Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-03 / 208. szám

1983. szeptember 3., szombat Kevés a környezetvédelmi őrjárat NEB-vizsgálat a mezökovácsházi járásban A mezőkovácsházi járási Népi Ellenőrzési Bizottság a járási hivatallal közösen nyolc községben megvizsgál­ta a környezetvédelmet. Megállapították az ellenőrök; hogy a helyi tanácsok álta­lában nem készítenek fásí­tási tervet, azt sem határoz­zák meg mindenütt, hogy az egyes utcákban milyen fajta fát ültessenek, örvendetes viszont a tanács és a Haza­fias Népfront együttműkö­dése a parkosításban. Kifo­gásolták a népi ellenőrök, hogy a parkok gondozása csupán a fű kaszálásából, a fák nyeséséből áll, amellyel még ráadásul késnek is. Sok helyen a padokat elfe­lejtik idejében megjavítani, befesteni. A játszótereken szegényesek a játékok, alig fordítanak gondot a karban­tartásra, jó néhány eszköz balesetveszélyes. A községekben igyekeznek minél több autóutat építeni, főleg társadalmi munkában. Ezek portalanítása azonban nincs megoldva, hiszen a tanácsoknak nincs pénzük ilyen gépek vásárlására. A középületek és az intézmé­nyek környéke, rendje, tisz­tasága meglehetősen tarka képet mutat. Mindenképpen szembeötlő a gyomos, sze­metes környezet, a szemét- tárolók hiánya. Sajnos, elöl- járnak a rossz példával a kereskedelmi és a vendég­látóipari üzletek. Battonyán, Mezőkovácsházán és Kun- ágotán a vizsgálat alatt, il­letve utána szállították el a felgyülemlett szemetet. Egyébként a rendszeres, központi szemétszállítás se­hol sem terjed ki a telepü­lés egészére. Ugyanakkor a meglevő szeméttelepek nem felelnek meg az előírások­nak, képtelenek megszüntet­ni az illegális szemétlerakó­helyeket. A járásban a battonyai állati fehérje takarmányo­kat előállító vállalat, a Me- zőhegyesi Cukor- és a ken­dergyár, valamint a nagy- bánhegyesi Zalka Tsz szeny- nyezi a környezetet, ame­lyért bírságot is fizetnek. A fokozott ellenőrzés nem hiá­bavaló, mert ezek az üze­mek jelentős korszerűsítése­ket valósítottak meg, csak ez nem elegendő. A Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombi­nátnak például nincs elegen­dő pénze, hogy a cukorgyár szennyvíztisztítását tökélete­sen megoldja. A megvizsgált községek egyikében sem foglalkoztak tanácsülésen a környezetvé­delemmel. Talán ennek el­lensúlyozására évente két­szer környezetvédelmi szem­lét tartanak. Battonyán, Me­zőkovácsházán és Mezőhe­gyesen megszervezték a kör­nyezetvédelmi őrjáratokat. Hetente egyszer a műszaki és a szabálysértési előadó el­lenőrzi az előírások megtar­tását a település különböző részein. Jó lenne, ha ezt a példát többen követnék, hi­szen azóta ezeken a helye­ken a lakosság, a gazdálko­dó szervezetek, az intézmé­nyek vezetői, dolgozói na­gyobb figyelmet fordítanak a környezetvédelmi feladatok­ra. A járás községeiben a VI. ötéves tervben 4 millió 924 ezer forintot használhatnak fel környezetvédelemre, amelyből eddig 3,5 milliót már elköltötték. Egyöntetű volt a megállapítás, hogy a feltárt hiányosságoktól elte­kintve kirívó, a környeze­tet súlyosan károsító sza­bálytalanság nem fordult elő. Az apróbb, de mindenkép­pen bosszantó hiányosságok kijavítása viszont nagyobb figyelmet és felelősséget kí­ván a lakosságtól, az intéz­ményektől egyaránt. (seres) Szeptemberi felhívás Balesetmentes otthont! A kétéves kislány felmá­szott az ablak alatti heverő- re, majd onnan felkapaszko­dott a párkányra. Az anya éppen akkor lépett be a szo­bába, amikor a gyerek fel­egyenesedett, s a nyitott ab­lak keretében állva a ház előtti játszóteret nézte. A he­tedik emeletről! Az asszony a rémülettől szerencsére szólni sem tudott, de nem vesztette el lélekjelenlétét, a kislány mögött termett, s mielőtt az észrevette volna, átkarolva a heverőre húzta. Tragikusan is végződhetett volna ez az eset, mint any- nyi más gyermekbaleset, melyekről sajnos elég sűrűn hallunk: lezuhant a nyol­cadik emeletről, a falból ki­lazult elektromos kapcsoló drótját megérintve áramütés érte, nyitva felejtett gázcsap miatti mérgezés .. . folytat­hatnám a felsorolást a meg­gondolatlan felnőttekkel is: a tüzet okozó ágyban ciga- rettázástól a fürdés közben hajszárítót használók végze­tes könnyelműségéig. Az idős korosztályt fenyegető veszélyek sem kevesek a la­kásban: függönyleszedés köz­ben sokan esnek le a szék­ről vagy helytelenül kezelik a háztartási gépeket. És hányszor olvasunk arról té­len, fűtési idényben, hogy a széngáz fulladásos halált okozott, jobb esetben a mér­gezetteket még életben talál­ják, s a mentők kórházba szállítják a súlyos betegeket. Legtöbb köztük az idős em­ber és a gyermek, akik a rossz kályha vagy a helyte­len tüzelési mód miatt ke­rülnek bajba. Nem tudunk vigyázni ma­gunkra és egymásra. Tavaly a megyék összesí­tett adatai szerint több mint 300 ezren jelentették be az Állami Biztosítónak szabad­idős balesetüket, amely ott­honukban vagy a lakóház környékén érte őket. ♦ Míg az üzemi balesetek száma — nálunk és világvi­szonylatban is — csökken, a munkahelyen kívüli sérülé­sek száma szaporodik. A sta­tisztika szerint a balesetek 73 százaléka nem üzemi kö­rülmények között következik be. Mindez azzal magyaráz­ható, hogy ma már a mun­kavédelemmel, munkaegész­ségüggyel szervezetten fog­lalkoznak szakmánként is: az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben a balese­tek megelőzésére oktatják a dolgozókat, még mielőtt munkába állnának. A technika fejlődésével azonban nemcsak a gyárak, üzemek, vállalatok munka­helyi környezete változott meg, hanem otthoni körül­ményeink, életmódunk is, s ez más magatartást, életvi­telt, szokásokat követel. Egy­re több háztartásban hasz­nálnak vezetékes vagy pb- palackos gázt, tisztában kell lenni a főzésben, tüzelésben nagy kényelmet adó, de ve­szélyes energiahordozó szak­szerű kezelésével. Ha a cső­vezeték csatlakozásánál a tűzhelyben, konvektorban vagy bojlerben, esetleg ma­gából a készülékből gázszi­várgást észlelnek, azonnal kell jelenteni. Jó lenne, ha a szolgáltató gyakrabban tar­tana ellenőrzést. Vannak la­kások, ahová tíz éve nem csengetett be a gázművek ellenőre, kivéve a díjbesze­dőt. Hasonlóan nagyobb gon­dosságot követel a hagyomá­nyos tüzelésű lakások ké­ményeinek, kályháinak kar­bantartása, felújítása. A gé­pesített háztartások, barkács- műhelyek balesetveszélyeit mutatja a sérülések nagy száma, sok a villanyvezeték, illetve a kapcsolók, csatlako­zóaljak hibája, földelés hiá­nya miatti baleset, holott ezek javítása, cseréje a la­kásban a bérlő feladata. ♦ Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak az üzem­ben, a közlekedésben kell vigyázni épségünkre, s ha becsukjuk magunk mögött a lakás ajtaját, védve va­gyunk, kirekesztettük a ve­szélyeket. Bizonyos tekintet­ben igen, csakhogy ez a lai­kus magabiztosságunk sok kivédhető és elkerülhető bajt előidézett már. Általában többen vannak azok, akik el­vesztik a fejüket, pánikba esnek, ha őket vagy család­tagjukat sérülés éri, és még elsősegélynyújtásra sem ké­pesek. Fogalmuk sincs arról, hogyan kell egy sebet bekö­tözni, az égést szenvedettel bánni, mesterséges légzést adni stb. Igaz, a Vöröske­reszt szervez elsősegélynyúj­tó tanfolyamokat az általá­nos és középiskolákban, üze­mekben, lakókörzetekben, de honnan is tudhatnák a la­kók, hogy ki az, akihez se­gítségért fordulhatnak. Jó lenne, ha lakógyűléseken vagy akár a lépcsőházak hir­detőtábláján nyilvánosságra hoznák a nevüket. Dicsére­tére válna a házfelügyelők­nek is, ha minél többen, ön­kéntesen elvégeznék a tan­folyamot, hisz őket tudják legkönnyebben elérni a baj­ba jutottak. Egyes házakban a telefon- tulajdonosok eltitkolják, hogy van távbeszélőkészülé­kük, hogy ne csengessenek be hozzájuk minden csip- csup üggyel telefonálni a szomszédok. Valóban tapin­tatlanság valakit azért za­varni, hogy félórát cseveg­jünk a barátnőnkkel, vagy bejelentkezzünk a fodrász­hoz. De veszélyben, ha or­vost, vagy mentőt kell hív­ni, annyi emberséggel tarto­zunk egymásnak, hogy be­engedjük a lakásunkba tele­fonálni lakótársainkat. Az otthon biztonságáért a Hazafias Népfront Országos Tanácsa balesetvédelmi tár­sadalmi munkabizottsága most szeptemberben egyhó­napos országos propaganda- kampányt hirdet, jelszava: „Balesetmentes otthont!” Célja az otthoni balesetek megelőzése, az okok kutatá­sa, feltárása. Társadalmi méretű felvilágosításra, moz- sításra vállalkozik az érdek- védelmi szervezet egészsé­günkért. Széles körű össze­fogásra szólítja fel mind­azokat a tömegszervezete­ket, intézményeket, amelyek sokat tehetnek a humánus program sikeréért. Azért, hogy ritkábban vijjogjon fa! a piros zászlós, száguldó mentőautó szirénája, azért, hogy korszerű otthonaink­ban tanuljunk meg kényel­mesen, biztonságosan élni. A tervek szerint ezentúl minden év szeptemberében megrendezik az otthonok balesetvédelmi hónapját, fi­gyelmeztetve bennünket ar­ra, hogy csak egy életünk van. Jobban kellene vigyáz­ni rá: a magunkéra s máso­kéra egyaránt. Horváth Anita Mi újság a SZÖVTERV megyei irodájának háza táján? Az elvesztett bizalmat nem könnyű visszaszerezni Idestova 17 éve, hogy az ÁFÉSZ-ek kérésére a SZÖ- VOSZ valamennyi megyében megkezdte létrehozni a SZÖVTERV-kirendeltsége- ket. Megyénkben 1970-ben jött létre és kezdte meg mun­káját a SZÖVTERV Válla­lat Békés megyei kirendelt­sége, mely később,csak any- nyiban változott, hogy iro­dává „lépett” elő. Feladata 13 évvel ezelőtt és jelenleg is ugyanaz: kiviteli tervdo­kumentációkkal, műszaki el­lenőrzésekkel s az építkezé­sekkel összefüggő feladatok megoldásával segíteni a me­gye fogyasztási és takarék- szövetkezeteinek hálózatfej­lesztését. Több mint másfél évtized gyakorlata bizonyítja, hogy a SZÖVTERV-kirendeltsé- gekben, illetve -irodákban olyan partnerre találtak a fogyasztási szövetkezetek, melyek gyorsan és jól tudták értelmezni a mozgalom sajá­tos, sőt speciális hálózatfej­lesztési igényét. így történt ez Békés megyében is, ahol a szövetkezetek rövid idő alatt sajátjuknak érezték az irodát. A jó kezdetet sikeres évek követték. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy 1979 vé­géig meg tudta őrizni jó hírét a SZÖVTERV Vállalat Békés megyei irodája, hiszen dolgozói a legkisebb megbí­zatást is fontosnak tartották. Az évenkénti 30—35 tervdo­kumentációnak mintegy 95 százalékát a megye fogyasz­tási és takarékszövetkezetei­nek kérésére készítették. Mintegy három évvel ez­előtt azonban kezdetét vette egy bizonyos fokú megtor­panás. Ma már nehéz lenne visszapergetni, hogy mi volt az indítéka a helytelen szemléletet kiváltó és .• mind gyakrabban jelentkező belső ellentéteknek. Vannak, akik úgy ítélik meg, hogy az iro­da akkori vezetése lépett le a realitás talajáról, ami a szövetkezeteknél okozott igen sok kellemetlenséget, köve­telt az esetek többségében többletköltséget. Mások a vezetés és az apparátus belső villongásában látják az 1980- ban jelentkező hullámvölgy­be kerülés fő okait, melyek végül is az iroda és a szö­vetkezetek közötti kapcso­latrendszerben okoztak igen súlyos károkat. Mindez érthető módon a szövetkezetek jogos elége­detlenségéhez, az irodával szembeni bizalmatlansághoz vezetett el. E presztízsvesz­teséggel párhuzamosan há­rom éven át folyamatosan esett vissza a SZÖVTERV Vállalat Békés megyei irodá­jának jövedelmezősége is. Az 1982-es esztendőt már 113 ezer forintos veszteséggel zárta a kollektíva, miközben az ország hasonló irodái so­rában a „sereghajtó” szere­pét betöltő utolsó helyet bé­relték ki. Végül is a múlt év lezárá­sa után az erre illetékesek határozott cselekvésre szán­ták el magukat. Az iroda ve­zetésében személyi változás történt, miközben más mun­katársaktól is megvált a kol­lektíva. Ez év eléje .óta Les­tyán Árpád irányítja megbí­zott vezetőként a SZÖVTERV Vállalat Békés megyei irodá­ját. Nem szívesen beszélt a történtekről. Arról viszont igen,, hogy az iroda dolgozói nagyon határozottan levon­ták a szóban forgó három év tanulságát, hogy mit kell tennie a kis csapatnak a tal­pon maradáshoz. Még csak néhány hónap telt el a vezetésben bekövet­kezett váltás óta, de már érezni lehet, hogy az iroda dolgozói a történtekből nem­csak szavakban vonták le a tanulságot. A Békés megyei iroda nyereségrovatában már 169 ezer forint olvasható. Igaz, ebben nemcsak a kis kollektíva közvetlen munká­ja van benne, hanem olyan forintok is, melyek három éven át különböző „csatorná­kon” folydogáltak el. Valami tehát kezdetét vette a2 iro­dánál. Persze a hullámvölgy­ből való teljes kijutáshoz még hosszú az út, és az ed­digi cselekvésnél többre van szükség. Ebben az évben kétmillió 200 ezer forintos árbevétel teljesítése vár a SZÖVTERV Vállalat Békés megyei irodá­jának dolgozóira. Ebből az első félévben egymillió 397 forintra tehető teljesítés va­lósult meg. Ez arra enged következtetni, hogy az árbe­vétel teljesítésével nem lesz probléma. Annál is inkább nem, mivel március végére szerződésileg le van kötve az iroda egész évi kapacitása. Balkus Imre Krokodilusbébik az állatkertben Szüreti mulatság Borvidékeken hagyomá­nyosak már a szüreti mu­latságok. De Budapest csak a múlt század végéig volt borvidék, a filoxéra kipusz­tította a budai szőlőket. Most mégis szüreti fesztivál lesz, méghozzá három na­pig : szeptember 30-tól októ­ber 2-ig a város szívében, az Almássy téren és a kör­nyező utcákban. (Az Emke- aluljárótól 3 percnyi séta). Lesz itt borkóstoló a tör­ténelmi borvidékek italaiból, és lesz hatalmas népművé­szeti kirakodóvásár, boraka­démia, tréfás felvételi vizs­gával és szőlőpréselő ver­seny, hegybíróválasztás és népviseletes felvonulás, éj­szakai venyigebál és uszodai disco fürdőruhában, borvi­rág-kiállítás, azaz orrverseny és zenés vetélkedő borda­lokból. A Ki mit tud folytatása­ként az egyéb kategóriában indulók itt is bemutatkoz­nak, lesz itt is „Leg”-ek parádéja, és „ön tud vala­mit?” versengés is. Ez utób­bira bárki jelentkezhet szeptember 15-ig levélben, Budapest VII., Almássy tér 6. címen, aki úgy véli: tud valami olyasmit, ami szín­padra való. Várnak fakírt, tűznyelőt, kardnyelőt, kötél­táncost, kintornást, hasbe­szélőt, medvetáncoltatót, il­luzionistát, erőművészt, il­letve, akik hasonló produk­ciókra képesek. Jelentkezhetnek azok is, akik valamiben különböznek a többiektől, jelentkezhet bárki, aki a humoros szüre­ti bál jó hangulatához vala­mivel hozzá tud járulni. Egy régi vásári szokást is felelevenítenek: kalapozhat- nak a fellépők a sikeres produkciók után. Egyébként a rendezők olyan termelő- vagy szak- szövetkezetek jelentkezését is várják, akik boraikkal részt kívánnak venni vala­milyen formában a még so­sem volt méretű budapesti szüreten. Sz. J. I. A Fővárosi Állatkert pálmahá­zának új lakóit, a növendék krokodilusokat, alligátorokat és kajmánokat most már a láto­gatók is megtekinthetik. A három, egyenként 50—60 centiméter hosszúságú Missisipi- alligátor, a két, mindössze két éves és 40 centiméter nagysá­gú Nílusi-krokodil és a két fe­kete kajmánbébi váltja majd fel az öregedő generációt. Az ál­latokat még egészen piciny ko­rukban vásárolta az állatkert, melyeket a csaknem másfél éves összeszoktatási idő alatt kénytelenek voltak a nagykö­zönségtől elzárva tartani. Zavar­talan fejlődésükhöz így akar­tak nyugodt körülményeket biz­tosítani, amit ápolóiknak csak ne­hezen sikerült megteremteniük, mert a kis állatok igen harcia­sán viselkedtek társaikkal szem­ben, verekedéseikkel nem egy­szer egymás testi épségét ve­szélyeztették. Ezért ápolóik az­zal próbálkoztak, hogy először a gyengébb állatokat helyezték el új lakóhelyükön, hogy itt za­vartalanul fejlődhessenek, erő­södhessenek, s régi lakók jogán a terület gazdájának érezhessék magukat, amitől bátorságra kap­hatnak az új jövevényekkel szemben. Az ápolók próbálkozásait siker koronázta, így most már az etetés idejét kivéve békésen él­nek együtt az állatok. Naponta több százan keresik fel az újjáalakított békéscsabai strandfürdőt Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents