Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-03 / 208. szám
1983. szeptember 3., szombat Ismét megnyílik a történeti kiállítás Októberben ismét megnyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban a történeti állandó kiállítás, amely a honfoglalástól 1849-ig, a világosi fegyverletételig mutatja he Magyarország történetét. Ezt a tárlatot először 1967-ben nyitották meg; 14 esztendő után 1981-ben bezárták, mert a kiállítótermek elavultak, a feliratok megkoptak, s a tárgyak is felújításra szorultak. A csaknem másfél évtized után méltatlanná vált a környezet arra, hogy a magyar történelem emlékeit ott mutassák be. A kiállítás mintegy 1500 négyzetmétert: hét nagy termet és három teremnyi folyosót foglalt el. Ezekből került raktárba a tatarozás idejére a több ezernyi tárgy. A termekben kicserélték a parkettát, korszerűsítették az elektromos hálózatot, új köntösbe öltöztették a falakat. Időközben megszépültek a magyar nemzeti múlt történeti emlékei, amelyek a honfoglaláskori tarsolylemezektől Mátyás király üvegserlegén át az első felelős magyar minisztérium miniszteri bársonyszékéig vezeti végig a látogatókat. Felújították az egyházi értékeket, az ötvöstárgyakat, a fegyvereket. A textilek nagyon rossz állapotban voltak. A textilrestaurátorok a díszes török sátrat vázra feszítve, fólia alatt kimosták, s a tisztítás után hozzáfogtak a hibák kijavításához. Még a kiállítás bezárása előtt munkába vették Mária királyné, II. Lajos feleségének mennyeg- zői ruháját. Ez — a restaurátorműhely hosszadalmas építése miatt — még nem látható a tárlaton, mert nem tudnak vele idejében elkészülni. II. Lajos ruháját is restaurálni kellene, ám erre csak Mária öltözékének megújulása után kerülhet sor. Ezt olyan speciális anyagból készítették, amilyennel a textilrestaurátorok eddigi munkájuk során még nem foglalkoztak. Az állandó kiállítás sem anyagában, sem koncepciójában nem különbözik a korábbitól — egyelőre. Változás lehet, hiszen az év végéig döntés születik: az Országos Széchényi Könyvtár kiköltözése után hogyan hasznosítják azt az épületrészt. A tanfolyam egykori, Vásárhelyi utcai épülete ötvenéves az orosházi gimnázium. A fél évszázados jubileumra évek óta készülnek. Az öregdiákok baráti köre tanácskozásokat hívott össze, nekiláttak az évfordulóra tervezett, díszes évkönyv szerkesztéséhez és megjelentetéséhez (sajnos, egy évet késik); miközben az iskola tanári kara, diáksága és igazgatója, Keller József az ötven év méltó megünneplését nem külsőségeiben, sokkal inkább méltó tartalmában szeretné emlékezetessé tenni. Egy héttel a szeptember 1 ü-i ünnepi nap előtt Keller József igazgatói irodájában a kiállításra érkezett és fellelt évkönyveket, és más dokumentumokat rendezi, nagyszámú fotográfia közül válogat, és gyűlnek a képző- művészeti kiállításra küldött képek is. . . . 1933 januárjában néhány orosházi, állástalan középiskolai tanár felkereste a község elöljáróságát, hogy támogassa magángimnáziumszervezési tervüket. A terv értő támogatásra talált. Az előzetes felmérések azt mutatták. hogy félszáznál több tanulója lehetne az orosházi gimnáziumnak. Az engedélyért folyamodókat azonban csalódás érte. Az Orosházi Friss Újság 1933. július 9-i számának első oldalán adja hírül a szomorú tényt: „Nem lesz gimnázium egyelőre Orosházán, a kultuszminisz- I tér elutasította a kérelmet.” — Musulin Béla, Péterfia Zoltán és társaik nem adták fel a reményt, tovább vállalták a küzdelmet, hogy Orosházán megkezdődhessen a gimnáziumi oktatás — lapoz fel egy régi évkönyvet ! Keller József. — Sikeresen, I az engedély végül is megérkezett. A nehézségek azon- I bán elriasztották a szülőket, j és a 160 jelentkezőből mindössze 27 maradt. A gimnáziumi tanfolyam mégis megkezdte első tanévét, diákjaikat a mezőtúri ref. gimnáziumba íratták be magántanulóként. Ez azt jelentette, hogy Orosházán tanultak, de Mezőtúron vizsgáztak. íme. Musulin Béla írása az első évkönyvből: „A tanfolyamot [ 1933 őszén szerveztük meg a ] nagyméltóságú V. K. M. en- \ gedélyével. Igen szűk és I egyszerű keretek között 4 j szobát béreltünk a VásárheI ] lyi u. 4. sz. alatt, ahol ösz- ; szesen 27 tanulót tanított hét tanár, akik közül négy oki. I középiskolai tanár volt. A Gimnázium Orosházán Négyszemközt Keller József igazgatóval, a fél évszázados ünnepség előtt ségével), hiszen a régi, hátsó traktusaiban vályogból készült iskolaépületet kinőttük. (Ezen a telken épült fel a mostani, 2. sz. általános iskola modern épülete.) Ezt az időszakot is nevezhetném hőskornak, ha nem tudnám azt, hogy az 1933-as tanfolyam, majd az 1937-es nyilvános gimnázium és tanfolyam létrehozása nem követelt volna az időben, hasonlóan nagy erőfeszítéseket. Az elődök, Musulin Béla, dr. Benkő István, Csizmadia György, Juhász Antal igazgatók után Keller József huszonhatodik éve vezeti-irá- nyítja az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szak- középiskola életét. Negyedszázad tapasztalatait, emlékeit őrzi. — Igen, ez a mostani, a jubileumi a 34. tanévem, igazgatóként pedig a huszonhatodik. Elődeim munkásságát ez idő alatt sokszor tanulmányoztam, közvetlen elődeimet pedig jól ismerem. Eredményeink, sikereink tudatában mondhatom, hogy számomra a legfontosabb mindig az volt, hogy lelkes, jó felkészültségű, hivatását mélységesen tisztelő tanári testülettel dolgozhassak. Diákjaink kitűnő helyezései az országos tanulmányi versenyeken, a Kazinczy-verse- nyen és másutt, a rátermett tanári kar munkáját is dicsérik. Végeredményben azt folytattuk, amit az elődök megkezdték, korhoz igazított nevelő-oktató tevékenységgel. Érdekes, hogy sok diákunk jött vissza az alma máterbe mint tanár, és kezdte meg életpályáját egykori iskolájában. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy gimnáziumunkat mindig a jók között tartották számon a megyében. A szeptember 10-i ünnepség az orosházi temetőkben az iskola volt tanárainak és más dolgozóinak sírjánál a kegyelet virágainak elhelyezésével kezdődik. Délelőtt 10 órakor nyílnak a kiállítások. 11 órakor lesz a nagy, emlékező ünnepély. — Hogy mit kívánok az újabb ötven évre iskolámnak? Azt, hogy jelesül birkózzanak meg a mindenkori feladatokkal, őrizzék az első fél évszázad hagyományait, az egykori tanárok hivatás- tudatát, az egykori diákok jó közszeílemét és eredményeit. Ha kívánságom teljesül, akkor 2033-ban, a százéves jubileumon újra csak lesz miről beszélni, és mire emlékezni' Sass Ervin mezőtúri gimnázium filiájá- nak tekintette ezt a kisded létszámú tanfolyamot. Térképekkel, segélykönyvekkel és egyéb taneszközökkel látta el az iskolát, bennünket, kezdő tanárokat pedig bölcs tanácsokkal és tantervekkel.” — Valóságos hősköltemény, az ember képtelen megindultság nélkül olvasni ézeket a sorokat. melyekből a hivatásben nyilvános első és második osztályával, és hat tanfolyami osztályával, melynek tanulói a szarvasi gimnáziumban vizsgázhattak, illetve érettségizhettek. A továbbiakban még inkább bonyolódtak az iskola kibontakozásának körülményei és lehetőségei, erre azonban — úgy gondolom — ebben a beszélgetésben nincs sem elég „Azt folytatjuk, amit az elődök elkezdtek...” Veress Erzsi felvételei tudat, az ügyszeretet és a tenniakarás sugárzik. Meggyőződésem, hogy méltán tartjuk jogelődünknek ezt az 1933-ban kezdett „kisded létszámú tanfolyamot”, hiszen azóta, tehát ötven esztendeje folyamatos Orosházán a gimnáziumi oktatás. A tanfolyam életét jól ismerők számos jelét látják annak, hogy a kis tanári közösség megérezte és megértette a tásadalmi haladás szükségességét. Világlátásukra jellemző, hogy ~ a tanfolyam önképzőkörét Móra Ferencről nevezték el, hogy a tanári kar minden tagja rendszeresen tartott ismereteket terjesztő irodalmi, művészeti és tudományos előadásokat. — A tanfolyamtól a stafétabotot 1937-ben, szintén több évi próbálkozás után az új intézmény, az orosházi evangélikus gimnázium vette át. Az 1937/38-as tanévterünk. sem elég időnk. Tény, hogy az engedély arra, hogy a gimnázium az „államérvényes bizonyítvány és érettségi bizonyítvány kiadására jogosult önálló, nyilvános” középiskolák sorába léphessen, 1944. április 13- án keltezett. Megvalósulása azonban csak a felszabadulás után következhetett el. A történelem lapjai tovább forognak. 1948, államosítás: Táncsics Mihály Gimnázium. 163 tanulóval jelentős színfolt Orosháza kulturális életében. Keller József, aki a fél évszázad ötödik igazgatója, 1950-et idézi, akkor kezdte tanári pályáját az orosházi gimnáziumban. — Történelem—földrajz szakon végeztem és — végeredményben — hazajöttem Orosházára. Nem sokkal később kezdődött meg a mai, akkoriban óriásinak tűnő iskola építése (Darvas József író, miniszter, földink segítNemzetiségi kuliéra Baranyában Legnagyobb nemzetiségi megyénkben, Baranyában, fontos intézkedések történtek az utóbbi időben a német, illetve a szerb-horvát anyanyelvű lakosság kultúrájának fejlesztésére. Németek 230 baranyai községben, délszlávok pedig 120 településen élnek kisebb-nagyobb számban. A megyei tanács öt évvel ezelőtt 1990-ig szóló távlati programot fogadott el a nemzetiségi lakosság művelődésének fellendítésére. Az azóta eltelt fél évtized alatt a célok számottevő részét sikerült megvalósítani. Két nagy nemzetiségi báziskönyvtár működik a megyében : a húszezer kötetes német könyvtár Pécsett és a tízezer kötetes délszláv- könyvtár Mohácson. Ezek együttesen száz községi, iskolai, illetve klubkönyvtárat látnak el olvasnivalóval. Az elmúlt években teljesen kiépült a német és a szerb- horvát nyelvű iskolai könyvhálózat. Pár községben minden nyáron megszervezik a német és a délszláv olvasótábort, amely fontos szerepet tölt be a nemzetiségi kisdiákok irodalmi anyanyelvének megismerésében, ápolásában. Bolyban kétévenként megrendezik a fiatal német és délszláv versmondók versenyét. A program kiemelt feladataként jelölte meg a nemzetiségi klubok hálózatának szélesítését. Tucatnyi településen — köztük három városban : Pécsett, Mohácson és Siklóson — működik már német, illetve délszláv klub a nemzetiségi anyanyelv, kultúra és hagyomány ápolására. A pécsi délszláv klub nemcsak helyi, hanem megyei, sőt regionális funkciókat is ellát. Jórészt a klubokhoz kapcsolódóan megélénkült a nemzetiségi lakosság öntevékeny művészeti mozgalma, az