Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

1983. szeptember 1., csütörtök ± D MEDOSZ alapszervezetei az ifjúságért A SZOT 1983. június 22-i ülésének állásfoglalása a szak- szervezeti mozgalom ifjúsági munkájának helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól azt a fontos tennivalót ál­lítja elénk, hogy felelősséggel vizsgáljuk ifjúságpolitikai te­vékenységünket, és a mai helyzetünket figyelembe véve foglalkozzunk a dolgozó, tanuló fiatalok élet- és munkakö­rülményeivel, nevelésével és érdekvédelmével. Valamennyi­en tudatában vagyunk annak, hogy a fejlett szocialista tár­sadalom építése csak az ifjúság tevékeny részvételével lehet eredményes. Arra kell törekednünk, hogy minden fiatal fel­ismerje: egyéni sorsának, családjának felemelkedése, bol­dogulása a szocialista társadalomban tőle magától is függ — érdemes a szocializmus építésének munkálataiból részt vállalnia. Az elmúlt 13 évben a me­zőgazdaságban dolgozó fiata­lokért sokat tettünk. A szak- szervezeti bizottságok tevé­kenyen részt vettek a fiata­lok helyzetének, élet- és munkakörülményeinek ja­vításáért hozott állami ren­deletek, jogszabályok, az if­júsági törvényben foglaltak ellenőrzésében, végrehajtá­sában. Nagy gondot fordítot­tak arra, hogy a fiatalok ér­dekeit, törekvéseit a mun­kahelyen, a kollektív szer­ződésekben, a mindennapi gyakorlatban érvényesítsék. Kezdeményezték, segítették és ellenőrizték a vállalati vezetők intézkedéseit; így a pályakezdő fiatalok bérének megfelelő rendezését, fej­lesztését, átmeneti időre nor­makedvezményt, ingyenes munkásszállást, évközi belé­pésnél időarányos nyereség- részesedést, indokolt esetben társadalmi, ösztöndíjat, vagy a családot alapítani szándé­kozók lakásproblémáinak megoldásához kamatmentes vállalati támogatást. A tagság előtt történő ez évi számadás arról tanúsko­dik, hogy a szakszervezeti bizottságok, bizalmi testüle­tek gyakrabban foglalkoznak a fiatalok sajátos érdekeit érintő kérdésekkel, határo­zataik, állásfoglalásaik so­rán mind többször mérlege­lik ifjúságpolitikai szem­pontból is a tennivalókat. E testületi felelősséget még to­vább kell fejleszteni, hogy a szakszervezeti tagság egy- harmadával, a fiatalokkal való foglalkozás a minden­napi munka szerves része legyen. Váljék szabállyá, munkastílussá, hogy az if­júságot érintő minden lénye­ges kérdés eldöntése előtt adódjék alkalom a fiatalok véleményének kikérésére, a KISZ-szel való konzultáció­ra. Ebben jól segít az, hogy az ifjúság aránya a szak- szervezeti vezető testületek­ben, a bizalmiak között el­éri a 27 százalékot. Ez vi­szont arról is tanúskodik, A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkársá­ga — a korábbi gyakorlat­nak megfelelően — erre a tanévre vonatkozóan is ki­dolgozta és megjelentette a szülői munkaközösségeknek szóló ajánlásait. A HNF Bé­kés megyei bizottsága már eljuttatta az érdekelteknek a 16 oldalas füzetet. A bevezető az ötnapos munkahéttel kapcsolatos gondokra és feladatokra hív­ja fel a figyelmet. Főként azt hangsúlyozza, hogy a sza­bad idő növekedésével arányban mind nagyobb sze­rep és felelősség hárul a szülőkre. Ám ha a felsza­badult időt egyáltalán nem, vagy helytelenül használják ki, akkor a családtagokat széthúzó erők és hatások gyorsan megerősödnek, ami károsan befolyásolja a csa­ládi nevelés eredményessé­gét. Ugyanakkor bizonyos ne­gatív szemléletről, s annak következményeiről is tájéko­zódhatunk ebből a kiadvány­ból. Például azok a szülők, akik .régi módon, tekintélyük fenntartása érdekében paran­csolgatással, tiltással, vagy