Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-07 / 211. szám
o 1983. szeptember 7„ szerda Szomszédolás CSŐN GNÁD * MESril HÍRLAP Üj célok, új lehetőségek. Vásárhelyen a Fémipari Vállalat végleges cégtáblát cserélt, az új elnevezés: Alumíniumszerkezetek Gyára. A városban a fémipar volt az egyetlen cég, amely az országos munkaerőhiány idején talált még szabad .munkaerőt, és egészen a nyolcvanas évekig növelni tudta létszámát. Ekkor következett be az alumíniumipari világválság. A megrendelések hiánya miatt egyszeriben azzal találta szemben magát a cég, hogy meglevő kapacitását (gép és ember) nem tudja kihasználni. Mégsem következett be a „krach”. Koncentráltan próbálják megdolgozni a piacot. Az eddigi vevőelhárítási politika mellett most a partnerek kedvébe járnak, lakótérelemből például nemcsak a szállítást vállalják, hanem a helyszínen történő összeszerelést is. A létszámfölösleget rugalmas intézkedéssel átadták az Alföldi Porcelángyárnak, amely az idei első félévben munkaerőgondok miatt nem tudta volna tervét teljesíteni. BőmmoRSzAG Takarmányhiány? „Csong- rádban évtizedek óta nem volt ekkora aszály. A termelők sürgetik, keresik a takarmányt. A boltosok azt mondják, hogy folyton rendelnek, de nem kapnak eleget. Az ÁFÉSZ-ek illetékesei a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatot okolják. Dr. Kiss Tibor, a GMV kereskedelmi igazgatóhelyettese mondta: „Kisteleknek augusztusra nem is volt rendelése. Mórahalom el sem vitte mindet, amit megrendelt. Látszatfeszültség ez, mert a gabonaforgalmi vállalatok országos hálózata képes kiegyenlíteni az aszálykárokat. Azt hiszem, inkább a szövetkezetek nem akarnak befektetni szeptember vége, az üzemviteli hitelek lejárta előtt. Mások pedig spekulálnak a közvetlen vásárlásról, hogy osztozni lehessen a termelővel a nagykereskedelmi árrésen.” Mint a riporter hozzáteszi: ,,Az üzemanyag-korlátozási rendelkezések mindkét felet abban teszik érdekeltté, hogy ne szállítson: ha nem fuvaroznak, nincs ellátás, ha viszont fuvaroznak, a hatóság megbünteti őket az üzemanyag-felhasználás túllépéséért.” Piackutatás. A szegedi Universal Vegyesipari Szövetkezet hat éve alkalmaz főfoglalkozásban piackutatót. Megbízottul? negyedévenként felkeresi az ország összes vegyiáru-nagykereske- delmi és AGROKER-vállala- tát. A látogatás során adatokat gyűjt a szövetkezet által folyamatosan szállított cikkek forgalmazásának változásairól. A szövetkezet az utóbbi két évben jelentős erőfeszítéseket tett, hogy termékeivel a világpiacon is megjelenhessen. Most az őszi bécsi fogyasztásicikk-vásárra készülnek, de még az idén a Konsumex kiállítja áruikat a göteborgi vásáron is. Üjabb gyártmányaik közé tartoznak az orvosi fertőUénftöszérék. Ezeket Magyarötsaftj*''■''Valamennyi műtőjében'rrtár használják, s a fertőtlériflá«zérek számára arab piacokon is keresik az értékesítési lehetőségeket. Üj vetőmag-feldolgozó. „A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság központjában felavatták az új vetőmag-feldolgozó üzemet. Mintegy kétezer tonna fűmag, kétszáz tonna lucerna és vöröshere feldolgozása mellett négyezer tonna búza és 600 tonna borsó szárítására, tisztítására is alkalmas az üzem, amelynek laboratóriumában elvégzik a különböző tisztasági és csí- rázási próbákat, a vevők kívánsága szerint konténerben vagy zsákokban fémzárolva tudják szállítani a vetőmagot. Ebben az esztendőben a feldolgozott mennyiség teljes egészében exportra kerül,” Közös dolgainkról. „A Hajdú-Bihar megyei Tanács megvitatta és elfogadta azt a beszámolót, amelyet a testület elnöke terjesztett elő a legutóbbi tanácsválasztás óta végzett munkáról. Elhangzott, hogy megbecsülve rendkívül komoly eredményeinket, őszintébben kell szembenézni gondjainkkal, munkánk fogyatékosságaival. A tanácsi terveknél maradva fehéren-feketén feltárni, hogy az elmaradások mennyiben vezethetők visz- sza objektív okokra, menynyiben történt egyéni vagy éppen kollektív mulasztás. Be kell látnunk: a nálunk szokásos álhumánus intézkedések nagyon sokszor akadályozzák a továbblépést is. Nem szabad elfogadnunk, hogy semmire sincs pénzünk. A kormány számos erőforrást biztosít, s ezek egy része mégsem realizálódik a gyakorlatban. Paradox helyzet, de éppen, amikor kevesebb pénzünk van, maradnak olyan pénzek, amelyeket el kellene költeni, s ami szintén hasonlóan rossz, olyasmire költik, amire nem kellene.” WV40t>M SZOUgOK MEGYEI VItAG MOUlrtUHEGYESUUeiWI A fcKGYB EAWTBIZOTTCAG CS A MEQYB TAM4CS1AAJ» Elektromos halászat. „A szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz megkezdte a felkészülést az őszi nagy halászatra. A régi halászdinasztiák mai leszármazottjai októbertől elektromos halászeszközt is üzembe állítanak. Az enyhe áramot elsősorban a halállomány terelésére használják fel, jelentősen megkönnyítve ezzel a munkát. A halászok véleménye szerint a rendkívül meleg nyár a tógazdasági halállományt kevésbé viselte meg, oxigénhiányban nem szenvedtek. jól táplálkoztak, nem így a Tiszán, ahol az alacsony vízállás, a rossz élet- feltételek miatt a hozam elmarad a várttól.” Kner Izidor inasévei. „Kevesen tudják, hogy a Kner Nyomda alapítója a múlt század hetvenes éveiben Szolnokon inaskodott. Sok- gyermekes családok szokásaihoz híven, azzal bocsátotta útnak atyja, egy negyed forintot kezébe nyomva: nesze fiam! Amíg el nem költöd, lesz pénzed.” Apja mesterségét követve könyvkötőinasnak szegődött el Szolnokon. A fiatal inasgyereket mestere nem sokra tanította. Inkább csak a maga esze után dolgozott. A könyvkötés mellett utálatos házbeli teendők keserítették életét: vizet hordott, piacra, boltba, pékhez, suszterhez szaladgáltatták, apró kölykö- ket kellett óvodába kísérnie, cipelnie. Gazdája mezítláb járatta még 16 éves korában is, és egy olyan kimustrált honvédnadrágban, amely fillérekért került kótya-vetyé- re. Kner szolnoki kapcsolatait a keserű inaskodás ellenére sem szakította meg. A századfordulón többször is járt Szolnokon, akkor már jól fejlődő nyomdája részére akart papírt gyártatni, hiszen a Tiszán hatalmas mennyiségben érkező tutajok jó nyersanyagot szolgáltattak volna a gyártáshoz. összeállította: U. T. Iható vagy nem? Tubifex a vízben 1978. október l-ével lépett hatályba az ivóvízről szóló szabvány, amely meghatározza, milyen követelményeknek keli megfelelnie a víznek. Szabályozza az előírás az ásványtartalom mellett azt is, milyen mérgező anyagok hány százalékban lehetnek a fogyasztásra alkalmas nedűben. Ha bármely mérgező anyag ezen az értéken felül van, a víz nem fogyasztható. Arról azonban nem rendelkezik a törvény, mi a teendő, ha Tubifex tubifex, azaz csővájó féreg van a vízben. Márpedig Békéscsabán csütörtök — szeptember 1. — óta többen értesítették a Kö- JÁL-t, a víz- és csatornamű vállalatot és szerkesztőségünket arról, hogy piros színű kukac jön a csapból. Az utóbbi hetekben sokszor esett szó a vízről. Lapunk hasábjain mi is igyekszünk kideríteni a bajok okát. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál Hosszú Szilárd, az üzemviteli osztály vezetője fogadott. — Nem tudjuk mitől és honnan van az állatka, de csütörtök délelőttől erősen klórozzuk a vizet, az iható- ság határáig. Ettől azt reméljük, hogy ezek az állatkák és az esetleges kórokozók is elpusztulnak. Ettől a naptól, pontosabban estétől kezdve a csővájó féreg fel- bukkanási helyein mosatjuk a hálózatot. Ezért volt vasárnap ismételten vízhiány a Lencsési úti lakótelepen. Hétfőn elkezdődött a korábbi években októberi, novemberi nagymosás, a tárolók nagy- takarítása. A makkosháti vízműtelep tisztításával hétfő délig elkészültünk. Ebben a tározóban nem találtunk csővájó férget. Folytatjuk a tározók mosatását, ezt a munkát csütörtökre szeretnénk befejezni. Nehezíti a vállalat munkáját a nagyfogyasztók, így a hűtőház és a konzervgyár jelentős vízfogyasztása és a nyárias meleg, bár az esővel részben pótlódtak a hiányzó vízforrások. A csővájó féreg fertőzése miatt folytatják a tárolók és a hálózat