Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
KULTURÁLIS MELLÉKLET Arcképvázlat Török Istvánról Emlékezés a festőművészre, az orosházi gimnázium egykori tanárára Az 50 éves fennállását ma ünneplő orosházi gimnázium és Török István neve az intézet alapításától kezdve több mint egy évtizeden át összefonódott. Bár^Ceglé- den született — ahova a gondos orvosi felügyeletben bízva utazott édesanyja —. néhány fővárosi éve kivételével szülei és nagyszülei lakhelyén, Orosházán élt. Festőművészi pályája alig másfél évtizedre tehető. Nem adatott meg neki. hogy művészete kiteljesedjen. csak kevésszer tapasztalhatta a siker ízét. elhatalmasodó vesebaja okozta fájdalmasan korai halálát. Mindössze 39 évet élt. A jó alapokkal, ígéretesen induló Vaszary- tanítvány munkásságáról szólni régi adósságunk, egyben megtisztelő kötelességünk. Az orosházi állami elemi iskolai tanítóházaspár: Mészáros Izabella és Török István első gyermeke 1906. július 29-én született. A tanonciskolában is oktató édesapja az első világháborúból hazatérve az értelmiségi munkánál biztosabbnak látta a szakipari pályát, ezért polgári iskolát elvégző fiát Domoki István asztalosüzemébe adta inasnak, majd Turóczy Bálintnál volt segéd. Ifjú Török István szabad idejében folytatta a Sain Márton tanár úrnál megkezdett rajz- és festészeti stúdiumokat. Ösztönözte háborúban meghalt nagybátyja — a Boldizsár István festőművészt is elindító festőtanító — Török János példája is. Lakásuk falán levő képei naponta .felidézték emlékét a fogékony fiúban. Az asztalos segédlevél megszerzése után mégsem helyezkedett el, hanem a Budapesti Állami Felső Faipari Szakiskolában tanult tovább, ahol 1925-ben fejezte be tanulmányait, majd a sok orosházit foglalkoztató Thék Endre-féle bútorgyárban dolgozott. mint műszaki rajzoló. Otthon érezte magát Pesten, érdekelte a művészet, múzeumokat. kiállításokat látogatott. Miután a pedagógiai pálya felé vonzódott, komoly felkészülés után sikeres érettségi vizsgát tett a budapesti Madách Imre főgimnáziumban, és 1926-ban beiratkozott a Glatz Oszkár, később Réti István igazgatása alatt működő Képzőművészeti Főiskolára. Ezzel életének új és meghatározó' jelentőségű szakasza kezdődött. A főiskolán a mindig kulturált. friss piktúrájáról és az avantgardp törekvések támogatásáról ismert Vaszary János osztályába került. A pályája zenitjén levő Vaszary hatása érezhető is Török István finom akvarelljein. Természetlátását fejlesztették a nyári nagymarosi utak, ahol az alföldi táj ábrázolásától eltérő, új formanyelvet kísérletezett ki. Elsősorban- tájképeket festett, kitűnt rajztudásával, jó kompozíciós készségével. Vaszary az alakrajzot tanította heti 20 órában, majd a kilencedik és tizedik félévben heti 36-36 órában, a művészettörténetet pedig négy éven át a magyar művészet nagy örege. Lyka Károly adta elő. 1931 nyarán elvégezte a főiskolát, középiskolai rajztanári oklevelet szerzett, és hazajött Orosházára. Az orosházi államig elemi iskolában már 1931 augusztusában önálló kiállítását rendezték meg, ahol a korabeli források szerint olaj- festményeket, akvarelleket, pasztelleket és rajzokat mutatott be. Szép sajtókritikákat kapott. Branyiczky Dezső az Orosházi Friss Üjságban például felhívta a figyelmet arra, hogy Török Istvánt „itthon kell elsősorban megbecsülni, mert eljövendő sikereiből — ami nem kétséges, hogy meglesz —, valami íOrosházára is háramlik majd" — írta. Anyagi eredménye is volt a bemutatkozásnak, mert egy másik cikkből arról értesülhetünk, hogy hat festménye már elkelt. Nem a felső'mezőgazdasá- gi Iskolában, nem a polgáriban, hanem 1931 novemberétől az Orosházi Fiú- és Leány Iparos Tanonciskolában helyezkedett el, ahol faipari szakrajzot és technológiát tanított. Napi munkája mellett nem szorult háttérbe a festés sem. Néhány megbízatást kapott díszoklevelek és egyéb művészeti munkák elvégzésére. Tanári állásra pályázott a pápai református gimnáziumba, majd a nagykőrösi tanítóképzőbe, de" mindkét helyről elutasító válasz érkezett. Életében az 1933-as év hozta a döntő változást, amikor az évtizedek óta húzódó gimnáziumi tanfolyamból valóság lett Orosházán. Mu- sulin Béla és Péterfia Zoltán hívták óraadónak, ahol az évek folyamán kialakult a tanfolyami tanári kar: Musulin Béla. Péterfia Zoltán. Musulinné Bordács Elvira. Péterfiáné Patek Karola, Nagy Zoltán, dr. Pá- pay / Antal, dr. Fekete Zoltán, dr. Benkő Katalin. Fre- nyó László, Fürst Ervin, Gé- czyné Iszlay Gabriella, Gu- bicza Gabriella, Horovicz Klári, és a kezdetektől fogva Török István. Tanári munkája mellett aktív részese a település szellemi életét a harmincas évek második felében átfogó Orosházi. Szépmíves Céhnek. 1936-os megalakulásától tagja volt a céh képzőművészeti osztálya választmányának. 1936 áprilisában egy nagy kiállítást rendeztek a Polgári Olvasókörben, ahol Török István mellett a házassága révén Orosházára került Kohán György, a főiskolát ugyancsak elvégző, és itthon levő Csáki-Maronyák József, a szintén Képzőművészeti Főiskolát is járt polgári ‘iskolai tanár Fáber József, éS Török István egykori tanára. Sain Márton festményeit láthatták az érdeklődők, míg a szobrászokat a Párizst megjárt Rajki József, és az őstehetség Kaszt- ner Lajos képviselte. Még 1936 decemberében is volt a céhnek egy kiállítása a gimnáziumi tanfolyam egyik Pacsirta utcai termében, iit Török István, Fáber József. Sain Márton, Rajki József és Pusztai Lajos mutatkozott be. Török István akvarellje- it 40—80 pengőre árazta a zsűri, bár családja szerint soha nem foglalkozott anyagiakkal, a szerény megélhetést biztosító tanári pálya mellett őt csak a művészet érdekelte. A gimnáziumi tanfolyamon eltöltött négy éve után 1937 szeptemberében megnyílt az Orosházi Evangélikus Gimnázium, ahol dr. Benkő István igazgatása alatt Török István is folytatta a munkát, mint helyettes- tanár: földrajzot, természetrajzot, rajzot, szépírást tanítva. Osztályfőnök lett az első osztályban, ezt a tisztségét mindvégig megtartotta. Fegyelmezési készsége, szuggesztív ereje alkalmassá tették őt arra, hogy az elemi iskola és a gimnázium közötti átmenetet áthidalva tanítványai beilleszkedjenek a gimnáziumi közösségbe. Egyúttal rábízták a tanári könyvtár, a természetrajz-vegytani és a rajz- szertárőri feladatkört. 1938. szeptember 1-től rendes tanárrá nevezték ki. Űj tanártársai lettek: Bencsik István. Kazár József. Garay Lajos, Zoltay István. Enes- sey László, Gyarmati András, majd dr. Tömöry Lajos, dr. Mády Zoltán és mint óraadó Sass Árpád. Elvégezte a Testnevelési Főiskola átképző tanfolyamát. Különösen az úszást, a korcsolyázást és a jéghokizást szerettette meg tanítványaival, maga is versenyszerűen teniszezett, sőt az Orosházi Tennis Club és a Korcsolyázó Egyesület fúziója után ő lett az új sportegyesület főtitkára, majd ügyvezető igazgatója. A helyi lapokban