Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

1983. szeptember 9„ péntek ■JgNilMMra Pénteki beszélgetések Sajdik Ferenc Észrevétlenül élünk együtt Sajdik Ferenc rajzaival. A Ludas Matyiban A jövő szá­zad állatai, a moziban a bontottcsirke-reklám, a te­levízióban az esti mese Pom- pomja és a tévétorna szig­nálja tőle származik. Ké­szül-e új figura bemutatko­zásra? — A tévében új tizenhá­rom részes .áll bemutatás előtt. Horgász címmel. Szín­re lépése az év végén várha­tó. — Nem forgácsolja-e szét akaratát és idejét a heti raj­zoláskényszer a Ludasnál, a rövidfilmek és a reklámok. Ezek miatt hosszabb, eset­leg egész estés rajzfilmre nem is gondolhat? — Nekem elsősorban új­ságrajzolás a szakmám. Gye­rekkorom óta vágyódom a rajzfilmre. s ezért nagy öröm, hogy ezt is rajzolha­tok. Viszont egész estés rajz­filmre nem érzem magam alkalmasnak. Egyébként a Pom-pom 13 része kiadna egy ilyen filmet, és a bon­tottcsirke is elég hosszú vol­na, ha összeragasztanák. — Milyen a kontrol a fi­gurák fogadtatásáról? — Az ismerősök, rokonok dicsérő szavai jólesnek, de nem használhatóak. Dicsé­retből nem lehet tanulni. Az jelent valamit, ha látom, milyen igény van a Pom- pomra: eddig hat kötet fo­gyott el, nyomdában van a hetedik, és karácsonyra ösz- szegyűjtve is kiadják. Vagy jólesett az is> hoqy a kari­katúra-albumom úgy fogyott el, hogy szinte senki nem is tud róla. Egyszer éjfélkor mentem a Lehel téren, és a csókolózó . párokról eszembe jutott egy ötlet, hogy ül egy pasi a pádon, és azt mond­ja: mindenkinek van valaki­je, csak én vagyok nős. Ezt az ötletet meg is rajzoltam, és sikere volt. Egyszer az­tán visszahallottam egy Csi- ky Gergely-darabban a rá­dióból. Utánanéztem, hogyan került oda. hiszen abban a hitben voltam, ez az én poénom. Kiderült, a drama­turg írta bele. Poént persze nem véd semmiféle törvény, de nem is ez a fontos, ha­nem. hogy ez a kis villanás, sláger lett. — Rajzai könnyen leutá- nozhatók, megismételhetők. Szinte önbizalmat adnak a firkáláshoz. Elképzelhető egy afféle rajz-ábc, ami a fantázia gúzsbakötése nél­kül javítana a kézügyessé­gen és a rajzolókedven? — Nagyon nehéz erre — tapasztalatok hiányában — válaszolni. Jean Effel pró­bálkozott ilyennel. Gon­dolkozni érdemes rajta, hi­szen a rajz nemzetközi nyelv, mindenütt megértik. De a rajzoktatás nehéz do­log. Sokat spekuláltam, hogy a gyerekek miért rajzolnak jól s aztán később — a vá­dak szerint az iskolából ki­kerülve — miért rajzolnak rosszul? Arra jutottam, hogy talán maguktól romlanak el. Ahogy növekszenek, elkez­dik röstellni rajztudásukat. S tény, hogy a rajzoktatást valóban elhanyagolja az is- koli tanterv. és néhány lel­kés tanár kivételével, akik már szinte szentnek tekint­hetők, senkinek nem szív­ügye. A manuális készség biztosan fejleszthető volna bizonyos elemek ábc-szerű tanításával, de a legfonto­sabb feladat a fantázia fej­lesztése. vagy legalább meg­őrzése volna, hiszen a gye­rek fantáziája úgyszólván végtelen, s ez később elszür­kül. és beszürkül. — A Sajdik-figurák meny­nyire bírnak hús-vér mo­dellel? — Szívesebben rajzolok olyat, ami én találok ki. mint a valóságot. Ez vala­miféle belső öröm, hogy mást csinálok ... — A végén mégis hasonla­tos lesz a kész mű valaki­hez — valamihez . . . — Mert az ember csak emberi aggyal tud gondol­kozni. Ha soha nem voltat akarok rajzolni, akkor is az én emberi ismereteimből építek. Egyébként egy-egv embertípus kevés jeggyel megfogható. Látok