Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-22 / 224. szám
o 1983. szeptember 22., csütörtök Bak Imre és Matuz Mihály kapta a Louis Braille-emlékérmet Miért, baj van az arborétummal? — kérdezhet visz- sza a fenti cím láttán az olvasó. Igen, veszélyben a szarvasi arborétum jövője. Mielőtt azonban sétára indulnánk a pompás őszi napsütésben, és a jelenlegi helyzetről szólnánk, következzék néhány adat, és rövid visz- szatekintés az előző évtizedekre. A szarvasi arborétum területe összesen 84 hektár, ebből 49 a régi kertrész, 35 hektár pedig az új telepítés. Az arborétumot 1959-ig a Budapesti Kertészeti Kutató Intézet kezelte, a fenntartási és felújítási munkák költségét az akkori Földművelésügyi Minisztérium biztosította. A nem csekély értéket képviselő, hazánk legszárazabb területén fekvő védett parkot — mert hiszen természetvédelmi terület — 1959-ben az akkori ÖRKI-nek adták át. Az intézet az arborétumot termelő ágazatként kezelte, nyereséget követelve, s figyelmen kívül hagyott alapvető szakmai szempontokat. Mivel az ÖRKI nyereséges volt, ezért megszűnt az arborétum külön állami támogatása is. A ..gazda” 1978-ban változott. kor a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az arborétum szakmai irányítását és kezelését a Kertészeti Egyetem hatáskörébe utalta. Ám sem ekkor, sem ezt követően nem részesült a védett park külön költségvetési támogatásban. Délelőtti verőfényben pompáznak a park fái — mintegy 1600 faféleség él itt. Sétára indulunk Bau- ecker Alajosnéval, aki a férje mellett már 25 éve dolgozik itt. (Bauecker Alajos volt a vezetője két és fél évtizeden át, a közelmúltban bekövetkezett hirtelen haláláig az arborétumnak.) — Amikor idejöttünk, a férjem elkezdte szaporítani a törökmogyorót — emlékszik vissza az első évekre a feleség. — Akkor megmosolyogták, aztán ebből volt nem kis bevétele a kertnek, vagonszám. meg kamionokkal vitték nyugatra tőlünk. Innen, tőlünk van elszaporítva a pampaszfű is. No, és az új 35 hektáros terület, ahol most facsemeték nőnek! A férjemnek az volt az elképzelése, hogy itt is arborétumot alakít ki. Közben a park legmagasabb pontjához, a kilátóhoz érünk. Megcsodálunk egy tiszafát, erdei fekete- és selyemfenyőket. — Ez itt gyalogbodza, emez hamis ciprus — kalauzol kísérőnk —, ott balra, az a mammutfenyő meg körülbelül 100—110 éves. A kilátóból a tágas tisztásra ereszkedünk, a gyep zöldell. mintha nem is lett volna az idén szárazság. Elidőzünk a magyalnál, amely az angolok hagyományos karácsonyi dísze. Égy távolabbi simafenyő alatt idős pár tartja arcát a napnak. ..Jöjjenek a jövő hónapban is, addigra a japán juharok tűzpirosra színesednek” — invitál Baueckerné. Egy je- genyefenyő alatt félbe vágott fatörzs, két rönkbe ékelve szolgál ülőalkalmatosságul a sétálóknak. Mint kiderül, házilag készült, kiszáradt fából — nem került pénzbe, ráadásul szebb, jobban illik a környezetbe, mint a vasvázas kerti pad. — Most nézzük meg a végzetfát, aztán lemegyünk a partra — mondja kísérőnk. A séta közben a gondokról beszélgetünk. Mint kiderül, főként a Körös-parti fák vannak veszélyben, minden télen elpusztul néhány. A víz kimossa a talajt, és sorra dőlnek ki, pusztulnak el az értékes fák, amelyeknek fő funkciója lenne védeni magát az arborétumot. Mindez nem következett volna be, ha az elmúlt évtizedekben folyamatosan áldoztak volna a partvédelemre, az arborétum karbantartására. Az idén tavasszal Szarvas város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága testületi ülésen foglalkozott az arborétum ügyével. A jelenlegi helyzetet a Kertészeti Egyetem szakembere vázolta. E- szerint — miközben az arborétum évről évre nyereséget ért el — megkezdődött a mai állapot kialakulása: az öreg kertrészben megszűnt az utak kezelése, eltűntek az utak, eltűnt egy értékes fasor a téli hónyomás és egyéb okok következtében, több díszfapéldány kipusztult. A szakember fogalmazása szerint: „Megindult az öreg kertrész elgyo- mosodása, aminek mértéke ma már katasztrofális. Ennek következtében az elöregedett, vagy elpusztult fák pótlására, vagy az állomány gyarapítására kiültetett anyag sem tudott megfelelően fejlődni. A Körös-ág a kert területéből tetemes részt mosott el, pusztítva az e területre eső növényállományt. A rohamosan növekvő látogatótömeg' szakmai vezetése csak részben biztosítható, nagyon alacsony az alapvető (higiéniai) ellátás színvonala is. Elmaradt az arborétum tudományos eredményeinek felmérése, kiaknázása. közzététele." Az egyetem az arborétum átvételét követően tervet készített a fejlesztésre. Ebben meghatározza azokat a tennivalókat, amelyek eredményeképpen következetes fejlesztést lehetne megindítani, a látogatók szakmai tájékoztatását és kulturált ellátását biztosítani, s egyúttal megkezdődhetne a tudományos munka, fejlődhetne az oktatótevékenység is. A kivitelezéshez azonban pénzre van szükség, nem is csekély ösz- szegre. Ismerve az ország gazdasági helyzetét, ez nem kis gond — de közös erővel, összefogással bizonyára sokat lehetne tenni e pótolhatatlan nemzeti értékünkért. Tóth Ibolya . .. majd kidőlnek a part menti fák Fotó: Veress Erzsi Hosszú évek óta hagyomány a fehér botos emberek társadalmában, hogy a tavaszi, kora nyári körzeti összejöveteleket szeptemberben a megyei tanácskozás követi, majd, az év utolsó hónapjában kerül sor az országos konferencia megtartására. A Vakok és Gyengénlátók Békés megyei Szervezete a közelmúltban Békéscsabán rendezte meg közgyűlését, amelyen 34 küldött képviselte a Viharsarok 1202-t s'zámláló tagságát. A tanácskozáson részt vett dr. Bódi István országos főtitkár, Szemerédi István szakmai csoportvezető, megyei instruktor. Seres Gáborné főelőadó, B. Nagy Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Varga Erzsébet, a megyei, Lipták Jánosné, a csabai, dr. Bálint Jánosné, a békési Városi Tanács csa- portvezetője. A meghívott társszerveket Kökényesi Pál, a Mozgássérültek és Csökkent Munkaképességűek Egyesületének alelnöke képviselte. Az érdemi munka megkezdése előtt kedves kis ünnepséget tartottak. A jelenlevők nagy tapsa közepette az országos szövetség főtitkára sok éves áldozatos, eredményes munkája elismeréseként átnyújtotta a Louis Braille-emlékérmet Matuz Mihály gyulai és Bak Imre körösladányi körzeti megbízottnak. Ezután Kiss István, a megyei szervezet elnöke tekintette át a kül- és belpolitikai helyzetet, majd az elnökség egy- esztendős munkáját Vanta- ra András titkár tárta a résztvevők elé. — Megyei szervezetünk elnöksége munkaterv szerint tartja meg üléseit, a taggyűléseket, tapasztalat- cseréket, a kultúrcsoport programjait, és nagy súlyt fektet a családlátogatásra, a tagtoborzásra. A hét körzeti csoport júniusig szervezte meg taggyűléseit. Négyszer került sor vezetőségi ülésre, tapasztalatcserére, amelyen részt vettek a szociális bizottság tagjai, a körzeti csoportok vezetői, valamint a helyi megbízottak. Megyénkben 1200-an részesülnek személyi járadékban, az elmúlt küldöttgyűlés óta belépett 94, elhalálozott 121 sorstárs. Nyugdíjmegszerzésnél, lakásügyek, különböző adók és különböző illetékek törlésénél, telefonbeszerelésnél, háztáji területek beművelési díjának csökkentésénél voltunk többek között tagtársaink segítségéMunkavédelmi tanácskozás (Tudósítónktól) A Békés megyei műszaki munkavédelmi felügyelőség a napokban a kaszapert községi pártszékházban munka- és tűzvédelmi tanácskozást tartott. Czibula János, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz elnökhelyettese üdvözölte az orosházi, a szarvasi és mezőkovácsházi járásban dolgozó munkavédelmi vezetőket és előadókat, akik elemezték az ország, a megye munka- és tűzvédelmi helyzetét. Szabó Áron megyei műszaki munkavédelmi felügyelő külön kiemelte a medgyesbodzási Egyetértés Tsz jó munkavédelmi tevékenységét. A balesetek csökkenő számát kedvező jelenségként, a balesetvédelemben dolgozók javuló munkájának eredményeként értékelte. De felhívta a figyelmet arra, hogy a viszonylag súlyosabb, hosszabb idő alatt gyógyuló sérüléssel járó balesetek száma kissé emelkedett. A tanácskozáson levonták a súlyosabb balesetek tanulságait. Meghatározták a szükséges teendőket, miszerint a munkavédelmi előadók munkájának szigorúbbá kell válni. A munkahelyi vezetők munkaköri leírásában a munkavédelmi felelősség pontos rögzítésével és végrehajtásának ellenőrzésével kell a kedvezőtleiv tendenciának gátat vetni. A tűzvédelmi tevékenység értékelésénél elemezték az idei szárazabb, tűzveszélyesebb betakarítási időszak problémáit is, melynek tanulságait az őszi mezőgazdasági égetésnél figyelembe kell venni. Szaszák György re. Ügyirat és levélforgalmunk ebben az esztendőben is jelentős volt — mondotta Vantara András, majd beszámolt arról, hogy a kultúrcsoport a megyei összejövetelek során 22 alkalommal lépett fel, valamint jó néhány szociális otthonban adott műsort. A természet- járó csoport tagjai a nyáron a romániai Szovátán és Cserkeszőlőn jártak. Az elmúlt esztendők során igen sokan fizettek elő a Vakok Világa című folyóiratra, és jó néhányan éltek az országos központ által biztosított kedvezményes magnetofon- és írógépvásárlási lehetőséggel. Végezetül örömmel állapította meg, hogy a megyei szervezet élvezi az országos szövetség, a megyei, városi-járási párt- és tanácsi szervek, s a társszervek hathatós támogatását. A küldöttgyűlés további részében a jelenlevők mondották el véleményüket. B. Nagy Gyula a megyei párt- bizottság, Kökényesi Pál a mozgássérültek nevében köszöntötte a résztvevőket. Matuz Mihály keresetlen szavakkal mondott köszönetét a kitüntetésért, és javasolta, hogy az országos szövetség boglárlellei üdülőjének területén faházak felállításával bővítsék a nyaralási lehetőségeket. A körösladányi Nagy Jánosné a nyugdíjasok személyi járadékának kérdésével foglalkozott, és ehhez kapcsolta mondandóját a szarvasi Trucka Györgyné és a békéscsabai Zsák József né. E kényes témával kapcsolatban nemcsak az országos főtitkár, hanem dr. Varga Erzsébet is véleményt mondott. Foglalkozott a tanácsok által nyújtott szociális segély folyósításával, azok feltételeivel, a házi gondozással, és a személyi járadék folyósításának kérdésével, Kiss István sajnálattal állapította meg azt, hogy az utóbbi időben csökkent az érdeklődés a körzeti csoport taggyűlései iránt. Ennek oka csak részben lehet a tagság elöregedése. Véleménye szerint egyéni beszélgetések, a családlátogatások során kell újraéleszteni az érdeklődést a közös ügy iránt. Machalek István a felnőttkorban látásukat vesztett emberek rehabilitációját segítő négyhónapos tanfolyamról szólt. Itt a hallgatók elsajátítják a fehér bot használatát, megismerkednek a pontírással, -olvasással, a lehetőségekhez kéA munkásőrség éves kiképzési tervének megfelelően „Kemenes ’83” fedőnévvel országos parancsnoki szemlegyakorlatot tartottak a múlt hét végén Vas megyében. A hétnapos, embert és technikát egyaránt próbára tevő gyakorlaton a Vas megyei munkásőrökkel közösen részt vettek Zala, Győr- Sopron, Veszprém megye és Budapest kijelölt munkásőr- alegységei — együttműködve a magyar néphadsereg, a BM-határőrség, a rendőrség kijelölt alegységeivel, az MHSZ pilótáival, ejtőernyőseivel összetett feladatokat hajtottak végre. A mostoha időjárás és terepviszonyok ellenére példamutatóan helytálltak a különböző harceljárásokban. Éjszaka, szakadó esőben, embert marasztaló sárban vágtak neki az útnak, hogy elfoglalják kijelölt állásaikat. A gyakorlatra meghívott vendégek és a sajtó képviselői meggyőződhettek arról, hogy a munkásőrök áldozatkészen teljesítik önként vállalt, önzetlen társadalmi megbízatásukat. Róluk mondta Borbély Sándor, a munpest megtanulják magukat ellátni, és például telefon- kezelői szakvizsgát is tehetnek. Javasolta a turistacsoport létszámának bővítését a vidéken élőkkel és a családtagokkal. Szólott a természetjáróknak biztosított utazási kedvezményekről, melyek igénybevételével nemcsak a tagság, hanem a megyei szervezet is jelentős pénzösszeget takaríthat meg. Köles István megjegyezte, hogy körzeti csoportjuknak nagyszerű a kapcsolata a párt- és állami szervekkel, az üzemekkel, szövetkezetekkel. Célszerűnek tartaná a sorstársak szociális helyzetének felmérését, amely jó alapot adna a segélykérések elbírálásához. A szeghalmi Hőgye Mihály a közösségi élet megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges klubfoglalkozások szervezési kérdéseit elemezte. Mélyrehatóan foglalkozott az utazási lehetőségekkel, a kedvezményekkel. Hangsúlyozta a tagság informálásának és a rendezvényeken való megjelenésének fontosságát. Dr. Bódi István kimerítő tájékoztatót adott az országos szövetség életében bekövetkezett szervezeti változásokról. Hangsúlyozta, hogy a nagyobb önállóság együttjárt a saját bevételek növelésével, s ennek útját-mód- ját ecsetelte a jelenlevők előtt. Tisztázta a főként az orosháziakat érdeklő zala- karosi üdüléssel kapcsolatos félreértéseket. Szemerédi István szakmai csoportvezető felszólalásában többek között foglalkozott a rehabilitáltak helyzetével. az egyes szakmák elsajátításának lehetőségével, s jó néhány gyakorlati kérdéssel. Reagálva idős Szemenyei Lajosné felvetésére határozottan kijelentette: a saját és mások biztonsága érdekében mindig és mindenkor használják a fehér botot az arra rászorulók. Akárcsak az országos főtitkár, ő is kedvezően értékelte a Békés megyei Szervezet munkáját. A kérdésekre Vantara András adott válaszokat, s a tanácskozás Kiss István zárszavával ért véget. Megyénket Kiss István. Vantara András, Rózsa De- zsöné, Gulyás Béláné, Matuz Mihály, Vass Katalin, Fehér Ferencné, Hőgye Mihály képviseli a vakok és gyengénlátók decemberben sorra kerülő országos küldöttértekezletén. —CH— kásőrség országos parancsnoka Sárváron, a díszszemlére felsorakozott egységek előtt: — Aki ma a tisztességgel elvégzett munkája mellett érzékeny a közéleti gondokra, bátran elmondja véleményét, és tettekkel segíti a megoldást, az a társadalom, a közösség fejlődéséért cselekszik, s ezért mindenkor és mindenkitől tiszteletet érdemel. Ez jellemző Vas megye, de az ország minden munkásőrére. A munkásőrök közéleti tevékenysége az egész társadalomnak nagy értéke. A testületben ez alapvető követelmény volt és az is maradt. Az országos parancsnok bejelentette, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára jutalomképpen munkásőr-kü- lönvonat indul a Szovjetunióba, amelyen a legkiemelkedőbben helytálló munkásőrök vesznek részt. A szemlegyakorlat eredményes végrehajtásáért az országos parancsnok a résztvevőket és a közreműködőket országos parancsnoki dicséretben részesítette. Heiter Róbert Mind jobban megdőlnek... Munkásőrök harcászati gyakorlata