testi fenyítéssel próbálnak .nevelni, később kamasz korú gyermekeikkel . könnyen szembekerülhetnek. Ez aztán sok fiatal esetében személyi­ségzavarhoz és egyéb konf­liktusok keletkezéséhez ve­zethet. A büntetés helyett in­kább a jó szó, a higgadt vi­hogy alapszervezeteink a vezetői utánpótlás érdekében jól töltik be „iskolaszerepü­ket”. Mindezek a tényezők tovább növelik az ifjúság- politikának a szakszervezeti tevékenységben való jobb érvényesülését. Nagy erő rejlik a munka­versenyben. A szocialista brigádmozgalomban me­gyénkben évente mintegy három és fél ezer MEDOSZ- hoz tartozó fiatal vesz részt. Közülük sokan szereztek Ki­váló Ifjúmunkás, Kiváló Szakmunkás és a Szakma Ifjú Mestere címet. Egyre többen vesznek részt a Ki­váló Ifjú Mérnök, technikus és közgazdász mozgalomban. A Kiváló Dolgozó címet el­nyertek között közel kétezer fiatal van. A nevelőtevékenység azon­ban nem szűkülhet le a munkaversenyre és a szociá­lis ellátásra. Mind több tö­rekvés jelzi, hogy szakszer­vezeti bizottságaink a fiatal­ság eszmei-politikai befolyá­solására, a közösségi ügyek alakítására megtalálják a közös hangot. Tapasztaljuk, hogy fiataljainkra kedvező­en hat a szakszervezeti mun­kahelyi demokrácia erősödé­se, a választott testületek, bizalmiak szerepének, ha­tás- és jogkörének növeke­dése, gyakorlati érvényesü­lése. Érződik, hogy a szak- szervezeti szervek igénylik a tagság — köztük a fiatalok — véleményét minden őket érintő lényeges kérdés el­döntése előtt. A szakszerve­zeti munka számára tovább­ra is elengedhetetlen, hogy megismerjük a fiatalok né­zetét, véleményét és javas­latait. Erősíteni és széles körben alkalmazni kell azt a helyenként kialakulóban levő helyes gyakorlatot, hogy a szakszervezeti bizottság tag­jai a fiatal dolgozókkal ta­lálkozókat, beszélgetéseket szerveznek a vezetők és a fiatalok közötti konkrét kér­dések megvitatására. így vi­ta és a meggyőzés kapjon szerepet a családi nevelés­ben. „Csak a szeretet lehet a tekintély forrása és a szere­tet tekintélyének érvényesí­téséhez nem szükséges sem­mi különös pedagógiai for­tély” — olvashatjuk a hasz­nos tanácsok, útmutatások között. A hétvége nagyon is alkalmas arra, hogy a csa­ládtagok ne csak együtt le­gyenek, hanem foglalkozza­nak is egymással, amikor például a gyermek szabadon kifejezheti érzelmeit, vágya­it, s őszintén elmondhatja véleményét, gondolatait. Ezek a kölcsönös beszélgeté­sek nagyban elősegíthetik a konfliktusok feloldását, a fel­adatok jobb megértését, a ba­jok gyorsabb orvoslását. A kiadvány további része kellőképpen v hasznosítható gyakorlati tanácsokat tartal­maz. Szó esik itt többek kö­zött a családon belüli mun­kamegosztásról, a tévézés, valamint az egyéb szabad­idős programok helyes ará­nyáról, a barátságról, a ven­déglátásról és így tovább. Végül pedig a szülői munka- közösségek által hasznosítan­dó ajánlásokat foglalta ösz- sze a szerző. A füzet utolsó oldalain három melléklet is található. Az első a nemze­tiségi szülőknek szóló leve­let, a második a művelődési miniszter tanévnyitó utasí­tásából vett részletet, a har­madik az ajánlott irodalmat tartalmazza. —y—n lágosabban kialakul az szb képviseleti álláspontja, illetve a folyamatban levő intézkedések szakszervezeti segítése, érvényre juttatása. A fiatalok magatartását formálja az is, ha bátorítjuk őket véleményük kifejtésére, ha érdemben válaszolunk kérdéseikre, időben és rend­szeresen tájékoztatjuk őket, ha tettek, érdemi intézkedé­sek követik az okos felveté­seket. Mindezek mellett szá­mos dologban orientálni, be­folyásolni is kell a fiatalok nézeteit. Meg kell értetni velük, hogy sem a szakszer­vezeti, sem a munkahelyi demokráciának nem a vég­telen vita, a felszólalók szá­mának szaporítása a célja. A vita, a véleménycsere, a jobb megoldás megkeresése szükséges az érdemi döntés meghozatalára, de a döntés után a végrehajtásban való fegyelmezett részvétel kö­vetkezik. A továbbiakban is világossá kell tenni: a de­mokrácia és a fegyelmezett munka nem áll ellentétben egymással. Elhatározott törekvés a szakszervezeti bizottságok ré­széről a fiatalok egyéni és kollektív patronálása. Eb­ben a munkában számítsa­nak a szocialista brigádok — vállalásaik között is meg­tervezhető — nevelőtevé­kenységére, a patronálásra alkalmas, minden tekintet­ben példamutató szakmun­kásokra, akik büszkék akar­nak lenni fiatal szaktársaik­ra, mint saját neveltjeikre. Szakszervezeti bizottsá­gaink — a figyelemre érde­mes eredmények ellenére — még korántsem használták ki az ifjúság körében vég­zett munka gazdag lehetősé­geit. Az ifjúságpolitikai ha­tározat végrehajtása sem volt folyamatos és követke­zetes, gyakran a kampánysze­rűség volt a jellemző. A SZOT állásfoglalásának iránymutatása alapján a fiatalokért és a fiatalokkal együtt kell még eredmé­nyesebb munkát végezni. Ugyanakkor tovább kell for­málni a körükben alkalmaz­ható, az életkori sajátossá­gaikhoz igazodó "célszerűbb szakszervezeti munkastí­lust. Bizalmat adni, szót ér­teni, együtt cselekedni, ez szolgálhatja jobban az if­júság és az egész szocialista társadalom javát. György János, a MEDOSZ megyei bizottságának munkatársa Helyzetkép a közlekedésről A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje­lent a Közlekedési és hír­közlési évkönyv, amely rész­letes adatokat tartalmaz a múlt évi áru- és személy- szállításról, az üzemanyag­felhasználásról, ismerteti a közúti gépjármű-forgalom­számlálás fontosabb adatait, képet ad a közlekedési bal­esetek alakulásáról. Az év­könyvben külön fejezet fog­lalkozik a hírközlés fonto­sabb adataival. A statisztika szerint a belföldön szállított áruk mennyisége az elmúlt évben valamivel meghaladta a 744 millió tonnát, ez 2,3 száza­lékkal több, mint öt évvel korábban. Vasúton 0,3 szá­zalékkal kevesebbet szállí­tottak, mint öt éve, a köz­utakon viszont 3,7 százalék­kal, vízen 4,8, csővezetéke­ken pedig 5,6 százalékkal több árut fuvaroztak, mint öt esztendővel ezelőtt. Leg­erőteljesebben a légi áru- szállítás növekedett, öt év alatt 17 százalékkal. Tavaly vasúton 266 millióan, közúti járművön 709 millióan, re­pülőgépen 1 millióan, vízi járműveken 3 millióan utaz­tak. A legutóbbi öt évben a legdinamikusabban a légi személyszállítás . növekedett, 14,7 százalékkal, a vasúti és a vízi személyszállítás vala­melyest csökkent, a közúti és városi pedig 4,4 százalék­kal növekedett. HNF-ajániás szülőknek Javulnak a bányászok munkakörülményei A műszaki fejlesztés, a korszerűsítések nyomán egy­re javulnak a bányászok munkakörülményei, bizton­ságos munkavégzésük felté­telei. A mélyművelésű szénbá­nyákban ma már a jövesztés csaknem 70 százalékát gép­pel végzik, a szállítást szin­te teljes egészében, a rako­dást pedig több mint 80 szá­zalékban gépesítették. A mű­szaki fejlődés egyben meg­alapozta a termelés növelé­sének lehetőségét is. Az utóbbi két-három évben mintegy 10 százalékkal nőtt a szénbányászatban a ter­melékenység, bár a bányá­szok még így is csak túlmun­ka árán tudják kielégíteni az igényeket. Ezen a munka jobb szervezésével, a vágat­hajtási technológiák fejlesz­tésével, a kiszolgáló és járu­lékos munkafolyamatok to­vábbi gépesítésével kívánnak változtatni. A bányák biztonságának fokozására is újabb megol­dásokat, eljárásokat, beren­dezéseket fejlesztettek ki. Nemcsak az újonnan nyi­tott bányákban — ahol a technikai színvonal európai mércével mérve is magas —, hanem a régiek felújítása során is nagymértékben fo­kozták a bányászok bizton­ságát. Az utóbbi hónapok tragikus eseményei azonban arra is felhívták a szakem­berek figyelmét, hogy a mű­szaki fejlesztés nem pótol­hatja a munkavédelmi elő­írások szigorú betartását, an­nak ellenőrzését. Ezért a bányákban sorra felülvizs- gáiják a működési és mun­kavédelmi szabályzatokat, pontosan meghatározzák a felelősök körét, szigorítják az ellenőrzéseket. A szénbányászati vállala­tok évente összesen 3,5—3,7 milliárd forint fejlesztési forrással gazdálkodnak. Az MTI tudósítói néhány bá­nyavállalatnál arról tájéko­zódtak, hogy ebből az ösz- szegből milyen fontosabb fejlesztési feladatokat olda­nak meg az idén. Munka- és egészségvédel­mi beruházásokra a Komá­rom megyei — a tatabányai, a dorogi és az oroszlányi — bányákban összesen mintegy 230 millió forintot költenek. A tatabányai szénbányák csordakúti és nagyegyházi bányáiban például a vízbe­törések megelőzésére nagy teljesítményű szivattyúkat szerelnek fel, amihez már hozzá is kezdtek, valamint a biztonságosabb bányaműve­lés érdekében vízcsapoló vá­gatokat, vízmentesítő telepe­ket alakítanak ki. A dorogi szénbányák — ugyancsak a munkahelyek víztelenítésére — kétmillió forintért jó hatásfokú szi­vattyúkat vásároltak, több bányaüzemben pedig nagy teljesítményű ventillátorok­kal tovább javítják a szel­lőztetést. A Márkus-hegyi bányában olyan automatikus metánmérő és -ellenőrző mű­szerek működnek, amelyek már akkor kikapcsolnak minden energiaforrást, s le­állítják a gépeket, berende­zéseket, ha a levegő metán­tartalma eléri az egy száza­lékot. A nógrádi szénbányák négy aknaüzemében összesen több mint 400 millió forintos költséggel ' korszerűsítik a a szállítást. A mecseki szénbányáknál a mostani ötéves tervidőszak első felében 280 millió fo­rintot költöttek a bányave­szélyek elhárítására és meg­előzésére. Ennek egyik ered­ménye, hogy a gázkitörések száma ez idő alatt a koráb­bihoz viszonyítva a felénél is kevesebbre csökkent. A szénmonoxid jelzésére továb­bi korszerű műszereket he­lyeznek üzembe. A bauxitbányászatban is nagy anyagi erőforrásokat fordítanak a biztonság foko­zására, a munka könnyítésé­re. A halimbai bányában például olyan új feltárási módszer kifejlesztésén dol­goznak, amellyel elkerülhe­tik, hogy a bányák talpazata sáros-vizes legyen, s ezzel le­hetőséget teremtenek a gu­mikerekes személy- és anyagszállító, valamint ra­kodó járművek alkalmazásá­ra. Ugyanitt megkezdték a föld alatti bitumenes út­rendszer kialakítását is. A deáki bauxitbányában már több mint két kilométer kor­szerű útszakaszt építettek. Megkezdték az úgynevezett kőzethorgonyzásos bánya­biztosítás alkalmazásának kísérleteit is. Eszerint nem a hagyományos bányafával és acélszerkezetekkel támaszt­ják meg a föld alatti mun­kahelyek oldalfalait és mennyezetét, hanem nagy szilárdságú acélcsöveket pré­selnek a kőzetbe. így mint1 egy kifeszítik a kőzetet és megakadályozzák mozgását. A halimbai és a nyirádi bá­nyaüzemben 150 méteres szakaszon már ezzel a mód­szerrel alakították ki a bá­nyabiztosítást, s az eddigi tapasztalatok szerint ez az eljárás ugyanolyan biztonsá­got nyújj, mint a hagyomá­nyos módszer, miközben csu­pán tizedannyi súlyú anyagot mozgatnak meg, és jóval gyorsabban elvégezhetik a bányaszakasz biztosítását. A szegedi olajbányászok az idén csaknem másfél millió tonna olajat, s 3,2 milliárd köbméter földgázt hoznak a felszínre. Az itt dolgozó több mint másfél ezer olajbányász munkáját könnyítő eszkö­zökre, berendezésekre már eddig is sokat költöttek. Az olaj- és gázcsővezetékek he­gesztési varratainak meg­munkálására csiszológépe­ket, a különféle nehéz al­katrészek mozgatására elekt­romos targoncákat vásárol­tak. Kétszázhatvanán fulladtak vízbe az idén Augusztus végéig az or­szág 2000 tavában, mintegy 3500 kilométer hosszúságú folyóvizeiben, valamint vad­vizeiben és strandjain 260-an — 20-szal többen, mint a múlt év hasonló időszakában — vesztették életüket. Az áldozatok közül 39 ti­zennégy éven aluli gyermek volt, s a vízbe fúltak közül 56-an nem töltötték be 30. életévüket. Az átlagosnál melegebb időjárás hatására, valamint az ötnapos munkahét általá­nossá válásával tovább nőtt a vizek és vízpartok forgal­ma. Ugyanakkor a közleke­dési költségek emelkedésével változott a különböző vizek látogatottsága. A települé­sekhez közel eső folyókat, csatornákat és . bányatavakat nap mint nap egyre többen keresték fel azokon a helye­ken is, ahol veszélyes, és ezért tilos a fürdés. 1982-ben összesen 50-en vesztették életüket tiltott helyen való fürdőzés közben, az idén augusztus végéig már 48-an. Gyakran előfordult, hogy a kirándulók a vízparti fürdést tiltó táblát kidöntötték, vagy sárral bekenték, remélve: így elkerülhetik a felelősség­re vonást. A vízbe fulladások okai­nak elemzésekor kiderült, hogy a tragédiákat legtöbb­ször a fegyelmezetlenség, a meggondolatlanság okozta. Sokan vesztették életüket azért, mert a túlterhelt csó­nak felborult, vagy a vizek magas, síkos partjairól víz­be estek. Gyakran járt vég­zetes következménnyel az is, hogy felhevült testtel ugrot­tak a __vízbe. Emelkedett azoknak^a vízi baleseteknek a száma, amelyeknek ittas emberek estek áldozatul. SZOT-beutalAk az utóidényre Augusztus utolsó napjaiban valamennyi SZOT-üdülőben be­fejeződött a nyári főidény, mely­nek három hónapja alatt több mint 160 ezer vendéget fogadtak. A SZOT 214 üdülőtelepén nyá­ron fogadták a beutaltak mint­egy 40 százalékát: az idén 81 ezren kaptak erre az időszakra családos beutalót, emellett 46 ezer felnőtt és 35 ezer gyer­mek, köztük 14 ezer szakmun­kástanuló részére biztosítottak pihenést, kikapcsolódást. Egy- egy turnusban egyszerre 27 ezer 500 beutalt pihenhetett, telt ház volt valamennyi üdülőben. A SZOT-beutalók egynegyed része az utóidényre szól, tehát mintegy 100 ezren az év utol­só harmadában, szeptembertől december végéig vehetik igénybe a hűvösebb időjárásra is be­rendezkedett SZOT-üdülők szol­gáltatásait. Száztizenöt olyan üdülője van a SZOT-nak, amely egész évben át fogadja vendé­geit, közülük 30-ban nagyszü­lők, szülők pihenhetnek nem is­kolás korú unokáikkal, gyerme­keikkel. A többi üdülőben fő­ként gyógy- és szanatóriumi be­utalóval kaphatnak helyet a rá­szorulók. A tanév időszakában két gyer­mekszanatóriumot is működtet a SZOT: Vajtán az enyhén moz­gássérült gyermekeket, Kősze­gen pedig az aszmatikus, légző­szervi ártalmakban szenvedőket gyógyítják. Orvosi javaslatra négyhetes gyógykúrákon vehet­nek részt a gyermekek. Az idén is sokan keresik fel hazánk egyik legnagyobb gyógyfürdőjét, Hajdúszoboszlót. Nem ritka, hogy naponta 12 ezer vendéget fogadnak. A fürdőzők közül sokan részesül­nek szakszerű gyógykezelésben is (MTI-fotó — Oláh Tibor felvétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents