Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
1983, szeptember 10., szombat o Nemzetiségi művelődéstörténeti kiállítás Békéscsabán „Fejezetek a dél-alföldi románok és szlávok művelődéstörténetéből a 19. század második felétől az 1950-es évekig” címmel nyílt kiállítás tegnap, pénteken a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. A látványos kiállítás a hajdani egyházi iskoláktól a felszabadulás utáni nemzetiségi iskolahálózatig, a múlt századi olvasó-, színjátszó- s más köröktől a mai művelődő kis közösségekig, a legelső újságoktól s összeállítás egyik meglepetése a gyulai születésű David Voniga munkásságának a jelzése — Voniga szerkesztette a Gyulán 1895-ben megjelent Lumina című lapot, valamint több temesvári újságot, verseskötete jelent meg, és kéziratban maradt két, a korabeli sajtó által monumentálisnak ítélt műve: a román—magyar, s magyar—román szótára, valamint a nyolckötetes egyházi, teológiai, bibliai lexiA kiállítás megnyitóját Fodor Péter, az MSZMP KB politikai munkatársa tartotta Fotó: Kovács Erzsébet könyvektől a mostani román és szlovák sajtóig, könyvkiadásig sorra veszi e népcsoportok anyanyelvi művelődésének valamennyi fejezetét. A párhuzamos kiállítás bemutatja a dél-alföldi szlovákok és románok jeles íróinak, tudósainak, kiemelkedő pedagógusainak tevékenységét is. Az évszázadnyi időszak dél-alföldi román és szlovák művelődését egy tanyasi iskola rekonstruált osztálytermével, régi tankönyvek, olvasókönyvek, színlapok, egyházi és világi újságok, könyvek, a különböző körök ösz- szefoglaló adatai s más emlékanyagok segítségével mutatja be a kiállítás. A román konja. A dél-alföldi szlovákság anyanyelvű művelődését is több kiemelkedő személyiség neve fémjelzi — e sajátos helyi kultúra hajtása Tessedik Sámuel szlovák nyelvű munkássága, Boszy Mihály Shakespeare-fordítá- sa, vagy Jancsovics István történész .szótáríró tevékenysége. Az október 30-ig látható békéscsabai kiállítás ideje alatt — szeptember 23-án — szlovák nyelvű előadást láthat a békéscsabai színház közönsége: a szlovákiai Brez- nó város műkedvelői jóvoltából elevenítődik föl Békésben a hajdan e tájon oly sikeres szlovák színjátszás. Évente többszáz vizsgálat Kereskedelmi ellenőrök továbbképzése Tegnap, pénteken Gyulán a SZOT MEDOSZ-gyógyüdülő- ben rendezték meg az SZMT és a Gyula városi szakmaközi bizottság közös szervezésében a szakszervezeti kereskedelmi ellenőrök egésznapos értekezletét. Ezen mintegy negyvenen vettek részt nemcsak Gyuláról, hanem Elekről és Kétegyházá- ról is. A megjelenteket Dö- mény Ferenc, a Gyula városi szakmaközi bizottság titkára köszöntötte. A szak- szervezeti kereskedelmi ellenőrök társadalmi munkában látják el fontos feladatukat. Évente többszáz ellenőrzést tartanak, amelynek során megvizsgálják a boltok nyitva tartását, áruellátását, környezeti kulturáltságát és a fogyasztói érdekvédelmet. Ahol arra szükség van, bírságolást is kezdeményeznek. A szakmai továbbképzésen elsőként dr. Pankotai István, az SZMT tagja adott tájékoztatást a gazdaságpolitika időszerű szakszervezeti feladatairól. Ezt követően Gedó Andrásné, az SZMT politikai munkatársa beszélt a szak- szervezet feladatairól, a kereskedelmi társadalmi ellenőrzésben és a fogyasztók érdekvédelmében. Ugyancsak délelőtt tartotta előadását Rózsa Imre, a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályának helyettes vezetője „A kereskedelmi társadalmi szolgáltatás állami feladatai” címmel. Délután Kondor Magda, a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályának munkatársa az ellenőrzés gyakorlati módszereiről szólt. Felszólalt a szakmai továbbképzésben Kiss István, az SZMT főkönyvelője, valamint Török Miklós, a kereskedelmi ellenőrök gyulai csoportjának vezetője. B. O. Tárják lel a szabálytalanságokat Az ÁFÉSZ-ek függetlenített ellenőrzési vezetői, belső ellenőrei tegnap, szeptember 9-én délelőtt tanácskoztak Békéscsabán, a MÉSZÖV székházában. Harsányi Mátyás, a megyei szövetség ellenőrzési iroda megbízott vezetője először az 1982. évi, majd az idei