egy ar­cot. s tudom milyen a lába. Maidnem mindig el lehet találni. Testvér az egész emberiség. És van még egy roppant éredekes dolog; fi­gyelem a kollégáimat, és lá­tom. hogy mindenki azt a tí­pust rajzolja, amilyen ő ma­ga. Ez valamiféle belső su­gallat lehet. nem tudunk szabadulni tőle. Ettől lesz a rajz egyéni. Ezért is nehéz tanítani a rajzot. — A párperces rajzfilmek tiszavirágéletére lát-e vala­mi megoldást? — Azt hiszem, nem tisza- virágéletűek. Én még mindig emlékszem gyerekkorom leg­jobb rajzfilmjeire. Talán néhány év múlva elérhető lesz a videomagnó. Jó vol­na. mert a gyerekek na­gyon szeretik a rajzfilmeket. Kedvenc filmjüket akár­hányszor megnézik. — Van-e valami, amit szí­vesen elmondana, mert le­rajzolni nem képes? — Nincs. Minden kis öt­letet félreteszek, és megraj­zolok. És szerencsés vagyok, hogy olyan szakmám van. ami a nevetéssel, a boldog­sággal kapcsolatos. — Ez nem fárasztó? — Ha itt valaki körbenéz, hivatalnok embereket lát íróasztaloknál gürcölve. Min­den asztalon ott egy stóc a visszadobott rajzokból, pe­dig már mi is tömjük a papírkosarat. Izzaddsággal is bírni kell... De én annyi­ra szeretem csinálni, hogy nem veszem észre. Azt hi­szem, tényleg nagyon sze­rencsés ember vagyok. Ungár Tamás Kazinczy-díjas gyerekek „Az akvárium csak hobbi?” Lesz folytatás? „Ami a szomszédos megyében (Csongrád megyéről van szó — a szerk.) és székhelyén termé­szetes, az megyénkben még gyakran meghódíthatatlannak tű­nő falakba ütközik. Pedig a cél, az elv világos. Elvileg vala­mennyien egyetértünk, egyet akarunk. Csak a gyakorlat .. . S itt a bajok gyökere. Bízzunk abban, hogy nem sokáig.’» Mindenképpen figyelemre és tiszteletre méltó tenniakarással fogadta a TIT Békés megyei szervezete Az akvárium csak hobbi? című cikkünkben foglal­takat, amely augusztus 30-án jelent meg. Az írás fenti meg­állapításával vitatkozó vélemény alátámasztani látszik derűlátá­sunkat. * * * Dr. Krupa Andrásnak, a TIT Békés megyei Szervezete titká­rának tájékoztatása szerint úgy öt évvel ezelőtt szűnt meg a megyei szervezetnél az akvarista kör. Végeredményben a tagok maguk oszlatták fel. Ennyi év távlatából már igen nehéz len­ne hitelt érdemlően az okot, a miértet megnevezni. S felesleges is utólag kutatni. Annyi azon­ban bizonyos, hogy a szakkö­rön belüli szubjektív tényezők okozták a felbomlást. Azóta a megyei szervezet — s természe­tesen a békéscsábai városi is — azon volt, hogy ismét megszer­vezze a díszhalakkal foglalko­zók szakkörét. Törekvései elle­nére az ismeretterjesztő társu­lat megyei vezetői nem adták fel a reményt, hogy próbálko­zásaik sikerrel járjanak. Ezek­ben a napokban már tárgyal­nak is egy új csabai szakkör megindításáról. Az új kör ter­mészetesen csak a TIT működé­si szabályzatának megfelelően te­vékenykedhet. A működéshez a szervezet biztosítani tudja a fel­tételeket és javasolja, hogy me­gyénk más településein is ala­kítsanak köröket. * * * Csak köszönet illetheti a TIT megyei szervezetét, amiért ilyen gyorsan reagált. S külön azért is, amiért a közös célért, az egyet akarás megvalósításáért száll sikra. Most már a békés­csabai akvarista körön — veze­tőin és tagjain — múlik, hogy miképpen fogadják a felkínált lehetőségeket. A párbeszéd meg­indulása feltételezi, hogy siker is elérhető. Vagyis az: a kör­nyezet-, a természet- és állat- védelem kívánatos elveit a gya­korlatba átültetni tudó, egy igen hasznos és értékes hobbi művelői és barátai az ugyan­csak ezen