Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-14 / 243. szám
Fogyasztási szövetkezetek félidős számvetése Feladataikat csak céltudatosabb és szervezettebb munkával teljesíthetik izüüMMW---------------------------------------1983. október 11., péntek Háztáji termelés körültekintőbb piaci előrejelzéssel? Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai iiks 9’ (Folytatás az 1. oldalról) kát, de fejlődött és erősödött megyénkben a legfiatalabb szövetkezeti ágazat, a lakásszövetkezeti tevékenység is. Igaz, a fogyasztási szövetkezetek gazdálkodását mind jobban, differenciálódó színvonal jelzi, és az indokolatlan különbségek megszüntetéséért nagyon sokat kell még fáradozniuk. Az elmúlt két és fél év alatt tovább nőtt a szövetkezetek taglétszáma, fokozódott a tagok anyagi közreműködése a szövetkezetek gazdálkodásában, az ÁFÉSZ-ek és takarékszövetkezetek részjegyalapja, valamint a tagsági kölcsönök összege 34 százalékkal nőtt, jelenleg meghaladja a 115 millió forintot. Az ÁFÉSZ-ek 16,3 százalékkal növelték árbevételüket, amely 101,4 százalékos tervteljesítésnek felel meg, ezen belül az ipari és nagykereskedelmi ágazat kivételével a főágazatok túlteljesítették árbevételi előirányzataikat. A fogyasztási szövetkezetek idei árbevétele várhatóan meghaladja a tízmilliárd forintot. A csökkenő fejlesztési lehetőségek ellenére az ÁFÉSZ-ek megvalósították a tervidőszakra beütemezett beruházásoknak több mint 46 százalékát, a forgóalapok feltöltésére viszont már nem mindig jutott energiájuk. A kezdeti óvatosság és itt-ott megnyilvánuló tartózkodást követően, az új üzemelési és vállalkozási formák bevezetése nagyobb lendületet kapott, s már eredményeket is hozott. Mindent egybevetve, az ÁFÉSZ-ek gazdálkodásának eredménye a tervezettől elmaradt ebben az első félidőben, ami csak részben magyarázható a külső feltételek megváltozásával, mert tagadhatatlan, hogy néhány szövetkezetnél nem fordítottak megfelelő figyelmet a tartalékok feltárására és mozgósítására, a takarékos, fegyelmezett gazdálkodás megvalósítására — állapította meg Tanai Ferenc, majd a takarék- és lakásszövetkezetek két és fél éves tevékenységének elemzése után az elnökség munkájáról, meg a szövetkezetek 1983-as produktumáról adott számot, úgy összegezve, hogy az ÁFÉSZ- eknél a felvásárlást kivéve — amiben a megyét ért aszálykár érezteti kedvezőtlen hatását —, valamennyi ágazatban dinamikus eredményjavulás tapasztalható. A MÉSZÖV elnöke az eddig elért sokoldalú fejlődésre alapozva fogalmazta meg szóbeli kiegészítője zárásaként azokat a feladatokat, amelyek az év hátralevő részében, valamint a VI. ötéves terv sikeres teljesítésében még az ÁFÉSZ-ekre, a takarékszövetkezetekre, a lakás- szövetkezetekre várnak. Ezek közül mindhárom ágazatra egyforma érvénnyel a legfontosabb a gazdálkodás hatékonyságának fokozása, a lemaradók teljesítményének növelése, a működési mechanizmus és az érdekeltségi rendszer korszerűsítése, az együttműködés és a tagsággal való kapcsolatok erősítése. Az előterjesztés feletti vitában tízen szólaltak fel. Elsőként Mikiié Józsejné a takarékszövetkezetek megyei választmánya nevében fejtette ki véleményét az ÁFÉSZ- ek együttműködésének jelentőségéről, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségéről és szükségességéről. Hegyest Pál, a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ küldötte eredményesnek ítélte meg hozzászólásában a megyei erőfeszítéseket a szakmai és politikai képzettség fokozásában, Vigh Lajosné, a Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ küldötte pedig arról számolt be a küldöttközgyűlésnek, hogy a szövetkezetüknél létrehozott élelmiszer- feldolgozó üzem