Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1983. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM Elutazott U San Yu Tegnap, pénteken reggel elutazott Budapestről U San Yu, a Burmái Unió Szocia­lista Köztársaság elnöke, aki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívá­sára hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A két államfő a kora reg­geli órákban zárómegbeszé­lést folytatott a kormány Bé­la király úti vendégházában. Ezt követően a magas rangú vendéget és kíséretét ünne­pélyesen búcsúztatták a ma­gyar és burmai zászlókkal díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a magyar nép­hadsereg díszzászlóalja. A Losonczi Pál társaságában érkező U San Yu, és az el­nök kíséretében levő szemé­lamfő Losonczi Pál társasá­gában ellépett a díszzászló­alj előtt. U San Yu és kísé­retének tagjai elköszöntek a magyar közéleti személyisé­gektől és a búcsúztatásukra megjelent külföldi diploma­táktól. Az ünnepélyes ese­mény a katonai díszzászló­alj díszmenetével zárult, amelyet U San Yu és Lo­sonczi Pál együtt tekintett meg. A vendégek ezután dísz­motorosok kíséretében a Fe­rihegyi légikikötőbe hajtat­tak, amelynek betonján Lo­sonczi Pál és felesége szívé­lyes búcsút vett U San Yutól és feleségétől. Néhány perc­cel később a burmai elnök különgépe a magasba emel­kedett. IJ San Yut a Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke búcsúztatta (Tclefotó) lyiségek búcsúztatására meg­jelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, Nagy János kül­ügyi államtitkár, valamint az állami, a társadalmi élet számos más vezető képvise­lője. Ott volt Veres János, hazánk Rangoonban és Hla Swe. Burma Budapesten akkreditált nagykövete is. Kürtszó harsant, a dísz­zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett U San Yunak, majd felcsendült a két ország him­nusza. Ezután a burmai ál­U San Yu magyarországi látogatásának tapasztalatai­ról elutazása előtt sajtónyi­latkozatot adott. A sájtónyilatkozat kieme­li: A Burmai Unió Szocialis­ta Köztársaság elnöke két­oldalú, regionális és kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó kérdésekről egyaránt tár­gyalásokat folytatott Loson­czi Pállal, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnökével. Ezek a megbeszé­lések a meleg barátság, a szívélyesség és a kölcsönös tisztelet légkörében zajlottak le — hangsúlyozza a sajtó- nyilatkozat. Hétfőn kezdődnek a társadalmi viták az új választójogi törvényről Szeptember 9-én, tegnap délelőtt a tanácsok vb-titká- rainak és a HNF-bizottságok titkárainak részvételével tá­jékoztató jellegű értekezletet tartottak Békéscsabán. Az ülésen ott volt dr. Fodor Endréné, az MSZMP Békés megyei bizottságának kép­viselője is. Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára a vezető tes­tületek nevében köszöntötte a megjelenteket, majd rövi­den ismertette az új válasz­tási törvény hétfőn kezdődő társadalmi vitájának előké­szítésével kapcsolatos tudni­valókat, és felsorolta azokat a városokat, nagyközségeket és községeket, ahol a helyi népfrontbizottság a párt- és tanácsi szervek támogatásá­val összehívja a fórumokat. Ezt követően dr. Soós Sán­dor, a megyei tanács osztály­vezetője az új választójogi törvény módosításának okai­ról, az 1985. évi választá­sok után megalakuló testü­letek várható összetételéről, és más lényeges szervezeti változásokról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Töb­bek között hangsúlyozta, a módosítások egyik célja, a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése és a nép- képviseleti szerepkör növelé­se, amely egyúttal az állam­polgárok társadalmunk irán­ti elkötelezettségét, vala­mint a szocialista nemzeti egységet is erősíti. Az adott településeken és az egyes munkahelyeken tartandó vi­tákról jegyzőkönyv készül, amelyet a vélemények ösz- szegezése és feldolgozása céljából eljuttatnak majd a felettes szervekhez. — y —n a madridi találkozó befejezte munkáját A madridi találkozón részt vevő 35 állam külügyminisz­teri szintű küldöttségei teg­nap megtartották utolsó ülé­süket és ezzel a madridi ta­lálkozó — három évvel meg­kezdése után — befejezte munkáját. A madridi találkozó 181. ülésén jelen volt a spanyol királyi pár-. Délelőtt .10 óra­kor, a spanyol himnusz el­hangzása után János Károly király intézett beszédet a ta­lálkozó résztvevőihez. Madrid a remények fővá­rosa lett — mondotta és a találkozó , záróokmányával kapcsolatban annak a remé­nyének adott hangot, hogy az országok vezetői nem sza­vakban. hanem tettekben fogják bizonyítani készségü­ket a párbeszédre. ..A biza­lom alapján kell dolgoznunk bátrabb célokért" — muta­tott rá. A záróülésen elnöklő Fer­nando Mórán spanyol kül­ügyminiszter ezután George Shultz amerikai külügymi­niszternek adta meg a szót, aki egy amerikai kongresz- szusi küldöttséget is magá­val hozott. Shultz kemény szovjetellenes hangvételű be­szédet mondott. „Geopolitikai agresszióval" vádolta a Szovjetuniót Afri­kában. a Közép-Keleten és Délnyugat-Ázsiában, s egye­bek között ezzel indokolta a gazdasági együttműködés visszafejlesztését. Végezetül méltatta a mad­ridi záróokmány jelentősé­gét, s tárgyalókészségét bi­zonygatta a Szovjetunió vo­natkozásában. A második szónok, a lu­xemburgi külügyminiszter főbb vonatkozásokban ame­rikai kollégáját visszhangoz­ta, s felszólította a Szovjet­uniót, hogy „állítsa helyre a bizalmat maga iránt". Lennart Bodström svéd külügyminiszter beszédében elismerően szólt az európai semleges és el nem kötele­zett országok madridi közve­títő és egyeztető szerepéről, majd, mint az 1984. január 17-én megnyíló stockholmi értekezlet házigazdája, ígére­tet tett a bizalom- és bizton­ságerősítő és leszerelési kér­désekkel foglalkozó konfe­rencia gondos előkészítésére. ■Alex Sceberras Trigona máltai külügyminiszter fel­szólalását elsősorban a Föld­közi-tenger térsége biztonsá­gi problémáinak szentelte. Az ülés utolsó felszólalója, San Marino külügyminiszte­re hangoztatta, hogy a mad­ridi záróokmány ne valami­féle irodai okmány legyen, hanem a cselekvés iránytűje. Az elnöklő.spanyol külügy­miniszter ezután lezárta a madridi találkozó 10. napi­rendi pontját — a külügymi­niszterek zárónyilatkozatait —, amelynek keretében mind a 35 részt vevő állam dip­lomáciájának vezetője be­szédet mondott, majd a 11. napirendi pontként — ünne­pélyes méltató szavakkal — bezárta a madridi találkozót. * * * A madridi találkozó befe­jező napján további kétolda­lú megbeszélésekre került sor a részt vevő külügyminiszte­rek között. Dr. Várkonyi Pé­ter pénteken a vendéglátó állam, Spanyolország külügy­miniszterével, Fernando Mo- rannal folytatott szívélyes légkörű eszmecserét. Közzétették a záródokumentumot A madridi találkozó befejeztével nyilvánosságra hozták a csaknem három esztendeje megkezdett tanácskozás zá­ródokumentumát, amelyet az alábbiakban kivonatosan ismertetünk. A dokumentum hivatalos és teljes szövegét minden részt vevő államban, így Magyarországon is köz­zéteszik. A madridi dokumentum címe a következő: „Az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselőinek — a záróokmány rendelkezései alapján megtartott — 1980. évi madridi találkozójáról szóló záródokumentum”. Ez az elnevezés a kiindulópont­ra, az 1975. augusztus 1-én Helsinkiben aláírt zá­ródokumentumra utal. Annak aláírói — így az ott meg­kezdett folyamat és ezen belül a madridi találkozó részt­vevői — a következők voltak: Amerikai Egyesült Álla­mok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Magyarország, Málta, Mona­co, Xagy-Britannia, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Törökország és a Vatikán. A madridi záródokumen­tum bevezetőben elmondja, hogy a részt vevő államok képviselői mellett a tanács­kozáson felszólalt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsá­ga és az UNESCO képviselő­je, s megfigyelőként kifej­tették álláspontjukat a Föld­közi-tenger térségének olyan államai is, amelyek hivata­losan nem résztvevői a ta­lálkozónak: Algéria, Egyip­tom, Izrael. Marokkó és Tu­nézia. A részi vevő államok is­mét megerősítették elkötele­zettségüket a Helsinkiben megkezdeti európai bizton­sági és együttműködési fo­lyamat mellett. Hangsúlyoz­zák, hogy fontos a záróok­mány minden rendelkezésé­nek és minden elvének meg­valósítása és tiszteletben tar­tása. Állást foglalnak amel­lett, hogy a záróokmány minden részének megvalósí­tásában kiegyensúlyozottan kell előrehaladni. (Folytatás a 2. oldalon) Az utóbbi években keresett a tetőfedő cserép. A hazai gyár­tású tetőfedő anyag 70 százalékát Békéscsaba két cserépgyá­rában állítják elő. A cserépgyártásban dolgozókról szól írá­sunk az 5. oldalon Fotó: Szekeres András Ülést tartott a SZOT elnöksége Állásfoglalás a felszabadulási munkaversenyröl A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának Elnöksége tegnapi ülésén konzultációt tartott az 1984. évi népgaz­dasági terv főbb összefüggé­seiről. A testület tagjai további napirendi pontként a vas­iparban és a kereskedelem­ben létrejött új gazdálkodási formák gazdasági és társa­dalmi hatásainak szakszer­vezeti tapasztalatait tekintet­ték át. Megállapították, hogy a kohászatban, a gép- és vil- lamosenergia-iparban 1982- ben 836 vállalati gazdasági munkaközösség alakult kö­rülbelül 9500 dolgozó részvé­telével, vagyis a foglalkozta­tottaknak körülbelül két szá­zaléka kapcsolódott be e vál­lalkozási formába. Nagyob­bik részük fizikai munkát végez, kisebb hányaduk ter­vezői, szerkesztői, szervezői, ügyviteli feladatokat lát el. E munkaközösségek hozzájá­rulnak a vállalatok eredmé­nyesebb gazdálkodásához, közvetlenül vagy közvetve növelik a vállalati nyeresé­get, bővítik a kapacitást, enyhítik a helyenként már-' már elviselhetetlen munka­erőgondokat. A szakszerveze­tek a vállalati gazdasági munkaközösségeket olyan eszköznek tartják, amely se­gíti és kiegészíti az iparvál­lalatok tevékenységét. A dolgozók gyakran szóvá teszik, hogy nagyon eltérőek a fő munkaidőben és a gaz­dasági munkaközösségben végzett munka feltételei, az ösztönzés forrásai, ami fe­szültségeket és bérezési aránytalanságokat is előidéz. Mivel a népgazdasági fel­adatokat vállalkozói mód­szerekkel továbbra is a vál­lalatoknak, üzemeknek kell megoldaniuk, a szakszerve­zetek fontosnak tartják, hogy elsősorban a dolgozók fő munkaidőben végzett tevé­kenységének feltételeit, üzem- és munkaszervezési színvonalát javítsák. Az el­nökség szóvá tette, hogy a vállalatok többségénél gon­dot okozott és okoz a gazda­sági munkaközösségek meg­alakulásának hosszadalmas eljárásrendje, túlzottan bü­rokratikus a már létrejött gazdasági munkaközösségek­ből a tagok kiválásával vagy éppen a tagfelvétellel kap­csolatos eljárás, amely ugyanolyan körülményes,. mint magának a munkakö­zösségnek alapítása. Ezért célszerű lenne az eljárás­rend, valamint a munkakö­zösségekre vonatkozó admi­nisztratív nyilvántartási, adó­zási szabályok egyszerűsíté­se. A szakszervezetek azt is szükségesnek tartják, hogy a fő munkaidőt mindenütt egyértelműbben határolják el a gazdasági munkaközösség tevékenységétől, vagyis a gmk-beli munkát ne a fő munkaidőben készítsék elő. Szükségesnek tartják továb­bá, hogy az állami szervek kötelezzék a vállalatok ve­zetőit a munkavédelemmel kapcsolatos rendeletek meg­tartására a gazdasági mun­kaközösségek működési kö­rében is. A kereskedelemben bérle­ti. szerződéses, költségtéríté­ses rendszereket, jövedelem­érdekeltségi formát vezettek be, s ezek megfelelnek a vá­rakozásnak. egyes hiányossá­gaik ellenére is jól, a koráb­biaknál rugalmasabban se­gítik a lakosság ellátását. Szerződéses formában mint­egy hétezer bolt és vendég­látóhely üzemel, az összes boltok és vendéglátóhelyek 13 százaléka. A vállalkozási készség elsősorban a vendég­látás területén bontakozott ki. kisebb az érdeklődés, az élelmiszer-, illetve a zöldség- gyümölcsboltok iránt. Az ed­dig megkötött szerződések­nek mintegy tíz százalékát bontották fel különböző okok, elsősorban veszteséges gazdálkodás miatt. A szerző­déses üzemelési forma terje­dése a tervezetthez képest lassú, aminek elsősorban az az oka. hogy csökken a vál­lalkozásra alkalmas megpá­lyázható boltok és vendég­látóhelyek száma. További tapasztalatok gyűjtése után a SZOT meg­felelő javaslatokat terjeszt a kormányzati szervek elé. Az elnökség a további­akban a szocialista brigádve­zetők VI. országos tanácsko­zásának tapasztalatairól szó­ló jelentést vitatta meg. Ez­után az elnökség úgy határo­zott, hogy szeptember 15-ére összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülését, ahol megtárgyalják a szak- szervezetek kádermunkájá­nak időszerű kérdéseit és fejlesztésének feladatait. A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA A FELSZABADULÁSI MUNKAVERSENYRÖL Vcgül a SZOT Elnöksége állásfoglalást fogadott el a felszabadulási munkaver- senyről. Ebben rámutat: szá­mos szocialista brigád — el­sőként bányász és vasas kol­lektívák — javasolták, hogy induljon munkaverseny ha­zánk felszabadulása 40. év­fordulójának tiszteletére. A kezdeményezők célja, hogy hatékonyabb munkával, sokoldalú közéleti tevékeny­ségükkel és művelődési tö­rekvéseikkel még inkább elősegítsék a Magyar Szó-' cialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatának végrehajtását, a hatodik öt­éves terv eredményes befe­jezését. A munkaversenyt kezdeményező brigádok szándékai egybeesnek leg­fontosabb társadalmi és gaz­daságpolitikai törekvéseink­kel. Konkrét tettekben akar­ják kifejezni szocialista cél­jaink iránti elkötelezettségü­ket, hazánk társadalmi-gaz­dasági fejlődésének elősegí­tését. A szakszervezeti moz­galom ezért helyesli és min­den erejével támogatja a kezdeményezést. Felhívunk (Folytatás a 3. oldalon) i

Next

/
Thumbnails
Contents