Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-23 / 225. szám
1983. szeptember 23-, péntek Fontos téma a párt és tanács v. b. együttes ülésén Nekem szülőhazám ■ ■ ■ Lakásgazdálkodás a szarvasi járásban Megyénk egyik legszebb fekvésű városa Szarvas. Ehhez aligha fér kétség. Ám amikor csaknem fél évtizeddel ezelőtt bejártam a várost, s megfordultam a „krakkói" részen, szó mi szó, megdöbbentem. Bizony, nem a szemet gyönyörködtető Körös-parti panoráma fogadott. A napokban a kíváncsiság újra arra vitt. Űjabb meglepetés várt. A szegényes viskók eltűntek. Rendezett utcák fogadtak. Az egykori lakók új házakba költöztek, a tanács segítségével. A város évről évre szépül, új színfoltokkal gyarapszik. De nemcsak a város, hanem a járás községei is. A lakásgazdálkodás azonban most is gondot jelent. Nem véletlen, hogy az MSZMP városi-járási végrehajtó bizottsága és a városi tanács végrehajtó bizottsága együttes ülésen vitatta meg ezt a fontos témát. Az ülést Vrbovszki György, a városi- járási pártbizottság első titkára nyitotta meg. Jansik Tamás Szarvas tanácselnöke a város lakásépítésének és lakásgazdálkodásának helyzetéről számolt be. Szarvason az V. ötéves terv során a lakásépítés üteme nem érte el a tervezettet. Az eredeti terv szerint 934 lakás helyett 795 lakás épült fel. A teljesítés tehát 84 százalékos volt. Főleg a családiház-építés csökkent az előző tervidőszakban. mivel az akkori pénzügyi és hitelfeltételek, az építőanyag-ellátási gondok és a telekhiány nem kedvezett a magánépítkezésnek. A telepszerű lakásépítésben is lemaradás mutatkozott, elsősorban a magasépítési kivitelezői kapacitáshiány miatt. Mivel a két tervciklus váltásának időszakában ezek a problémák még fönnálltak, a VI. ötéves tervben az előző tervidőszakhoz viszonyítva egy mérsékelt ütemű lakásépítési programot határoztak meg a szarvasiak. Ugyanis 740 lakás felépítését irányozták elő. Ebből 71 lakás építése már a tervidőszak elején folyamatban volt. A további lakásépítéshez szükséges terület előkészítését időben megkezdték. A Bethlen Gábor utcában kialakították a szobabérlők házát. A Hunyadi utcában 24 állami lakás épült, melynek átadására a jövő esztendőben kerül sor. A Szentesi úton négy átmeneti lakás készült el, négynek a kivitelezése pedig most folyik. A Szabadság utcában 24 OTP-lakást létesítettek, 28 lakást pedig még építenek. A tervidőszak végéig mintegy 120 OTP-lakást adnak át. A Petőfi utcában 30 szövetkezeti lakást létesítettek. A Körös utcai lakótelepen 42 szövetkezeti lakás épül. A Mangul-zyg Almás területének lakóterületté való átminősítése megtörtént. A terv szerint 50 korszerű csoportos lakás kap helyet ezen a területen. Felgyorsult a családi házak építése. A VI. ötéves tervben a szarvasiak 250 családi ház építését irányozták elő. A teljesítés időarányos. A magánerős lakásépítési kedvet fokozták a megfelelő hitelfeltételek és az is, hogy javult a telekellátás, de előtérbe került a felvilágosító munka is. Májusban megrendezték a magánlakás-építési vándorkiállítást. A magánerős lakásépítés további elősegítése érdekében kívánják létrehozni Szarvason a „magánlakásépítési szolgáltató irodát”. A hagyományos családiház-építés számára a Szentesi út mentén biztosítottak telkeket. A következő évben a város déli részén, a Szentesi úttól nyugati irányban 100 családi házas telek területelőkészítését tervezik. A legtöbb gondot a kivitelezés jelenti. A több szintes lakások építését túlnyomó részt a vas-, fémipari szövetkezet építőrészlege végzi. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat technológiai váltás A tervidőszak végéig mintegy 120 OTP-lakást adnak át Szarvason. Fotó: Veress Erzsi miatt a város lakásépítésében a VI. ötéves tervben már nem vállalt szerepet. A vasipari szövetkezet egyedül azonban nem lesz képes a tervezett több szintes lakások kivitelezését elvégezni. Ennek érdekében hozták létre a városi építés-előkészítő és építőipari gazdasági társulást és a DÉLÉP-pel előzetes szerződést kötöttek. A családi házakat zömmel kisiparosok és termelőszövetkezetek építőbrigádjai végzik. A korszerű lakásgazdálkodás követelményeit figyelembe véve alkotta meg a városi tanács a lakásügyi tanácsrendeletet, amely kimondja, hogy cserékre az új és megüresedő lakások minél nagyobb hányadát kell felhasználni. Lehetőséget biztosítanak a fiatal házasoknak. hogy jövedelmi, vagyoni, szociális helyzetüktől függetlenül szerényebb minőségű tanácsi bérlakást kaphassanak első lakásként. Gond viszont, hogy a város megfelelő lakáscserealappal nem rendelkezik, s a lakásigénylők is többnyire végleges lakásmegoldásra törekszenek. Az igénylők száma csökkent. Jelenleg tanácsi bérlakást kilencvenen kérnek. 135-en pedig OTP-lakást szeretnének vásárolni. A lakásigénylők jelentős része saját erőből oldotta meg a lakásgondját. A városban egyre több figyelmet fordítanak a lakások felújítására, karbantartására. A lakásvásárláshoz nagyarányú támogatást nyújtanak a város üzemei. Nemcsak Szarvason, hanem a járásban is a helyi tanácsok községpolitikai tevékenységének egyik legfontosabb feladata a település területén élő emberek lakásgondjainak megoldása. Erről számolt be Győri Imre, a járási hivatal elnöke. A szarvasi járás községeiben a legutóbbi népszámlálás szerint 12 ezer 888 lakás volt. Az V. ötéves tervben 1349 lakást építettek, s ugyanakkor 805 lakást kellett lebontani, így a tényleges lakásszaporulat 554-et tett ki. Az elmúlt időszakban a járás területén a magánerős építési forma terjedt el. A VI. ötéves tervben a járás községei 1156 lakás felépítését tervezik. Az új lakásépítéssel kapcsolatos tervezői igények növekedése tette szükségessé, hogy Szarvason megalakuljon egy tervezői gazdasági munkaközösség Origó néven, Gyoma- endrődön pedig Univerzái elnevezéssel jött létre munka- közösség. A tapasztalatok szerint a tervezői kapacitás kielégítő. Lehetőség van a jó elrendezésű, esztétikus külsejű ajánlott és típustervek hasznosítására is. A járás területén a lakások mintegy 70 I —80 százaléka ilyen tervek I alapján épült. A közműves I telekellátás is megfelelő. Eh- I hez a munkához Békésszent- I andráson és Gyomaendrődön I a megyei tanács jelentős se- | gítséget adott. Különösen jó I a helyzet Gyomaendrődön. I Az Újkerti sori lakótelepen I 400—500 több szintes lakás I felépítésére van lehetőség. Az Október 6. lakótelepen 10 millió forintos közművesítési feladat végrehajtásával eso- I portos több szintes és csalá- I di házak kialakítására nyílik I lehetőség. A lakások többsé- I ge OTP-kölcsön igénybevételével épült és épül. A kölcsön igénybevétele nélkül felépült lakások száma csekély. Az utóbbi években előtérbe került a lakások korszerűsítése is. Két év alatt 432 esetben lakás felújításé- I ra és korszerűsítésére a já- I rás lakossága több mint 80 millió forint kölcsönt vett fel. A lakástörvény módosításával egy időben a helyi tanácsok is módosították, újra alkották a lakásigények elbírálására, a lakások elosztására hozott rendeletei- ket. Különösen Gyomaendrődön van ennek jelentősége, ahol a múlt évben 26 állami célcsoportos lakás került elosztásra. Jelenleg a nagyközségben 53 lakásigénylőt tartanak nyliván. A beszámolót vita követte. Sokan felszólaltak. Vrbovszki György, az MSZMP vá- rosi-'járási bizottság első titkára elmondta, hogy a párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1981-ben a lakásépítés, a lakásfenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztéséről szóló állásfoglalását a megyei párt- bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága együttes ülésen véleményezte. A megyei pártbizottság határozata a tanácsok tennivalóit, feladatait is tartalmazta. Az eltelt időszak alatt a járásban a munka megfelelően haladt. Az együttes ülésnek az a célja, hogy felmérjék az eredményeket és a tennivalókat, s a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatok terén ■ egységes szemlélet alakuljon ki a politikai és az állami irányításban. Le kell rövidíteni a telekelosztási, a tervezési és az építési határidőket, Sokszor az idő elhúzódása miatt emelkednek a lakásárak. Jobban össze kell hangolni a szervezett építőipari és egyéb gazdálkodó szervek építőipari kapacitását. Az együttes ülés jól szolgálta azt a célt, hogy a lakásgazdálkodás még eredményesebben és hatékonyabban elégítse ki a lakosság igényét. ... .. Seredi János Beszélgetés dr. Varga-Sabján Lászlóval, a KISZ Központi Bizottsága titkárával az országos honvédelmi napokról „A haza védelme szocialista államunk egyik alapvető funkciója, a szocializmus építésének biztosítéka, a társadalom egészét érintő, folyamatos figyelmet igénylő feladat. Alapvető nemzeti érdekünk és kötelességünk, hogy megóvjuk forradalmi vívmányainkat, szocialista társadalmi rendünket, népünk alkotásait, hogy hozzájáruljunk a Varsói Szerződésben tömörült országok védelmi erejének erősítéséhez, a szocialista világrendszer biztonságának növeléséhez, a béke megőrzéséhez. Szocialista létünk, fejlődésünk megköveteli, hogy folyamatosan erősítsük a haza, az állam- és közbiztonI ság védelmét, az államhatárok őrizetét. Az ifjúságnak, a fiatalok körében kifejtett honvédelmi nevelő munkának megkülönböztetett szerepe van a haza védelmében. A gyermek- és ifjúkor éveire esik a honvédelmi nevelés eredményességét is alapvetően befolyásoló szocialista erkölcsi tulajdonságok, a világnézet kialakulása, valamint a honvédelmi nevelés és felkészítés legfontosabb szakasza: a katonai szolgálat. Ebben a korban sajátítják el a fiatalok a honvédelmi felkészültséggel közvetlenül összefüggő sajátos ismeretek, jártasságok, készségek többségét, fejleszthetik a leghatékonyabban fizikai állóképességüket.” Az idézet részlet a KISZ Központi Bizottságának az ifjúság honvédelmi neveléséről és felkészítéséről szóló határozatából. E határozatban a KISZ feladatairól esik a legtöbb szó. A dokumentumot lapozgatva a következő néhány mondat is figyelmet érdemel : „Legyenek rendszeresek a fegyveres erők napja alkalmából lebonyolított ifjúsági honvédelmi napok. A pákozdi győzelem kerek évfordulóin kerüljön sor az országos ifjúsági honvédelmi napok rendezvénysorozatára.” — Mi a célja az országos ifjúsági honvédelmi napoknak.’ — kérdeztük dr. Varga-Sabján Lászlótól, a KISZ KB titkárától. — Elsősorban. hogy az 1848—49-es szabadságharc 135. évfordulóján a fiatalok találkozzanak és a hazafiashonvédelmi nevelés kérdéseiben tapasztalatot cseréljenek a fegyveres erők vezetőivel, tisztjeivel és tiszthelyetteseivel, ifjúkommunistáival. A találkozó során juttassuk kifejezésre, hogy a magyar néphadsereg, a BM határőrség, a Magyar Nép- köztársaság rendőrsége, a munkásőrség méltó örököse, folytatója haladó nemzeti és katonai hagyományainknak, mutassuk be, hogyan és milyen eszközökkel vesznek részt a fegyveres erők fiataljai a haza védelmében, az ország közrendjének és köz- biztonságának, az államhatár sérthetetlenségének biztosításában. — A mostani találkozónak szeptember 23-a és 25-e között Székesfehérvárott, illetve Pákoz- don mi lesz a legfőbb programja? — Szeretnénk, ha a tapasztalatcserén téma lenne: a KISZ programja a fegyveres erőkről és testületekről, a fiatalok felkészítése a fegyveres szolgálatra, az Ifjú Gárda és az Úttörő Gárda szerepe, a fiatalok hazafias-honvédelmi nevelése. A meghívott fiatalok honvédelmi versenyeken, vetélkedőn vesznek részt, a fegyveres erők és testületek technikai és harcászati bemutatókat tartanak. A központi rendezvény — köztudott — Pákoz- don és környékén lesz a KISZ KB. a Magyar Úttörők Szövetsége, a KISZ Fejér megyei bizottsága, a HM, a BM határőrség, a munkásőrség, valamint az MHSZ OK szervezésében. — Lapozgatva a programfüzetet, álljunk meg egy pillanatra a „Nekem szülőhazám . . .” elnevezésű játéksorozatnál, amelynek döntőjéhez érkeztünk. Kérem, összegezze e játék tapasztalatait. — A lakosság, a tanuló és dolgozó ifjúság "hazafias, honvédelmi és történelmi tudatának fejlesztését tűztük ki célul. Tudatosítani akarjuk, hogy az aktív, cselekvő hazaszeretetünk folytatása, ki- teljesedése a szocialista ha- zafiság, amelynek elmélyítése, erősítése érdekében támaszkodni kell arra a tárgyi és szellemi örökségre, tapasztalatra. melyet népünk történelme folyamán létrehozott. Nemzeti történelmünk jobb megismerése, haladó, forradalmi hagyományaink ápolása, az igazi hazaszeretet és internacionalizmus példát állít az ifjúság elé. A honvédelmi nevelésben fokozottabban éreztetni kell, véleményem szerint, a nemzeti örökségünk aktivizáló, cselekvésre ösztönző hatását. Az ifjúság hazafias, honvédelmi és internacionalista nevelésében hatékonyabb eszmei és gyakorlati támogatást kell adni az iskoláknak. Csak így lehet továbbfejleszteni az általános és középiskolai, az üzemi és intézményi közösségek egymást segítő, megismerő kapcsolatait. A játéksorozat követelménye — többek között — a magyar nép és a magyar nemzet olyan történelmi időszakainak áttekintése az államalapítástól kezdve, amelyek az adott történelmi korszakban jelentősek voltak. A résztvevők idézzék fel a honvédő és szabadságharcos elődeink hősi példamutatását, ismerjék az ifjúság forradalmi és társadalomformáló tetteit e korszakokban. Számoljanak be szocialista építőmunkánk eredményeiről .. . Tehát méltó módon képviselik a döntőbe jutottak a játékban részt vevő több százezer fiatal társukat — mondotta befejezésként dr. Varga-Sabján László. Ambrus Sándor Mezőhegyes a Hild-éremért (Tudósítónktól) A Hild János-emlékbizott- ság hét települést választott ki — 28 pályázó közül — esélyesként a Hild-éremre. Köztük szerepel Mezőhegyes is. A megtisztelő cím elnyerésére nagy összefogást tanúsított a nagyközség lakossága. A Hazafias Népfront és a helyi tanács felhívására egymás után két szombaton szerveznek társadalmi munkaakciót. Az elsőn mintegy 300-an szépítették a település parkjait, tereit, és várhatóan 24-én sem csökken a helyiek lelkesedése. Az általános művelődési központ úttörőcsapata is kiveszi részét a községszépí- tési munkákból, ök a hét több délutánján dolgoznak a környezetük szebbé tételéért. A mezőhegyesiek összefogására sok szép példa volt az utóbbi években. Például a József Áttila Általános Művelődési Központ építésénél, ahol csaknem 3 millió forint értékű társadalmi munkát teljesített a lakosság. A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége szeptember végén dönt az emlékérem odaítéléséről, melyre már az előkelő hét hely közé bejutás is megtisztelő Mezőhegyes számára, hiszen olyanok között szerepel, mint Tiszakécske. Csongrád, Nagyatád. Hollókő, Vác és Mosonmagyaróvár. Szabó Magdolna ■ III mérleg nyelve ■ a Hogy a gyors munka során némelyik boltban néha-né- i ha elnézik a számokat az eladók és mondjuk 15 deka ■ téli szalámi áráért csak 13 dekát mérnek le — ez még • valahogyan érthető, de persze ez sem megbocsátható. | Mert ugye a téli szaláminál például ilyen esetben négy j forinttal fizet rá a vevő. Ha ugyanez nem véletlenül, a ! munka hevében történik, (hanem akár hanyagság, akár : tisztességtelen haszonszerzés eredőjeként) az már min- : denképpen a vásárlók tudatos megkárosítása és törvényig be ütköző cselekedet. Nehezen vádolunk ilyesmivel bár• kit is, ám sajnos meg kell tennünk, mert az ismétlődő : esetek a vásárlók tudatos megkárosítására vallanak Bé- j késcsabán, a Tanácsköztársaság .útja és az Irányi utca [ sarkán levő büfében. Pontosabban annak hentesáru pult- S jánál. Először szeptember 5-én lett figyelmes arra I. L. (mi- | után 10 deka olasz felvágottat kért), hogy valami nem : stimmel, túlságosan könnyű a csomag a reá írt 8.80 forint- | hoz képest (tíz deka olasz felvágott egyébként 7.20), s l amikor ennek utána nézett, észrevette, hogy az álló mér- \ leg nyelve 1,5 dekával túlmutat a nullán. Vagyis, más■ fél dekával kevesebb a valóságosnál a tíz dekás olasz : felvágott. Ezt azonnal szóvá is tette tekintve, hogy ■ ugyanitt máskor is észlelte a mérleg „csalását”. (Mint ■ annyian mások, dehát kevesen akadnak, akik az ilyes- l mit szóvá is merik tenni.) Az eladó azonban nem rea- | gált I. L. szavaira. Ezért a vásárló a panaszkönyvet kérte. ■ A vitára odajött az eladó egyik kollégája (vagy felettese?) | és azzal zárta le a szóváltást, hogy rászólt a íászolgáló- ; ra: „Állítsátok már be rendesen azt a mérleget!” a j Ennek ellenére — nem tudni miért — a mérleg nyel- i re nyugalmi helyzetben még szeptember 13-án is más■ fél dekával túlmutatott a nullán. Erről magam győződ• tem meg, miután tíz deka párizsit kértem (á. 6 forint) j és 7.20-at számoltak érte, mert a mérleg szerint két de• kával több volt tíznél. Persze magam is szóvá tettem a ; mérleg hiányosságát, de csupán a szónak itt korábban ■ sem volt foganatja. Szeptember 5. óta ki tudja hány- I szór másfél dekával károsították meg naponta a vásárló• kát és hány forintra rúg az ellenérték nélkül ilyen mó• dón büfében hagyott összeg? Vajon ki billenti helyre ebben a vendéglátóipari egy- ; ségben a mérleg nyelvét? Varga Dezső
