Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-08 / 212. szám

NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 8., csütörtök Társadalmi vita az új választójogi törvényről Tanévnyitó a szarvasi mezőgazdasági főiskolán Az igazság az életnél is többet ér (Folytatás az 1. oldalról) társadalom építésének köve­telményei azonban — így kü­lönösen a szocialista demok­ratizmus továbbfejlesztése és a népképviseleti testületek tevékenységének hatéko­nyabbá tétele — szükségessé teszi választási rendszerünk továbbfejlesztését. Ez annak érdekében is szükséges, hogy bővüljenek az állam- polgári jogok gyakorlásának lehetőségei, erősödjék a nép- képviseleti testületek társa­dalmi, politikai szerepe, egyszerűsödjön a választások előkészítése és lebonyolítása. A törvényjavaslat tartal­máról szólva a miniszterhe­lyettes kifejtette, hogy a jól bevált rendelkezéseket to­vábbra is fenntartották, megőrizték. Választási rend­szerünk tehát a jövőben is az általános, egyenlő és köz­vetlen választójog, a titkos szavazás elvén alapszik. Emellett azonban számos új rendelkezést is megfogalmaz­tak, például azért, hogy a többes jelölés érdekében ho­zott intézkedések, a beveze­tett és alkalmazott politikai módszerek hatékonyabbak legyenek. Nem vált általá­nossá ugyanis a többes jelö­lés, s ennek elsősorban szub­jektív okai voltak. A válasz­táskor második, harmadik helyre szorult jelölt — úgy­mond — bukott embernek érezte magát. A törvényja­vaslat a politikai módszerek mellett most jogi eszközök­kel is biztosítja, hogy a vá­lasztókerületekben a képvi­selők és a helyi tanácstagok választásakor mindenütt két, vagy több jelöltet állítsanak. Azok a jelöltek, akik a má­sodik, vagy harmadik hely­re szorulnak — feltéve, hogy megszerzik az érvényes sza­vazatoknak legalább az egy­negyedét — pótképviselők, illetőleg póttanácstagok lesz­nek. Azaz: választókerületük mandátumának megüresedé- se esetén — újabb választás nélkül — a képviselő, illetve a tanácstag helyébe lépnek. A törvényjavaslat további lényeges új rendelkezése, hogy a társadalmi életben je­lentős tevékenységet kifejtő, kiemelkedő személyiségek köréből jelölik a képviselők mintegy tíz százalékát, or­szágos választási listán. Erő­sítik a társközségek közvet­len érdekvédelmét is: társ­községi elöljáróságokat hoz­nak létre, amelyeknek a kö­zös tanács székhelyén kívül eső társközségekben megvá­lasztott tanácstagok lesznek a tagjai. Dr. Petrik Ferenc végeze­tül leszögezte: ez a törvény- javaslat jelenlegi formájá­ban is kollektív munka eredménye. A társadalmi vi­ták, az ezeken elhangzó ész­revételek, álláspontok azon­ban hozzájárulhatnak tartal­mának további mélyítéséhez, demokratikus elemeinek erő­sítéséhez. S. Hegedűs László, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára felszólalá­sában rámutatott: a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­ben már eddig is számotte­vő eredményeket értünk el, de a továbblépés, vívmá­nyainak megőrzése szüksé­gessé teszi, hogy az állam­polgárok minél több közügy­ben kifejthessék véleményü­ket, álláspontjukat. Az ed­digi tapasztalatok is azt iga­zolták, hogy igazi sikerek csak akkor születhetnek, ha az emberek megértették, mi­lyen célok érdekében kí­vánják mozgósítani őket. E célok kijelölése sem nélkü­lözheti az egyén szempontja­it, érdekeit: csak akkor érzi magáénak a feladatot, ha annak szükségességéről, je­lentőségéről meggyőzték, s e célok — végző megfogalma­zásukban — tartalmazzák az ö elgondolásait, nézeteit. E törvényjavaslat még nem le­zárt dokumentum — hang­súlyozta: az illetékesek nem­csak várják, de igénylik is az állampolgári állásponto­kat. Annak érdekében, hogy mind többen fejthessék ki véleményüket a pénteki la­pokban közzéteszik a tör­vényjavaslat szövegterveze­tét. A megyei népfrontbizott­ságok, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa — ame­lyek szeptember 12-től több száz nyilvános vitát szervez­nek országszerte —, illetve a tömegkommunikációs eszkö­zök várják az írásos észrevé­teleket is. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa októberi-ülé­sén összegzi a viták tapasz­talatait, kidolgozza állás- foglalását, és azt a törvény- alkotók elé terjeszti. Dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszter felszóla­lásában elmondta: a nép­képviseleti testületek tevé­kenységében számottevő a fejlődés, döntéseiket élénk és érdemi viták előzik meg. Jó példaként említette az országgyűlés bizottságainak tanácskozásait, de azt sem titkolta, hogy némely testü­let munkájában még előfor­dulnak formalitások, ame­lyek általában a nem meg­felelő előkészítéssel is ösz- szefüggnek. A jogalkotás te­hát a tartalmi elemek erő­södéséhez, a formalitások kiküszöböléséhez is jobb fel­tételeket kíván teremteni. Pozsgay Imre zárszavában megállapította: szocialista demokráciánk megerősíté­sének, továbbfejlesztésének legfőbb haszonélvezői ma­guk az állampolgárok lesz­nek. Alkotó, tudatos hozzá­járulásuk, részvételük nél­kül nem érhet el kellő ered­ményeket a most kezdődő eszmecsere-sorozat. Fele­lősségteljes megbízatást vál­laltak a felkért vitavezetők is: szabad teret kell enged­niük a kibontakozó nézetek ütközésének. Hiszen a vá­lasztási rendszer kapcsán természetesen egyéb témák is felvetődhetnek. S ez így helyes: az új választási jog­szabály összefügg ugyanis közéletünk egészének de­mokratizmusával is. Az ez­zel kapcsolatos vélemények­ről sem mondhatunk le, már csak azért sem. mert a de­mokrácia. a vele járó jogok gyakorlása nem szűkíthető le egyetlen, kiemelt alkalomra — hangoztatta. A társadalmi méreteket öltő viták tehát arra is hivatottak, hogy ál­taluk tovább erősödjön, szi­lárduljon a szocialista nem­zeti egység; az állampolgá­rok társadalmunk iránti el­kötelezettsége mélyebb gyö­kereket eresszen — mop- dotta Pozsgay Imre. Az elmúlt napokban — immár tizennegyedik alka­lommal — került sor a tanévnyitó megtartására a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Mezőgaz­dasági Főiskolai Karán. A rendezvényen megjelent megyénk és városunk szá­mos intézményének és gaz­dálkodó egységének képvise­lője, illetve vezetője. Az ünnepi tanácsülést dr. Szántosi Antal tanszékve­zető főiskolai tanár, kari igazgató nyitotta meg, majd dr. Szelényi László főisko­lai docens, igazgatóhelyet­tes tartott ünnepi beszédet. Előadásában kiemelte a hi- vatásszeretetre, az elkötele­zettségre nevelés fontossá­gát, a jogok és kötelességek dialektikus összhangjának szükségességét. Az első éves hallgatókhoz fordulva a kö­vetkezőket mondta: „Önök a korábbi évek átlagához ké­pest igen szép eredményeket értek el. és színvonalas tu­dásról tettek tanúbizonysá­got a felvételi vizsgákon. Kérem, hogy továbbra is őrizzék meg ezt a színvona­lat, hogy rendszeres, kitartó munkával, fegyelmezett kö­zösségi magatartással szol­gáljanak rá a felvételük so­rán Önökkel szemben meg­nyilvánult bizalomra.” Az ünnepi beszédet köve­tően az első éves hallgatók esküt tettek, majd a kar igazgatója, és az agrártudo­mányi egyetem rektorhe­lyettese, dr. Kurucz Gyula a főiskolai kar, illetve az egye­tem polgáraivá fogadták őket. Ezt követően Bakos Béla főiskolai tanársegéd, a KISZ-szervezet titkára kö­szöntötte az ünnepi tanács­ülés résztvevőit, s külön a ta­nulmányaikat kezdő fiata­lokat. A rendezvény második ré­szében került sor a népköz- társasági ösztöndíjakat oda­ítélő bizottság állásfoglalá­Az