vizsgálatok tapasztalatait elemezte. Ezután az Országos Rendőr-főkapitányság által feltárt bűncselekmények okait és a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóság vizsgálatának tapasztalatait, továbbá a leltározási munka korszerűsítésének, gépesítésének lehetőségeit, a termeltetési előlegek helyzetéről készült jelentés tartalmát, valamint az idei esztendő hátralevő hónapjainak feladatait, s a fogyasztói érdekvédelem megyei szintű vizsgálatainak tapasztalatairól adott tájékoztatást. A vitaindítót követően az ÁFÉSZ-ek ellenőrzési vezetői és belső ellenőrei mondták el tapasztalataikat, gondjaikat. Az értekezleten felszólalt Tanai Ferenc ME- SZÖV-elnök először a szövetkezetek jelenlegi gazdasági és áruforgalmazási helyzetéről adott tájékoztatást, majd az ellenőrzés legfontosabb feladatairól szólt. Többek között hangsúlyozta: az ellenőrzés minden esetben a kritikus területekre irányuljon. Az általános megállapításokat váltsák fel a konkrét megállapítások, melyek a vezetés számára jól hasznosíthatók. Felhívta a figyelmet a vagyonvédelem ; megszilárdítására, különösen a termeltetési előlegek esetében. Ezután arról szólt, hogy bátran és minden eddiginél jobban kell törekedni a szabálytalanságok megszüntetésére, így az improduktív költségek okainak feltárására, az eszköz- és pénz- gazdálkodás figyelemmel kísérésére, továbbá a szerződéses és egyéb formában üzemelő üzleteknél fordítsanak nagyobb gondot a tulajdonosi ellenőrzésre. Az ÁFÉSZ-ek függetlenített osztályvezetőinek és belső ellenőreinek értekezlete Harsányi Mátyás megbízott irodavezető válaszadásával fejeződött be.-— Balkus — Állásfoglalás a felszabadulási munkaversenyről (Folytatás az 1. oldalról) minden dolgozót — munkásokat, alkalmazottakat, értelmiségieket — ipari és mezőgazdasági üzemben, hivatalban és intézményben: vegyenek részt a felszabadulási munkaversenyben! Tegyenek meg mindent a jobb, a hatékonyabb, a fegyelmezettebb munkáért. Legyen eredményesebb a termelőmunka, az ügyvitel, a termelést kiszolgáló adminisztráció, a dolgozók ügyeinek intézése, az egészségvédelem, az oktatás. Mindenütt fordítsanak nagyobb figyelmet a kezdeményezések felkarolására, a formalitások elleni fellépésre. Az év hátralevő időszakában és az 1984—1985-ös években vállalkozzanak nagyobb munkaeredmények elérésére. Törekedjenek munkaterületükön a termékek és szolgáltatások minőségének javítására, az anyag és az energia takarékos felhasználására, az export növelésére, a termelési fegyelem és az együttműködési készség fokozására. az új, hatékonyabb megoldások alkalmazására — összességükben munkájuk társadalmi hasznosságának növelésére. Az év hátralevő hónanjainak teljesítménye döntően befolyásolja népgazdaságunk egész évi eredményét. Számítunk arra, hogy ez a kezdeményezés már az 1983. évi feladatok megvalósításában is érezteti hatását. Ez évi céljaink feszített követelményei a korábbi évekhez képest nagyobb mértékben igénylik a dolgozók önkéntes kezdeményezéseit, helyállását. Munkánkat változatlanul nehezítik a számunkra kedvezőtlen külgazdasági ' viszonyok. Gondjainkat súlyosbítja a mezőgazdaságban bekövetkezett aszály. A veszteség mértéke azonban szervezett, gondos munkával csökkenthető. Különösen az export növelése terén van sok tennivaló. Ehhez az iparban különösen nagy erőfeszítésekre van szükség. Meggyőződésünk, hogy a kezdeményezések országos méretűvé válása, a dolgozók termelési aktivitásának tömeges növekedése nélkülözhetetlen népgazdasági feladataink megoldásához, az életszínvonal védelméhez. Felhívjuk a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit, hogy biztosítsák a felszabadulási munkaverseny kibontakozásának feltételeit. Gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók jól ismerjék munkahelyük terveit, a gazdálkodás körülményeit, problémáit, lehetőségeit — különös figyelemmel a minőségjavitó, az anyagot, és energiát megtakarító, az importot helyettesítő konkrét munkahelyi feladatokra. A dolgozók széles körű bekapcsolódásának ösztönzésére a vezetők segítsék a különböző egyéni