Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-01 / 206. szám
1983. szeptember 1., csütörtök Rekord sertésvágásra készülnek a Gyulai Húskombinátban A közelmúltban készült el Gyulán a húskombinát termelésének féléves értékelése. Az adatok túlteljesítésről szólnak, és a hatékonyságot is tekintve kedvező a kép, hiszen féléves eredménytervüket is túlszárnyalták. Amint azt Dékány Ferenc termelési főmérnöktől megtudtuk, az első hat hónapban több mint 470 ezer sertést vásároltak fel a termelőktől, nagyüzemektől, ami 4,3 százalékkal magasabb a tervezettnél. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mei t az év első három hónapjában még a tervezett alatt A mezőgazdasági szakemberek hónapok óta panaszkodnak a meleg, csapadékban szegény időjárásra. Eddig mintegy 100—110 milliméter csapadék hiányzik a növények fejlődéséhez átlagosan, de az Alföld egyes vidékein ez az érték megközelíti a 200 millimétert. Szárazság gyötörte a növényeket az ország nagyobb részén. A meteorológiai feljegyzések szerint a XX. században mindössze négy olyan csapadékszegény esztendő volt, mint az idei. A szántóföldi kultúrák szinte követelték a természetes csapadék pótlását. Volt, ahol eleget tettek ennek, másutt figyelmen kívül hagyták a kókadó növények jelzéseit. Az országban ősz-, szesen 320 ezer hektáron lehetne öntözni, de csak 167 ezer hektáron üdítette öntözővíz a szomjas növényeket. Nem lehet elmarasztalni persze az öntözést halogató gazdasagokat sem. A növények szomjazták az esőt, de a vezetők számolgattak, fontolgatták, érdemes-e megnyitni a csapokat. Egy hektár öntözése ugyanis 4-8 ezer forint között változik, seny- nyi jövedelmet ritkán ád a többlettermés. Az esetek nagy részében drágább az öntözés, mint az öntözés révén elérhető gazdasági haszon. Mivel a hat és fél millió' hektárnyi mezőgazdasági tevoltak. A vállalat akkor a helyzet javítására intézkedést tett, vagyis időszakos felárral buzdította a tenyésztőket a sertéskiadásra. Szarvasmarhából is csaknem 15 ezer darabot vettek át feldolgozásra. Sertésből 275 ezer helyett 290 ezret vágtak le, 5,3 százalékkal többet a tervezettnél. Hentesárugyártásban a kereslet valamivel alatta maradt a tervezettnek mintegy 83 tonnával. Ezt azzal magyarázzák, hogy eddig még tartott a téli sertésvágásból származó hentesáru. Szárazáruból csaknem 3 ezer tonrületnek csak néhány százaléka öntözhető; az aszály ellen az sem használna igazán, ha az ország minden talpalatnyi öntözhető földjén pótolnák a hiányzó csapadékot. Már a szárazság első jelei másfajta megoldások keresésére serkentették a gazdaságok vezetőit. Céljukat — a korábbi esztendőkhöz hasonló jövedelem megtartását vagy szerény csökkenését — csak úgy érhetik el, ha mérsékelik a költségeket, vagy növelik a bevételeket. Ezért láttak napvilágot megfelelő takarékossági intézkedések. A fegyelmezett pénzgazdálkodás ugyanis számottevően javíthat az üzemek helyzetén. Az anyagiak fegyelmezett felhasználásáról van szó, ami nem azonos a mindenáron való takarékossággal. Ezzel ugyanis többet lehetne ártani, mint amekkora haszon remélhető. Sajnos, oktalan takarékoskodás is előfordul. Számos gazdaság például visszamondta műtrágyarendelését, s ezáltal már most lemond a jövő évi nagyobb termésről. A paraszti tapasztalat szerint pedig a szűk esztendőt bőségesebb időszak követi, s a mezőgazdaságban ennek sikeréről egy évvel korábban kell gondoskodni. A gazdaságok többsége ötvözi az ésszerű költséggazdálkodást a bevételek növelésével. Ez utóbbira főként az ipari melléküzemek termelésének bővítésével nyílik lehetőség. Üj piacokat kérésnek a termékeknek, az üzenát készítettek — ez is magasabb mintegy 100 tonnával az előirányzottnál. A szárazáru nagy része a belföldi üzletekbe került, és népszerűvé váltak a korábban külföldre gyártott, de most már hazai üzletekben is kapható újabb termékek, például farmerkoblász. Ezt azért is keresik, mert újszerű íze mellett az olcsóbb áruk közé tartozik. A húskombinát kollektívája maradéktalanul teljesítette exportkötelezettségeit is. Változott a külföld igénye, ezért változtatni kellett az exportra szánt termékek ösz- szetételén is. Csontos malachúst, bőrös sertést, darabolt húsokat küldenek exportra, mintegy 10 százalékkal többet, mint amennyit terveztek az első félévben. A jó munkaszervezést, a hatékony teljesítést dicséri, hogy a termelés erőteljes növekedését létszámnövekedés nélkül érték el. A termelési érték 3,7 százalékkal nőtt, és meghaladta a 2 milliárd forintot. A nyereség is túl van a 100 millió forinton. A második félévben a jelenlegi piaci igényeknek megfelelően munkaigényesebb termékeket állítanak elő. Darabolt sertéshúsrészeket exportálnak és fokozzák a vágóvonal kapacitását. A harmadik és negyedik negyedévben jóval többet vágnak le, mint az év első két negyedévében. A tervezett 570 ezer sertés helyett 620 ezer sertés vágását tervezik. Ha ezt sikerül elérni, az első rekord lesz a húskombinát történetében. Különben . augusztusban minden szabad szombaton dolgoztak a kombinátban, rendeztek már két kommunista műszakot is, hogy a megemelt tervnek eleget tudjanak tenni. Kép, szöveg: Béla Ottó mekben nyújtott vagy két műszakban dolgoznak az emberek. Ismert és bevált módja ez a jövedelem gyarapításának. A mostaninál kedvezőbb esztendőkben is élnek vele a gazdaságok, hiszen bevételeik egyharmada, nyereségük negyven százaléka származik a kiegészítő tevékenységből. Az aszály kétségtelenül károsította a mezőgazdaságot, rontott a gazdaságok helyzetén. Aggodalomra azonban nincs oka sem az élelmiszereket vásárló lakosságnak, sem a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Alapvető élelmiszerekből elegendő van az országban. Hazánk történetében a második legnagyobb búzatermést takarítottuk be, és soha nem volt annyi sertésünk, mint az idén. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium számos intézkedése segíti a nehéz helyzetbe került gazdaságokat. Nem maradtak magukra a bajba jutottak, szervezéssel, pénzügyi támogatással enyhítik a gondjaikat. Valamennyi döntésnek az a célja, hogy mérsékeljék az aszálykárokat, lehetőséget teremtsenek a folyamatos termeléshez. Ezért a határozatok végrehajtásánál is nyugodt, fegyelmezett légkörnek kell uralkodnia. A tapasztalatok szerint is megfelelő a hangulat a gazdaságokban. Nem kapkodnak, nem siránkoznak a károk fölött, ezekkel úgyis csak az idejüket vesztegetnék. Igyekeznek reálisan felmérni helyzetüket, s ennek ismeretében olyan intézkedési terveket dolgoznak ki, amelyek megvalósítása révén veszteségeik minimálisra csökkenthetők. Farkas József Csontos malachúst, bőrös sertést küldenek exportra R mostoha esztendő ellensúlya: Megfontolt takarékosság Miért állnak a gépek? Egy kis nosztalgiával emlékezik a gyárigazgató, Török György arra, amikor még teszttel válogatták ki a sok jelentkező közül azokat a szerencséseket, akik a Pamuttextilművek mező- berényi gyárában dolgozhatnak. Ma nemhogy „felvételi vizsga” nincs, de két kézzel kapnak minden jelentkező után, s mégis átlagosan 15— 20 szövőgép áll munkaerő híján. Veszített vonzásából a szövőnői pálya, és kétségtelen, megváltoztak a körülmények is. Zárt üzem — Berény fejlett, iparosodott község — néz az asztalon heverő papírlapokra Török György —, a lakosság 73 százaléka bérből és fizetésből él. Ez az üzem Alföldi Szövőgyár néven még 1920-ban megalakult. Aztán — jóval később — á többi üzem: a faipari szövetkezet, a textilipari szövetkezet, meg a részlegek, a Csaba szőnyegszövőé, a Körös cipőszövetkezeté. A könnyűipar telepedett ide, vagyis elsősorban a nőknek teremtettek munkaalkalmat. Nyugodtan mondhatom, hogy a legjobban fizető ipari munkahely Mezőberényben a PATEX volt, és még ma is az, bár a különbségek rohamosan csökkennek. Egyre nehezebben állj uk a versenyt, de nem csupán a bérek, hanem elsősorban a három műszak miatt. A többi üzem egy, legfeljebb két műszakban dolgozik, és a keresetek között nincs akkora eltérés, hogy ellensúlyozza a három műszakkal járó nehezebb körülményeket. Ez itt egy zárt üzem, szigorú munkafegyelemmel. Innen nem lehet kiszaladni bevásárolni, a fodrászhoz, „hivatalos” ügyet intézni; itt dolgozni kell végig, keményen a nyolc órában. Egy szövőnő — kiszámolták — egy műszakban 15— 18 kilométert gyalogol. Van aki tíz gépet is kezel egyszerre. S mindezt magas páratartalmú levegőben, zajban. Körülbelül havi négyezer forintért, de inkább valamivel kevesebbért. Senkit nem akarunk elriasztani a pályától, de ezek tények, olyanok, amelyek egyértelművé teszik, nincs kellőképpen megfizetve ez a munka. Hiányzik egy korosztály A 80—100 gép csattogásától zúgó csarnokból, szinte teljesen hiányzik egy korosztály, a szülőképes korú nőké. — Egy műszakot tudnék megtölteni a gyesen levőkkel — sóhajt a gyárigazgató —, de a legnagyobb baj, hogy sokan nem is jönnek vissza szülés után. Ez a kislány — mutat egy fürge barnára — most végzett — aztán egy idősebb asszonyra —, 23 éve sző nálunk, többszörösen kiváló dolgozó. Ez a két korosztály képviseli leginkább magát az üzemben. De a 18 éven aluliakat csak egy, vagy két műszakra oszthatjuk be. Húsz éve folyik szakmunkásképzés az üzemben, itt szerzik meg a szövéshez szükséges gyakorlati ismé- reteket a lányok. i — Idehozzuk őket még Zsákéról, Furtáról, Csökmő- ről is, kollégiumot és teljes ellátást kapnak a szakma mellé. De sokan elmennek, tavaly negyvenkilencen, köztük 16 fiatal lány. Kell a kelme Munkaerő-feleslegre, munkaellátási gondokra számítottunk a gazdasági növekedés visszafogásának, stagnálásának következményeként. Ügy tűnik, ilyesmitől — legalábbis a könnyűiparban nem kell tartani. A legfrissebb adatok szerint Békés megyében a könnyűipar termelése az első félévben 96,2 százaléka a tavalyi esztendő hasonló időszakának. Vagyis nemcsak a létszám, a termelés is csökkent. — A piac pedig egyre szigorúbb mostanában, szigorúbbak a követelmények a munkásokkal szemben is. Űj gépekkel dolgozunk, másfajta kezelést, szervezést igényel a munka. Nem bírja a tempót mindenki, aki viszont bírja, azt kell tisztességesen megfizetnünk. A pamutiparra szükség van. Dollárunk nincs, hogy azért vásároljunk, máshonnan pedig nemigen szerezhetjük be a kellő minőségű textiliákat. Nekünk kell megteremteni azt, lehetőleg minél magasabb színvonalon, a legjobb lenne világszínvonalon. — Nálunk erősebb gazdaságok, az NSZK, a svéd újra „megteremti” az egyszer már leépített textiliparát. Persze mindehhez pénz kell, az pedig az iparág megítélésétől függ. Mi mindenesetre szeretnénk kiváló minőségű kelméket gyártani, ügyes, jól képzet szakmunkásokkal, és természetesen kellően megfizetni a becsületes munkát. Ez azonban nem csak rajtunk múlik. Szatmári Ilona Fotó: Fazekas László Új sör fogyókúrázóknak Új sörfajtának a gyártását kezdték meg Kőbányán. Az Extra világos elnevezésű ital az energiaszegény korszerű élelmiszerek körét bővíti, könnyű, magas szénsavtartalmú, üdítő hatású készítmény. A sör iránti igények időről időre változnak, jelenleg világszerte a könnyű, alacsony kalóriatartalmú fajták iránt fokozódik a kérésiét. Ez késztette a kőbányai gyár technológusait is az új, világos sörfajta kidolgozására, ami egyúttal gyártmánykorszerűsítést is jelent. Az új készítmény gyártásfelfutásával párhuzamosan ugyanis a már kevésbé kelendő, a nehéz sörök közé tartozó Kinizsi sör előállítását fokozatosan mérséklik. A hatvan napig eltartható Extra világos sörből az idén összességében 30 ezer hektoliterrel állítanak elő, jövőre pedig 100 ezer hektoliterre növekszik a termelés. Üvegenként 7,80 forintba kerül. A bajnai Alkotmány Tsz-ben az idén 164 hektáron termesztettek mustármagot, amelynek helyén most tárcsázással készítik elő a talajt az őszi búza alá (MTl-fotó — Király Krisztina felvétele — KS)
