Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

1983. szeptember 9., péntek o Í\C1 Mi lett a tavalyi BNV-nagydíjas termék sorsa? Tessedik nyomdokain Nyári egyetem Szarvason Szarvason ebben az évben ötödször rendezték meg a Tessedik Mezőgazdasági Nyári Egyetemet. A hagyomá­nyoknak és a mai feltételeknek, lehetőségeknek is közük van ahhoz, hogy éppen ez a város adhatott otthont áz időközben rangossá vált eseménynek. Tessedik ma is ér­vényes útmutatásai azonban legfeljebb kiinduló alapként szolgálhattak, a nyári egyetem valójában a megye mező- gazdasági jellegének, a két kutatóintézet és a főiskola kezdeményező szakembereinek, a TIT-nek köszönheti lé­tét. Milyen feladatok megoldására vállalkozott a nyári egyetem — kérdeztük dr. Tóth Lajos tanszékvezető főis­kolai tanárt, a nyári egyetemi tanács elnökét. Az egy hét múlva nyíló őszi BNV előtt az MTI mun­katársai az érintett vállala­toknál érdeklődtek, hogy a tavaly nagydíjat kapott 19 termék milyen sikereket, esetleg kudarcokat könyvel­het el itthon és külföldön. A magánépítkezők köré­ben népszerűvé vált az Épü­letasztalos-ipari és Faipari Vállalat fürnírozott belső la­kásajtója. Ebben az évben 6000-et, jövőre 10 ezret szál­lítanak a kereskedelemnek. Igaz, ezzel az igényeket ko­rántsem tudják kielégíteni, mert a kapacitás egyelőre nem ad lehetőséget nagyobb szériák gyártására. Az El- zett Művek biztonsági, mág­neses ajtózár betétjéből az idén összesen 100 ezret gyár­tanak. E biztonsági zárak előnye, hogy a kulcsokon le­vő mágneses erővonalakat sehol másutt nem tudják le­utánozni, és a gyárban is csak kódszám alapján lehet újakat készíteni. Legutóbb az Egyesült Államokból pró­barendelést kapott az Elzett. Tavaly nagydíjat kapott a Jászberényi Hűtőgépgyár 280,60 literes háztartási hű­tőgépe. Sajnos, ez a termék gyakran hiánycikk. A zavar­talan belföldi ellátást ugyan­is nehezíti az importkomp­resszorok hiánya. A könnyűipari vállalatok közül öt kapott tavaly nagy­díjat. A Salgótarjáni Ruha­gyár Beatrix női ruhacsalád­ja 12-féle modellből áll és egymással is variálható. A FÉR Kereskedelmi Vállalat­tal kötött együttműködési megállapodás alapján eddig 2000 ruhát értékesítettek. Jó exportlehetőség is kínálko­zott, azonban árviták miatt a kivitel zátonyra futott. A gyár divattervezői most új modelleket dolgoznak ki, fel­használva a Beatrixnál tet­szést aratott újszerű, bordű- rös gyapjúanyagot. A Békés­csabai Kötöttárugyár Bébi- pack termékcsaládja időköz­ben új tagokkal bővült. A gyár piackutatást végzett, több ezer kismamának küld­tek kérdőívet, amelyben vé­leményüket kérték. E vála­szok figyelembevételével koo­peráló partnereket kerestek. Így az alsónémedi Közös Űt Termelőszövetkezet pelenká- zótáskákat készít, a Buda­pesti Harisnyagyár bébizok­nikat, a Sabaria Cipőgyár bébicipőt, a Texelektro pe­dig műanyag előkéket, ete­tőket, műanyag nadrágokat gyárt. A Rábatex, ahonnan a pelenka- és a bébiing­anyag kerül a Packba, szin­tén bekapcsolódott a közös vállalkozásba. A Mosonma­gyaróvári Kötöttárugyár nagydíjas szabadidő-ruháza­tából több mint 70 ezret szállítottak a kereskedelem­nek. Hétezer ruhából álló té­telt nemrég exportáltak az NSZK-ba. A megnövekedett kereslet miatt most fokozzák e termék gyártását, s még ebben az évben osztrák, francia, holland és tengeren­túli cégeknek is szállítanak. Tervbe vették, hogy az ed­dig tiszta pamutból