és kollektív versenyformák kialakulását: a szocialista brigádokat, a komplex brigádokat, a minőségi körök, az újítási és más termelési pályázatok kiírását, az értékelemzési feladatokat. Biztosítsák a vállalások teljesítésének anyagi-műszaki feltételeit, gondoskodjanak folyamatosan a verseny értékeléséről, és az eredmények erkölcsi, anyagi elismeréséről. A verseny szervezésének, értékelésének és elismerésének minden szakában erősödjenek a demokratikus módszerek, a szocialista brigádoknál pedig az önkormányzat elemei. A felszabadulási munkaverseny országos szintű értékelésére a hatodik ötéves terv befejezésekor kerüljön sor. A szakszervezeti szervek, tisztségviselők tekintsék alapvető feladatuknak a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolását, és minden munkahelyen a kibontakozást; törekedjenek a munkaverseny és a munkajavító mozgalmak formális, bürokratikus vonásainak visszaszorítására, arra, hogy a jobb és hatékonyabb munka feltételei mindenütt biztosítva legyenek; népszerű^ sítsék a kiváló eredményeket elérő dolgozókat és kollektívákat. A hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére induló munka- verseny méltó módon járul hozzá szocialista céljaink megvalósításához — hangzik a SZOT elnökségének állás- foglalása. Befejeződtek a magyar-román vasúti tárgyalások Debrecenben tegnap befejeződött a magyar—román vasúti munkacsoport harmadik ülésszaka. A négynapos megbeszélésen áttekintették a két ország közötti személy- és áruforgalom alakulását, a korábbi üléseken meghatározott tennivalók végrehajtását. Megállapították: a jelenlegi fuvaroztatói igényeket mindkét vasút kielégíti, a jövőben elsősorban a munka minőségét kell javítani. A tárgyaló felek külön hangsúlyozták a nemzetközi darabáru-fuvarozás színvonaljavításának fontosságát, mivel mind a magyar, mind a román vasutak jelentős tranzitforgalmat bonyolítanak le az észak-déli .kereskedelemben. Szó volt az áruforgalmi tárgyaláson a két ország közötti csererakodólapos forgalom bővítéséről. Megállapodtak abban, hogy a szállítások ütemezésével a jövőben a jelenleginél kevesebb rakodólapot közlekedtetnek üresen. Az elmúlt két év « gyakorlatát továbbfejlesztve, mindkét vasút arra törekszik ,hogy az áruval telt rakodólapok hasonlóképpen induljanak vissza. A tárgyalások során áttekintették a curtici közös határállomáson dolgozó magyar vasutasok munkakörülményeivel kapcsolatos kérdéseket. Társadalmi eszmecsere M agyarországon a választás mindig hatalmi1 és központi téma volt. Történelmünk során számtalanszor került sor összetűzésre a hatalomban részt vevő és az abból kiszorítottak között. Elég csupán a felszabadulás előtti évtizedeket példaként említeni, amikor az általános és titkos választójogért való küzdelem a munkáshatalom harcának döntő részét képezte. Lényegében 1945-ben volt az első lehetőség erre, s azóta is állandó, változatlan alapelve ez választási rendszerünknek. A társadalmi, állami élet fejlődésével természetesen a választási rend is változott. Fő szabályait az 1966-ban alkotott és 1970-ben módosított törvény foglalja magába. Napjainkban, politikai intézményrendszerünk fejlesztése részeként ismét előtérbe került a téma. Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottsága ez év júliusi ülésén foglalkozott választási rendszerünk továbbfejlesztésével. Megállapította, hogy ennék alapelvei jók, beváltak. A szocialista demokrácia bővítése, a népképviseletek hatékonyságának javítása azonban indokolja a továbbfejlesztést. A Központi Bizottság ajánlotta az országgyűlésnek, hogy alkosson új törvényt a képviselők és tanácstagok választásának rendjéről. A szakemberek alapos munkája révén a javaslat a napokban vált ismertté. A tervezet azonban egyáltalán nem végleges és megváltoztathatatlan, hiszen alternatív javaslatokat tartalmaz, amelyekről maguknak a választó- polgároknak kell véleményt mondani, mielőtt az törvényerőre emelkedne. A Hazafias Népfront — a kormány ajánlására — épp ezért széles körű társadalmi vitára bocsátja a javaslatot. Melyek azok az elemek, amelyek