Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

KULTURÁLIS MELLÉKLET Arcképvázlat Török Istvánról Emlékezés a festőművészre, az orosházi gimnázium egykori tanárára Az 50 éves fennállását ma ünneplő orosházi gimná­zium és Török István neve az intézet alapításától kezd­ve több mint egy évtizeden át összefonódott. Bár^Ceglé- den született — ahova a gondos orvosi felügyeletben bízva utazott édesanyja —. néhány fővárosi éve kivéte­lével szülei és nagyszülei lakhelyén, Orosházán élt. Festőművészi pályája alig másfél évtizedre tehető. Nem adatott meg neki. hogy mű­vészete kiteljesedjen. csak kevésszer tapasztalhatta a siker ízét. elhatalmasodó vesebaja okozta fájdalma­san korai halálát. Mindössze 39 évet élt. A jó alapokkal, ígéretesen induló Vaszary- tanítvány munkásságáról szólni régi adósságunk, egy­ben megtisztelő kötelessé­günk. Az orosházi állami elemi iskolai tanítóházaspár: Mé­száros Izabella és Török Ist­ván első gyermeke 1906. jú­lius 29-én született. A ta­nonciskolában is oktató édes­apja az első világháborúból hazatérve az értelmiségi munkánál biztosabbnak látta a szakipari pályát, ezért polgári iskolát elvégző fiát Domoki István asztalosüze­mébe adta inasnak, majd Turóczy Bálintnál volt se­géd. Ifjú Török István sza­bad idejében folytatta a Sain Márton tanár úrnál megkezdett rajz- és festészeti stúdiumokat. Ösztönözte há­borúban meghalt nagybáty­ja — a Boldizsár István fes­tőművészt is elindító festő­tanító — Török János példá­ja is. Lakásuk falán levő képei naponta .felidézték em­lékét a fogékony fiúban. Az asztalos segédlevél megszer­zése után mégsem helyezke­dett el, hanem a Budapesti Állami Felső Faipari Szak­iskolában tanult tovább, ahol 1925-ben fejezte be tanul­mányait, majd a sok oros­házit foglalkoztató Thék Endre-féle bútorgyárban dol­gozott. mint műszaki rajzoló. Otthon érezte magát Pesten, érdekelte a művészet, mú­zeumokat. kiállításokat lá­togatott. Miután a pedagó­giai pálya felé vonzódott, komoly felkészülés után si­keres érettségi vizsgát tett a budapesti Madách Imre fő­gimnáziumban, és 1926-ban beiratkozott a Glatz Osz­kár, később Réti István igazgatása alatt működő Képzőművészeti Főiskolára. Ezzel életének új és meg­határozó' jelentőségű szaka­sza kezdődött. A főiskolán a mindig kulturált. friss piktúrájáról és az avantgardp törekvések támogatásáról is­mert Vaszary János osztá­lyába került. A pályája ze­nitjén levő Vaszary hatása érezhető is Török István fi­nom akvarelljein. Termé­szetlátását fejlesztették a nyári nagymarosi utak, ahol az alföldi táj ábrázolásától el­térő, új formanyelvet kísér­letezett ki. Elsősorban- táj­képeket festett, kitűnt rajz­tudásával, jó kompozíciós készségével. Vaszary az alakrajzot tanította heti 20 órában, majd a kilencedik és tizedik félévben heti 36-36 órában, a művészettörténe­tet pedig négy éven át a magyar művészet nagy öre­ge. Lyka Károly adta elő. 1931 nyarán elvégezte a fő­iskolát, középiskolai rajzta­nári oklevelet szerzett, és hazajött Orosházára. Az orosházi államig elemi iskolában már 1931 augusz­tusában önálló kiállítását rendezték meg, ahol a kora­beli források szerint olaj- festményeket, akvarelleket, pasztelleket és rajzokat mu­tatott be. Szép sajtókritikákat kapott. Branyiczky Dezső az Orosházi Friss Üjságban pél­dául felhívta a figyelmet ar­ra, hogy Török Istvánt „itt­hon kell elsősorban megbe­csülni, mert eljövendő sike­reiből — ami nem kétséges, hogy meglesz —, valami íOrosházára is háramlik majd" — írta. Anyagi