gyártott kelmét poliészterrel keverik, s így a ruhákat, pólókat ol­csóbban kínálhatják a ve­vőknek. A Pamutnyomóipa­ri Vállalat Rómeó ágy- és asztalterítő-garnitúrájából eddig 200 ezer négyzetmétert adtak el, s kisebb tételeket exportáltak is Svájcba. Ausztriába és az NSZK-ba. Az élelmiszeripari termé­kek közül a Szegedi Szalá­migyár és Húskombinát kü­lönleges összetételű, illetve fűszerezésű szárazkolbászá­ból, a boszorkánykolbászból több mint '1300 mázsát szál­lítottak a hazai üzletekbe, és sikere volt az NSZK-ba kül­dött első próbaszállítmány­nak is. A Sárvári Baromfi- feldolgozó Vállalatnál szep­tember és október a zabbal nevelt libák feldolgozásának ideje. A 22 hetes korig, ki­zárólag zabbal etetett, zsír­szegény libákból e két hó­nap alatt 900 tonna készter­méket indítanak útnak az NSZK-ba. A Békéscsabai Konzervgyár rostos gyü­mölcslé családja új tagokkal is bővült, a gyümölcsök mel­lett a "Zöldségfélék rostos ivó- levei is forgalomba kerültek. A Budapesti Tejipari Válla­lat kávétejszínből 5 millió pohárkávai hoz forga­lomba az idén. Elsősorban a vendéglátóipar igényeit elé­gítik ki. Tervbe vették egy új gépsor felállítását, hogy fokozzák a termelést. flz anyagtakarékosság eredményei Az Ipari Minisztérium ér­tékelése szerint az iparválla­latoknál kedvezőek a gazda­ságos anyagfelhasználási kor­mányprogram végrehajtásá­nak eddigi tapasztalatai. A minisztériumhoz tartozó vál­lalatok az év első felében 2,8 milliárd forintot takarítottak meg gazdaságos anyagfel­használás és a technológiák korszerűsítése révén. Ez azt jelenti, hogy év végéig átla­gosan egy százalékkal csök­kentik az azonos értékű ter­meléshez szükséges anyagok mennyiségét. A megtakarítást a vállala­tok többsége beruházás nél­kül, kisebb fejlesztésekkel érte el, de műszaki intézke­désekkel, korszerűbb szerve­zéssel további jelentős anyag- költségektől mentesülhetnek. A program végrehajtásának gyorsítását az segítheti, ha a vállalatokat, illetve a dolgo­zókat még érdekeltebbekké teszik az anyaggazdálkodás ésszerűsítésében, új módsze­rek kidolgozásában és alkal­mazásában. II zöldségfélék védelme A kiskertekben a gyökérzöld­ségeken a talajszinten élő ba­golylepkék lárváinak, vagyis a mocskospajoroknak a fellépése várható — jelzi a kiskerttulaj­donosoknak a MÉM Növényvé­delmi és Agrokémiai Központja. Ezek tipikus őszi kártevők, mert ilyenkor rágják meg a nö­vények föld alatti részét, rontva a termés minőségét és téli tá­rolhatóságát. Ahol fellépésük je­lei észlelhetők, ott okvetlenül azonnal védekezni kell ellenük. Közeli rokonaik, a levélszinten élő bagolylepkék lárvái — főleg a káposzta bagolylepke és a gamma bagolylepkehernyók — a káposztaféléken fordulnak elő. Károsításuk már augusztusban megkezdődött, de mert tojásra­kásuk elhúzódott, még nemré­gen is találni lehetett fiatal her­nyókat. Ott, ahol bagolylepke- hernyó-fertözés van, a káposz­tafélék védelmét továbbra sem szabad elhanyagolni: különösen a koncentrált, tipikus termesztő­körzetekben van veszély. A káposztán az utóbbi időben a levéltetvek is elszaporodtak. Ahol a telepek kialakulását ész­lelik. ott szintén nem mulaszt­ható el a sürgős védekezés. — Az első években a me­lioráció mellett vízgazdálko­dással, öntözéssel és a nö­vénytermesztés kérdéseivel is foglalkoztunk. Ez a gaz­dagság', utólag mór látjuk, nem volt a legszerencsésebb. Az országban másutt is szer­vezett