gyakran találkozunk a nevével, mint az Orosházi Filharmonikus Társaság vonósnégyesének tagjával. ahol Róna Sándor. Sass Béla és Fasang Árpád mellett évekig hegedült. Több évig játszott egy fiatal orosházi értelmiségiekből álló tánczenekarban is, mint szaxofonos. Az aktív zenélés mindig hozzátartozott életéhez. Megalakította a gimnáziumban a művészirajz-szak- kört. ahol az évkönyv szerint „kezdők és haladók csoportosan végezték el az előírt anyagot, nagy kedvvel és érdeklődéssel”, mintegy 15— 20-an. Első évtől az Orosházi Gimnáziumbarátok Egyesületének titkára, és tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. A gimnázium lett útplsó éveinek színtere. Rokonszenves, értékes ember volt. szerette sok száz tanítványa és tanártársai is, akik az írásunkban már említetteken kívül, mint a négy-öt évtizeddel ezelőtti idők tanúi közöttünk vannak: Csizmadia György igazgató. Baranyai Éva, dr. Tömböly János, Elek László, Jeges Sándor, id. Koszorús Oszkár. Nagy Sámuel, Zelenka Magda, Bor Pál, Kara Mihály és R. Molnár Mihály. A második világháború éveiben. főként 1942-től gyakran betegeskedett, hónapokig nem tudott tanítani és festeni sem. Nagy megpróbáltatás volt ez számára, mert mindig azon igyekezett, hogy a környező világból több szépet láttasson alkotásaiban. Kevés kiállításon szerepelt festményeivel, pedig művészi kifejező ereje nem maradt el kortársaiétól. 1945. július 31-én fejezte be életét Orosházán. Hogy mi lett volna belőle, ha nem ragadja el olyan korán a halál? Erre már soha nem kapunk választ. Festményei szétszóródtak. Néhány köz- gyűjteményben ugyan láthatunk műveiből, legtöbb azonban orosházi, és Békés megye más városaiban levő magángyűjteményekben van. Sok akvarellje és vázlata található öccse, Török Barna ny. banktisztviselő családjánál. Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Ipari Szakközépiskola volt tanárai és növendékei munkáiból a mai jubileumi ünnepségre rendezett képző- művészeti . kiállításon ott vannak Török István festményei is. További hálás feladatul kínálkozik szakmai munkásságának számbavétele és emlékkiállításának megrendezése. Koszorús Oszkár Török István: Gyopárosfürdő NÉPÚJSÁG Török István: Török nagyapa Ménesi György versei: I Könnycseppek a sírra görögül ért nem perzsául vére vartyog ö meg ómul lám az öve lám az inge belehalhat földjeinkbe * * * tömött bendő rekedt torok rajtunk mindig reflektorok meddők vének kánaánja aki marad szánja-bánja * * * fenn a dombon kemény köve nem is sejti hogy ledöntve berta néni mégis tálal csirketokányt puliszkával * * * zsíros húsok nehéz borok szakadatlan hosszú torok véget értünk fagyhalálban tablettában vagy kanálban Naptár ideje van a szántásnak vetésnek és ideje az aratásnak ideje van a gügyögésnek az első kimondott szónak a mesének a hitnek a vágynak ideje van a nagy felfedezésnek a szégyennek az ártatlan pirulásnak ideje van gyűlöletnek barátságnak és ideje a szerelemnek ideje van a hódításnak szeretkezésnek és ideje a rádöbbenésnek ideje van a szónoklásnak kompromisszum-kötésnek gyarapodásnak a megméretésnek s az elmúlásnak Fogadás Szilvafák egykedvű sorfala közt barna futószőnyeg: az ősz protokollja. V aku-villanások, levelek hullanak alá — igy vonulunk, s a kéményen unott szelek fújják a marsot. Lajosházi Éva : Gondolat Mennyi színészkedés — szinte fél-hazugság — taszít egyre távolabb. Vagy csak hinta ez, mely únt ütemben oda-vissza leng?
