Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-24 / 226. szám
1983. szeptember 24., szombat Nem mind szabad, ami szombat Részletek egy olvasói levélből, amely Dombegyházról érkezett: „Panaszom..., hogy minden szombaton, égész nap és naponta 9 és fél órát kell dolgozni. A munkások 90 százalékának kisiskolás, óvodás gyermeke van, és ott szabad szombat van, de a szülőknek dolgozni kell. a gyerek pedig menjen ahová tud. Ha kérdezzük, miért kell dolgozni, a válasz a régi marad: „Dolgozni kell. és kész”. Bucsai öregek Mindenkitől elhagyatva? Irány tehát Dombegyház. A Petőfi Tsz „ipartelepén" egymástól kőhaj ításnyira épült a két, melléküzem: az EVIG-munkacsarnok és a FÉKÖN-varroda. Ez utóbbi, hosszú épülethez betonút vezet. Mindenütt nagy a rend. a tisztaság. „Bent van az üzemvezető” — int a munkaterem felé a takarítónő, aki az előtérben botlik belénk. Benyitunk tehát a tágas, világos üzembe. Közvetlenül az ajtónál vasalják, hajtogatják az ingeket. Megérkezik az üzemvezető: Denucz Györgyné, s az előtérből nyíló kis irodában ülünk le beszélgetni. — Varrodánk a FÉKON békéscsabai gyárának bérmunkát folytat, mint a Petőfi Tsz melléküzemága, tehát nem kihelyezett részleg — vázolja röviden a helyzetet Denuczné. — Nemrég létesült ez a munkahely, 1982. augusztus 2-án kezdődött a termelés. Hetvenketten dolgozunk itt összesen, ebből ötvenhat a termelői létszám. s zömmel betanított munkások. — S mi a helyzet a szabad szombattal? — térünk jövetelünk céljára. — Azt tudom mondani, ami énreám tartozik — tárja szét a kezét az üzemvezetőnő —. tudomásom szerint a téesz belső szabályzata úgy rendelkezik. hogy amikor a téesz érdeke kívánja. szombaton is dolgozni kell, ezért viszont célprémium jár. A továbbiakban kiderül, hogy a varroda negyedévenként számol el a békéscsabai gyárnak, és ha a szerződésben megállapított normától lemaradás mutatkozik, akkor rendelik el a szombati munkát. — De azt is tudni kell. hogy lehet kivétel, ha valaki igazolja, hogy bölcsődék, óvodás korú gyermekét szombaton nem tudja kire hagyni, akkor otthon maradhat — hangsúlyozza Denuczné —, és még valami: decemberben igazolt szabadnapokat kapnak. Az ünnep előtt, illetve a két ünnep között nem dolgozunk, ha jól emlékszem, tavaly hét ilyen szabadnap volt decemberben. — Okoz-e feszültséget a varrodában az a szabad- szombat-téma? — Hát, azt általában elfogadják a dolgozóink, hogy a tervet hozni kell. és így több a kereset is. De hadd mondjam ki, hogy éppen azok kifogásolják a dolgot, akiknek nem okoz különösebb gondot bejönni szombatonként. A téli időszakban egyébként rövidebbek a műszakok. S az is hozzátartozik a dologhoz, hogy mi tízórás munkanapokkal vagyunk elkönyvelve, de hétköznap csak 9 és fél óra jön ki. ezt is pótolják tehát a szombatok. Ha ugyanis nincs meg. a kellő óraszám, nem jogosultak a háztájira. — Tudják mindezt pontosan az asszonyok? — Ha tudni akarják, tudják. Brigádgyűlésen hallhatták. Meg azt is. hogy más a téeszekben a jogszabály, mint a vállalatoknál. * * * Nos. mit tudnak a varrodában a dolgozók? — Annyit igen. hogy ha nincs ki a norma, akkor szombaton is be kell-,jönni, ha meglesz, akkor viszont megkapjuk a szabad szombatot. — Ennyit tud Pilán Györgyné. aki két hónapja dolgozik itt. Tfasonlót mond Kócs La- 'josné is. — ő egy éve jár a varrodába. Szerinte azért nem tudják a tervet teljesíteni. mert mindig sok. a hiányzó. — Meg az is baj — teszi hozzá —. hogy nálunk is az a norma, ami a csabai gyárban van. pedig itt sok a kezdő. az újonc. — Nem annyi, hanem annak a 90 százaléka. Ezt nem mondták el? . . . — Ja. de igen. .De így is sok. Talán, ha nem lennének átállások. Most is itt ez a tűzoltóing, ezt kezdjük csinálni,- biztosan nem lesz meg a százasom, máskor pedig jóval több is szokott lenni. Megértjük mi. hogy legyen nyereséges a varroda, dehát ha nem megy!. .. — Ügy van. megértjük, szívesen dolgozunk is. de minden szombaton! — szól át a szomszédos géptől egy fiatalasszony; Papp Andrásáé. — Ügy tudom, le vagyunk maradva. sok a hiányzó. és azt pótolni kell. — Mi lehet a megoldás? — Szerintem az, hogy aki táppénzen vagy szabadságon van. annak a műszakóráját levennék. — Ezt javasolták már? — Mondtuk, dehát ugye előre nem lehet tudni menynyi beteg lesz, és így. hogy kalkuláljanak normát? Magas ez nekünk, ezt nem tudjuk, csak azt, hogy a szombatok szabadok lehetnének. Többen is hozzászólnak, az egyik, szemüveges, idősebb asszony, Dani Józsefné arra hivatkozik, hogy a növény- termesztésben csak az dolgozik szombaton, aki akar. itt meg kötelező, és hogy a szomszédos EVIG-ben is van szabad szombat, és ha nincs is meg a normaóra, miért azt a lovat kell ütni. amelyik amúgy is húz. * * * A- kérdésekkel mindezek után Fülöp Sándor tsz-elnök- höz kopogtatunk be, aki nyíltan elmondja: a szóbanforgó varrodára elsősorban a községnek .és nem a téesznek volt szüksége, a téesz-beli lányok, asszonyok foglalkoztatása ugyanis a kertészetben, a gyümölcsösben megoldott. — A varrodában az asz- szonyok 6 hónapig alkalmazottként dolgoztak, majd felvettük őket téesz-tagnak, — folytatja az elnök. — Míg alkalmazottak voltak, meg lehetett nézni a jelenléti ívet, addig nem is volt különösebb probléma a hiányzással, amióta viszont tagok, azóta mindig sok a hiányzó. Persze, mi számoltunk szabadságolással. idénymunkával. táppénzzel, de ennyivel nem! — S mi történik, ha nincs meg a szerződésben megállapított normaóra? — Akkor minden műszaknormára három forinttal kevesebbet fizet a gyár az egész negyedévben! De nemcsak erről van szó, hanem arról is. hogy — miután té- esz-tagok — általánosan napi 10 órának meg kell lennie ahhoz, hogy a tagokat megillető juttatásokat, például a háztájit megkapják. Egyébként a téesz munkaügyi szabályzata évente 31 szabad szombatot, illetve szabadnapot ír elő. s ezt meg is kapják. * * * Mindent egybevetve tehát a szabad szombat tulajdonképpen a varrodában dolgozó lányokon, asszonyokon múlik. Miután termelőszövetkezeti tagok, az ötnapos munkarend kötelező érvényűén nem vonatkozik rájuk; ha a közös gazdaság érdeke úgy kívánja, szombaton is dolgozniuk kell. Ez a jelenlegi helyzet, — ám ha kevesebb lenne a hiányzó, nagyobb a munkafegyelem, akkor (miként a szomszédos EVIG- egységben) heti öt munkanappal is teljesíteni tudnák a normát, s minden szombat szabad szombat lehetne a varrodában is . . . Tóth Ibolya Van Bucsán . egy takaros házikó, ragyogóra festett falakkal, tisztára söpört udvarral. Kopogunk, válasz nincs, belépünk az ajtón. A szobában fénylik a padló. A csöppnyi ablakon beszűrődik a napsütés. A sarokban magasodó dunyha alatt öreg bácsi fekszik lehunyt szemmel. arcán keserű ráncok. Beteg, fáj a lába, nehezen viseli 85 esztendő búját, baját, emlékeit. Sír. amikor a sorsáról beszél: — Négy gyerekünk közül egy halt meg — meséli Erdei Sanyi bácsi rokkantnyugdíjas téeszlag. — Egy lányunk él a faluban, a két fiú messze tőlünk. Dunakeszin és Erdőkertesen. Én 1962-ben lettem munkaképtelen. A téesz földjén megraktam 13 kazlat, az utolsónál megrokkantam. Több mint 10 éve gvengénlátó vagyok. az asszony meg gyerekkora óta nem lát az egyik- szemére. A két fiunknak sok- pénzt odaadtunk már. Eladtuk a portánk felét, az ára a gyerekekhez vándorolt. Régebben sok jószággal, tehénnel foglalkoztunk, spóroltunk. tudtunk ezt-azt adni annak, amelyik érdemelte. Megöregedtünk. gondozóra van szükségünk. Elmentünk hát Erdőkertesre a Pista fiunkhoz meg az asszonyához. Egy ideig náluk laktunk, de nem éreztük jól magunkat, hazajöttünk. Most meg any- nyi pénzünk sincs, hogy egymást eltemessük, gondozóra meg végképp nem futja. A szaggatott, ide-oda kalandozó beszédből nehezen áll össze a kép. Lassan bontakozik ki az öreg pár szomorú esete. A pénzük elment. magukra maradtak. Hívja őket a másik fiú családja Dunakeszire. Adják el a házukat, ott majd gondoskodnak róluk. Nem merik már ezt az utat választani, mi lesz, ha nem sikerül az együttélés? Gondolkoztak a szociális otthonba költözésen is. de amíg Eszti néni bírja magát, nem szakadnak el itthonról. Eszti néni 83 éves. Hogy mi lesz a sorsuk, ha a lábukról leesnek, rejtély. „Majd gondoz, eltemet valaki a házunkért, majd lesz valahogy” —■ mondják. Felkerestük a falubeli családot, a lányukét. Hét gyereket neyellek fel, a férj rokkantnyugdíjas, az asszony is operált, beteges. Mint mondják, nem győznék a gondozást. A nyugdíjuk kevesebb az öregékénél, a 3 ezer forintot sem éri el. Sérelmezik, hogy a szülők adakozó hajlandósága mindig nagyobb volt a két fiútestvérrel, mint velük. Egyszer küldtek nekik is valamennyi pénzt, de visszaszármaztatták, ne vesse senki szemükre azt az 5 ezer forintot. De hu baj lesz a mamával, tatával, csak a helybeliekre; a rokonokra. a tanácsra számíthatnak. „Hát hol itt az igazság?” — érvelnek. — A kis pénzünkből 500 forint minden hónapban csak a patikára megy — mondja keserűn a férfi. — Az anyámnak az a szerencséje, hogy jobban bírja magát, mint én, a fiatalabb — könnyezik az asszony. — Sokat felejt már, a szomszéd a megmondhatója, hogy járok én hozzájuk. A pénzükről nem is tudtam, akaratlanul szólták el. kinek, mit adlak. Egy biztos, tavasz óta nem járt itt az öcsém. Kötöttek talán valami eltartási szerződést, de felbontották. még jó, hogy volt hová hazajönniük. Azóta míg bírta, folyton az ügyvédeket járta az apám, a pénzét akarta visszakapni. Mindig erősebbek voltak nálunk, csak az viselte meg őket, amin most mentek keresztül . . . — Ök se jönnek, én se megyek— mondja a lányá- ékra Eszti néni, miközben a színben morzsolja a kukoricát. — Szerencse, hogy ránk néznek a jó szomszédék, eb- ben-abban segítenek. Van öt kacsám, más jószágot nem tartok, nem győzzük etetni azokat is meg magunkat is. Ruházkodni szerencsére nem kell. van annyi, hogy kitart, amíg szükséges. Az uram felkel néha-néha, de nem hívják semminek a munkáját. Levéllel ő fordult a megyei vakok szövetségéhez, biztosan máguk is onnan tudnak rólunk. Erdeiék esete sajnos nem egyedülálló. A bucsai tanácsnál is intéznek hasonló, még sürgősebb ügyeket, gyermektelen öreg házaspár szociális otthoni elhelyezését kérve. Tiszteletdíjas házi szociális gondozónők járják a falut, itt ugyanúgy, mint máshol, de Erdeiéknél nem ez jelent megoldást. Annyit tettek már a tanácsi vezetők, hogy a késlekedő nyugdíj pótlására azonnali szociális segélyt adtak az öregeknek. Nem könnyű az idős pár természete, talán nem is egyformán támogatták három gyermeküket. Mégis több mint szomorú, amilyen magányosan most maradtak. Múltbeli sérelmek, magánéleti problémák, érzelmi és fizikai távolság lehet erre elfogadható magyarázat?! Törvényeink szigorúan eljárnak a gyermekeikről nem gondoskodó szülőkkel szemben. A törvényt kell segítségül hívni a három gyermeket felnevelő szülők védelmére is? Bede Zsóka — Majd csak lesz valahogy —. mondja Eszti néni Fotó: veress Erzsi Tanácsülésekről jelentjük békés Szeptember 21-én délután a tanácselnök, Makoviczki János elnökletével ülést tartott Békésen a városi tanács. Ez alkalommal a tanácsülésen dr. Daróczi Mária vb -titkár számolt be a hatósági munkáról, amelyről legutóbb 1980 decemberében tárgyalt a testület. A hatósági ügyek intézésének minőségi javulását jól mutatja Békésen az, hogy lényegesen csökkent az ügyintézésre fordított idő, ugyanakkor a tanácsról a bíróságra került kérdésekben kizárólag a kisajátítási kártalanítások összegét vitatták az érintettek. Külön témaként szerepelt az előterjesztésben a városnál intézett városkörnyéki ügyek alakulása, amelyről a tanács annak regisztrálásával, hogy aránya nem növekedett, megállapította: célszerű volna a községek hatáskörét többek között gyámügyi kérdésekben, kisipari engedélyek kiadásában tovább szélesíteni. Az első napirendi pontot követően Békés város Tanácsa azt a beszámolót vitatta meg, amelyet a tanács ifjúsági bizottságának nevében Nagy Erzsébet elnök terjesztett az ülés elé a bizottság munkájáról, a tanulóifjúság egészséges életmódra nevelésének feltételeiről, továbbfejlesztéséről. A városi tanács és a KISZ városi bizottsága között élő együttműködési megállapodás végrehajtásában a tanács ifjúsági bizottsága jelentős szerepet tölt be — állapíthatták meg az ülés résztvevői, hiszen a bizottság nemcsak az ifjúsági parlamentek előkészítésében dolgozott karöltve a KISZ-esekkel, hanem közreműködik mindazon intézkedések kialakításában és megvalósításában, amelyek az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtását szolgálják a városban. Eredményeseknek bizonyultak azok a kezdeményezések is, amelyekkel a fiatalok lehetőségeit bővítették a szabad idő kulturált eltöltésében. A tanács a további feladatok megfogalmazásával egy időben mél- tatólag vette tudomásul, hogy nagyon sokat fejlődtek Békésen a tanulóifjúság egészséges életmódra nevelésének feltételei, formái is az utóbbi időszakban. Végül, a bejelentéseket megelőző harmadik napirendi pontban Fekete János. a társadalmi munkát szervező bizottság elnöke tájékoztatta arról a tanácstagokat. hogy ez a szervező tevékenység mind eredményesebb a városban, 1982-ben a békésiek egyenként mintegy 690 forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá lakóhelyük anyagi gyarapodásához. K. E. P. SZEGHALOM Szeghalom nagyközségben csütörtök délután tartottak tanácsülést, amelyen elsőként Kozák Sándor tanácselnök számolt be a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről. Második napirendi pontként a testület megvitatta az ideiglenes bizottság elnöke, Szentannai Pál előterjesztésében készült írásos anyagot a szeghalmi ipari munkásság szociális helyzetéről, élet- és munkakörülményeiről. A hatvanas évek végétől a tervszerű ipartelepítés hatására átalakult a település gazdasági szerkezete. A vidéki ipartelepítések következtében Szeghalmon újabb és újabb ipari vállalatok létesültek, megoldva ezzel nemcsak a nagyközség, de vonzáskörzetének munkaerő- problémáit is. Napjainkban a nagyközség ipari, építőipari üzemeiben 3 ezer ipari munkást foglalkoztatnak. A nagyközség és környezetének fejlődésében nagyon fontos szerepet játszott az ipar. biztosítva a lakosság megtartását és jövőjét. A hozzászólók többsége elismeréssel méltatta a tanács vezetőinek, dolgozóinak áldozatos munkáját ez ügyben, és megemlékezett az utóbbi évtized során bekövetkezett gyökeres Változásokról. Elfogadva a beszámolót. Kozák Sándor előterjesztésében megvitatta a testület a községpolitikai munkában kialakult együttműködés eredményeit a tanácsi és nem tanácsi szervek között, valamint a tanácselnök tájékoztatását a bejelentések ügyében hozott gyors intézkedésekről. A bejelentéseket követően Kozák Sándor a társadalmi munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollektíváknak és egyéneknek kitüntetéseket nyújtott át. Néhányan pedig emlékplakettben részesültek a sárréti napok rendezvénysorozatban végzett munkájukért. (bse) BÉKÉSSZENTANDRÁS Ez alkalommal is a község lakóit érdeklő témákat vitattak meg a békésszentandrási Nagyközségi Tanács tagjai. A csütörtökön délután 2 órakor megtartott tanácsülésen elsőként Győri Imre, a nagyközségi tanács megyei tanácstagja, a szarvasi járási hivatal elnöke számolt be a választások óta végzett munkájáról. A szóban előterjesztett beszámoló után Kerekes Györgyné, a nőpolitikái határozat végrehajtásáról vizsgálatot folytató munkabizottság elnöke számolt be arról, miként változott a nők gazdasági, társadalmi, szociális helyzete. Nemcsak az 1973-ban kiadott irányelvek nyomán tájékozódhatott a munkabizottság, hanem külön figyelmet fordítottak a Békés megyei Tanács !979-ben született határozatának megvalósulására. Munkájuk során azt tapasztalták, hogy a szakmai képzésben a nők kedvezőbb helyzetben vannak, ha adminisztratív területen dolgoznak. A községben is kimutatható, hogy a nők azonos munkahelyen alacsonyabb bérért dolgoznak, mint a férfiak. Any- nyi azonban tény: a legkritikusabb aránytalanságokat elsősorban a munkásnők körében megszüntették. Kedvező, hogy az idén minden bölcsődei, óvodai igényt kielégítettek a községben. Előreláthatóan a gyermek- orvos is megkezdi működését a jövő esztendőben. A tegnapi, békésszentandrási tanácstagok ezt követően a telekellátottságról hallgattak meg beszámolót, majd a tanácstagok kérdései, a válaszok és a bejelentések hangzottak el végül. — szj — BUCSA Bucsán szeptember 22-én, csütörtökön délután ülésezett a községi tanács. Földesi György tanácselnök beszámolt a két tanácsülés között végzett munkáról. majd a közrend és közbiztonság helyzetét értékelték. Megállapították, hogy az utóbbi két évben szilárdabb lett a közrend és a közbiztonság. Kevesebb szabálysértés, bűncselekmény fordult elő a község területén. Nőtt viszont a lakosság sérelmére elkövetett bűncselekmények száma. A vizsgálatok megállapították, hogy a sértettek is hibásak, mert értékeiket őrizetlenül hagyták a szórakozóhelyek környékén és a házak előtt. Bucsán a fiatalkorúak bűnözésének száma nem növekszik. Általában a szülők felelősségét is megállapították a fiatalkorúak által elkövetett bűnözések esetében. Balesetek ritkán fordulnak elő a község területén, ennek ellenére a rendőri szervek nagy gondot fordítanak a megelőzésre és a közlekedésbiztonsági felvilágosításra. Az önkéntes rendőrök nagy segítséget njHijtanak a község rendjének megőrzésében. A fiatalok jelentkezését is várják az önkéntes rendőrök soraiba. A tanácsülés részvevői meghallgatták a számvizsgáló bizottság beszámolóját és az első félévi gazdasági tervek teljesítéséről szóló jelentést. B. Zs.
