Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-04 / 209. szám

NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 4., vasárnap Mezőhegyes — szezon előtt Néhány nap és megkezdő­dik a nagy munka, a cukor­répa feldolgozása a Mezőhe­gyes! Cukorgyárban. A hó­napokig tartó előkészületek­ről, amelyek a szeptember 9-i kezdést megelőzték, a gyár vezetőjével, a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombi­nát vezérigazgató-helyettesé­vel, OtTok Mihállyal beszél­gettünk. — Mennyi répára számíta­nak? — Miután megszűnt a cu­korrépa többlettermelése után járó felár, szinte min­denki csökkentette a répate­rületét. Ez az aszállyal együttesen azt eredményez­te, hogy vonzáskörzetünkben mintegy 340 ezer tonna a várható termés, ami alatta marad a tervezettnek és a tavalyi rekordnak. A száraz­ság következtében kisebb a répa, viszont kedvezőbb bel- tartalmi értéket mutat. A cukortartalma a próbaméré­sek alapján egy-két száza­lékkal jobb a tavalyinál. — Sikerült-e a felkészülés időszakában elvégezni a ter­vezett munkákat? — Igen, valamennyit, öt­venmillió forintot költöttünk a karbantartásra. Nagyjaví­táson estek át a melaszcuk­Felkészültek, jöhet a répa! Foto: Fazekas László rőt csökkentő eljárás beren­dezései, átrendeztük, hatéko­nyabbá tettük a nyerslészűrő állomást. A mésziszaptárolót kiürítettük, a mezőgazdasági üzemek talajjavításra átvet­ték. Az energiafelhasználás csökkentése érdekében át­alakítottuk az előmelegítő állomást és energiatakarékos szivattyúkat telepítettünk. Vásároltunk egy kedvező ha­tásfokú nyugatnémet priz- mázógépet, ami a répa kira­kodását gyorsítja. Orosházán nagy befogadóképességű át­vételi állomást építettünk, mintegy 20 millió forintért. — Lesz-e a feldolgozás so­rán elegendő víz? — A víztorony felújításá­val megoldódott ez a gond, és az eliszaposodott élővíz­csatorna — melyben a Ma­ros vize folyik — kotrása is befejeződött. Zavartalan víz­ellátásra számítunk. — Próbaüzem? — Szeptember 8-án. A gazdaságok — előre elkészí­tett ütemterv szerint — 5-én kezdik a répa betakarítását. Naponta ezer-ezerötszáz va­gonnal tudunk átvenni. Évek óta problémamentes a sze­zonkezdés, ezért is tettük a próbaüzemet 8-ra, így jelen­tős energiamegtakarítással, megszakítás nélkül folytat­hatjuk a munkát 9-én, egé­szen a szezon végéig. —szí— Magyar vállalatok a bécsi vásáron Tanácskoztak a FEB-ek képviselői Tizenhét magyar ipari és külkereskedelmi vállalat, il­letve szövetkezet vesz részt az egy hét múlva nyíló bé­csi nemzetközi vásáron. A szeptember 10—18. között megrendezendő kiállításon három szakcsoportban állít­hatnak ki a cégek az élelmi­szeripar és a mezőgazdaság, az ipar, valamint az építé­szet termékeit felvonultató pavilonokban. A bécsi vásárváros I. szá­mú csarnokában kapnak he­lyet a HUNGEXPO szerve­zésében részt vevő magyar vállalatok, több mint 800 négyzetméternyi’ területen. Az AGRIMPEX különféle terményeket, olajokat, a HUNGAROFRUCT konzer- veket, szörpöket, friss zöld-' séget és gyümölcsöt, a MONIMPEX italokat és édesipari termékeket, a TER- IMPEX pedig az Ausztriá­ban régóta kedvelt húské­szítményeket mutatja be. Ki­állítják továbbá a TRANS- ELEKTRO háztartási gépkí­nálatát. A kerámia- és cse- répkályhagyár csempevá­lasztékából és az iparművé­szeti alkotásoknak is beillő cserépkályhákból rendez be­mutatót. Ez utóbbi kályhák most az egész világon rene­szánszukat élik, és minden bizonnyal sikerre számíthat­nak a gyártók a bécsi vásá­ron is. A magyar árubemu­tatót az Idegenforgalmi Pro­paganda Vállalat és a KON- SUMEX információs irodája is kiegészíti. A vásár étter­mében és a magyar kiállítá­son magyar ételspecialitáso­kat és italokat fogyaszthat majd a nagyközönség. A magyar kiállítás szerve­zői az amúgy is jól fejlődő és széles körű magyar—oszt­rák kereskedelmi kapcsola­tok bővítését, új együttmű­ködési területek feltárását várják a bécsi vásáron való részvételtől. Az idén tíz éve, hogy ha­zánkban szervezetté vált a fizikai dolgozók tehetséges középiskolás gyermekeinek egyetemi, főiskolai felvételi előkészítése. A napokban a Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi főiskolai karán tanácskoztak a Felvé­teli Előkészítő Bizottságok (FEB-ek) képviselői, megtár­gyalva a társadalmi mozga­lom eredményeit, gondjait és a soron következő feladato­kat. Évente több mint tíz­ezer fizikai dolgozó gyerme­két segítik a FEB-ek a to­vábbtanuláshoz szükséges felkészülésben. A részt vevő diákok 60—70 százaléka si­keres felvételi vizsgát tesz valamelyik felsőoktatási in­tézményben. A FEB-ek további fejlődé­sének akadálya — ahogy a jelenlevők elmondták —, hogy még nem alakult ki mindenütt a rendszeres együttműködés, összhang a FEB-ek és a középiskolák között. Hiányos az oktatási intézmények tájékozottsága a felvételi előkészítő munka tartalmáról és módszereiről. Ezért szükséges, hogy a fel­sőoktatási intézmények rend­szeresen tájékoztassák a kö­zépiskolákat: a tanulók hol, hogyan, milyen eredményes­séggel vesznek részt a FEB levelező előkészítésében és az oktatótáborok munkájában. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy a FEB nem „átmeneti intézmény” a középiskolák és az egyete­mek, főiskolák között. A kö­zépiskoláknak kell megadni azokat az ismereteket, kiala­kítani azokat a képességeket, amelyekre a felvételi vizsgá­kon és a továbbtanulás so­rán szükség van. Ebben a te­vékenységben a középisko­lákat semmiféle előkészítő tanfolyam nem helyettesít­heti. Műsort sugárzó tornyok flz első hót hónap idegenforgalmi mérlege Hazánkban 1925. december elsején indult meg a rend­szeres rádióműsor-szórás. Csaknem hat évtizedes tör­ténete gazdag volt nevezetes eseményekben. A legutóbbi ilyen esemény a sztereo mű­sorszórás megindítása volt az URH Petőfi-műsorban. Ez idő szerint szerte az ország­ban 31 URH-adó működik, s közülük 22 mellé tartalék­adót is telepítettek. Persze komoly gondot fordítanak a rövid- és középhullámú adó­hálózat fejlesztésére is. Már most működik fele teljesít­ménnyel — a Petőfi-műsort sugározván — a lakihegyi volt Kossuth-adó. A re­konstrukció még az idén be­fejeződik, s akkor 300 ki- lowattos teljesítménnyel su­gározza majd a középhullá­mon a Petőfi-adó műsorát. Ugyanakkor Marcaliban egy 500 kilowattos adóállomást építenek, mely várhatóan 1986-ban kezd dolgozni. Több kisebb adóberendezés építésével akarják több he­lyen javítani a vételi lehe­tőségeket. 1984-től egész Eu­rópában egységes URH- rendszert alakítanak ki. Ná­lunk várhatóan a század utolsó évtizedében térnek át a CCIR-sávokra; a Kossuth- műsor sztereo sugárzása is akkortól várható. A televízióműsor-szórás is sokat fejlődött az utóbbi években, de még további bővítés szükséges, különösen a 2. műsor továbbításában. Mint ismeretes, a mostani tervidőszakban lépett be a kékesi, valamint a csávolyi adóállomás. Szintén a 2. mű­sort sugározza majd a kö­zeljövőben üzembe lépő győri adó is. Komódiban 1985-ig ugyancsak elkészül az új adóállomás, viszont a Nagykanizsára tervezettet csak a következő tervidő­szakban tudják megvalósíta­ni. Képünkön a hazai gerincháló­zat egyik fontos tagját, a Kab- hegyi adótornyot, annak 235 méteres sugárzó antennáját lát­hatjuk. A kép jói érzékelteti, milyen komoly és költséges fel­adatnak számit egy-egy új adó­torony létesítése Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal értékelése sze­rint az év első hét hónapjá­ban 10 százalékkal több kül­földi járt hazánkban, mint tavaly ilyenkor. A turisták száma 7 százalékkal nőtt, ezt háromszorosan meghaladta az átutazók számának emel­kedése. A turisták rövidebb időt töltöttek Magyarorszá­gon, mint a korábbi évek­ben, a kereskedelmi szállás­helyek igénybevétele azon­ban valamelyest tovább ja­vult. Több mint egyharma- dával nőtt a szervezett kül­földi forgalom, elsősorban • a szocialista Országokból. Ked­vező jelenség az is, hogy va­lamennyi országcsoportnál emelkedtek az egy érkezőre jutó bevételek. Szombaton Skóciába utazott a Magyar Állami Operaház ba­lettegyüttese, amely Dózsa Im­re balettigazgató vezetésével az edinburghi fesztiválon vendég­szerepei. A balettegyüttes a Playhouse Theatre színpadán hat alka­lommal lép a közönség elé. A Próba című rockbalettel, ame­lyet Bach zenéjének alapján Presser Gábor és Fodor Antal írt. A darabnak egyébként ez lesz a külföldi premierje. Az operaház balett-társulata nem először vesz részt e vi­A szocialista országokból érkezett a külföldi vendégek kétharmada. Az előző évhez képest 25 százalékkal több vendég érkezett Csehszlová­kiából és Lengyelországból. Jugoszláviából feleannyian érkeztek, mint tavaly. A tő­kés országokból — Ausztria kivételével — kevesebben érkeztek, mint tavaly ilyen­kor, s rövidebb időt is töl­töttek hazánkban. A külföldre irányuló ma­gyar idegenforgalom több mint egynegyedével nőtt. Nemzetközi idegenforgal­munk bevételei és kiadásai a rubelelszámolású forgalom­ban 58 millió transzferábilis rubeles, a konvertibilis for­galomban pedig 68 millió dolláros aktív " egyenleggel zárultak. / lághírű kulturális találkozón. Első alkalommal 1963-ban mu­tatkozott be Edinburghban; Bartók: A fából faragott ki­rályfi, A csodálatos mandarin, Farkas Ferenc: Furfangos diá­kok, Aram Hacsaturjan: Gajane című táncjátékának harmadik felvonása és a koncertműsor szerepelt programjában. Másod­szor 1973-ban vendégszerepeit itt: ugyancsak A csodálatos mandarint, valamint Hacsatur­jan: Spartacus című balettjét mutatta be nagy sikerrel. Edinburghba utazott az operaház balettegyüttese II testületek felelőssége E lszaporodtak a testü­letek. A megannyi bizottság, szakértői csoport — vagy divatosab­ban: team — az ismert ka­barétréfát juttatja az ember eszébe: mi történne, ha hir­telen kitörne a világbeke? Mindenekelőtt alakítanának egy bizottságot az eset kö­rülményeinek kivizsgálásá­ra... Komolyra fordítva a szót, a testületek — amennyiben létrehozásuk az ügy össze­tett volta miatt indokolt — a megalapozott, demokrati­kus döntés előkészítői, ennél fogva fontos szerepük van. Csakhogy e népes társulatok nem csupán javaslatokat, al­ternatívákat dolgoznak ki az utóbbi időben, hanem mind gyakrabban határoznak is. Már ez sem teljesen rend­jén való, de még kiélezet­tebbé válik a helyzet, ha el- hibázottnak bizonyul a tes­tület állásfoglalása. A tár­sadalom ugyanis ilyenkor tudni akarja: ki a felelős? A leggyakoribb választ is­merjük. Megkezdődik az egymásra mutogatás „társas­játéka”, amelynek résztvevői szinte kifogyhatatlan lele­ménnyel és ötletességgel magyarázzák a bizonyítvá­nyukat. Elismerésre méltó szellemi teljesítmény, itt aztán nincs hiány csavaros észben! — nyugtázhatnánk, ha nem károsodna a közös­ség. Mert végül is oda ju­tunk, hogy a testület felelős­sége egyértelműen megálla­pítható ugyan, de az már kevésbé, hogy a bizottság tagjai közül kit és miért il­let jogos elmarasztalás? S amíg ez nem, vagy nehezen tisztázható, addig nem tud­juk érvényre juttatni azt a sarkalatos követelményt, hogy aki dönt, az viselje a döntés felelősségét is. Mielőtt végképp elvernénk a port a bizottsági tagokon, illetve a testületekben helyet foglaló vezetőkön, nézzük meg a következményeket is. Mert mi történik akkor, ha mégiscsak sikerül egyértel­műen megállapítani a fele­lős személyét? Valamennyien tudjuk, hogy az elmarasztalás nem mindig igazságos és mérték­tartó. A tisztázatlan jog- és hatáskörök miatt ugyanis le­hetőség nyílik arra is, hogy egy emberre hárítsák a kel­lemetlenné vált ügy vala­mennyi ódiumát. Így jelen­nek meg a „bűnbakok”, akiknek a nevét hamar szá­jára veszi a szakmai, vagy pedig a szélesebb közvéle­mény. S még az is valóság­gal megbélyegzetté válhat, aki csak egyszer hibázott, s nem is végzetes mértékben. Ugyanez lehet a sorsa an­nak is, aki nem a saját hasznát, hanem a maga kö­zössége vélt előnyét remél­ve szegte meg egyik-másik előírást. Ezért aztán nem meglepő, hogy sok vezetőben reflexszerűvé válik a véde­kezés, az alibi keresése arra számítva, hogy galibát okoz­hat a döntés. A helyzet tarthatatlansá­gának felismerését jelenti, hogy a kormány irányelve­ket dolgozott ki a gazdálko­dás felelősségének javításá­ra. Vagyis az államigazga­tás központi szerve egyértel­műen állást foglalt abban, hogy tisztázni kell a döntési hatásköröket. Nemcsak az irányító és a gazdálkodó szervezetek között — mint ahogy ezt sokan igényelték —, hanem a gazdasági egy­ségeken belül is, mert ezt joggal elvárja a tágabb köz­vélemény, a társadalom. A témánkban említett tes­tületek kapcsán a Minisz­tertanács irányelve kiemeli, hogy pontosan meg kell ha­tározni a tagok jogait és kötelességeit. Ezért az év végéig mindenütt felül kell vizsgálni a döntéshozó kol­lektívák működési szabály­zatait, egyértelműen állást foglalva: ki, miért tartozik felelősséggel a döntések so­rán? Az irányelvek következe­tes végrehajtása nemcsak arra nyújt lehetőséget, hogy végre abbamaradjon, illetve megszűnjön az egymásra mu­togatás kollektív társasjáté­ka, hanem arra is, hogy ha netán hibásnak bizonyulna a döntés, akkor is mérték­tartó, igazságos legyen a szankció. Senkit se kiálthas­sanak ki bűnbaknak, s sen­kinek se kelljen attól tarta­nia, hogy már a kisebb hiba elkövetése esetén is a „fejét veszik”, tehát visszaminősí­tik, esetleg leváltják. Van közbenső szankció is, a pénzbírság. Vagyis egy olyan fokozat, amely min­denkit arra ösztönöz, hogy jól gondolja, fontolja meg, miképpen dönt. De mint­hogy a pénzbírság még nem leváltás, a hiba elkövetője lehetőséget kap arra, hogy javítson. Az irányelvek felhívják a figyelmet az ellenőrzés to­vábbfejlesztésének fontos­ságára is, hiszen enélkül aligha lehet következetes a felelősség megállapítása. Az ellenőrzés becsületének helyreállítását szolgálja, hogy a jövőben az ellenőrök jelzésére a munkáltatónak minden esetben meg kell in­dítania a fegyelmi eljárást, s erről értesítenie kell a hi- be feltáróját. Visszatérve a már említett testületekre: ily módon a munkahely is értesülhet arról, hogy az ilyen-olyan külső bizottság­ba delegált, megválasztott munkatársuk hogyan végzi a dolgát. S bármilyen jók is az irányelvek, önmaguk­ban még nem garan­tálhatják a sikert, vagyis azt, hogy a felelősség áthá­rítására hajlamos emberi természet megváltozzék. Ezért kell ismételten aláhúz­ni: a leírt követelmény egy­értelmű és következetes vég­rehajtására van szükség. S persze arra is, hogy ha sike­res a gazdasági döntés — mert mégiscsak ez a gyako­ribb —, akkor az elismerés se maradjon el. Mérjék a maga értékén, legyen az ér­tékelés is differenciált. Gazsó L. Ferenc Különleges háziállatokat tart pomázi otthonában Fehér Ta­más, a TIT terrarista szakkörének titkára. Magyarországon igen ritka kígyók és egyéb hüllők találhatók terráriumában. A kislánya, Edit különösen a boákat kedveli (MTI-fotó — Földi lmr£ felvétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents