Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

1983. szeptember 10.. szombat Álmodozások nélkül Tanévkezdés után az ország legnagyobb iskolájában írta: Dr. Kurucz Imre, a TIT főtitkára n égy esztendővel ez­előtt a Művelődésku­tató Intézet arra ösz­tönözte a megyéket, hogy pontosan térképezzék fel a művelődési házak állagát, tárgyi, személyi feltételeit. S mert csak óhajról volt szó. volt, ahol komolyan vették, volt, ahol nem is foglalkoz­tak vele. Szerencsére a Bé­kés megyei Tanács az elsők között ismerte fel az ajánlás fontosságát. A Megyei Műve­lődési Központ módszertani csoportját bízta meg 1979- ben a felmérés elkészítésé­vel. A vártnál is sötétebbre sikerült „kórkép” aztán egy nagyszerű, összefogáson ala­puló korszerűsítési folyamat kiindulópontjává vált. A több évre szóló, össze­hangolt előkészítő,' tervező munka igazi csapatmunka terméke. Ebben a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának közművelődési cso­portja, a Megyei Művelődési Központ, az érintett műve­lődési házak vezetői, az adott települések tanácsi vezetői és az építészek együttes erő­vel, közös koncepció alap­ján, az érintett helységek la­kóinak áldozatvállalására számítva folytatták munká­jukat. Az új művelődési igények kielégítésére, kiszolgálására immár alkalmatlan épületek közül e korszerűsítés során megyénkben tizenhét műve­lődési központot, házat újíta­nak fel és bővítenék. Ez ön­magában sem kevés, de az igazi újdonságot mégis a korszerűsítés módja jelenti. A felméréseket követően ugyanis korszerűsítési pályá­zatot hirdetett a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lya. majd a pályázó taná­csok vezetőivel tárgyalásokat folytattak elképzeléseikről, s a helyi anyagi lehetőségek­ről. A tanácsi vezetők több­sége felkészülten, határozott elképzelésekkel, az anyagi le­hetőségek reális számbavéte­lével vett részt ezeken a tár­gyalásokon. Az együttes munka követ­kező állomása egy szakmai megbeszélés volt, amelyen a megyei tervezők, a mesteris­kola építészmérnökei, nép­művelők és tanácsi vezetők — tehát minden érdekelt fél — részt vett a Megyei Mű­velődési Központban. Itt ar­ról is vitatkoztak, beszélget­tek, hogy milyen új funkció­kat kell szolgáljanak a mű­velődési házak. Röviden fo­galmazva: a település lakói­nak életével kapcsolatos ese­mények színhelyévé, otthoná­vá kell váljanak. A szabad idő kellemes, hasznos eltöl­tésébe a kiállítások, előadá­sok. színházi és zenei esemé­nyek mellett a sportolásnak, a családi eseményeknek, az ifjú- és gyermekjátékoknak egyaránt színhelyet, teret kell biztosítani. Olyan körülmé­nyeket teremtve, hogy a vé­letlenül betévedők is több órán át jól érezhessék ma­gukat. Nem túl ördöngös do­log ez, de tehetséges, a szak­máját jól értő népművelők nélkül — önmagában egy korszerű épülettel — nem valósítható meg. Ezeken a tárgyalásokon a települések helyi sajátossá­gait is figyelembe vették, hi­szen a művelődési házak ve­zetői funkcionális tervekkel segítették az építészek mun­káját. A tervezési folyamat során — különösen a Buda­pesti Műszaki Egyetem mes­teriskolásai, akik igen ol­csón készítették el a terve­ket a GENERAJ-ART példa­mutató hozzáállásának segít­ségével —, nemcsak a műve­lődési házzal, de a települé­seken lakókkal, igényeikkel is megismerkedtek. Dőreség volna azonban azt állítani, hogy gond nélküli volt, és hogy ma is az ez a munka. Már az előzetes ter- vezgetések során világosan látták a megyei tanács szak­emberei. hogy az erre a cél­ra létrehozott megyei tanácsi alap, az Országos Közműve­lődési Tanács által küldött támogatás, s a települések helyi érőforrásai kevésnek bizonyulnak a megvalósítás­hoz. Ezért szinte minden épí­tészeti terv lépcsőzetes meg­valósításra. hosszabb távra készült. így valósulhat csak meg, hogy a tartalmi felada­toknak megfelelő, de , az anyagi lehetőségeket is figye­lembe vevő munkálatokba kezdjenek. Álmodozások nél­kül . . . Mielőtt bárki is diadalme­netként gondolna e jól és körültekintően megszervezett korszerűsítési akcióra, gyor­san hozzátesszük: ha keve­sen is. de voltak olyan köz­ségi vezetők, akik a tálcán nyújtott lehetőségre sem rea­gáltak. Feltehetően azért, mert még mindig nem tart­ják lényeges feladatnak a közművelődés helyi feltéte­leinek javítását. Aztán né­hány közművelődési dolgozó sem tudott mit kezdeni a fel­kínált lehetőséggel. Szinte bosszantotta őket, hogy több évre szóló ..ramazurival” megzavarják intézményük csöndes vegetálását. Aztán akadt olyan település is, ahol a lakosság és a gazdasági egységek anyagi támogatását nem tudták, vagy nem akar­ták megszervezni. Enélkül pedig ez a korszerűsítési ak­ció nem valósulhat meg. Ne­vezetesen a majdani hasz­nálók. a lakosok társadalmi munkája, felajánlásai, a he­lyi gazdasági egységek tá­mogatása nélkül. Mert a reá­lis tervezésben e tényezők együttes erejére támaszkod­tak és támaszkodnak. □ művelődési házak korszerűsítésének fo­lyamata tehát már elindult megyénkben. A meg­valósítás utolsó állomásáig azonban még sok — időn­ként megoldhatatlannak lát­szó — feladattal kell meg­küzdeni. De az erők egyesí­tése, a lelkesedés bizonyára megtermi gyümölcsét. Az új típusú és tartalmú közműve­lődés korszerű színtereit. B. Sajti Emese Az ősz beköszöntével a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat előadótermeiben, klubjaiban is felpezsdül az élet. Igaz ugyan, hogy a tár­sulat a naptári évnek meg­felelően tervezi és végzi munkáját, és az is igaz, hogy a nyár egyáltalán nem ne­vezhető uborkaszezonnak, de a munka dandárja mégis­csak szeptemberben kezdő­dik. A megyei, városi-járási TIT-szervezetek ekkor vég­legesítik az iskolákkal, mű­velődési házakkal, a munka­helyekkel és a különböző társadalmi szervezetekkel az ismeretterjesztő programjai­kat, megkezdődnek a szak­mai és az idegen nyelvi tan­folyamok. a társadalom- és a természettudományok va­lamennyi ágát felölelő, leg­különbözőbb szabadegyete­mek, előadássorozatok, a rö­vid nyári szünet ptán is­mét folytatódnak a planetá- riumi műsorok. ÓVODÁSOKTÓL AZ EGYETEMISTÁKIG Egyre népszerűbbek az óvodáskorúak számára szer­vezett, játékos elemekre épü­lő idegen nyelvi tanfolya­mok. Ezek résztvevői a szó szoros értelmében játszva tanulják meg az első orosz, német vagy angol mondato­kat. miközben a szülők, nagyszülők egy másik te­remben orvosokkal, pszicho­lógusokkal, óvó nénikkel válthatnak szót a gyermek- nevelésről. Szentendrén kí­sérletképpen bemutató és gyakorló óvodakertet hoznak létre ezen az őszön, hogy a kicsik közvetlen kapcsolatot teremthessenek a természet­tel. Az általános iskola alsó tagozatában nagy jelentősé­gű vállalkozás a Békés me­gyei szervezet kezdeményezé­se: az iskolai idegennyelv­oktatást megelőző, előkészí­tő, úgynevezett szoktató fog­lalkozások bevezetése a har­madik-negyedik osztályos ta­nulók között. A felső tagozatosok köré­ben igen népszerűek a kü­lönböző tudománybaráti kö­rök. szakkörök. A legna­gyobb múltra a kis matema­tikus baráti körök tekinte­nek vissza, és számuk ez év­ben már megközelíti az ez­ret. Emellett sikerrel mű­ködnek a kis biológus, fizi­kus, kémikus és történelem­baráti körök is, a községek­ben pedig — a Hajdú-Bihar megyei szervezet javaslatá­ra — terjedőben vannak az úgynevezett levelező baráti körök. Budapesten és vidéki ter­mészettudományi stúdióink­ban közkedveltek a különbö­ző hobbi- és szakkörök (csillagászati, híradástechni­kai, akvarisztikai stb.), ame­lyek között külön « is figye­lemre méltó a tatabányai Hermán Ottó komplex ter­mészettudományi szakkör. A középiskolákban, diák­otthonokban kimondottan a fiatalok számára kidolgozott témajavaslatok alapján szer­vezzük a vitaköröket, klubo­kat, önismereti köröket, film­délutánokat. Az életkori sa­játosságoknak megfelelően szinte nincs olyan társada­lomtudományi vagy termé­szettudományi kérdés, amely víalamilyen formában ne ke­rülne szóba ezeken az ösz- szejöveteleken. örvendetes jelenség, hogy újabban erő­teljesen növekszik a szak­munkásképző intézetek ér­deklődése az ismeretterjesz­tés iránt. Továbbra sem csökken az igény a középiskolai tanulók részére szervezett egyetemi előkészítő tanfolyamok iránt, sőt újabb fejleményként Bács és Heves megyében már középiskolára előkészí­tő tanfolyamokat is szer­veznek. A főiskolákon és egyete­meken az idén is megkez­dődnek a közéleti, közműve­lődésügyi tanfolyamok, ame­lyeken a hallgatók a felnőtt­oktatás-nevelés és a közéleti szervező munka módszertani alapjait sajátíthatják el, mi több, már diákkorban meg­tarthatják az első önálló elő­adásaikat. Debrecenben az agráregyetem, az orvosegye­tem, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem és a tanárkép­ző főiskola részére közösen szervezünk rendezvényeket, amit a fiatalok azért tarta­nak szerencsésnek, mert így kitekinthetnek egymás vá­lasztott hivatására is. ISMERETTERJESZTÉS A FIZIKAI DOLGOZOK KÖRÉBEN . Társulatunk történelmi múltú jelmondatához illően — Tudománnyal a népért! — ismeretterjesztő munkánk­ban kiemelt feladatnak te­kintjük a keresőképes lakos­ság csaknem háromnegyed részét kitevő fizikai dolgo­zok művelődési, tanulási igényeinek kielégítését. Egye­di előadások vagy előadás- sorozatok keretében éven­ként mintegy 60 000 ismeret- terjesztő rendezvényt szerve­zünk munkahelyeken, műve­lődési házakban, könyvtá­rakban, TIT-helyiségekben a fizikai dolgozók részére. Kü­lönösen sok előadást tarta­nak műszaki, mezőgazdasá­gi. egészségügyi, földtudo­mányi, jogi, pedagógiai, köz- gazdasági és nemzetközi-po­litikai témakörökben. A megyei szervezetek té­majavaslataikat mgjd min­den munkahelyhez eljuttat­ják, s az ottani vezetőkkel közösen állítják össze az üzem közművelődési munká­jába beilleszkedő ismeret- terjesztő programot. A szo­cialista brigádok körében népszerűek a kül- és belpo­litikával, az országos és he­lyi gazdaságpolitikával, az életmóddal, a művelődéssel, a szocialista erkölccsel, de­mokráciával foglalkozó ren­dezvények, a különböző ve­télkedőkre felkészítő elő­adássorozatok. Az idén először a mező- gazdasági, élelmiszeripari üzemekben, a brigádvezető­ket felkészítő előadássoroza­tokat tartanak, hogy a részt­vevő országos, megyei, válla­lati szintű gazdasági kérdé­sekről kaphassanak tájékoz­tatót, a brigádvezetéssel kap­csolatos teendőkről válthas- . sanak szót. Az ország legszebb tájai­nak 1 természeti, kulturális, gazdasági értékeivel ismer­tetik meg a résztvevőket szakavatott országjárás-veze­tőink, az utazási irodákkal közösen szervezett őszi hét végi kirándulásainkon, ör­vendetes, hogy egyre több ipari és mezőgazdasági üzem keresi fel a megyei, városi TIT-szervezeteinket ilyen igénnyel. A TIT-tanfolyamok közül a nagyközönség leginkább az idegen nyelvű tanfolyamain­kat ismeri. Ezekből várha­tóan az idén is négyezret in­dítunk, nemcsak a nagy vi­lágnyelvekből (orosz, angol, német, spanyol, francia), ha­nem a szomszéd népek nyel­véből, valamint tőlünk tá­volabb eső, de érdeklődésre számot tartó népek nyelvei­ből (svéd, török, japán). Széles körű érdeklődésre tartanak számot a különbö­ző közismereti tanfolyama­ink, amelyeken a szabás- varrástól kezdve az energia­takarékos gépkocsivezetésen keresztül a Csináld magad mozgalom legkülönbözőbb ágához csatlakozó témákban tartunk r előadásokat, bemu­tatókat, gyakorlati foglalko­zásokat. Csongrád, Győr- Sopron és még néhány me­gyében szervezünk pénzügyi, jogi információs tanfolyamo­kat a gazdasági munkakö­zösségek vezetőinek. A me­gyék zömében még ma is népszerű az úgynevezett tit­kárnőképző tanfolyamai. Folytatódnak mezőgazda- sági kistermelői tanfolyama­ink is, egyelőre négy téma­körben (sertéstenyésztés, nyúltenyésztés, integrált nö­vényvédelem, zöldségter­mesztés). A hallgatók mun­kajegyzeteket és látogatási oklevelet kapnak. Az érdek­lődést mi sem jellemzi job­ban, minthogy már a ma­gyar lakta jugoszláv terüle­teken is kérték e kurzusok megszervezését. A TIT a magyar közélet­ben egyedülálló szervezet abból a szempontból, hogy valamennyi művészeti, hu­mán és természettudományi ág képviselője, szakavatott művelője (pedagógus, jo- gá», közgazdász, műszaki szakember, orvos, író, mű­vész, politikus és még hosszan lehetne folytatni a sort) megtalálható a tagok sorában. Eredményes isme­retterjesztő munkánk elen­gedhetetlen feltétele, hogy a harmincezres tagság rend­szeres szakmai és módszer­tani önképzését szerteágazó- an és sokrétűen biztosítsuk. Az ő részükre szervezett programok — azonban mi­vel ezek túlnyomó többsége nyilvános — másoknak is kiváló lehetőséget nyújtanak a művelődési igényük, tudo­mányos-műszaki érdeklődé­sük kielégítésére. SZABADEGYETEMEK, TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁSOK Szabadegyetemeink a nem szakember számára is lehe­tővé teszik egy-egy tudo­mányág vagy művészeti ág magas szintű megismerését. A témagazdagságot mi sem jellemzi jobban, mint hogy csak Budapesten, a József Attila Szabadegyetem 129 különböző témájú kurzust in­dít. Érdekesnek ígérkezik Csong- rád megyében az építészeti kultúrával kapcsolatos or­szágos konferenciasorozat, amelyen építőművészek, mű­szaki szakemberek és város- tervezők vitatják meg közös gondjaikat. Ugyancsak Csong- rád megyében szervezzük azt a nemzetközi tanácskozást, ahol négy svájci szakember pszichoterápiás bemutató fog­lalkozásokat tart majd ma­gyar pszichológusoknak, szo­ciológusoknak, pedagógu­soknak. Októberben Pécsett háromnapos Babits-emlék- ülést rendezünk, november­ben pedig Sopronban Lu­ther Márton születésének 500. évfordulója alkalmából a megemlékezés mellett mai egyházpolitikai kérdéseket is megvitatnak a résztvevők. A Műszaki Választmány 15. vándorgyűlésén Békéscsa­bán október 3-tól 5-ig a könnyűipar helyzetéről, feladatairól tanácskoznak a szakemberek, s ugyanebben a hónapban Gyulán, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Választmány tájkonferenciá­ján a húsipari exportlehető­ségekről, feladatokról válta­nak szót külkereskedők, ku­tatók és agrármérnökök. Minden embert foglalkozta­tó, izgalmas eszmecsere-soro­zat megrendezésére vállalko­zott a Hajdú-Bihar megyei szervezetünk. Orvosok, pszi­chológusok közreműködésé­vel A halál egészen más címmel kerekasztal-beszélge- téseket tartanak az ősz fo­lyamán. Budapesten a Pla­netáriumban rendezzük meg a csillagászati hét, a Kos­suth Klubban az egészség- ügyi hét központi előadásait, és azt követően ezekből a témákból — a széles körű érdeklődésre való tekintettel — az üzemekben, művelődé­si házakban és az oktatási intézményekben is számos előadás megtartására kerül sor. Iparművészeti és virágkiállítás látható szeptember 7-től a békési ifjúsági házban. A merész színvilágú, egyéni vonalú ruhák és bördíszművek, az ízléses kerámiák, a fodros-bod- ros-tükrös mézeskalácsok, a dísznövények és ikebanák nem csupán megtekinthetők, hanem a helyszínen meg is vásá­rolhatók. A kiállítás szeptember 14-ig, reggel 9-től este 8-ig várja az érdeklődőket (Fotó: Kovács Erzsébet) MOZI Britannia gyógyintézet Ugye emlékeznek még az Egy ember ára és a Ha ... című filmekre? És most a Britannia gyógyintézet... Nem, az angol filmművészet nagy mesterét, Lindsay An- dersont nem érheti vád, hogy hazáját és az emberi­séget nem figyelmeztette többször is és idejekorán. A társadalmi morál veszélyei­re, az emberi viselkedés ag­gasztó torzulásaira, a társa­dalmi egyenlőtlenségek — huszadik századig cipelt — — szégyenletes továbbélésé­re. s még mennyi minden­re! Szatirikus műve, a Britan­nia gyógyintézet, swifti erő­vel támadja a ma Angliáját, s ebben kitűnő társának bi­zonyult — a forgatóköny­vet vitriolba mártott tollal író — David Sherwin. A film cselekménye négy szá­lon fut. A nem véletlenül Britanniára keresztelt lon­doni kórház 500 éves fenn­állásának megünneplésével kapcsolatos eseményekre, amelyeknek fő mozgató ru­gója. az angol királynő és kíséretének fogadását csel­lel, ravaszsággal. diploma­tákhoz illő — s ez itt most nem dicsérő jelző — forté­lyokkal kierőszakoló igazga­tó. Potter. Leonard Rossiter visszafogott, de rendkívül hatásos alakítása.) A kórház új, felavatandó részlegében viszont már teljes gőzerővel folyik Millar professzor Ge­nezis1 programja, amely ál­tal Anderson — a horror segítségével — az áltudomá- nyos. tehát igen kártékony próbálkozásokról rántja le a leplet. A különböző, „gon­dosan” kiválogatott tesiré- szekből összevarrt homuncu- lusa totális csődöt mond, megtréfálva alaposan ki­agyalóját. (A filmben ez a mozzanat az egyetlen, amely­ben a rendező valamiféle igazságszolgáltatást engedé­lyez magának.) Az pedig már csak termé­szetes, hogy Anderson a film egyetlen, majdnem szimpa­tikussá tett riporterét vá­lasztja ki áldozatnak, illetve vele hajtatja végre a majd- majd kabarisztikus „igaz­ságszolgáltatást. (A riporter­áldozatot Malcolm McDowelí alakítja kedves bájjal.) S végül ott vannak a ka­pun belüli és kívüli lázadók. A konyhai dolgozók és bé- tegszállítók sztrájkja, amely a szakszervezet kigúnyolásá­ra nyújt kitűnő alkalmat a rendezőnek. A kapun egy ideig kívülrekedtek pedig a baloldali mozgalmak, az anarchisták, a demagóg szó­lamokkal manipuláló forra­dalmárok. a terroristák le­leplezésére szolgál. Ander- sonnál nem menekülhet sen­ki. A gyermekded csínnyé degradált osztályharc is ala­posan megkapja a magáét. Szóval ilyen korunk Ang­liája? Ilyen az emberiség? Infantilis, bárgyú és min­denben kártékony, balkezes? Valószínű, nem konkrétan gondolta így a rendező. Rea­litásokat e remek szatirikus műben nem kérhetünk rajta számon. Pusztán- — mert mi többet és mást tehetne — fi­gyelmeztetni akar. A megle­vőnél is élesebben ábrázolva a valót. Időnként újszerű technikát, látásmódot produ­kálva filmjében. S éppen a hatás kedvéért ábrázolja és nevezi nevén a gyereket oly­kor igen ’ gusztustalan mó­don. Felrázni, elgondolkod­tatni, megborzongtatni és félni, félteni akarva a né­zőt. Az 1982-es cannes-i filmfesztiválon méltán ara­tott sikert a Mike Fash kitű­nő fényképezésével készült úiabb Lindsay Anderson- film. b. S. E. /

Next

/
Thumbnails
Contents