mezőgazdasági nyári egyetemek közül például a vízgazdálkodással foglalko­zott a bajai is. Az így ki­alakult átfedések itt is, ott is nehezítették a szervező munkát, a sokféleség pedig az alaposság rovására ment. Az a veszély fenyegetett egyébként is, hogy a témák gyakori változása miatt nem tudjuk biztosítani rendezvé­nyük egyik legfontosabb cél­ját, az elmélyült, sokoldalú elméleti, gyakorlati tapaszta­latcserét. S végül elmaradt volna a folytonosság, a leg­újabb ismeretek, tapasztala­tok feldolgozása is. Ezért úgy döntöttünk, hogy a szarvasi nyári egyetem a melioráció­val foglalkozik elsősorban. — Ennek a választásnak azonban más okai is voltak... — Nem hagyhattuk fi­gyelmen kívül, hogy a mező- gazdasági termelés egyik legfontosabb tényezője, a ta­laj termőképességének meg­óvása, növelése. Ez a felis­merés ma már általánossá vált, és az ehhez kapcsolódó gyakorlat, a melioráció is utat tört magának. Persze nem feledkezhetünk meg a névadóról sem. Az ő állandóan újat, jobbat akaró szelleméből, munkásságából még ma is meríthetünk. Tes­sedik kezdeményezése nyo­mán Szarvason létesült az ország első mezőgazdasági is­kolája és valójában az ő né­véhez fűződik a talajvéde­lem, talajjavítás, talajerő­utánpótlás elméletének he­lyi alkalmazása. Tessedik tanítása, hogy ezt a munkát a folyók szabályo­zásával, gátak építésével, mocsarak lecsapolásával, a felesleges vizek elvezetésével kell kezdeni. Csakhogy a mocsarak kiszáradása, a ta­laj magas nátriumsó-tartal- ma miatt, szikesedéshez ve­zet — állapította meg. Hosz- szú kísérletezés után fedez­te fel, hogy ha a szikes, gya­korlatilag terméketlen föld­re 10 centiméter vastag már- gát, sárgaföldet terítenek, akkor az abban található mész kicsapja a fölös nát­riumot, s a talaj fizikailag és kémiailag átalakul. Ma is ez a talajjavítás lényege. Tessedik beszélt környeze­tében először a szerves trá­gyázásról és az ásványos trá­gyanemek (műtrágya) hasz­nálatáról is. Ezzel azután ma­ga ellen fordított sok befo­lyásos és vallásos embert. S bár Tessedik pap volt, az­zal vádolták, hogy isten aka­rata ellen, aki olyannak te­remtette a világot, a földet, amilyen, trágyázással akar szembeszállni. — Mindez már több mint két évszázada történt. Mi jellemzi a mai elméletet, gyakorlatot? — Napjaink varázsigéje a komplex és regionális melio­ráció. Az átfogó víz- és ta­lajrendezésnek, talajjavítás­nak ma már csak az anyag? lehetőségek szabnak határt. Ahol ezt a munkát elvégez­ték, ott átalakul az egész tájegység arculata. Igaz, mindez elképzelhetetlenül sok pénzbe kerül. A mosta­ni elméletet, gyakorlatot, a kivitelezést, a meliorációt követő hasznosítást magas fokú szakmai, műszaki fel- készültség jellemzi. A nyári egyetemen, mint eddig mindig, a legidősze­rűbb kérdésekről is szóltak. Egyetértettek a szakemberek abban, hogy a vízmentesítést a feltétlenül szükséges víz- mennyiség „visszatartásával’' kell megoldani. Nem vélet­lenül esett szó arról, hogy a jövőben kedvezőbb öntözési feltételekre lenne szükség ... — Miben látja a nyári egyetem szerepét, s mit ter­veznek jövőre? — A nyári egyetemi ta­nács évente 80—100 szakem­bert hív meg. Az idén ki­lencven meliorációval ^foglal­kozó vezető szakember jött el az eseményre. A szerve­zésben, a feltételek biztosí­tásában sok segítséget ka­punk a MÉM-től, a kutató- intézetektől, a megyei taná­csok mezőgazdasági osztá­lyaitól és a helyi gazdálko­dó szervezetektől. A nyári egyetem szervezé­sekor azt a célt tűztük ma­gunk elé, hogy tájékoztatást adjunk a kutatási eredmé­nyekről, s lehetőséget bizto­sítsunk a tapasztalatcserék­re. Ezzel azt szeretnénk el­érni, hogy a jó gyakorlat minél gyorsabban terjedjen el. Nyugodtan állíthatom a nyári egyetem a szemlélet állandó pozitív változását se­gíti, sietteti. A következő év program­jának elkészítését előbb szé­les körű konzultáció előzi meg. Az azonban már szinte bizonyos, Tessedik munkás­ságáról is szó lesz. 1984-ben lesz kétszáz éve annak, hogy megjelent Tessedik legna­gyobb, legjelentősebb mun­kája, a Der landmann . . . 1784 (A parasztember ... 1786). Minden bizonnyal so­kakat érdekel majd, hogyan küzdött annak idején Tesse­dik a megjavított mezőgaz­dasági életmódért, a korsze­rűsített faluért. Kepenyes János Napjaink gátépítői A Körösöket évszázadokon át hazánk legszeszélyesebb folyóinak tartották., Kiter­jedt árterületen barangol­tak, s egy-egy gyors olva­dás, vagy tartósabb esőzés után szinte órák alatt elbo­rították birodalmukat, tele­püléseket tartottak rettegés­ben, a termést veszélyeztet­ték. Vásárhelyi Pál készítet­te ei a Körösök vízrajzi tér­képét, majd 1833-ban meg­alkotta élete fő művét, el­készítette a Tisza szabályo­zásának és a Tisza-völgy ármentesítésének tervét, melynek már akkor része volt a Körös-völgy. A XVII—XVIII. században megkezdődött ugyan a Körö­sök kezdetleges szabályozá­sa, a nagyobb munkákra vi­szont csak 1856 után került sor. Még a századfordulót követően is kubikosok ezrei építették a gátakat, talics- kázták, kordéval hordták a földet, töltések közé szorí­tották, megzabolázták az egyik leghatalmasabb elemet, a vizet. Felvették vele a küz­delmet, ám az néha erősebb­nek bizonyult az embernél, így maradt tennivalójuk Vá­sárhelyi kései utódainak, vagyis a mai vízügyi szolgá­latban dolgozóknak is. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság működési terüle­tén az 1974-es nagy árvizet követően kezdődtek az újabb, nagyarányú töltéserősítési munkálatok. A három évvel ezelőtti emlékezetes gátsza­kadások, az árvíz nyomán a munkálatok felgyorsultak. — A feladatokat két cso­portba soroltuk — magya­rázza Goda Péter, a KÖVI- ZIG igazgatója. — Először a rejtett holtág kereszteződé­seinek feltárása, majd a töl­tések erősítésére, magasítá­sára és néhol a korrekciójá­ra került és kerül sor. Eb­ben a tervidőszakban csak az árvízvédelmi művek fej­lesztésére több mint 150 mil­lió forintot irányoztunk elő. Célkitűzéseinket időarányo­san túlteljesítettük. Ezekben a napokban az úgynevezett sarkadi árvízi öblözet, vagy­is a Fekete-, a Fehér és Ket­tős-Körös bal parti befejező munkálatai folynak. Az említett térségben fek­szik Békéscsaba—Gyula— Békés és Mezőberény, hogy csak a legközelebbi települé­seket említsük. Ezenkívül a megyének értékes szántóte­rületei vannak e vidéken, s jelentősek az itteni létesít­mények is. — Hangsúlyozom: ezek a munkák a hosszú távú prog­ramunkban már 1980 előtt szerepeltek és meg is kez­dődtek — folytatja az igaz­gató. Közben megtudom: a Fekete-Körösön Antnál 10 év alatt, a meteorológiai és a hidrológiai tényezők miatt 56 centimétert emelkedett az eddig mért legnagyobb víz- szint. — A korábbi esztendők ta­pasztalatait figyelembe véve az Országos Vízügyi Hivatal rendeletben határozta meg a kiépítési szintet, aminek lé­nyege: a védőműveket a 100 évenként egyszer előforduló, a legnagyobb árvízre kell méretezni, azt kell kibírniuk — fejtegeti Zeke János, a VÍZIG árvízvédelmi osztá­lyának vezetője, majd meg­toldja: — Ahol szükséges, a töltést, az altalajt erősítjük, a töltésszakaszokat áttelepít­jük, ezzel is biztosítva az árvizek gyorsabb lefolyását. Ezekben a hetekben a leg­nagyobb munkálatok Gyula- Remete térségében folynak. A nagy teljesítményű föld- munkagépek itt is több tíz­ezer köbméter földet mozgat­nak meg. A KÖVIZIG kivi­telezésével épülő töltésekbe 140 ezer'köbméter földet épí­tenek be. — A tömeges földszállítás­ban, régi kapcsolat alapján részt vesznek a Volán-gépko­csik is — tájékoztat Jobbágy Zoltán munkavezető, s ma­gyarázza a töltéskorrekció lényegét: — A régi töltést elbontjuk, de előtte meg­építjük az újat. Elkészülté­vel szélesebb lesz a hullám­tér. A mostani munkát má­jus végén kezdtük, ezekben a napokban pedig az egyik legizgalmasabb feladatot oldjuk meg: a távolabbi anyaggödrökből ideszállított földből épült töltés két mé­ter híján elérte a régi töltés koronaszint magasságát. Az árvízi biztonság figyelembe­vételével megkezdjük a régi töltés áthelyezését. Ezt csak folyamatos munkával tud­juk elérni. Ügy is fogalmaz­hatnánk: az ember nem al­szik nyitott ajtó meliett. Igaz a vízszint most alacsony, de egy bőséges eső nyomán órák alatt kiléphet a folyó a med­réből. A gépek a délutáni váltást követően meglódulnak. Az SZ—100-as traktorok lánc­Vékony rétegben terítik a földet talpai csikorognak, csattog­nak, a motorok, miután a vágóéi belemart a régi töl­tésbe, felbőgnek. A nyárutót élvező és kihasználó fürdő- zők kíváncsi tekintettel kö­vetik a gépsort. A délutáni műszakban a vésztői Nagy­brigád dolgozik: Nagy Ká­roly, Nagy Zsigmond, Nagy Gyula, Csurai István, Szom­bati Béla és Kovács Mihály. A műszak kezdetén frissen borotválva, tisztán ültek gépbe. Alig két óra múltán valamennyiüket vastagon be­lepte a por. — A nyáron kiszáradt a töltés is, a puttony — int magunk mögé Nagy Károly — nehezen telik, csak szag­gatja a földet a vágóéi. Bár­mit teszünk, egyszerűen nem hasít bele... — bosszanko­dik. Közben a két, vagyis a régi és az új töltés építésé­ről, a gátépítőkről beszélge­tünk. — Ezt a szakaszt két hét alatt „megesszük” — véli Nagy Gyula. — Persze ha az idő is en­gedi — emeli fel figyelmez­tetőül mutatóujját a harma­dik Nagy. — Egy eső most nem hiányzik — folytatja csendesen. — Ha megindu­lunk egy-egy gép 6-8 köb­méter földet is elvisz és el­terít. A távolság függvényé­ben óránként 40—50 köbmé­tert szállítunk. Talicskával ez mennyi időbe is tellene? — néz kérdően körbe társai­ra. — Próbáld ki! A bódé mellett találsz lapátot is, ta­licskát is — ugratja Csurai István. Nevetve ülnek vissza a lánctalpas traktorokba, s megindulnak körbe-körbe, karikába. Vékony rétegben terítik a földet, mert az szá­razon csak így tömöríthető jól. — Amíg az új töltés telje­sen el nem készül, az itt dolgozók folyamatosan, 12 órás műszakban éjjel-nappal dolgoznak, a gépek megállás nélkül mennek. A mostani munka a brigádnak felér egy árvízzel — mondja búcsúzás­kor Zeke János. A szürkületben a porfel­hőből mint apró szentjános­bogarak fel-felvillannak a traktorok reflektorai, jelez­ve: sötétedéssel itt még nincs vége a napnak. Kép, szöveg: Szekeres András Hengerék tömörítik a töltést

Next

/
Thumbnails
Contents