Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-27 / 228. szám

Itt a Moszkva Rádió magyar nyelvű adása 11 gyermek- és ifjúságvédelemről tárgyaltak Nehezen, de végül is sike­rült találkoznom Horváth Ferenccel, a gyulai henger­malom betanított munkásá­val. Hogy miért kerestem? Nos, nem vitt véghez vala­mi csodálatos hőstettet, nem épített kacsalábon forgó üdülőt, még üzletet sem vett ki szerződéses üzemeltetésre. Horváth Ferenc már ót éve tagja a Moszkva Rádió ba­ráti kör klubjának, és az egyik legrégibb levelezője a Moszkva Rádió magyar nyel­vű adójának. — Egészen véletlenül ala­kult ki ez a kapcsolat. Vagy 30 évvel ezelőtt vettem egy Orion rádiót 1450 forintért. Bizony, nagy pénz volt ez akkor, de gondoltam, egyéb szenvedélyem sincs, csak a rádióhallgatás, legyen egy komoly készülékem. A kere­sőjén nem volt kiírva a Pe­tőfi. csak a Kossuth, ezért próbálgattam, hogy rájöjjek, hol lehet fogni a Petőfi adót. Egyszer csak magyar nyelvű beszéd ütötte meg a fülemet. Valami előadás volt. azt hit­tem. a Petőfi. Aztán amikor vége lett. akkor mondta be: itt Moszkva beszél. Egészen tisztán, hangosan lehetett hallani az adást. Aztán leg­közelebb már készakarva kerestem ezt az. állomást. 1959-ben. amikor leszerel­tem. írtam Moszkvába. Ugyanis többször elhangzott az adásban, hogy szívesen vennék a hallgatók leveleit arról, hogyan lehetne még érdekesebbé. színesebbé tenni a magyar adást, és eh­hez kértek tanácsokat. Ak­kor fogtam tollat, és meg­írtam. hogy a ..Világesemé­nyek dióhéjban" című adá­suk engem rendkívül érde­kel. de szeretném, ha rész­letesebben. és többet szól­nának a Szovjetunió kül- és belpolitikájáról. Érdekelt engem a technikai tudomány mi bemutató gyakorlat kez­dődött vasárnap Hajdúszo­boszlón Bulgária. Csehszlo­vákia, Lengyelország. Ma­gyarország. Mongólia. az NDK. Románia és a Szovjet­unió polgári védelmi elsőse­gélynyújtó szakaszainak rész­vételével. Az egyhetes gya­korlat során az alegységek feltételezett földrengés, vas­úti katasztrófa, közúti töme­ges baleset, kiterjedt tűz, il­letve más tömegsérülési gó­con teljesítik meghatározott feladataikat. A vasárnapi megnyitót követően a kül­döttségek megtekintették a kiképzőbázist, ahol hétfőn a bolgár, az NDK-beli. a ro­mán és a magyar szakaszok tartanak bemutatót. Kedden A gyárakban, intézmé­nyekben felgyorsult a mező- gazdasági és élelmiszeripa­ri gépek, termesztés: rend­szerek fejlesztése, amióta az Ipari Minisztérium kiemelt tárcaprogramként kezeli az élelmiszer-gazdaság gépeinek és géprendszereinek kutatá­sát és fejlesztését. Ugyan­akkor a VI. ötéves tervidő­szakra szóló program eddi­gi megvalósulásának, tapasz­talataiból az is levonható, hogy a vállalatoknak a kö­vetkező években a korábbi­nál tervszerűbben és üte­mesebben kell dolgozniuk, különösen a melléktermékek hasznosítását és az energia­takarékosságot szolgáló új technológiák kialakítása ér­dekében. Az Ipari Minisztérium ér­tékelése szerint eddig mint­egy 30 kísérleti gépet állí­tottak elő. és 17 konstruk­is. kértem, hogy erről is bő­vebben adjanak műsort. Vá­laszt is kaptam a levélre, ami nagy örömömre szol­gált.. és büszke voltam arra, hogy Alekszej Gromov elv­társ. az adás vezetője sze­mélyesen válaszolt. Levélben megköszönte a tanácsokat. és személyes életemhez sok sikert és boldogságot