nagy- takarítását, csütörtökön és pénteken az egész város körvezetékrendszerét és a rácsatlakozó főnyomóvezetékeket mosatják, ezért a városban nyomáscsökkenés várható. Pénteken, szeptember 2- án a KÖJÁL megkezdte a mintavételeket a vízműtelepeken, hétfőn a csővájó féreg feltűnési helyein a lar kosság bejelentései alapján. Dr. Maurer József, a Békés megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatója így foglalta össze a történéseket : — Augusztus 29-én lakossági bejelentés alapján, augusztus 31-én pedig a Békés megyei Népújságból tájékozódtunk arról, hogy a Lencsési úti lakótelepen egy 400 milliméteres főnyomóvezeték eltörött, azóta a lakásokban levő és az utcai kifolyókból színes, zavaros víz folyik. Hamarosan csörögtek a telefonok, hogy az üledékben különböző piros színű állatkákat találtak. A víz- és csatornamű vállalat nekünk nem jelezte a Lencsési úti csőtörést, így felkészülni sem tudtunk az esetleges megelőző intézkedésekre. Volt tanyasiak találkozója Mezőberényben A közelmúltban rendezett találkozóval régi vágyuk teljesült azoknak az embereknek, akik valamikor a Mezőberény mellett levő Ke- reki-pusztán éltek. Ugyanis az utóbbi évtizedek alatt a tanyasiak döntő többsége Mezőberénybe, illetve a környező településekre, és az ország különböző részébe költözött. A felszabadulás idején egyébként mintegy 180 család lakott ezen a vidéken. Azóta számuk mindössze háromra csökkent. Az érdekes összejövetel megszervezését Varnyú Sándor, a mezőberényi Aranykalász Tsz párttitkára és Zolnai János vasúti személypénztáros vállalta többed- magával. A lelkes előkészítő munka meghozta gyümölcsét, mert szeptember 3-án, szombaton 425-en jelentek meg a vásárcsarnokban. Délután busszal vitték ki az idősebbeket az egykori lakóhelyükre, ahol nem kis csodálkozással vették tudomásul, mennyi minden megváltozott az elmúlt években. A nagyüzemi gazdálkodás, s ezen belül az 50 millió forint értékű melioráció szemmel láthatóan érezteti hatását. Alaposan más lett a táj arculata. Például ma már nincsenek meg a régi vízelvezető árkok és a dűlőutak, mivel más helyen létesítettek ilyeneket a szakemberek. Az esti találkozón, amelyen részt vettek a párt-, állami és társadalmi szervek képviselői is, a Mezőberényi 1. sz. Általános Iskola diákjai adtak ajándékműsort. Ezután Varnyú Sándor, a tsz párttitkára ünnepi beszédet mondott a három generáció képviselőinek. Többek között felelevenítette a Kereki-tanyavi- lág lakóinak munkakörülményeit, továbbá azokat a fontosabb eseményeket, amelyek a régi életforma megszűnéséhez; a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális színvonal emelkedéséhez vezettek. A fekete, szikes, kötött talaj csakugyan próbára tette az embereket. Akkoriban például már azt is jó eredménynek tekintették, ha egy kh-n 10 mázsa búza termett... A Kereki-puszta egykori lakója emlékeztetett még a régi tanyasorokra, az ódon iskolaudvarra, a kovácsműhelyre stb., név szerint is Hasznos és társadalmilag elismert tevékenység a méhészet Békés megyében a 16 ÁFÉSZ-hez tartozó méhészszakcsoportnak több, mint 1100 tagja van. Mintegy 150—200 kevésbé aktív méhész nem szakcsoporttag. A méhcsaládok száma 25—30 ezer. A megye méhészeitől évente 70—80 vagon mézet vásárolnak fel. Ezenkívül van még lépesméz, amelyből (keretben) másfél vagonra, 0,35 literes, üveges lépesmézből pedig 50 ezerre számítanak az idén. Várhatóan lesz még 100 mázsa virágpor, 200—300 kiló propolisz, és 50—60 mázsa viasz. Mindezekről Erdei Lajos, a megyei méhészszaktitkár tájékoztatott, aki Budapesten, az augusztus 26—31-ig tartó 29. méhészeti világ- kongreszsuson is részt vett. Vele együtt a megyéből csaknem 600-an voltak ott, közöttük főként méhészek, valamint az ÁFÉSZ-ek termeltetési és felvásárlási dolgozói, akiknek a megjelenését a szakcsoportok, illetve az ÁFÉSZ-ek anyagilag is elősegítették. — Milyen tapasztalatokat szerzett a kongresszuson? — kérdezem Erdei Lajostól. — Marjai József miniszterelnök-helyettes a magyar kormányt képviselte, amiből következik, hogy a méhészet nálunk igen fontos, és társadalmilag elismert tevékenység. A nagy érdeklődés (ahogy tájékozódtam 6—7 ezren vettek részt, köztük 1500-an külföldiek) ugyancsak a méhészet jelentőségét tanúsitja. A szekcióüléseken főként a korszerű termeléssel, valamint a méhészet mezőgazdasági hasznosságával kapcsolatos kérdésekről tartottak előadásokat. Igen érdekesek és tanulságosak voltak a kiállított anyagok, eszközök. Nekem különösen a kaptárak- nak a termelési módszerhez való korszerűsítése tetszett, ami megkönnyíti a munkát, és elősegíti a több termelést. — Gépeket is bemutattak? — Igen. Olyan kisgépeket láttunk, amelyek közül a legtöbbet házilag konstruáltak. Magam is szívesen vásárolnék belőlük, és remélem, lesz olyan kisebb üzem, amely ezeket majd gyártani fogja. Igen szellemes megoldásúak egyebek közt a viaszkinyerő eszközök, de a többiek is. A külföldi kiállítók a műanyag kaptárakkal és a gépesített pergetők sorozatával keltették fel különösen az érdeklődést. Célszerű volna a hazai kipróbálásuk és alkalmazásuk. — Szakkönyveket ajánlottak? — A rendezvény alkalmából több szakkönyv jelent meg, amelyeknek a tanulmányozása nagy segítséget jelent a méhészeknek. Ilyen könyv egyebek közt A méhész is szakmunkás, A propolisz, két kötetben, A méhészek kézikönyve. — Említette, hogy a kong— S eközben az ivóvíz minősége milyen volt? — A hálózatban szolgáltatott víz vizsgálatát az első bejelentések alapján megkezdtük és megállapítottuk, hogy a vízben Tubifex tubifex, azaz csővájó féreg található. Kémiailag már szombatra, illetve vasárnapra megfelelőnek találtuk a vizet, a bakteorológiai vizsgálat azonban eredménytelen lett, mert a vizet túlklórozták (a lakosság érdekében). Vasárnap a KÖJÁL brigádja végigjárta a vízellátó rendszereket, és azt találta, hogy a köz- és végkifolyóknál érzékszervileg (színre és szagra) megfelelő volt a víz minősége. — Tehát nyugodtak lehetünk, mert a víz fogyasztható? — Folyamatosan vizsgáljuk a víz minőségét, jelenleg a víz fogyasztható. Beszélgetésünk közben érkezett meg dr. Kádi Ilona, a KÖJÁL munkatársa: — A vandháti vízműtelepen pénteken, szeptember 2-án egy nyitott vastartályt találtunk, amibe kancsóval öntögették a klórt. Mostani vizsgálatunkkor «használaton kívül találtuk a tartályt, azonban ez is a súlyos fertőzési lehetőségek egyike, mert nyitott tartályt nem szabad beépíteni egy zárt rendszerű ivóvízhálózatba. — számadó — megmlítve azokat a tanítókat, akik fáradságot nem ismerve tanították meg írni, olvasni és számolni a tanyasi nebulókat. ^Mint mondotta, igen eredményesen tevékenykedett a színjátszó csoport is, amelynek minden előadására több százan voltak kíváncsiak. A kereki olvasókör, a könyvtár, a sakk, a teke mellett számos egyéb lehetőség nyílt a művelődésre, a szórakozásra. Népszerűek voltak a kendertilo- lással egybekötött bálák, és az egyéb vidám összejövetelek is. A párttitkár befejezésül köszönetét mondott azon szervek képviselőinek, amelyek jelentős segítséget nyújtottak a másnap reggelig tartó, jól sikerült rendezvény megszervezéséhez. —y—n resszuson nem szólalt fel, bár néhány javaslatát szívesen elmondta volna. Mik azok? — Az a véleményem, hogy több helyen szorosabb kapcsolatot kellene tartani a mezőgazdászok és a méhészek között. Főként azért, hogy időben jusson a méhészek tudomására a növényvédő szerek alkalmazása. De az is célszerű lenne, ha egyes növények beporzására felhasználnák a méheket, s ezt a szándékukat előre közölnék a méhészekkel. — Mit javasol a méhészeknek? — Ne csak mézet termeljenek, hanem lépesmézet, virágport, propoliszt és viaszt is. Tudni kell, hogy nagyobb értékű az egyfajta (akác-, repce-, napraforgó-) méz, és erre mindig van exportigény is. S hadd mondjam el még, hogy a méhészkedés akkor kifizetődő, ha a méhésznek legalább 50—60 méhcsaládja van. Ilyen körülmények között évente — az időjárástól függően — 200—400 forint haszonra lehet számítani méhcsaládonként. Pásztor Béla \