a kezdeti nehézségek után ma már nyereséggel termel. Győrfi Károly, a tsz-szö- vetség titkára a szövetkezeti mozgalom egységességéből kiindulva a fogyasztási, a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetek egymásba fonódó érdekeit elemezte, Tóth Béla, a szarvasi lakás- szövetkezet eredményeit, törekvéseit ismertette. Bakos János, a békéscsabai lakás- szövetkezet elnöke pedig arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, amely a lakásépítésekben az anyagi támogatás bővülése és az építőanyag-ellátás hiányosságai között növekszik napjainkban. Balogh János, a ZÖLDÉRT igazgatója a vállalat és az ÁFÉSZ-ek kapcsolatában mozgósítható tartalékokról, Ugrai Imre, a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ küldötte a termeltetés nehézségeiről, a tag- szervezés hiányosságairól beszélt. Dr. Fekete József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője a megye fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezeteinek eddigi tevékenységét méltatva emelte ki felszólalásában azt, hogy a személyi feltételekben, a kollektív vezetésben, a jó munkahelyi légkörben rejlő termelőerővé változtatható energiákat az eddigieknél jobban kell kamatoztatnunk. A vitát záró összegzést megelőzően dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese kért még szót, hogy a mozgalom előtt álló feladatokat az eddigi teljesítmény kedvező értékelésének tükrében elemezve, rámutasson: teendőiknek a szövetkezetek csak a tegnapinál is céltudatosabb, szervezettebb munkával tehetnek eleget a hatodik ötéves tervidőszak második felében. K. E. P. ü vevőre építve Tésztatúltermelés van hazánkban, vélekednek a szakemberek, és elsősorban a nagyüzemi tésztagyártókra gondolnak. A tavasszal még új üzem is indult; a székes- fehérvári GMV országosan nagy mennyiségben készíti a különböző tésztaféléket. Ennek hatása érződik a piacon és — ahogy Pajer Sándor, a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz tésztaüzemének vezetője mondta —, kihat a kisipari tésztákra is, értékesítési gondokat okoz. Az ország csaknem egész területére szállító tésztaüzem készlete az év közepére felszaporodott. Az új versenytárs különösen a dunántúli piacokon jelentkezett termékeivel a FÜSZÉRT-eknél és ezzel értékesítési nehézségek elé állította a ladányiakat. A sikeres megoldás ez alkalommal másfél százalékos árengedmény volt, a saját üzemi nyereség terhére, de ez nem lehet rendszeres. Különösen, ha meggondoljuk, hogy a tésztaüzemben nyolc esztendeje — kivéve a liszt- áremelés „begyűrűzését” — árat nem emeltek. A nyereség növekedése kizárólag az üzemszervezés és a gépesítés eredménye. Nem az árcsökkentésben bíznak tehát, hiszen ez veszteségessé tenné a tésztakészítést, hanem termékeik minőségében. Abban, hogy a mintegy tizenhétféle négy- és nyolctojásos „Körösi” tésztát megismerik, megszeretik és keresik a vevők. — szí — A háztáji és kisegítő gazdaságok termelését vizsgálta a közelmúltban a Békés megyéi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az anyaggyűjtés során elsősorban arra kerestek választ, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek, az élelmiszeripari vállalatok, és a felvásárlást végző kereskedelmi szervezetek tevékenysége milyen hatással volt a kisgazdaságok termelésére. A vizsgálatot végzők huszonkét mezőgazda- sági termelőszövetkezetben, három élelmiszeripari termékeket feldolgozó, és két kereskedelmi vállalatnál tájékozódtak a háztáji termeltetés és felvásárlás helyzetéről. Kedvező megítélés Békés megyében a vágósertés 55 százalékát, a vágómarha 25, a broylercsir- ke 30 százalékát a háztáji kisegítő gazdaságok adják. A számok imponálóak, ám az elmúlt években a termelés igen változó képet mutatott. Míg a háztáji sertés- termelésre évek óta dinamikus fejlődés jellemző, addig a szarvasmarha-állomány az urbanizáció, a jövedelmezőség alacsony szintje miatt csökkent. A juh- és baromfitenyésztés növekedését az értékesítés nehézségei akadályozták. Kedvezően hatottak a termelésre az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt úgynevezett több éves és időszakos felárai. A tröszt egyébként is kedvező megítélést kapott, ezt bizonyítja, hogy a termelés méreteihez képest elenyésző volt a panaszok száma. Az elmúlt években egyre több állatot helyeztek ki a nagyüzemek. Ráadásul a kistermelők számára mind több lehetőség nyílt arra, hogy több tsz ajánlatai közül válasszanak. A hízómarhák és tehenek kihelyezésében a termelőszövetkezetek csak addig érdekeltek, amíg a termelés növeléséért árkiegészítést és tejprémiumot kapnak. Pedig az is bebizonyosodott, hogy a kistermelők a nagyüzemeknél gazdaságosabban hizlalnak, és olcsóbban állítják elő a tejet. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésbiztonságát az értékesítés mellett a kiegyensúlyozott takarmányellátás alapozta meg. A Békés megyei Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat a megye 78 településén, 373 takarmányboltot lát el szemes és keverék- takarmánnyal, ezenkívül a tsz-ek, takarmánykeverők és ÁFÉSZ-ek is üzemeltetnek takarmányárusító boltokat. A kistermelők ösz- szesen kilencvenféle táp között válogathatnak. A keveréktakarmányokkal kapcsolatos panaszokat, — erre az ellátás magas színvonala mellett is akad példa — a laboratóriumi vizsgálatok az esetek többségében nem támasztották alá. A háztáji és kisegítő gazdaságok állategészségügyi ellátását, Orosháza kivételével, mindenütt megfelelőnek ítélték. Az utóbbi időben a háztájizók többször is kifogásolták, hogy néhány takarmány-kiegészítőt csak állatorvosi vényre vásárolhattak. Kártérítést követelnek Az ÁFÉSZ-ek termeltetésében leggyorsabban a kisállattenyésztés fejlődött. De az értékesítés nehézségei miatt ezen a területen akadt a legtöbb ellentmondás is. Míg az elmúlt év első felében kedvező piaca volt a húslibának, addig a második félévben hetekkel, hónapokkal késett az átvétel. Ezért a termelők a többlettartás költségei miatt közel tízmillió forintos kártérítést követelnek az ÁFÉSZ-éktől, a fogyasztási szövetkezetek pedig a zagyvarékasi feldolgozó üzemtől. A termelők és termeltetők közötti kapcsolat megromlott, ennek hatása már az idei szerződéskötésekkor is érezhető volt, csökkent a termelési kedv. A tollfelvásárlásban egészségtelen versengés alakult ki. A termeltetéssel nem foglalkozók a felvásárlás időszakában magasabb áron vették át a tollat. A termeltető fogyasztási szövetkezet így a termeltetési előleg, és a hitelek miatt hátrányba került, az árfelhajtó zugfelvásárlókkal szemben. Az alacsony jövedelmezőség következtében a nyúltartás az utóbbi években visszaesett. A magas költségek miatt az ÁFÉSZ-ek egyre kevesebb energiát fordítottak a termeltetésre. A vágógalamb értékesítése is nemegyszer akadályokba ütközött. A méhészek és az ÁFÉSZ-ek érdekeit sérti a Hungaronek- tár monopolhelyzete, az értékesítésben, az átvételben, a szerződések megkötésében. Mennyiségtől függő minősítés? A huszonkét vizsgált termelőszövetkezetből tizenegyben foglalkoztak a háztáji zöldségtermesztés szervezésével, elsősorban ott, ahol a közös zöldségtermesztésnek is hagyományai vannak. A tapasztalat szerint a szövetkezetek, a feldolgozó vállalatokkal egyéves szerződést kötöttek, ez alól csak az újkígyósi Aranykalász és a muronyi Lenin Tsz a kivétel. Ezek a gazdaságok több évre szóló megállapodást Írtak alá. A NEB jelentéséből kitűnik, hogy a zöldségfélék szedésének és szállításának ütemezése általában megfelelt a termelők érdekeinek, de nem egyszer előfordult, hogy a feldolgozó vállalat a göngyöleg visszafogásával igyekezett „szabályozni” a beszállított áru mennyiségét. A zöldségfélék minősítése az esetek egy részében a termés mennyiségétől függött. Példa erre az idei aszályos év. Több esetben a még nyilvánvalóan másod- osztályú paprika is első osztályú minősítést kapott. Tavaly, amikor bő termést takarítottak be, éppen fordított volt a helyzet. A felvásárló és feldolgozó vállalatok árualapjaik jelentős részét a háztáji és kisegítő gazdaságokban termeltették meg. Ellátás — ellentmondásokkal A kisgazdaságok zöldségtermeltetésében jelentős szerepet vállaltak a fogyasztási szövetkezetek. A megye ÁFÉSZ-ei közül csak a dé- vaványai nem folytat szerződéses zöldség-gyümölcs- termeltetést. Az ÁFÉSZ-ek és a termelők kapcsolatában igen sok kívánnivalót hagyott maga után a szerződéses fegyelem. A kereslet-kínálat alakulásától függően ugyanis a termelők a magasabb árak miatt, esetenként az árut nem az ÁFÉSZ-eknek adták át. Ennek ellenére túltermelés esetén érvényesítették szerződéses jogaikat, míg a szövetkezetek csak elvétve éltek a kötbérezés lehetőségével. Az ÁFÉSZ-ek a zölségter- mesztés fejlesztése érdekében a bolti felvásárlás bővítésére törekedtek, s az értékesítési láncból egyre többször maradt ki a ZÖLDÉRT. Ennek ellenére a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat az utóbbi három évben a felvásárolt termékek egyre nagyobb részét vette át a háztáji gazdaságoktól, egyéni termelőktől. Ez az arány a korábbi negyven- háromról 58 százalékra nőtt. A vizsgált időszakban javult a műtrágya- és növény védőszer-ellátás. Egyre több vegyesbolt forgalmazza ezeket a vegyszereket, hatóanyagokat, de 1983- ban a rovarölőszer-ellátás így is rossz volt, a megrendelések alig 60 százalékát elégítette ki az AGROKER Vállalat. Az importkorlátozó intézkedések miatt tovább romlott az ellátás mezőgazdasági kisgépekből is. A NEB-vizsgálat végezetül megállapítja: a piaci lehetőségek változásai egyre jobban éreztetik hatásukat a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésében, és az értékesítésben. Ezért e területen is egyre nagyobb szerepe lesz a piaci előrejelzéseknek, a termelők és termeltetők közös érdekeltsége alapján a nagyobb szerződéses fegyelemnek. A jelentés arra is rámutat, hogy a kisegítő és háztáji gazdaságok utóbbi években tapasztalható dinamikus fejlődése elképzelhetetlen lett volna a mezőgazdasági nagyüzemek, a fogyasztási szövetkezetek intergáló tevékenysége nélkül. Kepenyes János Fotó: Fazekas László Próbaüzemei a mikroprocesszoros szőlőprés A Kiskunhalasi Állami Gazdaság és a soltvadkerti Jóreménység Szakszövetkezet pincegazdaságában megkezdte a próbaüzemet az első két hazai mikroprocesszoros vezérlésű szőlőprés, amelyet a Jászberényi Aprítógépgyár fejlesztett ki. A prés egy tízórás műszakban félezer mázsa szőlő levét sajtolja ki automatikusan. Kézi vezérlésre csupán kosarának a megtöltéséig van szükség. A szabadalmazott — és az idei Agro- masexpón vásárdíjat nyert — szőlőprést kooperációban gyártják, a Mechanikai Mérőműszerek Gyárával és a helyi műszeripari szövetkezettel. A berendezéshez import alkatrészre nincs szükség, gyártása gazdaságos. Á7 ÉLGÉP I. sz. gyárában az idcn több mint 160 millió forint értékben szállítanak sajtgyári berendezéseket és húsipari gépeket a Szovjetunióba. Jelenleg alvadékformázó kádakat és univerzális húsaggregátokat szerelnek. A képen: szerelik a sajtgyártás egyik alapgépét, a tízezer literes al- vadékformáző kádakat (MTX-fotó: — Fehér József felvétele — KS)
