Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-07 / 211. szám
EHSEEiSJ------------------K evesebb, de súlyosabb baleset 1983. szeptember 7., szerda o Egy rossz mozdulat elég A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársai rendszeresen figyelemmel kísérik, milyen üzemi balesetek történtek az osztály felügyelete alá tartozó mező- gazdasági termelőszövetkezetekben, termelőszövetkezeti közös vállalatokban, szak- szövetkezetekben, és tanácsi, élelmiszeripari üzemekben. A tapasztaltakról kimutatásokat, statisztikát készítenek. Az 1983. esztendő első félévének adatai sok tanulsággal szolgálhatnak, ezért érdemes őket idézni. Kezdjük talán a legfontosabbal. Az év első hat hónapjában kevesebb, ám súlyosabb üzemi baleset történt, mint 1982 hasonló időszakában. A három napon túl gyógyuló balesetek száma 8 százalékkal, a táppénzes napok száma 5 százalékkal csökkent. Különösen kedvező a kép az élelmiszer- ipari feldolgozó üzemeknél, ahol 30, illetve 50 százalékos a csökkenés. Szomorúbb a kép, ha a balesetek súlyosságát nézzük. Míg a múlt év hasonló időszakában csak hat csonkulásos baleset történt a vizsgált gazdasági egységeknél, az idén kilencen szenvedtek csonkulással járó sérülést — az emelkedés eléri az ötven százalékot. Még rosszabb a helyzet a halálos üzemi baleseteknél. Hatan haltak meg — értelmetlenül. Közülük három mezőgazdasági dolgozót munkába menet-jövet érte a szerencsétlenség. Tegyük hozzá: a múlt év első felében senki sem halt meg üzemi balesetben a vizsgált üzemeknél. A számok olyan tényeket rögzítenek, amelyek megérdemlik, hogy néhány eset ismertetésével hívjuk fel a figyelmet a veszélyforrásokra. Az elhunytakon, sérülteken már nem lehet segíteni, de ha akad néhány dolgozó, aki az esetek kapcsán figyel fel olyan szabálytalanságra, amit talán nap mint nap elkövet, megéri elolvasni a következő sorokat. K. J. műhelyszerelő, a gyulai Munkácsy Tsz alkalmazottja a szerelőműhelyben elhelyezett köszörűgépen dolgozott. A köszörű régi típusú, állványos, kétkorongos berendezés. A szerelő egy traktor hidraulikus berendezéséhez tartozó alkatrész fú- ratainak távolságát akarta köszörüléssel növelni. A köszörűgép kúpos volt, mert oldalán is többször dolgoztak. K. J. kézzel tartotta az alkatrészt a köszörűgéphez. Az elkapta a kezét, összeroncsolta a bal kéz hüvelykujját úgy, hogy azt amputálni kellett. Nem történt volna meg a baleset, ha a szerelő a kis alkatrészt fogóval, si- kattyúval. vagy satuval fogja meg. G. K. tehenész, a nagy- bánhegyesi - Zalka Tsz tagja a tehenészeti telepen egy trágyakihúzó berendezéssel dolgozott. A gép lánckereke munka közben lesett. A balesetes megállította a berendezést, visszatette a lánckerékre a láncot. Bal kezét a láncon tartotta, jobbal pedig beindította a berendezést. Az elkapta bal kezének kis- és gyűrűs ujját, és olyan súlyosan összeroncsolta, hogy mindkét ujját amputálni kellett. A baleset nem következett volna be, ha a berendezés minden forgó-mozgó alkatrészén a védőburkolat a helyén van, illetve ha a dolgozó nem nyúl be a lánchajtás közé. H. S. traktorvezető, a dombegyházi Petőfi Tsz tagja lajtős traktorral vizet hordott. A műhely udvarán Cs. A. traktorvezető egy traktor hátsó gumiköpenyét cserélte éppen. H. S. segített neki. A traktor kerekét a földre tették, kompresszorral fel- fújatták, hogy a levegő a köpenyt a tárcsára nyomja ki, és az megfelelően illeszkedjen. A kerék felső részén ez meg is történt, a köpeny a helyére ugrott. Az alsó részen a két férfi azonban nem nézte meg, hogy ez bekövetkezett-e? Tovább fújtatták a tömlőt, ami a nagy nyomás hatására kiszabadult a köpenyből, kidurrant, és az egész kereket a levegőbe dobta. A kerék H. S.-t fejen találta, olyan súlyosan, hogy kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe. Nem történt volna meg a baleset, ha a két dolgozó meggyőződik a gumiköpeny biztonságos illeszkedéséről. Cz. M. segédmunkás, a tótkomlósi Viharsarok Tsz tagja a termelőszövetkezet szárítótelepén a terménytároló szín palatetőjének javításán dolgozott. Eközben beszakadt alatta a pala, s Cz. M. 7—8 méter magasból a beton padozatra esett. Olyan súlyosan megsérült, hogy az orvosi rendelőben belehalt sérüléseibe. Nem történt volna meg a baleset, ha Cz. M. munkahelyi vezetői megkövetelik és biztosítják az egyéni védőfelszerelés használatát. ■■■■ ■■■■ Szomorú és értelmetlen esetek. Talán lehet valamit okulni belőlük ... M. Sz. Zs. A gyümölcsszedés gyorsítása A kedvelt, ízletes, finom gyümölcs csak úgy kerülhet az asztalunkra, ha beérését követően sikerül időben jól le is szedni. A fáradhatatlan fejlesztésnek köszönhetően ma már gyümölcsszüretelési munkában is segíthetnek az egyre ügyesebb gépek. Tudomásul kell vennünk, hogy a fánként sok száz, vagy akár ezerszámra beérő, a leszedésre váró gyümölcs szüretelésekor a rázógépek és más korszerű betakarítógépek használata sem száműzheti még teljesen a fárasztó és időigényes kézi szedést. Kézzel szedéskor pedig — egy helyben állva — csak mintegy másfél köbméteres fakorona-gömbtérfogat- ból lehet leszedni a gyümölcsöt. Utána át kell állni újabb szedőhelyre. Ide viszont a szedőnek többnyire magával kell vinnie a már többé-kevésbé megtelt, és ennek megfelelő súlyú gyűjtőedényt, valamint létra, vagy szedőszán, esetleg szedőemelvény használatakor még ezt is. A kézi gyümölcsszedést segíti — méghozzá a szedési teljesítmény növelésével, illetve kímélésével — az újabban feltűnt gyümölcsszedő kocsi. A szedők a kézzel leszedett gyümölcsöt a kocsi minden irányba állítható, négy vagy hat szállítószalagja közül a hozzájuk éppen legközelebb levőre tehetik. _ Két szedőszalagra a földön állva szedhetnek a kocsi állandó előrehaladása közben folyamatosan. A többi szedőszalaghoz szedőállások is tartoznak. A szedőszalagok tehát mintegy szedőedénypótlók is, ezenkívül részben még a létrát és a szedőszánt is nélkülözhetővé teszik. Minden szedőszalagról egy központi szállítószalagra kerül a gyümölcs, majd a ládatöltő szalagra, onnan a lassan körbe forgó gyűjtőládába. A ládatöltő szalag magasságát egy tapintóval ellátott hidraulikus berendezés úgy vezérli, hogy a szalagot a ládatöltés ütemének megfelelően, szakaszosan emeli. Ilyen módon a gyümölcsszemek nem magasról pottyan- nak a ládába, ezért nem zúzódnak. A megtelt láda görgős leeresztő szerkezettel a talajra kerül. Helyébe üres láda helyezhető a szedőgéppel vontatott ládáskocsiról. A szedőkocsikat, a lágy, műanyag borítású szalagokat, a ládaforgató berendezést, valamint a ládáskocsit egy viszonylag csendes működésű, kicsiny benzinmotor mozgatja. Az óránként legfeljebb 3 kilométeres munkasebesség mellett a szedőkocsival 4—10 szedő dolgozhat. Használata 3,0—4,5 m sortávolságú, gyepesített sorközű, sík terepviszonyok közötti gyümölcsültetvényben a legeredményesebb. Az ilyen félautomatikus szedőkocsik azonban amellett, hogy jelentős teljesítménynövelést eredményezhetnek, nem csekély költséggel is járnak. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok szerint a félautomatikus szedőkocsi bevezetésének költségtöbblete viszont a bérmegtakarításból fedezhető. Üzemi tapasztalatok is bizonyítják, hogy az önjáró szedőkocsi üzemköltsége csak kiemelkedő szedési teljesítmény esetén viselhető el. A gyümölcá- szüret gépesítése tehát a termelés jövedelmét napjainkban még csökkentheti is. Csakhogy a szüreti időszak rövidsége és a kézi munka költségének várható növekedése mégis kedvez a gépi szüretelés térnyerésének. A külföldi és hazai kísérletek egyaránt igazolják, hogy a friss fogyasztású étkezési alma egyharmados értékcsökkenéssel takarítható be géppel. Ez azt jelenti, hogy a kizárólagos kézi szedés veszteségét csupán egyötödével haladhatja meg a gépi szedéstechnológia. Komiszár Lajos A szedőkocsi beállítása Az Albertfalvai Cérnázógyárban évente mintegy 400 millió forint értékben készülnek a gu- miabroncs-betétszövetek és egyéb, a gumiiparban feldolgozandó szövetek. A mezőgazdasági gumiabroncsok iránti növekvő kereslet és az import alapanyag drágulása miatt a szövőgépeken — vetülékcsévélő és váltó automatákkal — növelték a termelékenységet és szinte teljesen kiküszöbölték a hulladékképződést (MTI-fotó: Varga László felvétele — KS) Már kezdték felvásárolni a kukoricát! Van elegendő takarmány Szarvason is Az utóbbi két hétben az állattartók körében csökkent a nyugtalanság. A Szarvason élők is tapasztalhatják, hogy az aszály ellenére van elég takarmány. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat folyamatosan szállít a körzetbe szemes terményt. a Szarvason a kukorica te- nyészidőszakában a megszokottnál kétszáz milliméterrel kevesebb csapadék esett. S ha ezen a nyáron volt is eső, egyszerre nem esett több 15 milliméternél. A város és környéke a megye egyik szárazságtól legtöbbet szenvedett körzete volt. Ennek bizonyítására elég, ha a legnagyobb gazdálkodó egység, a Szarvasi Állami Tangazdaság aszálykárait vesszük számba. Tavaly a nagyüzem 14 ezer tonna gabonát — ebből 6 ezer tonna volt a kukorica — értékesített. Az idén ugyanakkor 1500—2000 tonna terményt, nagyobb részt kukoricát kell vásárolnia a gazdaságnak, hogy a hétezer sertés etetése, az 5 ezer 200 szarvasmarha takarmányozása biztosított legyen. A SZÁT 980 hektár kukoricájából 680 hektárt silóztak le, s a termés várhatóan a visszamaradó 300 hektáron sem haladja meg a három tonnát, a tavalyi csaknem 8 tonnával szemben. Az 571 hektár háztájiból, hogy a termesztés költségeiből legalább valamennyit visszakapjanak a háztájival rendelkezők, 210 hektárt silóztak le. 1983-ban a gazdaság 750 tonna terményt adott el a kistermelőknek. Az idén júliusban 440 tonna értékesítése után leállították a további eladást. A helyi Dózsa és Táncsics Tsz-ekben sem jobb a helyzet. Ezekben az üzemekben is lesilózták a kukorica túlnyomó többségét. « Minderre az állatpiac, mondhatni ösztönös törvény- szerűséggel válaszolt. A tarAz erjedés a bor születése, sikere, szabályos lezajlása nagyban befolyásolja a bor minőségét. Mennyiben irányítható ez a természetes folyamat? Ehhez szolgál időszerű hasznos tanácsokkal a kezdő és képzett borászoknak a Kertészet és Szőlészet most megjelenő 36. száma. A lap interjúban foglalkozik egy fajtanemesítő lehetőségeiről szólva a biai tós szárazság hatására a szabadpiacon fokozatosan csökkentek a malacárak. A korábbi nagy kereslet helyébe a túlkínálat lépett. A búza betakarítását követően pedig, amikor is kiderült: a körzetben mindenütt kevesebb búza termett és a várva-várt eső sem érkezett meg, ez a folyamat tovább erősödött. Augusztus első felében a korábbi 900—1200 forint helyett már csak 5—600 forintot kínáltak egy malacért, de az eladni szándékozók többsége így sem tudott túladni portékáján. Az állattartók persze tudják; ebben az időszakban egyébként is alacsonyabbak az árak, mint az év többi időszakában, de a mostani óvatosság több volt az árak megszokott visszaesésénél. Ekkor szinte előre lehetett látni a következő „lépést”. A gabonapiacon ugrásszerűen megnőtt a kereslet, s mert búzából az igényeket gyorsan kielégítették, a vásárlási láz a kukoricát vette célba. A gabonaforgalmi vállalatnak ebben az időszakban gondot okozott a nagy meny- nyiségű termény helyszínre szállítása és az állattartóknak, úgy tűnt, nincs vagy legalábbis kevés a kukorica. 3 Ezzel párhuzamosan az állami gazdaságban és a város két termelőszövetkezetében is megtették a szükséges intézkedéseket, amelyek nagyobb részt a hiányzó gabona beszerzésére irányultak. Mindenesetre a gazdálkodó szervezetek nehéz helyzetbe kerültek. A nagy szállítási költségek miatt az üzemek többsége, a lehető legközelebbről, a megye aszálytól kevésbé sújtott körzeteiből akar kukoricát vásárolni. A takarmánykeverővel rendelkező gazdaságok azonban aligha fognak most kukoricát eladni, ha azt később keveréktakarmányként magasabb áron értékesíthetik. A szarvasiak több mezőgazda- sági üzemmel is tárgyalnak, de arra várni kell még, hogy hagymával, s azzal, hogyan lehetséges, hogy az új biológiai tulajdonságú hagymák nem hajtanak ki a hosszú tárolás alatt sem. A földimogyoró finom csemege, éghajlati körülményeink között azonban a hüvelyeknek csupán a 80—90 százaléka érik be. A mogyorótermesztésről és -felhasz- sálásról — a szedéstől a sózásig — ír a lap. Egy tovalamennyi megbeszélés végére pont kerüljön. A kistermelőknek azonban így sincs okuk a nyugtalanságra. Ezzel kapcsolatosan Mészáros Istvántól, az állami gazdaság igazgatójától hallottuk: — Azoknak, akik a malacot tőlünk vásárolják, biztosítjuk a hizlaláshoz szükséges terményt. A Dózsa és a Táncsics Termelőszövetkezetekben pedig felmérést végeznek a tagok között, hogy a nagyüzem szükségletén felül mennyi szemes termény vásárlására kössenek megállapodást. A gabonaforgalmi vállalat is megtette a szükséges intézkedéseket. — Most már Szarvason is van készletünk — mondja Galla József, a vállalat körzeti üzemének vezetője. Amíg az előző hónapokban háromnégy vagon kukorica fogyott, addig augusztusban felvásárlási láz kezdődött és 28 vagon kukoricára volt igény. A pillanatnyi hiányt szállítási gondok okozták. 3 Az év hátralevő részében várható takarmányellátásról Bordás Mihály, a gabonaforgalmi és malomipari vállalat igazgatója a következőket mondja: — Megfelelő mennyiségű takarmányt tudunk biztosítani az állatok etetéséhez. Ezért semmi sem indokolja, hogy az állati férőhelyek üresen maradjanak. Nyugtalanságra semmi ok. Az már máskor is előfordult, hogy egy-egy körzetben belvíz, természeti csapások miatt nem termett megfelelő mennyiségű takarmány. Ilyenkor más körzetekből szállítottunk oda. Ez most sem lesz másként. Az azonban feltétlenül elvárható, hogy a meglevő készletekkel takarékoskodjanak a gazdaságok, a termelők, s a korábbinál nagyobb hangsúlyt fordítsanak a melléktermékek hasznosítására. Kepenyes János vábbi írása útmutatást ad ahhoz, mit lehet készíteni a külföldön kedvelt, hazánkban azonban kevésbé ismert zöldségkülönlegességből, a mangoldból. Üj laskagombafajtákról, a rebarbara telepítéséről, a csemegeszőlő-szüretről, az óriás tobozú fenyőről, az íriszek telepítéséről, a vetési bagolylepke elleni védekezésről is olvasható cikk, ismertető a lap legújabb számában. Miről ir a Kertészet és Szőlészet?