Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-27 / 228. szám
1.983. szeptember 27., kedd o Egy új rendszer próbája A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat és a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat már az előző évben elhátározta. hogy ösz- szehangolja a fejlesztési terveket. Mindkettőnél, de különösen a tervezőknél jelentős a szellemi kapacitás, az építőknél pedig a termelési, illetve a kivitelezési tapasztalat. Az egyik gondolat volt: több célú (iskola. óvoda, bölcsőde, és más kisebb községi létesítmény) poligonos házgyári elemekből történő építési rendszerének a kifejlesztése. Amikor a gerlai iskola épülete megrongálódott, felmerült a kérdés: hogyan lehejne minél előbb létrehozni az új iskolát? Az építőipari vállalat eredetileg 1984. szeptember 1-re tudta volna vállalni az építkezés befejezését. Akkor támadt azonban az ötlet: jó lenne az új építési rendszert kipróbálni. így talán előbbre hozható a határidő. Volt ugyan néhány más lehetőség is. Az egyik ezek közül a székesfehérvári Alba Regia Építőipari Vállalat építési rendszerének az alkalmazása. Ehhez azonban a korszerű szerkezetet meg kellett volna vásárolni. és azt ideszállítani. Ez az építkezési mód begyakorolt emberekkel igen gyors, akik azonban nem ismerik, azoknak azt előbb meg kell tanulniuk. Igv feltehetően elhúzódik a munka. Számításba vették még. hogy a szállítási költség (Székesfehérvárról Békéscsabára) tetemes. A tervezők, a beruházók a megrendelő községi tanáccsal együtt ez év elején is a poligonos (Békés megyei) építési rendszert választották. A szakemberek így érveltek: — A határidő nyolc hónappal lerövidíthető, a meghatározott költséget nem lépjük túl, és a 12 éve folyó- paneles építkezésben kellő gyakorlattal rendelkezünk — mondja Pólyák György, ;fz ÁÉV műszaki igazgatója. Az elhatározás után a tervező vállalat megbízatást kapott a kiviteli terv elkészítésére. A részletterveket folyamatosan adták az ÁÉV-nak. amelynek igv lehetősége nyílt arra. hogy az elemek gyártását márciusban elkezdje. Ennek alapján az iskola épületének az alapozása áprilisban megtörtént. májusban következett a szerkezetszerelés, ami június végén fejeződött be. A megvalósítás nem járt különösebb költséggel. Néhány kiegészítő elemre volt szükség. amelyhez új sablonokat gyártottak. — Mikor adják át az iskola épületét? — kérdezem Pólyák Györgytől. — Az átadás határideje 1983. december 31. A hátralevő időben, az építőmesteri. a szakipari és a szerelőipari munkák készülnek. Közben történt még valami. Az ÉVM egyik célprogrambizottsága pályázatot hirdetett házgyári termelésre alapozott korszerű építési rendszerek kifejlesztésére. Az ÁÉV is pályázott, és a poligonos építési rendszerét a bizottság elfogadta. Ennek továbbfejlesztésére központilag három és fél millió forinttal járult hozzá, amit a vállalat még kétmillió forinttal egészít majd ki. Ezzel az építési rendszerrel készül már a FÉKON békéscsabai gyárában egy tanműhely, az állategészségügyi állomáson pedig egy több célú létesítmény. Ha a rendszert — melynek kialakításában elsősorban Gál István, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalatnak a főmérnöke. Bor- bola László, a Békés megyei Beruházási Vállalat főmérnöke. Pólyák György, az ÁÉV műszaki igazgatója. Kerekes István, műszaki fejlesztési főmérnök, valamint Mácsai Sándor, a műszaki fejlesztési osztály vezetője vett részt — fejlesztik, még több munkaerő lesz megtakarítható, és az elemek jól szervezett gyártásával tovább rövidíthetik az építési időt. Egyúttal a gazdaságosabb termelés feltételei is megteremtődnek. Pásztor Béla Fotó: Fazekas László Hazai zöldségtermesztésünkben még újdonság a kolbásztök, mely kalóriában szegény, vitaminokban viszont annál gazdagabb. A Heves megyei Boldog községben, Petrovics Já- nosné háztáji kiskertjében egy tökön 25 ilyen furcsaság termett. Egyik-másik hosszúsága eléri a két métert is (Fotó: MTf — KS) Miről ir a Kertészet és Szőlészet? Időszerű őszi tennivalókhoz ad hasznos tanácsokat egyebek között a Kertészet és Szőlészet 38. száma. A gyümölcstelepítők figyelmébe sorozat ezúttal 12, jó tulajdonságú, téli almafajtát mutat be. Ehhez kapcsolódóan az Idejében szólunk rovat részletesen ismerteti a téli alma szakszerű szüretelését, s megadja hozzá az érvényes minőségi szabványokat is. A szőlőtelepítők részletesen olvashatnak az ültetés előkészületeiről, többek között a talaj- vizsgálat fontosságáról, az ültetés módjáról, a