Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-14 / 243. szám
Nyári egyetemek 1984-ben ©1983. október 14., péntek Pénteki beszélgetések Balázs József — Írásaidat sokan filmekből ismerik. A Magyarok, a Fábián Bálint találkozása istennel, és a Ko- portos értékes, és elismert filmalkotások irodalmi kiindulópontjai voltak. Téged főállásod a filmgyárhoz köt. Mit jelent ez? — Az írás eléggé szakaszos. munka. A filmgyári állás nem csupán nyugalmat és biztonságot ad, de ez a forgatókönyvíró-dra- maturgiai munka állandó írásközeliséget is jelent, és szinte folyamatos tréningben tarthatom magam az önálló írás kényszerű szüneteiben. Olyan helyen dolgozhatom, ahol egy ország művészeti életének színe-ja- va adhat nekem szellemi atmoszférát. Alig egy négyzetkilométeren találkozha- tom olyan kiválóságokkal, mint Fábri Zoltán, Szabó István, Jancsó Miklós, Ra- nódy László. Kovács András, Makk Károly, Sára Sándor, Kosa Ferenc, és sorolhatnám még ... Ezt a bőséget néha túlzásnak, luxusnak érzem, igaz, ennek csak előnyeit élvezem. — Filmszerűen gondol- kozol-e írás közben? — A világra akkor nyílt ki jobban a szemem, amikor nagy filmeket lehetett látni. Filmhez kötöttségemben szerepet játszott a hatvanas évek filmművészete, amit Antonioni, Bergman, Fellini, és a cseh újhullám fémjelez. A magyar filmnek is nagy korszaka volt ez. Ekkor határoztam el, hogy a film közelében akarok dolgozni. Mindig tudatosan törekszem arra, hogy áttekinthető legyen minden munkám, s ez a törekvés néha találkozik a filmdramaturgia és a filmnyelv követelményeivel. Hogy mindenekelőtt a helyzet a fontos, és az a modor, ahogy egy szereplő megszólal, annak a modornak a következetes végigvitele; vagy a vonzódás a párbeszédes formához ... Soha nem jut eszembe valamit filmszerűen megírni, esetleg utólag ellenőrizni az írás filmszerűségét, filmesíthetőségét. Nyilván ez alól kivétel, ha filmnovellát írok. Tény — és emiatt támadások is értek —. hogy elhanyagolom a mélylélektani részleteket, s inkább jelzésszerűen dolgozom, mert jobban érdekel a látvány, s nem foglalkozom a történések fogalmi körbejárásával. — Az író mindig önnön koráról ír, még ha a történet a múltban vagy a jövőben játszódik is. De mi az oka, hogy olyannyira kerülik a mai történéseket az írók? — Nehéz a máról írni. Különösen, ha a társadalom érzékenysége — különböző szükségszerű dolgok okán — nem szeret szembenézni saját valóságával. Az író megír egy történetet, egy látomást koráról, és ezzel egy nézőpontot is képvisel. Ám a kortársak ugyanazt a problémát megannyi módon látják, s az író véleményével különböző módon nem értenek egyet. Alkalmanként előfordul — hangsúlyozom alkalmanként —, hogy az a nézőpont győzedelmeskedik, amely mögött nagyobb a hatalom. Mai témáról írni azért is rettentően kockázatos, mert a mai eseményekben élve olyan folyamatokról kell véleményt nyilvánítani, melyek végső kicsengése csak a jövőben történik meg. — Milyen irodalmi irányzat vagy stílus az, amihez legszívesebben nyúlsz, amit leginkább használsz önmagad felfrissítésére, esetleg az írás előtti „bemelegítésre"? — Minden írásban azokat az őshelyzeteket keresem, amelyek az ember és a társadalom, az ember és a hatalom, az egyik és a másik ember kapcsolatáról elementáris erővel szólnak. Ezért szeretem az ókori munkákat. Az emberi történelemben a kezdettől fogva jelen van a manipuláció, de az ókori írók munkái egy olyan kor emberéről, társadalmáról beszélnek, amely korban a történéseket még kevésbé takarták el a manipulációk, mint