változatlanok, és melyek változtak? A javaslat több általános követelmény megvalósulását kívánja segíteni. Mindenekelőtt a választójog már említett általánosságát, egyenlőségét és a szavazás titkosságát. Cél, hogy ezzel együtt szélesedjen a választási rendszer demokratizmusa, érvényesüljön az állampolgárok tényleges választási lehetősége a jelöltek közül. Erősítse a választások népfrontjellegét, fokozza szerepét az előkészítésben, a lebonyolításban. Ez azért is lényeges, mert a Hazafias Népfront nem afféle fedőszervezet, hanem valóságos közjogi funkciói alapján vesz részt a választásokban. Célja továbbá a javaslatnak az egyszerű választási szervezet és eljárás biztosítása. Üj elemként szerepel a tervezetben, hogy az egyéni választókerületben a képviselő és a helyi tanácstagok megválasztásához mindenütt két vagy több jelöltet állítanak. Azok, akiket nem választottak meg, és ha elnyerték a szavazatok egynegyedét, pótképviselők, póttanácstagok lesznek. Ok a választókerületük mandátuma megüresedése esetén külön választás nélkül a képviselő, illetve a tanácstag helyébe lépnek. Ez a módosítás két szempontból is lényeges. Ismeretes, hogy több mint 10 éve van lehetőség kettős jelölésre, ám ezzel egyre kevésbé éltek, miután senki nem akart, úgymond bukott ember lenni. A javaslat ezt a témát is rendezi, hiszen a meg nem választottak funkcióval rendelkeznek majd. Ugyanakkor nagyobb felelősséget ró ez a lehetőség a választópolgárokra a döntésben. Ám ez csak úgy lehet helyes, ha módot kapnak arra, hogy megismerjék a jelölteket, és ennek alapján válasszanak. A tervezet tartalmazza, hogy a társadalmi életben kiemelkedő személyiségek köréből képviselőnek javasoltak egy részét, mintegy 10 százalékát országos választási listán jelölik. A jelölés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának jogkörébe tartozik. Ugyancsak új elem, hogy a társközségek érdekeinek közvetlen képviseletére tanácstagjaikból elöljáróságok alakulnak, amelyek önálló hatáskörrel rendelkeznek. Ezzel megszüntethető az a társközségek részéről, jórészt joggal kifogásolt jelenség, hogy nem érzik érdekeik hatékony képviseletét. A községi elöljáróság — amelynek elnevezését korántsem a nosztalgia szülte — így a társközség érdekeinek közvetlen képviseletét biztosítja. Számos alternatív javaslatot is tartalmaz a tervezet. Így például a választókerületek száma meghatározásának módját. Ogy történjen-e ez, hogy a tanácstagi választókerületek számát a megyei tanács, a tanácsi választókerületek területét és sorszámát a helyi tanács végrehajtó bizottsága, vagy pedig minden helyi tanács maga állapítsa meg? Korántsem formai kérdésről van szó, hiszen az utóbbi esetben a helyi tanácsok tagjainak száma indokolatlanul eltérhet egymástól. Annyi bizonyos, hogy célszerű lenne a helyi tanácsok tagjainak számát csökkenteni, hiszen a nagy számú testületek kevésbé képesek az érdemi munkára. Bizonyítja ezt, hogy a kisebb végrehajtó bizottságok vették kezükbe az ügyek irányítását, a tanácstagok testületé jószerével csak formailag döntött. Feltehetően élénk yitát vált majd ki az az alternatív javaslat is, hogy'a-megyei tanácstagok többsége továbbra is egyszersmind legyen-e helyi tanácstag, vagy pedig a megyei tanácstagok többsége a helyi tanácsok területén lakók közül kerüljön-e ki, tekintet nélkül arra, hogy a helyi testületnek tagja-e vagy sem. Ügyszintén javaslat, hogy a hatékony működés érdekében — a helyi tanácsokhoz hasonlóan — csökkenjen a megyei tanácstagok száma. V an tehát számos új és még eldöntésre váró eleme a tervezetnek. Van miről véleményt, gon- _ dolatot cserélni, javaslatot tenni a hétfőn kezdődő és a hónap végéig tartó vita során. Ezek akkor lesznek hatékonyak, alkotóak, ha nem a parttalanság, hanem a felelősség, az ország életébe való beleszólás lehetősége jegyében folynak. Természetesen ez nem zárja ki, sőt, erősíti, hogy minden észrevételt elmondjanak, ; meghallgassanak. A Hazafias Népfront által "szervezett j társadalmi eszmecsere így válik a törvény alkotóelemévé. Seleszt Ferenc