ered­ménye is volt a bemutatko­zásnak, mert egy másik cikk­ből arról értesülhetünk, hogy hat festménye már elkelt. Nem a felső'mezőgazdasá- gi Iskolában, nem a polgá­riban, hanem 1931 novembe­rétől az Orosházi Fiú- és Leány Iparos Tanonciskolá­ban helyezkedett el, ahol faipari szakrajzot és tech­nológiát tanított. Napi mun­kája mellett nem szorult háttérbe a festés sem. Né­hány megbízatást kapott díszoklevelek és egyéb mű­vészeti munkák elvégzésére. Tanári állásra pályázott a pápai református gimnázi­umba, majd a nagykőrösi ta­nítóképzőbe, de" mindkét helyről elutasító válasz ér­kezett. Életében az 1933-as év hozta a döntő változást, ami­kor az évtizedek óta húzódó gimnáziumi tanfolyamból valóság lett Orosházán. Mu- sulin Béla és Péterfia Zol­tán hívták óraadónak, ahol az évek folyamán kialakult a tanfolyami tanári kar: Musulin Béla. Péterfia Zol­tán. Musulinné Bordács El­vira. Péterfiáné Patek Ka­rola, Nagy Zoltán, dr. Pá- pay / Antal, dr. Fekete Zol­tán, dr. Benkő Katalin. Fre- nyó László, Fürst Ervin, Gé- czyné Iszlay Gabriella, Gu- bicza Gabriella, Horovicz Klári, és a kezdetektől fog­va Török István. Tanári munkája mellett aktív részese a település szellemi életét a harmincas évek második felében átfogó Orosházi. Szépmíves Céhnek. 1936-os megalakulásától tag­ja volt a céh képzőművésze­ti osztálya választmányának. 1936 áprilisában egy nagy kiállítást rendeztek a Pol­gári Olvasókörben, ahol Tö­rök István mellett a házas­sága révén Orosházára ke­rült Kohán György, a főis­kolát ugyancsak elvégző, és itthon levő Csáki-Maronyák József, a szintén Képzőmű­vészeti Főiskolát is járt pol­gári ‘iskolai tanár Fáber Jó­zsef, éS Török István egyko­ri tanára. Sain Márton fest­ményeit láthatták az érdek­lődők, míg a szobrászokat a Párizst megjárt Rajki Jó­zsef, és az őstehetség Kaszt- ner Lajos képviselte. Még 1936 decemberében is volt a céhnek egy kiállítása a gimnáziumi tanfolyam egyik Pacsirta utcai termében, iit Török István, Fáber József. Sain Márton, Rajki József és Pusztai Lajos mutatkozott be. Török István akvarellje- it 40—80 pengőre árazta a zsűri, bár családja szerint soha nem foglalkozott anya­giakkal, a szerény megélhe­tést biztosító tanári pálya mellett őt csak a művészet érdekelte. A gimnáziumi tanfolya­mon eltöltött négy éve után 1937 szeptemberében meg­nyílt az Orosházi Evangéli­kus Gimnázium, ahol dr. Benkő István igazgatása alatt Török István is foly­tatta a munkát, mint helyet­tes- tanár: földrajzot, ter­mészetrajzot, rajzot, szép­írást tanítva. Osztályfőnök lett az első osztályban, ezt a tisztségét mindvégig meg­tartotta. Fegyelmezési kész­sége, szuggesztív ereje al­kalmassá tették őt arra, hogy az elemi iskola és a gimná­zium közötti átmenetet áthi­dalva tanítványai beillesz­kedjenek a gimnáziumi kö­zösségbe. Egyúttal rábízták a tanári könyvtár, a termé­szetrajz-vegytani és a rajz- szertárőri feladatkört. 1938. szeptember 1-től rendes ta­nárrá nevezték ki. Űj tanár­társai lettek: Bencsik Ist­ván. Kazár József. Garay Lajos, Zoltay István. Enes- sey László, Gyarmati And­rás, majd dr. Tömöry Lajos, dr. Mády Zoltán és mint óraadó Sass Árpád. Elvégez­te a Testnevelési Főiskola átképző tanfolyamát. Külö­nösen az úszást, a korcsolyá­zást és a jéghokizást sze­rettette meg tanítványai­val, maga is versenyszerűen teniszezett, sőt az Orosházi Tennis Club és a Korcsolyá­zó Egyesület fúziója után ő lett az új sportegyesület fő­titkára, majd ügyvezető igazgatója. A helyi lapokban gyakran találkozunk a ne­vével, mint az Orosházi Fil­harmonikus Társaság vonós­négyesének tagjával. ahol Róna Sándor. Sass Béla és Fasang Árpád mellett éve­kig hegedült. Több évig ját­szott egy fiatal orosházi ér­telmiségiekből álló tánczene­karban is, mint szaxofonos. Az aktív zenélés mindig hozzátartozott életéhez. Megalakította a gimnázi­umban a művészirajz-szak- kört. ahol az évkönyv sze­rint „kezdők és haladók cso­portosan végezték el az elő­írt anyagot, nagy kedvvel és érdeklődéssel”, mintegy 15— 20-an. Első évtől az Oroshá­zi Gimnáziumbarátok Egye­sületének titkára, és tagja a Magyar Rajztanárok Orszá­gos Egyesületének. A gimnázium lett útplsó éveinek színtere. Rokon­szenves, értékes ember volt. szerette sok száz tanítványa és tanártársai is, akik az írá­sunkban már említetteken kívül, mint a négy-öt évti­zeddel ezelőtti idők tanúi közöttünk vannak: Csizma­dia György igazgató. Bara­nyai Éva, dr. Tömböly Já­nos, Elek László, Jeges Sán­dor, id. Koszorús Oszkár. Nagy Sámuel, Zelenka Mag­da, Bor Pál, Kara Mihály és R. Molnár Mihály. A második világháború éveiben. főként 1942-től gyakran betegeskedett, hó­napokig nem tudott tanítani és festeni sem. Nagy meg­próbáltatás volt ez számára, mert mindig azon igyeke­zett, hogy a környező világ­ból több szépet láttasson al­kotásaiban. Kevés kiállítá­son szerepelt festményeivel, pedig művészi kifejező ereje nem maradt el kortársaiétól. 1945. július 31-én fejezte be életét Orosházán. Hogy mi lett volna belőle, ha nem ragadja el olyan korán a halál? Erre már soha nem kapunk választ. Festményei szétszóródtak. Néhány köz- gyűjteményben ugyan látha­tunk műveiből, legtöbb azonban orosházi, és Békés megye más városaiban levő magángyűjteményekben van. Sok akvarellje és vázlata ta­lálható öccse, Török Barna ny. banktisztviselő családjá­nál. Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Ipa­ri Szakközépiskola volt ta­nárai és növendékei mun­káiból a mai jubileumi ün­nepségre rendezett képző- művészeti . kiállításon ott vannak Török István fest­ményei is. További hálás feladatul kínálkozik szak­mai munkásságának szám­bavétele és emlékkiállításá­nak megrendezése. Koszorús Oszkár Török István: Gyopárosfürdő NÉPÚJSÁG Török István: Török nagyapa Ménesi György versei: I Könnycseppek a sírra görögül ért nem perzsául vére vartyog ö meg ómul lám az öve lám az inge belehalhat földjeinkbe * * * tömött bendő rekedt torok rajtunk mindig reflektorok meddők vének kánaánja aki marad szánja-bánja * * * fenn a dombon kemény köve nem is sejti hogy ledöntve berta néni mégis tálal csirketokányt puliszkával * * * zsíros húsok nehéz borok szakadatlan hosszú torok véget értünk fagyhalálban tablettában vagy kanálban Naptár ideje van a szántásnak vetésnek és ideje az aratásnak ideje van a gügyögésnek az első kimondott szónak a mesének a hitnek a vágynak ideje van a nagy felfedezésnek a szégyennek az ártatlan pirulásnak ideje van gyűlöletnek barátságnak és ideje a szerelemnek ideje van a hódításnak szeretkezésnek és ideje a rádöbbenésnek ideje van a szónoklásnak kompromisszum-kötésnek gyarapodásnak a megméretésnek s az elmúlásnak Fogadás Szilvafák egykedvű sorfala közt barna futószőnyeg: az ősz protokollja. V aku-villanások, levelek hullanak alá — igy vonulunk, s a kéményen unott szelek fújják a marsot. Lajosházi Éva : Gondolat Mennyi színészkedés — szinte fél-hazugság — taszít egyre távolabb. Vagy csak hinta ez, mely únt ütemben oda-vissza leng?

Next

/
Thumbnails
Contents