a későbbi évszázadokban. Nem véletlen, hogy Szabó Árpád matematikus és ókortörténész könyvecskéjét a második világháború idején betiltották, mert bár a görögök hatalomelméletéről íródott, a második világháború hatalmi kérdéseiről szólt. Persze jelenleg azért is érdekel fokozottan az ókor, mert meg szeretném írni az első jósda történetét. Ezek az ókori jósdák a hírszerzés akkori egyesülései voltak. — 39 évesen súlyos betegség támadott meg. Hogyan tudsz ezzel az életveszélyes állapottal együtt élni? — Nehezen. Nemcsak idegileg visel meg, de hogy minden másnap kórházban kell bíbelődjek a betegségemmel, ez egyszerűen időigényes. Meg kell barátkozzak ezzel a fura állapottal. Egy minimális javulás jó lenne, de erre jelenleg nincs esély. A betegségemtől igyekszem gondolatilag függetleníteni magam. Mostani munkáimban nyoma sincs a betegségnek, mint témának. Talán egyszer megírom ezt is, majd utána, ha élek. Addig is bízok a természet csodájában. Mert ami rosszat a természet létrehoz, azt valószínűleg el is tudja tüntetni. Ungár Tamás Jövőre az ideinél kettővel több — összesen 24 nyári és egy téli — egyetemet szervez a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Űj kurzust indítanak 1984 nyarán Veszprémben: a foglalkozásokon, a tanulmányi kirándulások alkalmával a köz- igazgatás társadalompolitikai vonatkozású aktuális kérdéseiről, illetve a szociálpolitikai eredményekről, feladatokról, fejlesztési elképzelésekről kapnak tájékoztatást az érdeklődők. Ugyancsak új az Élet és technika című műszaki nyári egyetem Budapesten, amelyen a termálvizek mezőgazdasági és idegenforgalmi hasznosításának műszaki feladatairól, tapasztalatairól lesz szó. Keszthely ad otthont a nyári szezont megelőzően — januárban — megrendezendő vadászati egyetemnek. Ezen az új előadássorozaton a hazai erdő- és vadgazdálkodás eredményeivel és gondjaival ismerkedhetnek meg a hallgatók. Másodízben rendezik meg jövőre Agárdon a testkultúra nyári egyetemet, amelyen mód nyílik számos népszerű testedzési forma — például az úszás, az evezés, a lovaglás, a vitorlázás — gyakorlására is. Az előadók — a Los Angeles-i olimpiai játékokra való tekintettel — kiemelten foglalkoznak az olimpiai mozgalom történetével, s elemzik a testkultúrának az egészségre és a személyiségre gyakorolt hatását is. A kecskeméti óvodapedagógiai nyári egyetemen a vezetéselmélet és az irányítás kérdéseit vitatják meg a résztvevők, s tájékoztatást kapnak a 3—6 évesekkel foglalkozó gyermekintézmények gazdasági munkájáról is. A vállalkozásokkal kapcsolatos előadások hangzanak el a miskolci nyári egyetemen, amelynek programjában szó lesz az innovációról is. Az eszperantó nyelvoktatás modern formáival, eszközeivel, a mozgalom legújabb eredményeivel, a mesterséges nyelv térhódításával ismerkedhetnek meg az érdeklődők Gyulán, s az ifjúság és a béke kapcsolatát a haladás, a művészet és az emberi értékek oldaláról bemutató előadásokat hallhatnak Salgótarjánban. A megnövekedett szabad idő ésszerű felhasználásáról, a munkahelyi, a lakótelepi és a falusi közművelődési lehetőségekről a szegedi, a történeti városrészek műemlékeinek helyreállításáról pedig az egri nyári egyetemen lesz szó. A talaj termékenységének fokozásával foglalkoznak a szakemberek Keszthelyen, Szarvason pedig a termőföld megóvásának meliorációs megoldásait tárgyalják előadók. Szombathelyen az urbanizáció közép-európai problémáival — például a városok rohamos avulásával kapcsolatos gondokkal —, az egri filmművészeti nyári egyetemen Bacsó Péter alkotói útjával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A szeghalmi Kinizsi úti óvoda vezető óvónője, Horváth Lászlóné készséggel kalauzol végig a kicsik birodalmán. A foglalkoztatók barátságosak, napfényesek. Nevelői szobák, tágas folyosók, még tornaszoba is van... — Jelenleg 69 gyerek talált itt otthonra a három csoportban — mondja a vezető óvónő. — Egyébként 75 férőhelyes az óvoda. A műszaki átadás augusztus 30-án volt, szeptember 19-cel már fogadtuk a gyerekeket. Azóta megszokták, otthonosan mozognak új birodalmukban, úgy tűnik, jól érzik magukat. Az új óvoda kivitelezője a szeghalmi tanács költségvetési üzeme, 1982 júliusában kezdte el a munkát. Az építkezés, valamint a berendezések, a felszerelések ösz- szesen 6 millió 542 ezer forintba kerültek. A társadalmi munka értéke 1 millió 182 ezer forint. A munkákban a helyi állami gazdaság és a Csepel Autógyár szeghalmi gyáregységének szocialista brigádjai jeleskedtek. Gécsak Ferenc, a Csepel Autógyár gyáregysége szak- szervezeti bizottságának titkára így emlékezik az előzményekre. — Jött egy felhívás a községi tanácstól, hogy segítsük az óvoda mielőbbi befejezését. összehívtuk a brigádvezetőket, hogy részt vennének-e a munkában. Vállalták ... A brigádok már korábban is szívesen patronáltak iskolákat, óvodákat, s mint az szb -titkár elmondja, mindig készséggel vállalkoztak rá. — A községi tanáccsal eddig is jó volt a kapcsolatunk, dolgozóink gyerekeit mindig felvették az óvodába. Ám a jövőben még inkább várható, hogy a gyerekek itt. a közelben nyernek felvételt. Persze ne higgye, hogy csak az erre számítók vettek részt... A meó mérőszobájában találkozunk Farkas Istvánné ifjúsági brigádvezetővel és Szeli Jánosnéval, a Darvas József Szocialista Brigád tagjával. — A mi brigádunk is szívesen tett felajánlást az óvoda építésére — kezdi Szeliné a beszélgetést. — Segítettünk, amiben tudtunk, mi például a takarítást és az ablakpucolást vállaltuk. — Tudja, az olyan társadalmi munkát, amit a gyerekek érdekében végzünk, mindenki szívesen elvégzi — folytatja Farkasné —, így volt ez az óvodával is. Hogy van-e gyerekem? Már túl van az óvodáskoron, de nem is ez a fontos — nevet —, talán majd az unokáink idejárnak. Csákányoztunk, vágtuk a fát, követ hordtunk, egyszóval mi a tereprendezésben vettünk részt. Az óvoda elcsendesedik, ebéd után pihenőre tér a sok gyerek. Mit sem törődve azzal, miként forog körülöttük — értük — a világ, hamar álomba szenderednek. Nagy Ágnes Farkas1 Istvánné és Szeli Jánosné is részt vett a munkában A legkisebbek már tízóraiztak Fotó: Gál Edit Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.35: Cimarosa: A hiszékeny. 9.33: Az óvodások műsora. 10.05: Ugróiskola, (ism.) 10.35: Nagy László versei. 10.40: Veszprém város vegyeskara énekel. 11.00: Érkezés előtt, (hangjáték) 11.52: Filmzene. 12.45: Hétvégi Panoráma, (ism.) 14.02: Népzene. 14.19: Ütkeresés. (riport) 14.44: Magyarán szólva . . . (ism.) 15.05: Révkalauz. 15.38: Külföldről érkezett. . . 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Álomjelenetek operákból. 17.05: Dokumentumműsor Gács László születésének 80. évfordulóján. 19.15: Budapesti művészeti hetek. Közben: 20.25: Cimbalommuzsika. 20.45: A VI. előadóművész-fesztivál folytatása. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kamarazene. 23.29: Szimfonikus táncok. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. 8.35: Slágermúzeum, (ism.) 9.36: Automaták a konyhában. 10.00: Zenedélelött. 11.35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. 13.24: Gyermekdalok. 13.30: Gyermekmuzsika. 14.00: Rivaldafényben. 15.30: Könyvről — könyvért. 15.45: Bonnie Tyler felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Popzene sztereóban. 19.20: Közvetítés az asztaliteniszezők Tízek Bajnokságáról és a cselgáncs VB-ről. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Közvetítés az asztaliteniszezők Tízek Bajnokságáról és a cselgáncs VB-ről. 20.40: Embermesék. 21.40: Népdalok, (ism.) 22.00: Ritmus! 22.30: Hol tart... — a műszaki értelmiség? 23.20: A víg özvegy, (operett) III. MŰSOR 9.00: Tájak zenéje. XX/17. rész. 10.25: Slágerlista, (ism.) 11.05: A Juilliard-vonósnégyea felvételeiből. 12.34: Operafelvételekből. 13.07: Könyvszemle, (ism.) 13.17: Nemzedékek a szerelemről. 14.07: Suzanne Danco énekel. 14.46: Irodalmunk — a felszabadulás után. (ism.) 16.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 17.00: Rák-kánon és más zenei különlegességek. Kb. 17.35: A Stúdió 11 felvételeiből. 17.50: Lakodalmas dalok. 18.20: Irodalmunk a felszabadulás után. 19.05: Századunk zenéjéből. 20.35: Opera-művészlemezek. 21.40: Hanglemezgyűjtőknek. 22.30: A rocktörténet nagy előadói. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. 17.35: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportmüsor. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 8.15: Iskolatévé. Fizika. 8.45: Iskolatévé. Osztályfőnöki óra. 8.55: Közlekedj okosan! 9.00: Iskolatévé. Környezetismeret. 9.20: Iskolatévé. Történelem. 9.55: A nagy korallzátony. 10.45: Bújócska, (rövidfilm, ism.) 11.10: Madárnyomok a vizes homokon. (rövidfilm) 15.00: Közlekedj okosan! 15.05: A természet válaszol. 15.15: Systéma International. 15.25: Élő múzeum. 15.45: Munkahelyi ismeretek. 16.25: Palermo, (ism., rövidfilm) 16.55: Takács Mária műsora. 17.10: öt perc meteorológia. 17.20: Keresztkérdés. 18.00: Kalendárium. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A japán szalon, (tv-játék) 21.25: Pénteki randevú. 22.15: Tv-híradó 3. 22.25: Egy férjes asszony, (film) II. MŰSOR 20.00: Nemzetiségi gála. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: öregek és fiatalok. 22.20: Cselgáncs VB-döntők. BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál. Autóvezetőknek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Dalok. 20.50: Világhíradó. 21.15: Három történet a szerelemről. 21.50: Az egészséges életmód. 22.00: Operettest. 22.30: Tv.híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Orosz nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Az önök olvasmányából: August Senoa. 17.40: Hírek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Aktualitások. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Andros céljai — filmsorozat. 21.00: Jó estét! — könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Vendégszerkesztő. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Tanácsadás szülőknek 18.45: Tudományos könyvek kirakata. 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Zeneszerzői arcképek. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Az esküdtszék 22.05: A reggel — játékfilm. MOZI Békési Bástya: Együttélés. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és du. 4-kor: Hüvelyk Panna, 6 és 8-kor: Visszaesők. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Ben Hur I—II. Gyulai Erkel: Noé bárkái. Gyulai Petőfi, 3-kor: Az idő urai, 5-kor: Apokalipszis most I—II. Orosházi Partizán, fél 4-kor: A két rodeós, fél 6 és fél 8-kor: Sértés.