őszi BNV-n részt vevő csaknem háromszáz iparvál­lalat és szövetkezet korszerű termékei igazolják, hogy ipa­runk képes eleget tenni a piac igényeinek, ami egyben azt a kötelezettséget is je­lenti számukra, hogy gyor­sítsák meg a termékszerke­zet átalakítását, lendülete­sebben fokozzák árucikkeik versenyképességét — mon­dotta tegnapi sajtótájékozta­tóján Juhász Adám, ipari mi­nisztériumi államtitkár. Mint mondotta, számos vállalat kiállított termékei is azt tük­rözik, hogy a fogyasztási cik­keket előállító cégek — kü­lönösen a textil- és ruházati iparban — eredményekre csak a konvertibilis export révén számíthatnak. Noha az ösztönzési rendszer nem ki­elégítő, terjed az úgynevezett rendszer-fejlesztés, a ter­mékcsoportokban való gon­dolkodás. A BNV-n kiállításra ke­rülő termékek azt tükrözik — mutatott rá az államtit­kár —, hogy iparvállalataink képesek áthidalni a gazdasá­gi nehézségeket, emelni ter­mékeik műszaki, esztétikai színvonalát. S az exporttö­rekvések révén elért ered­mények nem utolsósorban a hazai ellátást is javítják, hi­szen a belső piacra is kor­szerűbb, jobb színvonalú ter­mékek jutnak. A fogyasztási Készülnek a cukorgyárak a szezonra. A karbantartást és a gépek felújítását, rész­beni cseréjét a műszaki gárdák elvégezték már, je­lenleg az indulás előtti utol­só ellenőrzéseket végzik, hogy a berendezések esetle­ges hibájából adódó terme­sának ismertetésére. Dr. Kurucz Gyula, egyetemi ta­nár, rektorhelyettes Karika András és Fóris István III. éves főiskolai hallgatóknak adta át az ösztöndíj oda­ítéléséről szóló dokumentu­mot. A „Jó tanuló — jó sportoló” kitüntetést pedig négy volt hallgatónak, je­lenleg már aktív üzemmér­nöknek, Sticz Ferencnek, Mikolay Istvánnak, Ruch Jánosnak és Zsíros Zoltán­nak nyújtotta át a rektor­helyettes. A főiskolai kar vándordíját, az 1977-ben alapított Tessedik Kupát pe­dig dr. Szántosi Antal igaz­gató adta át Földvári Tibor üzemmérnöknek. Ezzel a ki­tüntetéssel azokat jutal­mazza minden évben a főis­kolai kar, akik mind tanul­mányi eredményüket, mind sporttevékenységüket illető­en éveken keresztül kiemel­kedő teljesítményt nyújtot­tak. A hallgatók, illetve üzem­mérnökök kitüntetésének átadása után dr. Krupa András, a TIT Békés me­gyei Szervezetének titkára köszöntötte a főiskolai kar oktatóit és hallgatóit. Gratu­lált ahhoz az eredményes te­vékenységhez, amelyet a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat keretében végeznek. Rövid beszéde után a főisko­la kollektívájának átnyújtot­ta a TIT országos elnökségé­nek kitüntetését, az Arany­koszorús Érdemérmet dr. Szántosi Antalnak, a kar igazgatójának. Dr. Gallyas Csaba, a Me­zőgazdasági Könyvkiadó igazgatóhelyettese pedig a hallgatók által végzett könyvbírálatokat értékelte és jutalmazta. Az ünnepi ta­nácsülés dr. Szántosi Antal igazgató zárszavával ért vé­get, s ezzel kezdetét vette az 1983 84-es tanév. iparcikkekből — háztartási fémáruktól a fehérneműkig és a kozmetikumokig, a bú­toroktól a világítótestekig — ma lényegesen jobb válasz­tékot kínál az ipar, mint akár két esztendővel ezelőtt. Az ipar ma már a koráb­biaknál jobb partnere a ke­reskedelemnek. Közösen ala­kítanak ki márka- és minta- bolthálózatot, s sok esetben a gyártó vállalatok veszik át a nagykereskedelmi felada­tát, így is bővülnek a ter­melők piaci ismeretei. Ugyanez elmondható a kül­kereskedelmi tevékenységről is, hiszen ismeretes, hogy egyre több iparvállalat kér és kap jogot az önálló kül­kereskedelemre. A BNV-n kiállításra kerülő új termé­kek is reprezentálják azt a törekvést, hogy a termelők mind a hazai, mind a kül­földi piac ismeretében kor­szerűsítik termékeiket. Az iparvállalatok mintegy 5000 terméket állítanak ki, ebből körülbelül ezer számít teljesen újnak, illetve kor- szerűsítettnek. A BNV díjai­ra 326 ipari termékkel pá­lyáztak. A zsűrizés még fo­lyik, a díjkiosztás a szep­tember 16-i vásárnyitást megelőző napokban lesz. így a BNV első látogatói már tá­jékozódhatnak a szakembe­rek szerint legjobbnak minő­sített újdonságokról. léskiesést megelőzzék. Né­hány helyen, mint például az ácsi és a szerencsi gyá­rakban a kazánokat korsze­rűbb, energiatakarékos be­rendezésekkel cserélték fel, hogy ezzel is csökkentsék a cukorgyártás önköltségét. Julius Fucik halálának 40 Nirrcs régebbi, mint egy tegnapi újság. Nincs mulan- dóbb, mint a hírlapírók bár­milyen feltűnést keltő, de mégis tiszavirág életű alko­tásai. Az újságok alkotóinak dicsősége is múlandó. És mégis: az újságírásnak is vannak halhatatlanjai. Lap­készítők, akik a mindenna­pokról adtak hírt, de mégis beleavatkoztak az egész tör­ténelem menetébe. És akik messze megelőzték korukat. Művük, életútjuk, hagyaté­kuk örökre fennmarad. Ereklyeként őrzik azt a jegyzőkönyvet, amely a ná­ci Németország fővárosában, 1943. augusztus 25-én készült, s amely a 8a J 91 43g és az I H 218/43 ügyiratszámokat viseli. Az úgynevezett „nép­bíróság” 1. számú — értsd: legvérszomjasabb tanácsá­nak — nyilvános tárgyalá­sáról készült. Elnökként je­len volt dr. Freisler, aki ma­gától Hitlertől kapta az el­igazítást az „igazságszol­gáltatáshoz”. (A magyar né­zők őt megismerhetik a mo­zikban épen most vetített Titkos birodalmi ügyek cí­mű filmből, ö tárgyalta a Führer-ellenes összeesküvést is.) Az elsőrendű vádlott, akinek abban a „megtisztel­tetésben” volt része, hogy ilyen prominens jogtipró jogász elé került: Julius Fu­cik szerkesztő, Prága XIX., született 1903. február 23- án, Prágában. A tárgyalás szemtanúja, Liduska Plachá Fucik helyt­állásáról : „Személyi adatainak meg­állapítása után megkérdez­ték, miért vonult illegalitás­ba, hiszen, úgy mondták, semmi baja sem lett volna. Emlékszem, hogyan moso­ly odott el Jula erre a kér­désre, és hogyan felelt ő is kérdéssel: »Miért nem él­nek már sokan azok közül a társaim közül, akiket rögtön a megszállás napján tartóz­tattak le, vagyis akkor, ami­kor még semmit sem követ­hettek el a birodalom ellen?« Erre, persze, nem kapott választ. A második kérdés így hangzott: miért dolgo­zott a birodalom ellen, ami­kor a történelem bebizonyí­totta, hogy Cseh- és Morva­ország mindig a Nagynémet Birodalom része volt?. Jula végigsimította a sza- kállát, ahogy mindig szokta, ha ő, vagy más egy jó tré­fát mondott, s így felelt: »Uraim, hiszen önök maguk is tudják, hogy ez hazugság, szemtelen hazugság! Önök úgy forgatják ki a történel­met, ahogyan éppen szüksé­gük van rá«. Hosszú ideig csend volt, amíg lenyelték ezt a kertelés nélkül arcuk­ba vágott igazságot. A bíró ezután azt kérdez­te tőle, miért kommunista. Erre Jula beszélni kezdett. Beszélt a Szovjetunióról, a Szovjetunió erejéről, és le­győzhetetlen voltáról, a fa­sizmus elkerülhetetlen ve­reségéről. A fasizmusról, és annak állati kegyetlenségei­ről. Julek beszélt és a vád­lottból vádló lett. A nácik közül már senki sem ült nyugodtan a helyén. Kiabál­tak rá, hogy hagyja abba, de Jula folytatta: »Az önök íté­letét most fel fogják nekem olvasni. Előre tudom, így hangzik: ,Halál az emberre!’ De én már régen kimondtam az ítéletet önök felett: ,Ha­lál a fasizmusra! Az élet - az emberé! A jövő — a komunizmusé!” Oly korban nevezte a ha­zugságot hazugságnak, az igazságot igazságnak, amikor ez fejvesztéssel járt. Arra is ítélték. Másként nem tudták évfordulójára megakadályozni, hogy ez a kemény, ragyogó tollú, tisz­tán látó, akkor alkotóereje teljében levő, negyven esz­tendős férfi ne hirdesse to­vább azt az eszmét, amely egész életét betöltötte. A Ru- dé Právó munkatársa volt a hitlerista megszállásig, az illegális lap szerkesztője Csehszlovákia náci megszál­lása után. Szervezte az el­lenállást. Volt idő, amikor az illegális párt központi lapján kívül egyedül, vagy legfeljebb egy-két segítő­társsal ezenkívül még hat földalatti újságot szerkesz­tett és jelentetett meg. Kü­lön szólt a nemzeti egység fontosságáról a munkások­hoz, a nőkhöz, a fiatalokhoz, az úgynevezett Cseh-Morva Protektorátus valamennyi lakójához. A Gestapo hatal­mas apparátussal üldözte, amíg nyomára jutott. És az­tán másfél éven át kínozták. Nem törték meg. A börtön­ben — egy bátor, tisztességes cseh őre segítségével — sze­retett hivatásának hódolt. Riportot írt. Az olvasónak tudnia kell, hogy mi tör­tént vele, hiszen ez valódi szenzáció. így jelent meg a felszaba­dulás után a Riport az akasztófa tövéből. (Magyarul az első kiadásainak Üzenet az élőknek volt a címe.) A pankráci börtönben írt be­számoló megrázó és örökre olvasandó egy korról, amely­nek nem szabad megismét­lődnie. Erre figyelmeztet a nagy riporter utolsó riport­jának utolsó szavaival is: „Emberek, szerettelek benne­teket. Legyetek éberek!” Ez a figyelmeztetés min­denkinek szól. De elsőként és elsősorban azoknak, akik­nek tisztük és hivatásuk a toll forgatása. Akik az új- ságcsinálás nagyszerű, de na­gyon nehéz — mert felelős­ségteljes — mesterségét foly­tatják. Ébernek kell len­nünk, mert nagy a mi fele­lősségünk. Nemcsak nekünk kell megkülönböztetni az igazságot a hamisságtól, a magyar költő szavaival az igazat mondani nemcsak a valódit, hanem a mesterség kiváló ismeretével és a tár­sadalom, a politika, a törté­nelem ezer útvesztőjében el­igazodva segíteni az olvasó­kat abban, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni olya­noktól, mint amilyenek an­nak idején nem a vérpadra küldött szerkesztő, hanem a vérbírák mellett álltak. Julius Fucik neve fogalom­má vált. Műve a megválto­zott körülmények között is tovább él. Kivégzésének nap­ja — 1943. szeptember 8-án vették fejét Berlin—Plötzen- seeben — a haladó újság­írók nemzetközi szolidaritá­sának napja. Van még nem is kevés ország a földön, ahol veszélyes igazat írni. Az igazságot hirdetni. Julius Fucik mártíromsága arra fi­gyelmeztet: vannak helyze­tek, amikor az igazság az életnél is többet ér. Pintér István Szakszervezeti lapok és folyóiratok főszerkesztőinek tanácskozása Tegnap Budapesten a Szak- szervezetek Országos Taná­csának székházában megkez­dődött a szocialista országok szakszervezeti lapjai és fo­lyóiratai főszerkesztőinek kétnapos tanácskozása. Az eszmecserén részt vesznek Bulgária, Csehszlovákia, Ma­gyarország, Mongólia, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Románia és a Szovjet­unió központi szakszerveze­ti lapjainak és folyóiratai­nak főszerkesztői, valamint a Lengyel Országos Munkás Hírügynökség főszerkesztője. A tanácskozás megnyitásán részt vett Bereczky Gyula, az MSZMP Központi Bizott­ságának alosztályvezetője. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkársága nevében Virizlay Gyula, a SZOT titkára köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd Fodor László, a Népszava fő- szerkesztője tartott bevezető előadást a szakszervezeti munka propagandájának ta­pasztalatairól és a szakszer­vezeti sajtó mai feladatairól. Az ezt követő széles körű tapasztalatcsere során fel­szólaltak a tanácskozás kül­földi résztvevői. Dr. P. J. Hz Ipari Minisztérium sajtótájékoztatója az őszi BNV-röl-------------------------------------------------------i--------------­K ampány előtt a cukorgyárak

Next

/
Thumbnails
Contents