Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-24 / 226. szám

1983. szeptember 24., szombat / o Mi hiányzik az önállósághoz? Nemcsak a létszámon múlik Aerobik harisnya és csuklószorítő Versenyképesebb terméket — jobb alapanyaggal \ vállalat termékei a BNV-n Foto: Lnnyai László — Ismeri az aerobikot? És látta a tévében, amikor be­mutatták Jane Fondával? Mi is néztük az adást, de az üz­letember szemével! Két nap múlva már készen volt az aerobik harisnya, és most százszámra gyártjuk, egyike a legkelendőbb cikkeinknek. Rugalmas reagálás, nem vitás. De még hasonló ese­tek sorozatával sem elegen­dő a sikeres gazdálkodáshoz. Hogy ahhoz mi minden kell például a Gyulai Kötőipaii Vállalatnál, arról az igazga­tóval, dr. Mar-kovics Ferenc­cel beszélgettünk. A rugalmasság korlátái — Ügy tartják, hogy a kis­vállalatok rugalmasabbak és a fenti példa igazolni látszik ezt. — Könnyebb a váltás, gyorsabb az átállás, persze csak egy bizonyos — és oly­kor igen szűk — határon be­lül. amíg ez a váltás ^nem igényel beruházást. Ha pénz­ről van szó, nem lehetünk rugalmasak. Hiába tudjuk, hogy a piac most ezt, vagy azt a terméket venné jó áron, ha nincs a gyártáshoz megfelelő gépünk. Amíg azt beszerezzük, összegyűlik a rávaJó, két-három év elte­lik, ez pedig nem gyors rea­gálás. A példa élő: 15 mil­lió forintos gépi beruházási tervünkből az idén ötmillió forint értékű vásárlást való­síthatunk meg. De ez csak egy a korlátok közül. Sokkal nagyobb a gond az alapanyag körül. Hiába szeretnénk kelendőbb, divatosabb fonallal dolgozni, ha nem jutunk hozzá. Aztán van egy harmadik „korlát" is. amiről nem szívesen be­szél az ember, mert ez a ke­reskedelem „tulajdona”. Bu- tikban láttam tavaly haris­nyanadrágokat (cicanadrág) maxipulóverekkel. Az „ilyet mi is tudunk" örömével el­készítettük a mintakollekci­ót, megmutattuk a kereske­dőknek, egyet sem rendel­tek. Az idén viszont annyit, hogy ki se tudjuk elégíteni igényeiket. Ezzel együtt — megítélé­sem szerint — lehet rugal­mas egy cég. Ha az ötlet nem igényel beruházást, tet­szik a kereskedőknek, és van hozzá alapanyag. Mint pél­dául a hajpánt és csuklószo­rító esetében. Régi gépein­ken készítjük, és igen nagy mennyiséget vesznek belőle. Végül is részben ezeknek az új termékeknek köszönhet­jük, hogy az első félévben teljes kapacitással ment a gyár. Tavaly súlyos munkaellá­tási gondokkal küzdött az üzem. A kereskedelem csak a szezonnak megfelelő árut veszi át, a kötőipari vállalat — gépi adottságai miatt —< viszont csak vastag árut gyártott. Készletezni huza­mosan egyik fél sem tud, így két megoldás kínálko­zott: olyan partnert keresni, aki nyáron is hajlandó sap­Juhtenyésztö gazdasági társulás Agrovis néven juhteny észtő gazdasági társulást alapított a karcagi Május 1.. Termelőszövet­kezet és a Gödöllői Állatte­nyésztési Vállalat. A megállapo­dás értelmében a társulás nagy genetikai értékű juhokat telepít a kiváló juhtenyésztési hagyo­mányokkal rendelkező nagykun­sági termelőszövetkezet közel­múltban elkészült, 15 millió fo­rint költséggel kialakított juhá­szati telepére. Ezzel megoldja a juhok hús-, tej- és gyapjúter­melésére alapozott hasznosításá­nak módszerét. kát. sálat vásárolni, illetve ki kísérletezni, hogyan lehet­ne a meglevő gépeken vé­kony termékeket készíteni. Mind a két utat megpróbál­ták, sikerrel. Rendel, vagy nem rendel? Száz új terméket mutattak be a gyár szakemberei, ezek közül nyolcvanat választot­tak ki a kereskedők. A ren­delés feltétele: fix határidő, ütemes szállítás. — Belföldön stabil piaci pozícióval rendelkezünk. Kis­vállalat lévén (kisebb költ­ség. kisebb állóeszközérték) alacsonyabb áron kínálhat­juk termékeinket. Ügy vél­jük, ez a piaci részarány hosszabb távon fenntartható. Hazai kínálatunkban jelen van egy drágább, igényesebb áruskála is, melynek ará­nyát a jövőben emelni sze­retnénk. Szocialista exportunk a hetvenes évek közepétől szü­netelt, tavaly ismét feleleve­nítettük a kapcsolatokat: sapkát, gyermekpulóvert szállítottunk a Szovjetunió­ba. A rendelés egész évi ka­pacitásunkat lekötné, de ezt nem vállalhatjuk, a belföldi piacot tartanunk kell. Tőkés exportunk az el­múlt esztendőben sajnos öt százalék alá esett, így a kompetitiv árakról a követő árakra kellett áttérnünk. A tőkés piac előnyben részesí­ti a természetes szálból ké­szült termékeket, ezért sem vagyunk versenyképesek. Üzletkötők mesélik. na­gyon nehéz a kötőipari ter­mékeket dollárért eladni. Az árak nyomottak, Tajvan és Hongkong ontja az olcsó árut, és — mivel nem igé­nyel különös beruházást — Nyugat-Európa ipara is újra A Hajdúsági Agráripari Egye­sülés az amerikai Squibb and Sons céggel kötött szerződés alapján új állatgyógyászati anti­biotikum gyártását kezdte meg, melyet az együttműködés ered­ményeként a fejlett európai tő­kés országokkal egyidőben ve­zettek be Magyarországon — tá­jékoztatták a szakembereket a TOT továbbképzési központjá­ban tegnap megrendezett szim- pozionon. A Dynamutilin állatgyógyászatig antibiotikum súly hozamnövelő'’ hatású és eredményesen alkal­mazható több, az állattartás nagyüzemi viszonyai között fel­lépő betegséggel szemben. A nagyobb mennyiséget gyárt. Ezen a területen a jelenlegi feltételek mellett előre lépni szinte lehetetlen. — Mindenesetre megnyug­tató, hogy mind a három piacon, kisebb-nagyobb mér­tékben jelen vagyunk, köz­vetlenül érzékelhetjük válto­zásait, felmérhetjük és ösz- szevethetjük igényeit saját lehetőségeinkkel, biztonságo­sabb gyártást alapozva meg. Fonalfrontok — Az alapanyag, a fonal már többször szóba került, de mindig a gondok között. — A fonalhelyzet egysze­rűen katasztrofális. Magyar- országon nincs kimondottan kötőfonalat gyártó fonoda, inkább szövőfonalat fonnak. Több vállalat — köztük a miénk — segítségével a Ma­gyar Posztógyárban létrejött egy mintafonoda. Feladatát, hogy jó minőségű, verseny- képes. természetes szálat tar­talmazó kötőfonalat kísérle­tezzen ki, jól ellátta, de hiá­ba. Nincs, aki gyártsa e fo­nalakat, a fonodái kapacitás roppant szűkös. Ráadásul fonalrendelésün­ket jó előre — amikor még nem tudjuk, a kereskedelem mit vesz tőlünk — le kell adni, és utána folyik az al­kudozás, hogy mégsem ez a szín kellene, hanem amaz. Valóságos harc árán jutunk — vagy még így sem jutunk — a hiányzó fonalhoz. Mindent összevetve, a ne­hézségek ellenére, eredmé­nyes tevékenységet folytat a vállalat, árbevétele, nyeresé­ge meghaladja az első fél­évre tervezettet. Jelentősen előrelépni azonban — a sta­bil piaci pozícióval rendel­kező, jó szakmai színvonal­lal, viszonylag rövid átfutá­si idővel dolgozó vállalat — csak akkor tud, ha javulás következik be az alapanyag- gyártásban. Szatmári Ilona gyógyszer alkalmazásával lénye­gesen növelhető a sertés- és ba­romfiágazat hatékonysága. A veszteségek csökkentésével és a tenyésztési idő rövidítésével évente több százmillió forint többleteredmény érhető el. Az állatgyógyászati készítmény ba- romfik kezelésére is alkalmas. A magyar és az amerikai vál­lalat képviselői megállapodtak a hatóanyagok többfajta kombiná­ciójának közös kifejlesztésében is. Az elképzelések szerint az új termékek egy részét az amerikai cég visszavásárolja, illetve egy részét a magyar egyesülés kon­vertibilis piacokon értékesíti. Önállónak lenni jó lenne. Zökkenőmentesebb anyagbeszerzést, rugalma­sabb irányítást, gyorsabb reagálást várunk tőle. És már tanuljuk is: önszorga­lomból folytatunk költség­es eredményelszámolást, kí­sérletezünk a termelésprog­ramozás elindításával, pró­bálgatjuk a norma- és mun­kaszervezést” — nyilatkozta jó két hónappal ezelőtt Ko­vács József, az ÉVIG Vil­lamos Kismotorgyár mezőko­vácsházi üzemének vezetője, abban a cikkünkben, amely a kibontakozást hátráltató krónikus munkaerőhiány következményeit taglalta. Két hónap alatt természe­tesen alapvető változások nem játszódhattak le. de nem is az esetleges gyors megúj­hodást tetten érni, hanem a megkezdett témát, gondolat­sort folytatni tértünk vissza ismét Mezőkovácsházára. Megismerni, meghallgatni a gépek mellett dolgozók vé­leményét is az üzem munká­járól. lehetőségeiről. # A íorgacsolóműhelyben Kovalik Sándor éppen azon fáradozik, hogy az esztergá­nak mind a 13 kését, szá­zadmilliméteres pontossággal beállítsa. Ez csak nagy gya­korlattal megy, s bár Kova­lik Sándor hét éve dolgozik már itt. előfordul néha vele is, hogy nem megy minden úgy, ahogy kellene. — Ha az ember hibázik, megkapja érte a beosztását. Ez világos. Csakhogy mos­tanában sokszor megtörté­nik, hogy hiába vigyázunk, az egyik öntvény túl ke­mény, a másik túl lágy. egy­ből megvan a méreten aluli selejt. Ezt visszacserélik ugyan a gyárban, de az or­szágnak mégiscsak kár. Nem tudom, fizet-e érte valaki? Mert nálunk bizony kártérí­tést kell fizetni a saját hi­bás selejtért. — Volt is en'e már itt pél­da? — Volt hát. persze nem velem, én még csak írásbeli figyelmeztetést kaptam, a pénzbüntetés azért az job­ban fájna, hát inkább vi­gyázok ! Hibás termék természete­sen nemcsak a forgácsolók, hanem a tekercselők keze alól is kikerülhet. Erről Trajer Gizella tudna a leg­többet mesélni, miután ne­ki legfőbb feladata a kifo­gásolt minőségű, de még ja­vítható tekercsek rendbeho­zatala. — Fíem egyformán van munkám, amikor Pestről megöntenek bennünket az automatáról hibásan lejövő tekercsekkel, akkor ki sem látszom belőle, ha ez nincs, magam is beállhatok a töb­biek közé. A saját selejt az sokkal ritkább. Ugyanezt tanúsítja Mezei Pálné meós is, aki szerint alapvetően a kapott anyag­tól függ, hogy mennyi te­kercset kell egy nap javítás­ra visszaadni. — A kisebb hibákért nem szólok, javítom azpkat ma­gam egy-két mozdulattal, de már a nagyobbakat csak je­leznem kell. 17 ember mun­káját nem is győzném én befejezni. — Selejt az mindig akad. de szerintem az utóbbi idő­ben nagy a javulás —jegy­zi meg erre Gonda Istvánná, a tekercselők csoportvezető­je. # A készülékgyártók műve­zetője, Kisházi József már azt is elárulja, minek kö­szönhető ez a javulás. — Tavasszal visszajött, egy nagyobb tétel azzal, hogy se­lejtes. Ennek persze sok ösz- szetevője volt. De hát a lé­nyeg a lényeg, én is levon­tam magamnak a következ­tetést: oda kell figyelni, szi­gorúbban kell ellenőrizni. Egy papírdobozt mutat, amely megtelt a Svájcnak gyártott relékkel. A relék tetején egy cédula, rajta ez áll: „740 db. Szegecselte Kó- ródiné, Bogárné. Molnárné.” —• így azután azonnal megtalálható a „tettes" is. Ez a dolgoknak az egyik ol­dala, a másik pedig, hogy van itt egy brigád ... A Farkas Bertalan ifjúsá­gi brigádról van szó, amely a gondok sűrűsödésének ide­jén, külön vállalást is tett a minőségi munkára. Hittmann József né brigádtag erről így beszél: — A központunkban Bu­dapesten is dolgozik egy if­júsági brigád, tőlük érke­zett a felhívás, hogy csatla­kozzunk a tervek teljesíté­sére kibontakozott kezdemé­nyezéshez. Akik régebb óta itt dolgozunk, már elég be­gyakorlottak vagyunk ahhoz, hogy ne gyártsunk selejtet. Az újakat pedig a brigád se­gíti. Ha mégis előfordul hi­ba, az legtöbbször a kapott anyagban van. Erről meg nem tehetünk. Ezen a ponton kapcsoló­dik a beszélgetésbe a műve­zető névrokona, Kisházi Gusztáv, az üzem műszaki csoportjának vezetője. — Egyet tehetünk: azon­nal és villámgyorsan jelez­zük a központnak a hibás anyagot, hogy idejében in­tézkedhessenek. Az idő itt a legfontosabb kincs, amivel az eddiginél sokkal jobban kell takarékoskodnunk. Ezért próbálkozunk most a készü­lékek gyártásában is áttér­ni a szalagos termelésre, amely a tüzetesebb minőség- ellenőrzést is lehetővé teszi. Volt már egy-két újításunk a termelékenység fokozásá­ra is, csak hát ismert, meny­nyi időbe telik míg egy újí­tási ügy végére pont kerül. A fröccsöntő üzemben azért az is kiderül, hogy az idő mellett lehet itt az anyaggal is takarékoskodni. — A hulladékot visszada­ráljuk. így gyakorlatilag nincs is hulladék, ha a gép nem tenné ezt lehetővé, az alapanyag 20—40 százalékát is ki kellene dobnunk —vi­lágosít fel Dusik János be­tanított fröccsöntő beállító. Kovács József üzemvezető ennek ellenére is az időta­karékosságot tartja legfon­tosabbnak az üzemben. —■ Ha enyhült is valame­lyest a munkaerőhiány, to­vábbra is gond a megfelelő létszám foglalkoztatása. De én talán ennéUis fontosabb­nak tartom a már meglevő munkaerő teljesebb haszno­sítását. Ügy érzem, ebben az utóbbi néhány hónapban a munkafegyelem szigorú és következetes megkövetelésé­vel máris csökkenteni tud­tuk a rezsi időt. s mintegy lí) százalékkal növelni a mű­helyek teljesítményét. A kísérletileg kialakított szalagrendszer már a pró­báknál 40 százalékos telje­sítményemelkedést ígér. Eh­hez jön még a minőség szi­gorú megkövetelése már ott a munkapadnál, s ha a mű­vezető, a meós mégis átve­szi a hibás terméket, ám utazzon vele, adja el, ha átvette, ha meg visszajön vele, az ő bére bánja. Dol­gozóink kezdik belátni, hogy más út nincs! Amíg a fel­adatainknak az elvárható szinten nem tudunk .eleget tenni, ne is beszéljünk ön­állóságról ! 0 Ezzel egyetértünk, azt azonban tegyük hozzá: az ön­állóságról annyit mégis ér­demes beszélni még, hogy az üzem nehézségeinek meg­oldásában — legalábbis ami a munkaerőgondokat illeti — együttesen kellene fára­dozniuk továbbra is mind­azoknak, akik a leendő ön­álló gyár megszületését elő­segítették. Ezt az üzemet új épületeivel, tágas, jól fel­szerelt műhelycsarnokaival, viszonylag korszerű gépeivel, nagy befogadóképességű rak­táraival, terjeszkedésre is alkalmas kiterjedt területei­vel azzal a nem titkolt szán­dékkal hozták létre, hogy a vidék fontos ipari üzemévé nője ki magát' rövid idő alatt!.. . Kőváry E. Péter Az öntvények minősége sem elég kiegyenlített, de akad azért saját hibás selejt is Fotó: Fazekas László Új állatgyógyászati antibiotikum

Next

/
Thumbnails
Contents