérnöke köszöntötte a szervezők nevében a tudományos tanácskozás résztvevőit, majd elsőként Klau- kó Mátyás, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese tárta a résztvevők elé a melioráció Békés megyei eredményeit és gondjait. Szólt többek között arról, hogy a talaj- és vízrendezés közvetlen haszna jelentkezik ezeken a területeken a terméshozamok növekedésében. Közvetett hatása — többek között —, hogy hatékonyabbá válik a föld, mint termelőeszköz; javulnak a települések életfeltételei. Wágner János és dr. Bu- kovinszki László, a DATE szarvasi főiskolai karának oktatói a talaj csövezésről és a melioráció hatékonyságáról tartottak előadást. Dr. Khőler Mihály, a DATE Termelésfejlesztési Intézetének műszáki tanácsadója pedig a mélylazítás és az egyes területeken alkalmazható di- gózás jelentőségére hívta fel a figyelmet. Az előadások összefoglalóját Klaukó Mátyás tartotta meg, majd ezután a tudományos munkatársak és a gyakorlati szakemberek arról vitatkoztak, hogy az új tudományos eredmények és feladatok miként valósíthatók meg nemcsak a tervezésben, hanem a gyakorlati munkában is. Sz. J. Csütörtökön nyílt meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály teremben Ezüst György festőművész kiállítása. A békéscsabai születésű művész alkotásait október 27-ig láthatják az érdeklődők Fotó: Veress Erzsi Dr. Baly Hermina megyei elmegyógyász szakfőorvos elnökletével szakmai tanácskozást tartottak október 14- én, tegnap a körösladányi vadászházban. Az ülésen — Bács, Békés és Csongrád megye elme szociális otthonainak igazgatói, pszichiátriai szakemberei és orvosai mellett — részt vett Kutyik Mátyás, a szeghalmi járási hivatal elnöke is. A megnyitóbeszéd elhangzása után dr. Varga Erzsébet, a megyei tanács szociálpolitikai csoportvezetője számolt be a körösladányi, az eleki és a mezőkovácsházi létesítményekben folytatott gondozási tevékenység szervezeti megoldásairól. Majd a helyi szociális otthon lakóinak rövid műsora következett. Ezután Kiss Belőné, az intézmény igazgatója a gondozottak kapcsolatairól, valamint a továbbfejlesztés lehetőségeiről tájékoztatta a megjelenteket. Ezt követően Völgyesi István eleki vezető ápoló a kulturális és szórakoztató jellegű foglalkoztatásról, Kanász Károly mezőkovácsházi igazgató a munka szerepéről tartott előadást. Az elhangzottakra vonatkozólag dr. Baly Hermina szakfőorvos, dr. Pálmai János Kiss Béláné a gondozottak kapcsolatairól tartott előadást megyei pszichológus és dr. Kovács Zoltán intézeti orvos fejtették ki véleményüket a fontosabb kérdésekben. A vita után a tanácskozás résztvevői felkeresték a körösladányi szociális otthont, ahol az alkalmazottak munkájáról tájékoztatták őket. Kép, szöveg: Bukovinszky István Befejezüdött a továbbképzés (Tudósítónktól) Korábbi híradásunkban beszámoltunk arról, hogy október 10-től összevont kiképzésen vettek részt a munkásőr alegységek parancsnokai. A munkásőrség megyei parancsnokságának kiképzési tervével összhangban a parancsnokok elméleti és gyakorlati útmutatást kaptak a jövő, 1984-es kiképzési év feladatainak megoldásához. Az összevonás jelentőségét hangsúlyozva Komlósi Sándor munkásőr százados, szakcsoportvezető megállapította, hogy az előző évekhez képest az érdeklődés nagyobb, az oktatás színvonala lényegesen jobb. A hallgatók elsajátították a korszerű parancsnoki munka követelményeit, az újabb technikai felszerelések kezelésének és alkalmazásának módszereit. Ismereteket kaptak a vezetés politikai és szakmai követelményeiről, az oktatás és nevelés legújabb módszereinek felhasználásáról az eredményes parancsnoki munkában. Bérezi Gábor Hz eredmények megőrzése a tét n mmár hagyományosan, a Központi Bizottság időről időre — más fontos napirendekkel együtt — áttekinti a gazdálkodás helyzetét is. Más, a társadalmi érdeklődés szempontjából szintén kiemelkedő kérdések álltak a minapi ülés vizsgálódásának előterében: a járások átszervezése, a szak- szervezeti mozgalom továbblépése, de mindez összefügg a gazdaság mindenkori helyzetével, amelynek értékelése külön napirendben szerepelt. Mint a képből kiderült — gazdálkodásunk továbbra is kiélezett körülmények között zajlik. Közismert tény, hogy az idén mezőgazdaságunk történetének egyik legsúlyosabb aszálya sújtott le ránk, s emiatt hozzávetőlegesen mintegy 250—300 millió dollár értékű mezőgazdasági termék exportja veszett el. (Ami tovább terheli az aszálymérleget — mintegy 200 mezőgazdasági üzem, termelőszövetkezet, állami gazdaság válhat veszteségessé.) Ilyen körülmények között érthető várakozás nyilvánult meg az iparral szemben: képes lesz-e felülmúlni 1-2 százalékos termelési növekedési ütemét; képes lesz-e jelentős többletmunkájával és exportjával ellensúlyozni az aszálykárokat. Sajnos, az év eddig eltelt hónapjaiban ezek a várakozások még nem teljesültek. Az ipar termelése a tervezett szint alsó határán valósult meg, azaz mintegy 1 százalékkal növelte termékeinek mennyiségét. Több is került exportra a megtermelt árukból, ám a külpiacokon mind a szocialista, mind a tőkés országokban számottevő cserearányromlást szenvedtük el. Másként fogalmazva, olcsóbban adtunk el, mint ahogy vásároltunk, így az export értéke elmarad a kitűzött szinttől. Az ipari gondok okairól legutóbb az országgyűlés ipari bizottságának ülésén is szó esett. Ebből kiviláglott, hogy csökken a létszám, bizonyos importproblémák is adódtak, ezek szintén közrejátszottak abban, hogy a konvertibilis kivitel növekedése csak nagy árcsökkenéssel lehetséges. A gazdaságot próbára tevő nehézségek miatt mindezen okán nem könnyűek tennivalóink. Mégis ilyen feltételrendszerrel együtt is teljesítenünk kell alapvető gazdaságpolitikai céljainkat —a fizetőképesség megőrzését, a szociális biztonság fenntartását. Ez nemzeti méretű feladat, ennek valóra váltásáról a társadalom nem mondhat le. A Központi Bizottság megállapította: ....Nagyr a értékelve a jelentős erőfeszítésekkel elért gazdasági eredményeket, számba véve az egyes területeken tapasztalható elmaradásokat és nehézségeket ... az idei terv teljesítéséhez fokozott erőfeszítésekre van szükség.” Az erőfeszítések realitását több értékteremtő tevékenység jó munkája, töretlen áldozatkészsége is megalapozza. A vállalatoknál, a nagy és kis kollektíváknál érzékelhető a fokozott tenni- akarás, az alkotókedv. Megértés mutatkozik a dolgozó emberek körében, hogy a közös társadalmi, gazdasági feladványt megoldva folyamatosan megteremtsük a továbblépés, a fejlődés lehetőségét. Különösen örvendetes, hogy ez a szándék tetten érhető az export szempontjából fontos munkaterületeken, éppen ezért a zavartalan munkafeltételek megteremtéséért itt mindent meg kell tenni. A közeljövő erőpróbáihoz nagy segítséget fog adni a gazdaságirányító rendszerünk megújítása, a reform folytatása. A Központi Bizottság áprilisi ülésén már jelezte ennek az irányát, módszereit, meghatározta fontossági sorrendjét. Ennek megfelelően folynak a reform továbbfejlesztésének teendői: a közgazdasági szabályozó rendszer tökéletesítése, az új érdekeltségi, bérezési módszerek kialakítása. A gazdasági reform meggyorsítása lényegében azt fogja jelenteni, hogy a gazdálkodásban jobban érvényesülnek a világpiaci árviszonyok, az adottságokhoz igazodik az ár- és pénzügyi szabályozó rendszer, nagyobb teret kap a szükség szerinti tőke- és munkaerőátcsoportosítás, a termelési tényezők mobilitása. A vállalatok önállósága tovább növekszik, csakúgy mint az egyszemélyi vezetés felelőssége. Mindennek oda kell hatnia, hogy a munkamegosztásban gyakran fellépő akadályok elháruljanak, az egyértelműbb piaci viszonyokkal, érdekeltséggel megszűnjenek a vállalatok, gazdálkodók együttmunkálkodá- sának zavarai, a kooperációs konfliktusok. □ Központi Bizottság szerint sokat kell tenni az idei feladatok sikeres megoldásáért, a jövő esztendei feltételek megteremtéséért, a zavartalan átmenet biztosításáért. Ehhez alapvető érdeke fűződik az országnak, minden állampolgárának, aki egy személyben termelő és fogyasztó is. Az elért eredmények megőrzése olyan tét, amely- lyel szemben senki nem lehet közömbös, s amelyért — ha kell — egyéni és közösségi áldozatokat egyaránt érdemes hozni. De az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy érdemes is részt vállalni ebben a közös munkában. Matkó István II választójogi törvénytervezet megvitatása Pénteken a Parlamentben ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, s jelen volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese . is. Kállai Gyula elnöki megnyitója után S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára összegezte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvénytervezetet, közelmúltban befejeződött társadalmi vitáinak tapasztalatait. Elmondta: országszerte csaknem 1300 fórumot rendeztek, ahol állampolgárok sokaságának nyílott módja arra, hogy kifejtse álláspontját, elmondja véleményét, észrevételeit. Az eszmecserék egyik legörvendetesebb tanulsága, hogy népünk igényli a demokrácia továbbfejlesztését, mind többen kívánnak beleszólni a közügyek alakításába, a döntések előkészítésébe, és a végrehajtás társadalmi ellenőrzésébe — mondotta. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára zárszavában kijelentette: a viták egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy társadalmunk politikai egysége szilárd. Szinte mindenütt elhangzott, hogy az állampolgárok szívesen vesznek részt a közügyek intézésében, a döntések előkészítésében, de csak akkor, ha tudják, hogy olyan kérdésben fejthetik ki véleményüket, amely még nem dőlt el; s amelynek végső megfogalmazása tartalmazhatja az ő észrevételeiket is.