célok megvalósításá­ért munkálkodó szervezet része lehet. Meg kell azonban azt is je­gyezni, hogy Békéscsabán már három éve működik szakkör, s ehhez a Baromfifeldolgozó Vál­lalat József Attila Művelődési Háza nyújt támogatást. Lesz, hiszen lehet folytatás! Most ab­ban bízunk, hogy zökkenőmen­tesen, a másik fél véleményét is figyelembe véve lesz ez a foly­tatás. (—i) Egyre gyakrabban hasz­nálnak tizenéveseink — de a náluk ifjabbak is! — trágár szavakat köznapi beszélgeté­seik során, s lassan már fel sem kapjuk a fejünket, ha az utcán fiataljaink „váloga­tott” kifejezéseit halljuk, hi­szen annyira mindennapos ez a jelenség. A durva be­széd gáttalanul terjed ifja- ink körében, egy-egy zaftos kifejezés, káromkodás már- már „kötőszóvá” vált társal­gási nyelvükben. Öröm hát olyan gyerekek­kel beszélgetni, akik szeretik a magyar nyelvet, a szép be­szédet, ügyelnek a kiejtésre, s kerülik a pongyola fogal­mazást is. m v Ilyen gyerekekkel találkoz­tam Békésen, az új tanév második napján, az 1. számú általános iskolában. Králik Szilvia, Tóth Zsu­zsa, Tyukodi Gábor nyolca­dik és Varga Márta hatodik osztályos tanulók beszélge­tőpartnereim. Valamennyi­en a városi művelődési köz­pont versmondó körének — melynek Balázs Rózsa a ve­zetője „— a tagjai. Ez a kör több éves, folyamatos jó munkájáért a Magyar Űttö- rők Szövetsége Országos El­nökségének tavaszi döntése alapján Kazinczy-ösztöndíj- ban részesült. — Akik ide járunk, mind­nyájan szeretünk olvasni — kezdi Zsuzsa —, szeretjük a verseket, ezekkel foglalko­zunk a legtöbbet. Rózsa né­ni mindenkinek segít, a be­szédet, a kiejtést is rendsze­resen gyakoroljuk. Én álta­lában a szép, kellemes han­gulatú verseket szeretem. — Nekem József Attila a kedvencem — folytatja Szil­vi —, nagyon megható, hogy mennyire szerette az édes­anyját, s amikor felnőtt, már nagyon sajnálta, hogy bána^_ tot okozott neki, toporzékolt, ha nem foglalkozott vele. — Sokat szerepelünk is — vág közbe Zsuzsa —, nem­csak iskolai versenyeken, a városin is többször értünk már el helyezéseket. Sokszor hívnak üzemekhez, vállala­tokhoz is minket. Bár min­dig izgulunk ilyenkor, de boldogok vagyunk nagyon, ha jól sikerül égy-egy fellé­pés. — Nagyon gyakran csú­nyán beszélnek a korotokbe- liek. Rászóltok-e társaitok­ra, ha durva kifejezéseket használnak? — kérdezem. — Ha valami ilyesmit hal­lok — mondja Szilvi —, én mindig szólok, hiszen még Szülők parlamentje A Hazafias Népfront váro­si bizottsága es a városi ta­nács vb. művelődésügyi osz­tálya szeptember 10-én a vasutas művelődési házban rendezi meg a békéscsabai szülők parlamentjét, melyet reggel 9 órakor Fekete Já­ha dühösek vagyunk is, más szavakkal is meg lehet fo­galmazni azt, amit mondani akarunk. És véleményem sze­rint, az iskolában is jobban oda kellene figyelni minden tanárnak a csúnya beszédre, nemcsak a magyart tanítónk­nak. Az úttöröszövetség ösztön­díja azt is jelentette e lel­kes, húsz gyerekből álló tár­saság számára, hogy közülük öten részt vehettek a Csille­bércen augusztus 14. és 24-e között megrendezett orszá­gos anyanyelvi táborban. Gondolhatnánk, hogy a válo­gatás nem ment „simán” és sokan megharagudtak a sze­rencsésekre. Nem így történt, senki sem sértődött meg! A gyerekek, amikor értesültek arról, hogy öten mehetnek csak a táborba, akkor szava­zással döntötték el, kik a legérdemesebbek közülük er­re az útra. Márta és Gábor ezek között volt. Márta így számol be a Csillebércen töl­tött felejthetetlen napokról: — A tábor neve „Népha­lom” volt. Körülbelül kétszá­zan voltunk itt az országból, bolyokra osztottak bennün­ket. Mindennap reggeli után nyelvi edzéseken vettünk részt, nyelvtörő mondatokat mondtunk, s gyakoroltuk a szép kiejtést. Minden boly­nak volt egy napja, amikor neki kellett műsort adnia. Találkoztunk Péchy Blanká­val, voltak a táborban szí­nészek. pantomimművészek is. Jártunk Pesten az NDK Kulturális Centrumában, a Normafától néztük meg az augusztus 20-i tűzijátékot, igaz, onnan csak a füstjét láttuk, de így is szép volt. — Nagyon hamar eltelt ez a tíz nap — veszi át a szót Gábor —, de megérte, so­kat tanultunk és szórakoz­tunk. Én a színészekkel is nosné, Békéscsaba város ta­nácselnök-helyettese nyit meg. Ezután dr. Virág László, a városi tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője oktatáspolitikai tájé­koztatója hangzik el, majd A családi nevelés feladatai beszélgettem, mondtam ne­kik..én is színész akarok lenni. Mindenképpen le akartak beszélni róla, de én kitartok elhatározásom mel­lett. A gondok, tervek' is előke­rülnek ezután. — Nem tudom, miért — így Zsuzsa —, akik már el­mentek a körből, elvégezték a nyolc osztályt, sokan „ki­csiknek” néznek bennünket, s kinevetnek, hogy még mindig járunk verset mon­dani. Igaz, van olyan" is, aki visszajár hozzánk. Mi, mos­tani nyolcadikosok azon va­gyunk inkább: minél többen lépjenek a nyomunkba, mi­nél többen szeressék meg az irodalmat. — Én azt nem értem — összegzi gondolatait Gábor —. a többi iskolából miért nem járnak ebbe a körbe, hiszen ez egyébként is váro­si szakkör. Bizonyára még jobb eredményeket tudnánk elérni, mások tapasztalatait, ötleteit is megismerhetnénk, s az biztosan hasznos volna mindnyájunk számára. # Még egy gondjukat emlí­tették a gyerekek: veszély­ben érzik a folytatás lehető­ségét. Rózsa néninek ugyan­is hamarosan kisbabája lesz — ezért is nem lehetett kö­rünkben —, s nem tudják, ki fogja vezetni a kört. to­vább. Akkor nem nyugtathattam meg őket. Azóta tudom, a művelődési központ nem fe­ledkezett meg róluk, s ha­marosan hozzáláthatnak a munkához, lesz megfelelő vezetője a körnek addig is, míg Rózsa néni távol lesz. napjainkban címmel tart elő­adást Kelemen Endre, a Ma­gyar Televízió főosztályve­zetője. Az érdeklődők három szekció munkájában a követ­kező két témával ismerked­hetnek: A játék személyi­ségformáló szerepe a család­ban és Az önfegyelem, fe­gyelem, rendszeretet, mun­kaszokások formálása a csa­ládban. Pénzes Ferenc Fotó: Juhos János Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Egy kis figyelmet kérek! 8.35: A svájci olasz rádió ének­kara énekel. 9.13: Modern írók portréi. 9.33: Jó a dal. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Hétszínvirág. 10.35: Rónay György versei. 10.40: Népi hangszerszólók. 11.00: Randevú a Jókai Klubban. 12.45: Filmzene. 13.00: Bellíni operáiból. 14.05: Éltünk, hogy éljünk. 14.30: Kóruspódium. 14.43: Magyarán szólva . . . (ism.) 15.05: Révkalauz. 15.35: Népdalkörök pódiuma. 16.00: Huszas stúdió. 17.05: A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepén. 17.55: Jascha Heifetz hegedül. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Verbunkosok. 19.35: Játékos randevú a Napos­parton. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Velük élünk II. rész. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Pablo Casals gordonkázik. 23.17: Operaegyüttesek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Burka Sándor tárogatón játszik. 8.20: Portrésor és interjúlánc VIII. (ism.) 8.35: Most érkezett. 9.10: Fúvósindulók. 9.21: Háttérbeszélgetés, (ism.) 9.53: Lottósorsolás. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Népdalcsokor. 13.25: Intermikrofon. 14.00: Dallamról-dallamra I. 15.30: Könyvről-könyvért. 15.40: Egészségünkért. 15.45: Elton John felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Gramofonalbum. 19.15: Üjdonságainkból. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: A cirkusz története VI. 21.35: Ritmus. 22.05: Üj nótafelvételeinkből. 22.30: A szereplők valóságos sze­mélyek. 23.20: Lonnie Donegan 1977-es le­meze. III. MŰSOR 9.00: Dzsesszarchívum. 10.01: Traétta: A rivális szolgá­lók. 12.04: Zenekari muzsika. 12.55: Pillanatkép. 13.07: Fiataloknak! 13.56: Kamarazene. 14.40: Századunk zenéjéből. ,’ 15.40: Világújság. 16.00: A II. budapesti nemzetkö­zi orgonahangversenyről jelentkezünk. 17.05: Szegedi ifjú muzsikusok­kal Spanyolországban. 17.35: Bartók-kórusok. 18.00: Kamarazene. 18.50: Heltai Jenő versei. 19.05: A Bolgár Rádió szimfoni­kus zenekarának hangver­senye. 19.49: Opera-művészlemezek. 20.41: Kamarazene. 21.41: Irodalmunk a felszabadu­lás után. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Grafikon. Gazdaságpoliti­kai riportműsor. Szerkesz­tő: Dalocsa István. 17.35: Sanzonokat énekel Márkus László. 17.45: Egy sikeres év után a ceg­lédi dzsesszklubban. Ripor­ter: Kutas János. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 15.00: Iskolatévé. (ism.) 15.10: Ültess egy fát. nem él­tél hiába! 15.45: Kéznyomok. 16.35: Úton. 17.30: A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepén. 18.00: Ablak. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Nemeskürty István: A bé­ke szigete. 21.10: A fele sem igaz! 21.40: A hét műtárgya. 21.45: Midzogucsi-sorozat. 23.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: A príma donna, mint pri­madonna. 20.40: A világ animációs film­jeiből. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: A tengerpart hölgyei V/2. BUKAREST 15.20: Német nyelvű adás. 17.15: A Bolgár Televízió estje. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.25: Világhíradó. 20.50 : Vasil Naidenov énekel, utána Kettős élet. Játék­film. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.35: Magyar nyelvű tv-napló. 17.00: Phenjan. 17.40: Hírek. 17.45: Zenés, szórakoztató adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Aktualitások. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Jó estét! 21.45: Tv-napló. 22.00: Vendégszerkesztő. 22.15: A szív kultúrája. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Tudta-e? 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Komoly zene. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Esküdtszék. 22.00: Reklám. 22.05: A legjobb jugoszláv fil­mek: Az ember csak egy­szer szeret. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Hófehér­ke és a hét törpe, 6 és 8-kor: Végállomás. Békéscsabai Sza­badság: 4-kor: Várkastély a Kárpátokban, de. 10, du. 6 és 8-kor: Britannia Gyógyintézet. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: A Keresztapa (2) I—II. Békéscsa­bai Kert: Földrengés Tokióban. Gyulai Erkel: Titkos birodalmi ügyek. Gyulai Kert: Kémek a lokálban. Gyulai Petőfi: 4-kor: Betyárkapitány, 6 és 8-kor: Gyilkos bolygó. Orosházi Béke: Éjszakai boszorkányok. Oroshá­zi Partizán: Gyanútlan gyakor­nok.

Next

/
Thumbnails
Contents