ének-zenei hagyományok ápolása. Több együttes szerzett már országos elismerést, s meghívást kapott külföldi vendégszereplésre is. Megkezdődött a nemzetiségi vonatkozású tudományos kutatás. A munka első eredménye: a megyei levéltár kiadásában napvilágot látott egy baranyai nemzetiségtörténeti forrás- és tanulmánygyűjtemény. Pillanatképek ...a mezőhegy esi József Attila Általános Művelődési Központból Fotó: Gál Edit MOZI Georgia barátai Furcsa egy film ez az amerikai, amit ezekben a napokban játszik a békéscsabai Szabadság mozi. Rendezője az az Arthur Penn, aki nem kevesebb, mint világhírt harcolt ki magának Bonnié és Clyde és A kis nagy ember című filmjeivel. Persze, mindez az átlagnézőnek, a moziba járónak nem sokat mond, hiszen ki állítaná azt, hogy az átlagnézőt az is érdekli, ki rendezte a filmet, mit rendezett még azon kívül: az átlagnézőt az a két óra érdekli. amíg a moziban ül. Hogy érdemes volt-e ott ülnie, persze, az mindig utólag derül ki, és az is tény, hogy ki így véli, ki amúgy. A Georgia barátai című film után is bizonyára megoszlottak a vélemények (nem voltunk valami sokan, sőt inkább mondhatnám, hogy kevesen), azt azonban senki sem vonhatta kétségbe, hogy jó filmet, jó mozit látott; hogy a történet és elővezetése lebilincselő; hogy különös emberek különös sorsa keresztezte, bonyolította itt mások ,sorsát. életét, és mindezt drámai feszültségű pillanatok, jelenetek egész sorával tette Arthur Penn, a rendező. Kitűnő színészekre is talált ehhez a furcsa, különös játékhoz. olyan színészekre, akiket — ha jól tudom — nem is igen láttunk azelőtt; olyan színészekre, akik elsősorban önmagukat hozva építették fel a kört, amelyben egy lány és három fiú élete-sorsa kibontakozik, fut nyílt pályákra és időleges zsákutcákba. A történet a hatvanas évek Amerikájában játszódik. Itt fiatal a Jugoszláviából kitelepülő Danilo, itt él East Chicago szépe, Georgia, és a két barát, Tom, és Dávid. Mindhárman szeretik a lányt, Georgia pedig egyre következetlenebb, egyre jobban belebódul a rockvilágának „őrülten fiatal szeretnék lenni” szenvedélyeibe és gátlástalanságába, hogy a következő pilanat- ban lelke legmélyén megrendültén érezze, hová, kihez is tartozik valójában. Mögöttük pedig ott van Amerika, ellentmondásaival és érthetetlenségeivel, és a sok milliónyi ember, akikben így vagy úgy ugyancsak felhalmozódnak az ellentmondások és érthetet- lenségek. El lehetne mesélni a történetet egészen részletesen, de itt, a Georgia barátai című filmben — paradox talán így fogalmazni — nem ez a lényeges. A film atmoszférája. hangulata, hatása fontos, ahhoz ért kitűnően Penn. és nem túlzás, ha úgy emlékezem vissza a vetítésre, hogy lenyűgözve néztem a filmet elejétől végig. Láthattam Amerikát Kennedy időszakában, szinte tapintható közelségben érezhettem azt a világot, amelyben „minden lehetséges”. amelyben mítoszokat építenek és rombolnak le, amelyben az emberek — itt négy fiatal — élete úgy alakulhat, mely számunkra nemcsak megdöbbentő, hanem egy kicsit megérthetetlen is. Nem szórakoztató film a Georgia barátai: ember-arcunk változásait, különbségét és millió színét hozza szimfonikus áradású és mélységű hullámokban \ elénk. Igen, úgy éreztem, I mintha a tenger vinne és ringatna és üvöltözne ve- : lem. Nézzék el nekem ezt I a ritkán elmondható hasonlatrendszert, de valóban ezt I éreztem. Kívánom, érezzék ; így azok is, akik jegyet vál- : tanak hozzá.