fajták kiválasztásáról. A kerttel nem rendelkezők, de kertészkedni vágyók számára ad ötleteket a Zöldségtermesztés a betonon című írás, amelyben egyúttal az erkélyek kertészeti hasznosítására is találni példákat. A gyűjtőknek a himalá- jai selyemfenyőt mutatja be, az így csinálom rovat az érő szőlőfürt védelmére, a pince és a használt hordók tisztítására és védelmére ad útmutatást a lap legújabb száma. Merre tovább, BDGE? Amikor Magyarországon úgy döntöttek — több mint hat évvei ezelőtt —, hogy négy helyen: a Szigetközben, a Hajdúságban, Kalocsa, illetve Békéscsaba környékén létrehozzák az agráripari egyesüléseket, nem titkolták a gazdálkodás, a termelési együttműködések eme újabb formájának, lehetőségének kísérleti jellegét. Az alapítók elsősorban a mezőgazdasági termékek előállítóinak és feldolgozóinak egymásra utaltságából kiindulva arra gondoltak, hogy a tagadhatatlanul meglevő közös érdekek felerősítésével, a termelés biztonságának fokozásával egyidőben kettős célt érhetnek el. Tompíthatják egyfelől az ugyancsak természetes módón jelentkező érdekellentéteket, másfelől a tervek tökéletesebb egyeztetésével, az energiák és források ésszerű ösz- szevonásával és célirányos, de közös felhasználásával elejét vehetik az erőket forgácsoló, fölöslegesen párhuzamos és elaprózott beruházásoknak. s többek között ezáltal is nagy lépést tehetnek előre a gazdálkodás költségeinek ésszerű csökkentésében. Nem titok az sem továbbá, hogy a Hajdúsági Agráripari Egyesülést leszámítva, a másik három kísérlet résztvevői nehezen találtak magukra a nem kis várakozást sejtető közfigyelem gyújtópontjába került új kezdeményezés keretei között. Pedig a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülésben társult mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek a távlatokon túl olyan konkrét célokat is megfogalmazhattak, és látszólag különösebb nehézségek nélkül meg is valósíthattak, mint amilyen az volt, hogy az egyesülés gazdaságai állítsák elő rövid idő elmúltával a feldolgozó üzemek nyersanyagszükségletének hélharmadát-háromne- gyedét. Az indító évek igazolni is látszottak minden várakozást, a konzervgyár rövidesen arról számolhatott be. hogy a kezdeti 30 százalékról 50 százalékra nőtt a BA- GE-gazdaságok termékeinek részesedése a felvásárolt alapanyagban. Ugyanakkor a közös érdek megtestesülését az elméletileg előre kimutatott előnyökön túl az egyesülés a közös beruházásokban vélte felfedezni, s a gabona- és vetőmagtermesztésben, a hústermelésben meg a zöldségtermesztésben ezekre alapozva próbált meg előrerukkolni. Ezeket az elképzeléseket es törekvéseket a gazdasági helyzetünk, s benne a beruházások lehetőségének erőteljes beszűkülése törte derékba. Az új feltételek sokakban keltettek aggályokat a BAGE jövőjét illetően, akadt olyan is. akit az érdekek és célok nem kellő mélységű újratisztázása egészen a meghasonlásig vitt el. Mire pedig felsejlettek azok a körvonalak, amelyek megadták a továbblépés irányát, elérkezett az az idő is, amikor az agráripari egyesülések életre hívói tüzetes elemzés után úgy fogalmaztak, hogy a kísérleti időszak lezárult. Mit mutattak ezek az új kontúrok? Érdekes módon ugyanazt, amivel az egyesüléseket útnak indították: ez az új típusú erőegyesítés olyan közös tevékenységekben kell hogy eredményt hozzon, amelyek kivétel nél • kül szolgálják az alapítók épülését, érdekeit. Elsősorban tehát nem az olyan közös termelőberuházásokban. amelyek magából a BAGE- bó) egy 23. gazdálkodó egységet hoznak létre a társult 22 mellé. Ez esetben ugyanis a BAGE. mint a termelő- eszközök társadalmasításának magasabb fokon szervezett formája, átalakul egy egyszerű közös vállalattá, . s megkezdi a létrehozóitól tulajdonképpen független — elidegenedő — tevékenységét. Az alapító szándék irányába így nem az előbbiek, hanem azok a kezdeményezések mutatnak, amelyeknek során a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés gyors ütemben megszervezte és kiépítette a társult üzemeket műtrágyával, növényvédő szerekkel ellátó agrokémiai hálózatát, repülőgépes növényvédelmi egységét, a takarmánygyártás, -tárolás és -forgalmazás tárgyi feltételeit, a számítógépes termelésirányítás szolgáltatási rendszerét. vagyis olyan együttesen kamatoztatható szolgáltatások körét, amelyet valóban fölösleges lenne valamennyi partnergazdaságban külön-külön megteremteni. Egészen más kérdés, hogy e szolgáltatások szervezettségében a BAGE függetlenített szakapparátusának bőven van még mit tennie ahhoz. hogy a tevékenységéhez a tőkét összeadó üzemek ezt minden hasonló, de kívülről jövő szolgáltatással szemben feltétlen előnyként és ne teherként könyvelhessék el. Az alapvető gondokat valahol ezen a téren kell most az egyesülésnek keresnie, nem pedig a BAGE létében! Annál is inkább, mert az egyesülés éppen az elmúlt évben bizonyította pénzügyi eredményességén, hogy életképességét nem lehet kétségbe vonni. És még egy dolog végül: a mezőgazdaság idei nagyon kedvezőtlen éve. az év eredménytelenségei nem is adnak megfelelő alapot az élet- képesség kérdésben messzemenő következtetések levonására ! Kőváry E. Péter Tervszerűen halad az autóbusz-pályaudvar építése Békéscsabán A megyeszékhelyre érkezők. vagy az állomás felé járók érdeklődéssel figyelik a drótkerítéssel elzárt építési területet, illetve az ott folyó munkálatokat. Hogyan halad az új autóbusz-pályaudvar építése — ez iránt érdeklődtünk Lontai Miklós építésvezetőtől. — Mielőtt a Vízügyi Építő Vállalat júliusban átvette a munkaterületet, rendezte a terepet a KEVIÉP és a KÖVIZIG. Fémjelzi munkájukat, hogy terv szerint haladhatunk. Jelenleg hatméteres réspaneleket gyártunk a helyszínen. Ha a panelek felével elkészülünk, indulunk a réselé- si munkákkal. Ennek tervezett elkészülése ez év vége. Az 1984-es esztendőt már a földkitermeléssel és az aljzatbeton-szigeteléssel kezdjük. Áprilisban ismét átadjuk a további munkák folytatására a területet a KEVI- ÉP-nek. * — Jó az. hogy a vasútállomás előtt épül meg a busz- pályaudvar? — Véleményem szerint a két létesítmény közelségének az a legfontosabb előnye. hogy közvetlen kapcsolat a vasúti és a közúti személyforgalom között. Ezenkívül a pályaudvar a város területéhez képest központi elhelyezkedésű, az országos közutak átkelési szakaszaihoz viszonylag rövid utakkal kapcsolódik. — Mondana néhány mondatot az új pályaudvarról? — A létesítményben a gyalogos és a gépi forgalom szintben elválasztott lesz. Széles lejáró lépcsőkön jut majd a gyalogos a Temető sori megállóhelyhez, a csomópont gyalogátkelőhelyeihez és a vasútállomás bejáratához. A gyalogos aluljáró folyosószakaszaiban várótermek, jegypénztárak, információs iroda, csomagmegőrzők kerülnek kialakításra és az irányítóközpont dolgozóinak irodái is itt lesznek. Ezenkívül különböző szolgáltató részlegek kapnak helyet az új létesítmény területén. mint például fodrász. virágbolt, dohánybolt. — Mit terveznek még a közlekedési centrum környezetében ? — A vasútállomás előtti tér északi részén külön megközelítéssel nyolc kocsiállásos taxiállomás és 73 személygépkocsinak parkoló épül. Béla Vali Hz Üvegiparban Az üvegipar dolgozóinak lapja szeptemberi számában két nagyobb írás is foglalkozik az orosházi üveggyárral. Az egyik a szociálpolitikai helyzetet elemzi, módszereket ismertet, íme az egyik: „Van Orosházának immár harmadik éve egy jól bevált módszere. Az év közepén a szociálpolitikai osztályvezető-helyettes, a munkásellátási csoportvezető és a munkavédelmi csoport egy tagja végigjárta a munkahelyeket. 38 üzem vezetőjével, főbizalmijával és munkavédelmi felelősével ülnek ösz- sze kölcsönös tájékoztatás céljából... Több helyen előre összegyűjtik a dolgozók olvastuk véleményét, észrevételeit,^javaslatait ... És ami a legfontosabb! A beszélgetéseken elhangzottak nem maradtak a jegyzetfüzetben." A másik írás a csomagolóüveg-gyártás fejlesztését szolgáló beruházást elemzi. Ennek keretében a múlt évben beszereztek egy hat állomásos, dpulacseppes üveggyártó automatát, melynek tényleges teljesítménye 130 ezer darab naponta. Ezzel egy időben üzembe helyeztek egy mikroprocesszoros vezérlésű, az automata teljesítményének megfelelő kapacitású pa- lettázót. Ez. év tavaszán lépett működésbe a nagy teljesítményű turbókompreszszor, amely biztonságosabban látja el sűrített levegővel az üveggyártó automatákat, ugyanakkor nincs zajártalom. Felépült a transzformátorház, a hűtőtorony és a szivattyúház. Szükségessé vált az alapanyag-tároló bővítése és a keverékszállító .szalagrendszer kiépítése is. A beruházás megvalósítását több tényező hátráltatta, ám igyekeztek a kiesést pótolni. Olvashatunk még a lapban az. orosházi gyár MSZBT- tagcsoportja és a moszkvai rádió baráti klubja közreműködéséről, a szovjet-orosz zenei tábor rendezésében. Egy klubfoglalkozás vendégei voltak a tábor szovjet és magyar zenepedagógusai, az ott levő gyerekek, akiket a moszkvai rádió is köszöntött ez alkalommal.
