Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

1983. szeptember 10.. szombat Rása Imrcnc: megesik, hogy rövidebb ideig nincs kenyér Ökrös Gábor: mi pedig in­tézkedünk, akár szombaton is Vincze Miklós: sokat nem te­hetünk ... ÁFÉSZ kontra sütőipar Avagy: kóros konkurencia Nemrégen a fülembe ju­tott, hogy Mezőberényben és Köröstarcsán bajok vannak a kenyérellátással. Ennek a fele sem tréfa, gondoltam és nekiláttam kideríteni az igaz­ságot! (Ignácz István, a me- zőberényi Nagyközségi Ta­nács szakigazgatási szervé­nek helyettes vezetője ingat­ta a fejét: ilyesmiről én nem tudok. Előfordul, hogy kü­lönböző fórumokon egy-egy ember elmondja: zárás előtt negyed órával nem kapott kenyeret, de ebből kár lenne általánosítani. Régebben volt vita az ÁFÉSZ és az 1. szá­mú sütőipari vállalat között, amely elcsitult. Az viszont igaz, hogy néhány hete, kü­lönösen a 3 kilós cipó sület- len, ragadós. Megkezdték a vizsgálatot, amelynek ered­ményéről tájékoztatnak ben­nünket.) Már-már úgy határoztam, hogy abbahagyom a kérde- zősködést, hiszen nincs értel­me a bolhából elefántot csi­nálni. Az a bizonyos nem zö­rög a haraszt. . . szólás­mondás azonban nem ha­gyott nyugodni. (Rása Imré­nél a helyi 11. számú élel­miszerbolt vezetője elismer­te: nagyon nehéz kiszámíta­ni a keresletet, így válóban megesik, hogy rövidebb ideig nincs kenyér az üzletben. Mi csak június 1. óta árulunk kenyeret. A szemben levő sütőipari pavilont ugyanis bezárták, mert kell a hely az épülő ABC-áruháznak. Ezért lett az üzletünk közös üze­meltetésű a sütőiparral, ami a kenyeret és a péksüte­ményt illeti. Még egyszer hangsúlyozom: ilyen rövid idő alatt képtelenek vagyunk hibamentesen felmérni az. igényeket. Legutóbb az augusztus 20-i ünnepek előtt a szokásos kenyérnek a dup­láját rendeltük, mégsem volt elég. Ugyanakkor az itteniek csak az egykilós vázsonyi ke­nyeret kedvelik, amelyből kevés van, a cipó, a 2 kilós vekni egy része a nyakunkon mai'ad. Persze, módosítha­tunk az egy héttel ezelőtti rendelésen, de általában plusz kenyeret csak 3 kilós­ból adnak.) Útban az ÁFÉSZ-iroda fe­lé, azon morfondírozok: vé­gül is nincs itt nagy baj. Van elegendő kenyér, noha a választék lehetne jobb, a rendelés, a szállítás körülte­kintőbb. És az úgynevezett közös bolt is érdekelt. (Vin­cze Miklós, a Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ elnöke kissé bosszúsan legyintett: nem szeretném, ha mindez úgy kerülne nyilvánosságra, hogy nálunk rossz a kenyérellá­tás. Igaz, a közös bolt létre­hozását félig-meddig a kény­szer szülte, de aligha fize­tünk rá a boltra, még akkor is, ha az árrésünkből egy százalékot átadunk a sütő­iparnak. Egyébként tudom. hogy honnan fúj a szél. A közelmúltban Csárdaszállá­son tartotta a tanács végre­hajtó bizottsági ülését. Ott tették szóvá a köröstarcsai- ak: a sütőipar először a sa­ját üzleteit látja el friss ke­nyérrel, az ÁFÉSZ-boltok háttérbe szorulnak. Az is gond, hogy a kenyér zömét pénteken szállítják ki, így több üzletben még hétfőn délelőtt is ezt kénytelenek árulni, kevés sikerrel. Sokat nem tehetünk, hiszen a ke­nyérnek 72 órás a szavatos­sági ideje.) A hallottakat elemezve könnyű rájönni: itt valami­féle konkurrenciaharcról is szó van az ÁFÉSZ és a sü­tőipar között. Ez önmagában nem lenne baj, sőt kívána­tos. Csakhogy .. . (Ökrös Gá­bor, a mezőberényi sütőüzem vezetője magabiztosan vála­szolt: nem könnyű a dol­gunk, 33 boltot látunk el ke­nyérrel, péksüteménnyel. A 40 dolgozó közül mindössze 18 a szakmunkás. Csoda-e. hogy olykor panaszkodnak a minőségre. Mégis azt mon­dom: ez egyáltalán nem jel­lemző. A három gépkocsink szinte állandóan úton van. Hajnali négykor kezdjük a pakolást. Először a herényi 11. számú üzlet kap árut, majd a kamuti és a saját boltjaink következnek. Csár­daszállásra és Köröstarcsára öt órakor indulunk, a har­madik kocsi a péksüteményt viszi. A mi üzleteink korán nyitnak, míg a szövetkezeti boltok egy kivételével 7 óra­kor húzzák fel a rolót. Ho­gyan vigyünk oda hajnalban kenyeret? Nálunk nincs sza­bad szombat, csak szabadna­pok vannak. A boltosok min­den csütörtökön leadják a következő heti rendelést, amelyet mindennap 10 óráig még módosíthatnak. Mi pe­dig intézkedünk, akár szom­baton is. Azt elismerem, hogy kevés a vázsonyi ke­nyér, a köröstarcsai üzem naponta 670—680-at gyárt, ezért csak a saját boltjaink­ban árusítjuk.) Tisztelet, becsület a pékek­nek. nehéz munkájukat sen­ki nem irigyli. Az ellentmon­dásokat azonban tisztázni il­lik. (Takács Gáborné, a kö­röstarcsai 3. számú ABC- áruház vezetője készségesen vállalkozik erre: valóban 7 órakor nyitunk, de a kenye­ret hajlandók vagyunk már fél hatkor átvenni, amelyre volt példa körülbelül egy hó­napig. Ugyanis hozzánk a kenyér a péksüteménnyel együtt érkezik. Most az a gyakorlat: a kiflit, a zsömlét lerakják, a kenyeret pedig tovább viszik a saját bolt­jaikba. A legkritikusabb a hétvége. Hiába rendelünk elegendő kenyeret, ha pénte­ken nem hozzák, ki az összes mennyiséget. Volt olyan eset, hogy szombaton egyáltalán nem szállítottak csak a saját üzletükbe. Enyhén szólva furcsa eljárás.) Tényleg' az. Pontosabban a konkurrencia ■ egyoldalú, mondhatni kóros értelmezé­se. Mert a sütőiparnak be­hozhatatlan előnye van. Ke­nyeret gyárt és jól vagy rosszul kereskedik is. Az ál­lami és a szövetkezeti keres­kedelem, de még a magán- kereskedő is jószerivel ki­szolgáltatott. Hacsak . . . Az egyik KPVDSZ-ülésen fele­lős vezető említette: a me­gye fogyasztási szövetkezetei foglalkoznak olyan gondo­lattal, hogy sütőüzemeket hoznak létre. Ez lenne az igazi konkurrencia! (seres) A köröstarcsai ABC-ben csak két- és háromkilós kenyér van Fotó: Veress Erzsi Szántóversenygyőztes munkásőr A kondorosi Egyesült Tsz- ben 1968. óta dolgozik Szvi­tén Pál, s 19(19. óta trakto­ros. Az erőteljes magas fi­atalember a katonaidő letöl­tése után 24 évesen 1977-ben jelentkezett munkásőrnek. Jelenleg a hétszeres ..Ki­váló" szarvasi Klucsjár Mi- hály-zászlóalj tagja. Szereti a munkáját, különösen a szántást kedveli. Mitagadás, ért is hozzá. A közelmúlt­ban Békésszentandráson megrendezett járási szántó­versenyen kategóriájában el­ső helyezést ért el. Találko­zásunkkor a kondorosi kö­zös gazdaság épülő szarvas­marhatelepén egy Sz—100- sal dolgozott. — Hogyan kezdődött az is­merkedése a munkásőrség­gel? — Az apósom munkásőr volt. Két évtizedig szolgált becsülettel. A családból egyébként még többen is tag­jai a munkásőrségnek. Gyak­ran beszélgettünk arról, hogy mi folyik a gyakorlatokon, foglalkozásokon. így azután tudtam, mi vár rám az acél­kék egyenruhások között. Kezdetben ' lövész voltam, most híradó munkásőr va­gyok. — Kondorosról hányán tagjai a szarvasi zászlóalj­nak? — Az Egyesült " Tsz-ből több mint 20-an — zömmel traktorosok, gépkocsivezetők — járunk át Szarvasra. Bi­zony az utazás kicsit fárasz­tó, de jó közösség alakult ki Szarvason, szívesen megyünk a foglalkozásokra, örvende­tes, hogy egyre több fiatal jön közénk. Most is többen várnak a felvételre. — Hogyan készülnek a fe­ladatokra? — Rendszeresen tartunk foglalkozásokat. Ezek általá­ban kétórásak. A különböző jelentősebb gyakorlatok előtt részt veszünk gyakorlati fog­lalkozásokon is. Keményen dolgozunk a felkészülés so­rán, hogy ne érhessen meg­lepetés bennünket a gyakor- latokon.*Eg,yütt örülünk egy- egy sikeres feladat teljesíté­se után. Ilyenkor azt mond­juk egymásnak: nem volt hiábavaló a sok lemondás. — Az eltelt évek során mi az, amit megtanult a mun­kásőrségben? — A fegyelmet. S megta­nultam még azt is, hogy az ember a legfontosabb. Higy- gye el, közös összefogással, tervszerű munkával nagy fe­ladatok teljesítésére képes az ember. Parancsnokaimtól — akik önmagukkal szemben is igényesek — sok hasznos ta­pasztalatot szereztem. A jö­vőben igyekszem majd eze­ket az ismereteket átadni fiatalabb társaimnak. — Jelenleg mire készül a hétszeres „Kiváló” szarvasi zászlóalj? — Szeptemberben lesz a nagygyakorlatunk. Azt köve­tően az éleslövészetet rende­zik meg. Ezeken az erőpró­bákon nem szeretnénk szé­gyent vallani. Azután jóma­gam részt veszek az oroshá­zi munkásőr zászlóalj gya­korlatán is mint híradós. — Az évek során biztosan sok élménye volt a munkás­őrségnél. Elevenítsen fel ezekből egyet. — Talán két éve történt. Ezen a gyakorlaton én vol­tam a diverzáns. Az én sza­kaszom tagjai kapták a fe­ladatot: a diverzáns elfogá­sát. Mi tagadás, jól elbújtam előlük, és jól meg is futtat­tam a fiúkat. Aztán amikor befejeződött a gyakorlat, együtt jót nevettünk a tör­ténteken. — Előfordul, hogy a mun­kásőrök hétvégeken is távol Szvitán Pál a Sz—100-as mel­lett Fotó: Fazekas László vannak az otthontól. Nem neheztel mindezért a család? — Megszokták már.* Van két kislányom, az egyik hét, a másik négy esztendős. Amikor a gyakorlatra készü­lök, ők hozzák az acélkék sapkát és ruhát. Egy-egy hosszabb távoliét után a ha­zaérkezéskor nagy á gyere­kek öröme. A feleségem is megértő, sokat segít. — Távolabbi tervek? — Harminc éves vagyok Legalább annyi ideig szeret­ném szolgálni a testületet, mint apósom. Természetesen, ha erőm és egészségem en­gedi, még .tovább is tagja maradok a munkásőrök nagy táborának. — mondotta be­fejezésül Szvitán Pál. Elköszönünk. Szvitán Pál odalép a lánctalpashoz, be­indítja a gépet. Újra felbőg a motor, s lassan, méltóság- teljesen elindul a traktor. Le­het, hogy gondolatai már a szeptemberi nagygyakorlaton járnak. Amikor együtt a ré­gi bajtársakkal teljesítik a kiadott parancsot. Verasztó Lajos Konferencia a fogszuvasodás megelőzéséről A fogszuvasodás korunkban népbetegség, civilizációs árta­lomnak tekinthető. Szinte az egész világon megfigyelhető, hogy — különösen az iparilag fejlett európai és amerikai álla­mokban — a lakosság körében állandóan nő a szuvas fogúak aránya. Szinte megdöbbentő, hogy hazánkban a felnőtt lakos­ság 90—98 százalékának már gyermekkorában volt legalább egy szuvas foga. A közismerten helytelen magyar étkezési szo­kások — a szénhidrát túlzott fo­gyasztása, a fehérjék ellenében — állandóan növelik a szuvas fogúak számát. A fogszuvasodás — a fogak kilyukadása — a fog kemény szöveteinek egyedi, tehát csupán egy-egy fogra kiterjedő megbe­tegedését jelenti. Sajátossága, hogy mindig a fog környezeté­re — vagyis a szájüregre — ve­zethető vissza az oka. A szer­vezet egyetlen megbetegedése sem vezethető viszont fogszu­vasodáshoz, de ez a kellemetlen, nem egyszer fájdalommal járó betegség sem jár a szervezet ál­talános megbetegedésével. A fo­gak csontszövetét a szervezet a más csontszövetektől eltérően, helyreállítani képtelen, ezért a fogszuvasodás elleni harcot a megelőzésnél kell elkezdeni. Mi­vel a fogorvosi kapacitás az egyedi betegellátásra nem elég­séges, immáron 80 esztendeje különböző kollektív módszereket próbálnak ki, nem is eredmény­telenül.­A Szegeden szeptember 9—10- én megrendezendő konferencián elhangzó előadásokban egész or­szágokra vagy országrészekre kiterjedő, többnyire a különböző sófluoridokkal történő megelőzé­sekről esik szó. Dr. Tóth Károly szegedi fogászprofesszor beszá­mol azokról a lassan másfél év­tizedre visszatekintő kísérletei­ről, amelyeket a konyhasó fluór- dúsításával ért el Deszk község lakosságánál. A csecsemőkortól 7—12 éves korig adagolt, kilo­grammonként 250 milligramm fluorral dúsított asztali só hatá­sára a szuvas fogú gyermekek aránya csaknem a felére csök­kent. Hz okányi költségvetési üzem életéből (Tudósítónktól) Tizennégy évvel ezelőtt, 1969-ben jött létre Okányban a helyi tanács költségvetési üzeme. Az üzem életében ed­dig a legnagyobb forduló­pontot az 1982-es és az 1983- as esztendő jelentette, illetve jelenti. A lakosság igényeinek nö­vekedésével a költségvetési üzemre is mind nagyobb fel­adat hárul. így került sor 1982-ben az első jelentős munkálatokra: két szolgála­ti ikerlakás építésére, és az új gyógyszertár alapjának le­rakására. A szolgálati iker­lakást az idén, nyár elején az üzem el is készítette. Csaknem ezzel egyidőben került sor a helyi szociális otthon központi fűtéséhez szükséges kazánház megépí­tésére, az otthon épületének külső és belső tatarozására, valamint az általános isko­la helyiségeinek padozatcse­réjére, miközben elkezdték a gyógyszertár építését is, ame­lyen jelenleg is dolgozik az üzem kőműves-, villanysze­relő és asztalosbrigádja. Ez az építkezés is a befejezésé­hez közeledik. A költségvetési üzem te­vékenysége Okány határán túlra is kiterjed, egészen Kö- rösnagyharsányig. Az oká- nyiak építik fel Zsadányban az egészségügyi központot. Biharugrán egy víztorony alapszerkezetét készítik, ugyanitt egy célcsoportos szolgálati lakást is felépíte­nek a közeljövőben. A költségvetési üzemnek 80 dolgozója van, Kazinczky Gyula üzemvezetővel az'élen. Az üzemben két élenjáró szocialista brigád dolgozik, a lakatos- és szállítóbrigád. Tagjai zömében fiatalok. 25—30 év közöttiek. A szállítóbrigád patronálja az általános iskolát. Jelentős társadalmi mun­kát végeztek a nyár folya­mán az iskolán belül. Részt vettek a központi fűtés be­szerelésénél, a helyiségek pa­dozatcseréjénél, valamint megjavították a padokat is. Két éve részt vesznek a ver­senymozgalomban az üzemen belül. Kép. szöveg: Oláh Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents