Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG _ & J. . A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM Társadalmi vita a választási törvényjavaslatról A Minisztertanács felkérésére, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa társadalmi vitára bocsátja az országgyű­lési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló tör­vényjavaslatot. A széles körű vitának az a célja, hogy az állampolgároknak módja legyen a tervezethez észrevé­teleket, javaslatokat tenni. (Lapunk 3. oldalán közöljük a társadalmi vitára bo­csátott törvényjavaslat szövegét.) A madridi záróokmány fáradságos munka eredménye Külügyminiszterünk tolmácsolta a magyar kormány állásfoglalását Tegnap második munkanapjába lépett a madridi ta­lálkozó külügyminiszteri szintű zárószakasza. A délelőtti ülésen elnöklő Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere elsőnek hazánk külügyminiszterének, dr. Várkonyi Péter­nek adta meg a szót. Dr. Várkonyi Péter beszéde Elnök úr, szeretném átad­ni önnek, valamint e talál­kozó valamennyi résztvevő­jének a Magyar Népköztár­saság kormányának üdvözle­tét. Köszönetét mondok Spa­nyolország kormányának a vendégszeretetért, a találko­zó lebonyolításához biztosí­tott kitűnő feltételekért. A vendéglátó állam építő erő­feszítéseinek méltó jutalma az, hogy Madrid neve úgy vonul be Európa történeté­be. mint az európai bizton­sági és együttműködési fo­lyamat fontos állomása. Ez a megegyezés rácáfolt azok­ra a véleményekre, amelyek szerint az enyhülés időszaka a végéhez közeledik, sőt vé­get ért. A Magyar Népköztársaság kormánya ebből kiindulva pozitívan értékeli, hogy a madridi találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródo­kumentum elfogadásával fe­jezi be a munkáját. Évek múltával most születik ismét olyan kelet—nyugati megál­lapodás, ami önmagában is igen fontos fejlemény. A tár­gyalások során gyakorta volt kétséges, hogy létrejön-e kö­zös megállapodás. Kormá­nyom elégedetten nyugtázza, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat megőrzésében és továbbvite­lében ténylegesen fellelhető közös érdekek minden más érdeknél erősebbnek bizo­nyultak, s lehetővé tették az álláspontok közötti különb­ségek kompromisszumos át­hidalását. A magyar kormány meg­ítélése szerint a madridi ta­lálkozó záródokumentuma alkalmas rá, hogy elősegítse a helsinki ajánlások végre­hajtását, lehetővé tegye az előrelépést a Helsinkiben megkezdett úton. Megtisztelő kötelességem­nek teszek eleget, amikor ünnepélyesen megerősítem: a Magyar Népköztársaság kor­mánya elfogadja a találko­zó záródokumentumát. Bár az okmány több elemében nem tükrözi pontosan Ma­gyarország álláspontját, még­is úgy látjuk, hogy az adott körülmények között ez az, ami reálisan elérhető volt. Tisztában kell lennünk az­zal, hogy nem lehet mindig megtenni azt, amit kellene, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet. Úgy vélem, ebben az értelemben vala­mennyien annak tudatában térhetünk haza, hogy a le­hetőségek határain belül jó programot fogadtunk el. A magyar kormány alap­vető politikai elkötelezettsé­ge, hogy lehetőségeihez ké­pest mindent megtegyen a világbéke megőrzése és az enyhülés fenntartása és fej­lesztése érdekében. Amikor szükségessé vált, delegációnk arra hívta feK a figyelmet, hogy mindenféle vádaskodás csak veszélyezteti a találko­zó eredményes befejezését. Indokolt tehát, ha emlékez­tetek rá: nem rajtunk és szövetségeseinken múlt, hogy három évbe telt, amíg tető alá került a megállapodás. Szeretném kifejezni a ma­gyar kormány elismerését a semleges és el nem kötele­zett államoknak, illetve mad­ridi küldöttségeiknek azo­kért az erőfeszítésekért, ame­lyeket az eltérő álláspontok közötti kompromisszumok keresése, s általában a ta­lálkozó sikere érdekében ki­fejtettek. A gyakori eszme­cserékben a magyar delegá­ció, úgy hiszem, kellő és mél­tó partner volt. Kormányom üdvözli és a madridi találkozó egyik legértékesebb ered­ményének tartja a bizalom- és biztonságerősítő intézke­désekkel, valamint a lesze­reléssel foglalkozó konferen­cia közeli összehívását. A nyilvánvaló nehézségek le­becsülése nélkül is várako­zással tekintünk a stockhol­mi konferencia elé, amely az európai biztonsági és együtt­működési folyamat új dimen­zióját nyithatja meg, és meg­győzően bizonyíthatja közös szülőföldünk, Európa számá­ra, hogy a nukleáris hábo­rút, annak totális vagy kor­látozottnak nevezett formá­ját nemcsak el kell, de el is lehet kerülni. Kormányom magáénak vallja azokat a konstruktív javaslatokat, amelyeket a Varsói Szerző­dés szervezete terjesztett elő az európai katonai szemben­állás korlátozása és annak érdekében, hogy kontinen­sünkön csökkentsük és ne növeljük- az atomfegyvert hordozó rakéták számát. Meggyőződésünk, hogy min­dent el kell követnünk an­nak érdekében, hogy ne te­lepítsenek rakétákat ott, ahol eddig nem voltak, és csök­kentsük azok számát ott, ahol most még vannak. Köszönetét mondok a ta­lálkozó résztvevőinek a bi­zalomért és megtisztelteté­sért, hogy a kulturális fó­rum színhelyéül Budapestet ítélték alkalmasnak. Szíve­sen látjuk hazánkban a fó­rumon részt vevő államok kultúrájának reprezentánsa­it, hogy eszmecserét folytas­sunk az alkotás, az együtt­működés problémáiról, ide­értve természetesen a kultu­rális kapcsolatok és a csere előmozdítását. Elnök úr, a találkozó si­keres befejezése, bármilyen jelentős tény is, még nem jelenti a kelet—nyugati vi­szonyban felhalmozódott fe­szültségek és problémák megoldását. Meggyőződésünk azonban, hogy segíti a nem­zetközi kapcsolatok jelenle­gi feszült és veszélyes sza­kaszából való kilábalás le­hetőségeinek felkutatását. Az 1986 novemberére összehívott bécsi találkozóig sorra ke­rülő szakértői értekezletek és rendezvények alkalmat adnak az európai biztonsági folyamat továbbvitelére. Dr. Várkonyi Péter után még nyolc beszéd hangzott el a tegnap délelőtti ülésen. Szót kapott Ausztria, Jugo­szlávia, Belgium, Hollandia, Írország, Liechtenstein, Iz- land és két szocialista or­szág, Románia és Bulgária külügyminisztere. A szónokok közös monda­nivalója volt, hogy a madri­di záróokmány kemény és fáradságos munka eredmé­nyeképpen született meg, s hogy a találkozó időtartama tükrözte a nehézségeket. Ép­pen szeptember 9-én lesz há­rom éve, hogy a madridi ta­lálkozó előkészítő szakasza megkezdődött. Több felszó­laló hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együtt­működési folyamat sikere a hozott határozatok tisztelet­ben tartásától és végrehajtá­sától függ majd. A NATO- országok külügyminiszterei számára ezúttal is kötelező téma volt Afganisztán, Len­gyelország, a dél-koreai re­A madridi találkozó záró­szakaszának második napján is folytatódtak a külügymi­niszterek kétoldalú találko­zói, megbeszélései. Dr. Vár­konyi Péter, aki folyamato­san munkakapcsolatban áll szocialista országokból érke­zett kollégáival — akár a szocialista országok többi külügyminisztere egymással —, tegnap szívélyes, baráti pülőgép és az emberi jogok — természetesen saját értel­mezésükben. Erwin Lánc osztrák kül­ügyminiszter beszédében a madridi találkozóval kapcso­latos nagyhatalmi koncepciót kísérelte meg szembeállítani a többi részt vevő ország ál­lítólag túlsúlyba került „eredménycentrikus” szem­léletével. Lázár Mojszov jugoszláv külügyminiszter a követke­zőket mondotta: „Európa nem maradhat az enyhülés magányos szigete, miközben a világ más részein államok válnak a hatalmi politika, a nemzetközi véleményeltéré­sek, beavatkozás és destabi­lizáló akciók áldozatává”. Hozzáfűzte, hogy Jugoszlávia mindig küzdött zz európai biztonság úgynevezett világ­dimenziójának elfogadtatá­sáért. Lázár Mojszov szorgalmaz­ta, hogy a stockholmi kon­ferencia ne legyen üresjárat, a közvéleménynek nem sza­bad elveszítenie bizalmát a leszerelési tárgyalások iránt. Stefan Andrei román kül­ügyminiszter nagy ered­ménynek tartotta, hogy az el­múlt három évben — amikor bonyolult. ellentmondásos fejlődés jellemezte a nem­zetközi helyzetet, új feszült- ségi gócok születtek és erő­södött a gazdasági válság — sikerült fenntartani a párbe­szédet. A sokoldalú európai folyamatnak nem szabad fél­beszakadnia — mondotta. A belga és a holland kül­ügyminiszter szóvá tette, hogy nem minden nyugati elképzelés tükröződik a zá­ródokumentumban. Liechtenstein külügymi­nisztere a „kis, semleges és fegyvertelen” országok nevé­ben beszélt, az ír és az iz­landi szónok ugyancsak a kis országok hozzájárulásának fontosságát hangsúlyozta az európai folyamatokban. Petr Mladenov bolgár kül­ügyminiszter, aki a délelőtti ülés utolsó szónoka volt, a szocialista országok béke­erőfeszítéseit a tartalmas és kiegyensúlyozott madridi zá­ródokumentum érdekében tett fáradozását méltatta. légkörű megbeszélést foly­tatott Lázár Mojszov ju­goszláv külügyminiszterrel. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit, s eszmecserét folytattak a madridi talál­kozóval, és más nemzetközi kérdésekkel összefüggő té­mákról. (Folytatás a 2. oldalon) Andrcj Gromiko szovjet külügyminiszter a madridi konfe­rencia alkalmából az USA spanyolországi nagykövetségen találkozott George Shultz amerikai külügyminiszterrel (a kép jobb szélén) (Telefotó) A magyar küldöttség Madridban. Képünkön: Várkonyi Pé­ter külügyminiszter (jobbra) a magyar küldöttség tagjaival (Telefotó) Diplomáciai megbeszélések Az őszi szolidaritási hónap szellemében MagYar—vietnami barátsági nap Csanádapácán Szeptember 8-án, tegnap a magyar—vietnami barátsági nappal megkezdődött az őszi antiimperialista és szo­lidaritási hónap rendezvény- sorozata megyénkben. Eb­ből az alkalomból Békés­csabára érkezett Dinh Ho- ang Thang, a VSZK magyar- országi nagykövetségének harmadtitkára, akit Szikszói Ferenc titkár fogadott a HNF megyei bizottságán. A szónok ezután a Magyar Szolidaritási Bizottság ál­tal meghirdetett hagyomá­nyos antiimperialista-szoli- daritási akciósorozat céljá­val, a jelenlegi feszült nem­zetközi helyzet alakulásával, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország békepolitiká­jának jelentőségével foglal­kozott. A HNF megyei titkára a továbbiakban méltatta Viet­A magyar—vietnami barátsági nap rendezvényére érkezett diplomatát, Dinh Hoang Thangot szeptember 8-án, tegnap fogadták a HNF megyei bizottságán, Békéscsabán Fotó: Veress Erzsi A baráti hangulatú talál­kozón Bocskai Mihályné, a HNF megyei alelnöke tele­püléseink társadalmi, gaz­dasági és kulturális életéről tájékoztatta a vietnami ven­déget. Délután Csanádapácán a pártbizottságon fogadták a budapesti vietnami nagykö­vetség képviselőjét, akit a helyi vezetők községpolitikai kérdésekről tájékoztattak. Majd üzemlátogatás és a művelődési intézmények megtekintése szerepelt a programban. A magyar—vietnami szoli­daritási estet a művelődési házban tartották. Elsőként Szikszai Ferenc, a HNF me­gyei titkára ünnepi köszön­tőt mondott. Bevezetőjében idézett annak az üzenetnek a szövegéből, amelyet a ma­gyar nép a prágai béke­világtalálkozóhoz intézett. Többek között hangsúlyoz­ta: „Mély meggyőződésünk, hogy minden embernek — bármilyen nemzethez, fele­kezetihez tartozzon is, bár­mely világnézetet és politi­kai meggyőződést valljon — alapvető érdeke, hogy hala­dó világban, békés viszo­nyok között éljen.” namnak a függetlenség ki­vívásáért folytatott hősi har­cát, és azokat a példamuta­tó erőfeszítéseket, amelyeket a szétrombolt ország újjáépí­tése érdekében kifejtett és kifejt napjainkban is. Befe­jezésül további sikereket, és kitartást kívánt a baráti or­szág népének. Az ünnepi köszöntő, majd az irodalmi megemlékezés elhangzása után Dinh Hoang Thangnak, a VSZK-nagykö- vetség képviselőjének fel­szólalása következett. Ebben többek között szólt országa belső helyzetéről, az ötödik kongresszus határozatairól, különös tekintettel a mező- gazdaság eredményeire, va­lamint a ma még meglevő hibákról és feladatokról is. Ezután a diplomata a viet­nami külpolitika fontosabb célkitűzéseiről, továbbá a kambodzsai helyzet legújabb fejleményeiről beszélt. Az ünnepi zárszót követő­en az Internacionálé hang­jaival ért véget az őszi an­tiimperialista-szolidaritási hónap nyitóünnepségének számító magyar—vietnami barátsági rendezvény. Gáspár Sándor Varsában járt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke csü­törtökön egynapos látoga­tást tett Varsóban. Találkozott Kazimierz Bar- cikowskival, a LEMP PB tagjával, a KB titkárával, aki tájékoztatta az újjászü­lető lengyel szakszervezeti mozgalom fejlődéséről. Ezen­kívül megvitatták, hogyan kapcsolódhatnának be az új lengyel szakszervezetek az SZVSZ tevékenységébe. A tárgyalások után Gáspár Sándor beszélgetést folytatott több új országos szakszerve­zeti szövetség képviselőivel is. Tanácskozás a lapterjesztésről \ Szeptember 8-án, tegnap Békéscsabán a Szegedi Pos­taigazgatósághoz tartozó postás szakemberek, vala­mint Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye lapkiadó vállalatainak vezetői lap­terjesztési tanácskozást tar­tottak. Részt vett a megbe­szélésen Toplak Ferenc, a Magyar Posta ügyosztályve­zetője, dr. Lénárd László, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese, Chválla Emil, a Hírlapkiadó Vál­lalat osztályvezetője. A szakemberek megvitat­ták a lapterjesztés jelenlegi helyzetét, időszerű felada­tait, az előbbrelépés lehe­tőségeit. N \

Next

/
Thumbnails
Contents