kívánt. Nagyon szeretem hallgat­ni ezt az adást. Nekem is. a lányomnak is. a feleségem­nek is van rádiója — mert mondanom sem kell. ők is hallgatják Moszkvát —. bár­hol vagyunk. . elő tudjuk venni este fél hétkor, mert ekkor van az. első adás. majd este 9 órakor. Nem mulasztanánk el egyetlen ;il-' kaimat sem. Ezeken a ma­gyar nyelvű adásokon ke­resztül még közelebb érez­tem magamhoz az orosz em­bereket. Olyannyira. hogy fogtam magam, és vén fej­jel megtanultam oroszul. Az iskolában Ibos Gyula tanár űr tanított, s egyszer kérdez­tem tőle. hogy nem foglal­kozna-e velem egy kicsit többet. Ez 1970-ben volt. Az­tán volt egy találkozó, ame­lyen találkozhattunk a a csehszlovák, a lengyel és a szovjet polgári védelmi első­segélynyújtó alegységek be­mutatóira kerül sor. Szerdán — a fegyveres erők napja alkalmából — komplex polgári védelmi el­sősegélynyújtó gyakorlatot tartanak, amelyen Hajdú-- Bihar megyei szakaszokkal kiegészítve mintegy 1600-an vesznek részt. Ezt a nagy­szabású gyakorlatot az ér­deklődő polgári lakosság is megtekintheti. A nemzetközi bemutató résztvevői a prog­ram során hajdú-bihari ipari és mezőgazdasági üzemeket is felkeresnek, s a helyszí­nen tájékozódnak az ott fo­lyó polgári védelmi és első- segélynyújtási tevékenység­ről. ció prototípusa is elkészült. Jelenleg hat gép nullsoroza- tának előállításán munkál­kodnak. A tárcaprogram csaknem 60 kutatás-fejlesz­tési téma megoldását java­solja. amelynek eredménye­ként 85—90-féle mezőgaz­dasági és élelmiszeripari be­rendezés kifejlesztésével és gyártásával számolnak. Az eddigi újdonságok közül ki­emelkedik például a szolno­ki MEZŐGÉP nagybálázógé­pe. a szekszárdi MEZŐGÉP kertészeti melléktermékeket feldolgozó géprendszere, a KAPOSGÉP talajművelő be­rendezéscsaládja és a HÓD- GÉP műtrágyaszóró gépe. A tárcaprogram megvaló­sítása elősegíti, hogy a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar folyamatosan korszerű, hatékony és gazdaságos tech­nológiákat alkalmazzon. s mind nagyobb exportáru- alappal rendelkezzen. Az liiirvaUu-knal az egész család hallgatja este a Moszkva Rá­dió magyar nyelvű adását Moszkva Rádió magyar adá­sainak munkatársaival. és rettenetesen boldog voltam, hogy meg tudtam értetni magam a nyelvükön. Oro­szul szólaltam fel. és mond­tam el. hogyan megy a munka nálunk az üzemben. De nemcsak én. a kislá­nyom. Erika is jól beszéli már a nyelvel. Esténként le­ülök vele, kikérdezem a leckét, és sokat beszélgetünk oroszul. Sok levelet váltottam már Moszkvával. Jól ismerem az adás valamennyi munka­társát. Galina Paljekovát. Dina Mundrovát. Szergej Sarovot. Jelentős esemény volt — mert sokan vagyunk a megyében, akik rendszere­sen hallgatják a Moszkva Rádió magyar adását — az ötéves klub közgyűlése, ame­lyet Békéscsabán tartottak szeptember 28-án. a vasutas művelődési otthonban. Itt kicseréltük tapasztalatain­kat. megbeszéltük, mit tar­tunk jónak, és milyen kí­vánságunk lenne, hogy az adás még jobb legyen, még több embert érdekeljen Ma­gyarországon. Ünnepélyes katonai eskütétel Veszprém új negyedében. a Felszabadulási lakótelepen va­sárnap ünnepélyesen tettek ka­tonai esküt a magyar néphad­sereg környékbeli egységeinek újoncai. Több ezer szülő, hozzá­tartozó és érdeklődő tekintette meg a történelmi zászlókkal fel­vonuló egységek díszelgő felvo­nulását. Az ünnepélyes eskütételen Mé­száros Imre ezredes mondott be­szédet. szólt az ifjú katonák fel- adatairól. amelyek a haza szol­gálatában reájuk várnak. Kö­szöntötte a katonákat Maróti Re­zső. Veszprém város tanácselnö­ke is. Az esküt tett katonák alaku­latainak csapatzászlót adomá­nyozott a Fűzfői Nitrokémia Vállalat és a Veszprémi Bakony egyes technológiák és gépek fejlesztését, gyártását szelek­tíven, hosszú távra szólóan kívánják megszervezni. s nemcsak a MEZÖGÉP-vál- lalatoknál. hanem más gép­ipari üzemekben is. így pél­dául az Április 4. Gépgyár­ban. a Láng Gépgyárban és az öntödei Vállalatnál. El­sősorban a gabonatermesz­tés. -tárolás, -feldolgozás gépeit fejlesztik. Kiemelten kezelik a zöldségtermesztés és a konzervipari feldolgo­zás, a takarmánytermesztés, az állattartás és a húsfeldol­gozás. valamint az élelmi- szeripari melléktermékek hasznosítását célzó gépek fejlesztését és sorozatgyártá­sát. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban haszná­latos korszerű mérőeszközök kutatására és kialakítására is jelentős összegeket fordí­tanak. „Az MSZMP KB 1970. február 18—19-i határozata lényeges szemléletbeli vál­tozást eredményezett a gyermek- és ifjúságvédelmi munkában. Ezt tükrözi az. hogy az MSZMP KB ifjúsá­gi bizottsága is értékelte e fontos tevékenységet, ugyan­akkor a Politikai Bizottság 1981. augusztusi határozatá­ban széles, körű társadalmi összefogásra szólította fel az állami, társadalmi és tö­megszervezeteket. melyek segíteni tudnak a felderítés­ben és megelőzésben.” Ezekkel a mondatokkal indul az az írásos beszá­moló. amelyből a medgyes- egyházi községi pártbizott­ság végrehajtó bizottsági ülésének résztvevői tájéko­zódhattak a községben élő veszélyeztetett gyerekek és fiatalok helyzetéről. Az ülé­sen mindazok részt vettek, akik tehetnek valamit gondok megoldásáért. Már csak azért is lénye­ges ez a kérdés. mert — mint a beszámolóban olvas­hatjuk — 1980-ban a járás­ban élő összes veszélyezte­tett kiskorúnak 15 százalé­kát Medg.vesegyházáh tartot­ták számon, s az elmúlt év­ben ez az arány 23 százalék­ra növekedett. A magas szá­zalékban persze ' közreját­szik a hatékonyabb felde­rítő munka is. A szakigazgatási szerv ve­zetője. Serföző Sándor be­számolójában számba vette Hazánkban kormányrende­let szabályozza a gépjármű­vek időszakonkénti, kötelező műszaki vizsgáztatását. «Óv­juk az eszközt, és igyekszünk megelőzni a műszaki hibák miatt bekövetkező közlekedé­si baleseteket. Elmondhat­juk, hogy a járművek kar­bantartása viszonylag rend­szeres, megoldott. Vajon el- mondható-e ugyanez az út­jainkon közlekedő valameny- nyi járművezető felkészültsé­géről? Vajon a közlekedés­ben részt vevő emberek el­méleti tudása rendszeresen karbantartott-e? Ismert tény, hogy ;i hely- változtatáshoz. tehát a köz­lekedéshez három tényezőre van szükség: útra, járműre és emberre. Mindenki előtt ismert, hogy úthálózatunk fejlődése a korlátozott anya­gi lehetőségek miatt nem ké­pes lépést tartani a jármű­park fejlődésével. A ma jár­művei egyre nagyobb bal­esetveszélyt jelentenek a teg­nap útjain. Mindezt a fe­szültséget a ma és holnap emberének kell feloldania, kiegyenlítenie, ehhez pedig elengedhetetlen a felkészült­ség állandó fokozása. Elmondható-e minden egyes járművezetőről, hogy közle­kedési felkészültsége „napra­kész"? Sajnos nem. Az Or­szágos Közlekedésbiztonsági Tanács, s ezen beiül a-Bé­kés megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács tűzte ki cé­lul ennek a „naprakészség­nek” a felszínen tartását. Baleseti statisztikánk alátá­masztja e célkitűzés szüksé­gességét. de az utóbbi idő­ben tett erőfeszítésünk las­san mutatkozó eredményeit is megjeleníti. Törvényeink értelmében, ha Magyarorszá­gon valaki sikeres vizsga — avagy vizsgák — esetén jár­művezetői engedélyt kap. so­ha többé nem szükséges köz­lekedési ismereteiről számot adni. Elporosodik a tan­könyv, megfakulnak az. is­meretek, de az autó gurul a leggyakoribb okokat, me­lyek a gyermekeket veszé­lyeztetik. Gyakran ez okok együtt, egymást erősítve je­lennek meg. A legfőbb he­lyen az alkoholizmus áll. Ehhez gyakran társul a szü­lök munkakerülő . életmódja is. A gyámügyi munka — s ez a beszámoló ismertetését követő vitán is bebizonyo­sodott — nem nélkülözheti a társadalmi segítségnyújtást, ezért a községi tanács szak­igazgatási szerve széles tár­sadalmi bázist épített ki. melynek fő mozgatója a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság. A helyi üzemek­ben gyermekvédelmi felelő­si hálózat alakult ki. A veszélyeztetett kiskorú­ak érdekében rendszeres el­lenőrzést folytatnak. E mun­kába bevonják a pedagógu­sokat. az albizottsági tago­kat. a körzeti megbízotta­kat. valamint az üzemi ak­tívákat is. A tapasztalatokat összegezve teszik meg a szükséges védő- és óvintéz­kedéseket. A beszámoló nem egy fel­adatot megjelölt. így töb­bek között azt. hogy javíta­ni kell a felderítő és a meg­előző munkát, s ebben nó-. vélni kell a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók szerepét. A gazdasági szervek is so­kat tehetnek a gyermek- és tovább, és mi bízunk abban, hogy az elmosódott elméleti ismereteket pótolja a lassan megszerzett gyakorlat. Pedig csak a kettő együtt nyújthat viszonylag megnyugtató biz­tonságot. Az MKBT tervszerű, cél­irányos munkával, követke­zetességgel elérte azt, hogy a hivatásszerűen közlekedő gépjárművezetők döntő több­sége évente felfrissítse, „kar­bantartsa" KRESZ-ismerete- it. Az állami vállalatok, in­tézmények, termelőszövetke­zetek. tehát a munkáltatók felismerték e szakmai to­vábbképzés égető szükséges­ségét. Hiszen emberéletek múlhatnak a gépjárműveze­tők jól, vagy rosszul végzett munkáján, szakmai ismere­tein. Igen ám, de mi legyen a magán gépjárművezetőkkel, segédmotor-kerékpáros veze­tőkkel és kerékpárosokkal? Ez a réteg lényegesen nehe­zebben érhető el továbbkép­zés szempontjából. Pedig számuk s így jelenlétük az utakon többszöröse az előb­bi rétegekénél. Vegyük sor­jában: a magángépjármű- vezetők épp olyan „veszélyes üzemmel" közlekednek útja­inkon. mint a hivatásosak. Továbbképzésük ugyanolyan súlyponti kérdés kell hogy legyen. Ehhez azonban első­sorban az szükséges, hogy ők maguk ismerjék fel en­nek jelentőségét. A tovább­képzésük megoldására tett nem kis erőfeszítéseinkben legyenek partnereink, s igé­nyeljék a KRESZ-ismaretek felfrissítését, kiegészítését. Ennek megvalósítására a KBT több lehetőséget is lát. Például az Autóklub szer­vezzen előadássorozatokat, a művelődési, kultúrházak épít. sék be éves közművelődési programjaikba- a KRESZ- továbbképzést (ne csak is­meretterjesztő óraszámban). A nagyobb üzemeknek, szö­vetkezeteknek nem érné meg. ha évenként megszervezné­nek a magángépjármű-veze- tő dolgozóiknak egy 8 órás ~(két estés) továbbképzést? Hiszen a közlekedési balese­tekből adódó táppénzes na­pok száma sem közömbös gazdasági életünk alakulásá­ifjúságvédelmi munka javí­tásáért. így jobban támasz­kodjanak a gyermekvédelmi felelősök munkájára, és mű­ködjenek közre az üzemben dolgozó veszélyeztetett csa­ládok felderítésében. Job­ban számítanak a jövőben a KlSZ-szervezetek és az út­törőcsapat. valamint a HNF és a Vöröskereszt segítségé­re. A beszámolót követő hoz­zászólások mindegyikéből a segíteni akarás tükröződött. Kocsis Sándorné az oktatási intézmények és a munkahe­lyek együttműködésére hív­ta fel u figyelmet. Csapó Gá­bor arról beszéli, hogy a munkahelyeken nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a dol­gozókra. a munkahelyi fe­gyelem lazulására, az alko­holizmusra. Sándor István a fiatalko­rúak italozásáról, s a szülők felelősségéről beszélt. sza­vaihoz Gál János csatlako­zott. Varga János, a községi pártbizottság titkára azzal zárta e napirendi pontot, hogy sokat tehet a végre­hajtó bizottság a közvéle­mény formálásában, a tár­sadalmi felelősség erősítésé­ben. s feladatul tűzte ki. hogy a jövő év első feléig minden alapszervezetnél vizsgálják felül a gvermek- és ifjúságvédelmi munkát. bán. Az üzemi balesetek gya­koriságára is kedvezően hat­na a dolgozók közlekedésbiz­tonságának fejlesztése. Amint látjuk, a lehetőségek adot­tak, csak élni kell velük. Az MKBT és a TIT a szakelő­adókat biztosítani tudja, mert csak kellőképpen fel­készült. nagy szakmai isme­rettel rendelkező előadóktól várható el közlekedési ren­dünk egységes és alapos is­mertetése. A segédmotorkerék pár-ve­zetők és kerékpárosok i^ a közút használói. Tehát őket sem szabad a véletlenre, meg arra a minimális közlekedé­si ismeretükre bízni, amivel egy részük rendelkezik. Kép­zésük — továbbképzésük is társadalmi, de egyéni érdek is. A korábban leírt isme­retfej lesztési formák rájuk is kiterjeszthetők. (Az Autóklub kivételével.) Energiahordo­zóink árának emelkedése, valószínűen tovább növeli e kategóriában a járművek és járművezetők számát. Velük is meg kell értetni, hogy vé­delmük csak a segítségükkel oldható meg. Ez a segítség pedig elsősorban az. ha meg­tanulják és alkalmazzák a közlekedés rájuk vonatkozó szabályait. A tér melöszövet kezetek ben és üzemekben dolgozó lovas­fogathajtók továbbképzése ma már előírt. Igen nagy létszámú azonban a magán- fogatos és fuvaros. Sürgető igényként jelentkezik ennek a rétegnek is a rendszeres képzése. Az 1976. január 1-én élet­be lépett KRESZ beváltotta a hozzá fűzött reményeket, azonban az élet szükségessé teszi annak bizonyos időn­kénti kiegészítését, esetleg kisebb, de nagy jelentőségű módosítását. Most is egy ilyen időszakhoz értünk. 1983. szeptember 1-én életbe lépett a jóváhagyott Sza­bálysértési Törvény és vég­rehajtása. Folyamatban van a KRESZ módosítása is. En­nek alapján a jelzett tovább­képzések, ismeretkiegészíté­sek szükségessége még súlyo- zottabban és sürgősebben je­lentkezik. Szeverényi András Kép. szöveg: Béla Ottó Polgári védelmi bemutató Nemzetközi polgári védel­Tárcaprogram az élelmiszer-gazdaság gépeinek fejlesztésére N. A. Gépjárművezetők továbbképzése

Next

/
Thumbnails
Contents