Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-22 / 224. szám

NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 22., csütörtök Elkészült a megye hosszú távú területhasznosítási koncepciója A közelmúltban a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, valamint az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet elkészítette Békés megye hosszú távú te­rülethasznosítási koncepció­ját. Az anyag elkészítését az utóbbi másfél évtizedben a megye területén ismétlődő árvizek, az évről évre egyre nagyobb gondot okozó bel­vizek, s különösen az 1980- as, 3,5 milliárd forint kárt okozó árvíz tette szükséges­sé. A területhasznosítási kon­cepció különös figyelmet for­dít az ár- és belvízveszély megelőzésével kapcsolatos tennivalókra, a mezőgazda­ság, az ipar, ezen belül első­sorban az élelmiszeripar, va­lamint infrastruktúra és a népesség alakulásának köl­csönhatására. A Békés me­gyei életkörülmények ugyan­is az utóbbi évtizedekben nem tették lehetővé a né­pesség megtartását. E csök­kenés négy évtizede tart, s az ország tizenkilenc megyé­je közül 1970 és 1980 között már csak itt volt számotte­vő népességcsökkenés. E folyamat megállítása ma már a mezőgazdasági terme­lés feltételeinek biztosítása miatt is elengedhetetlen. Nem véletlen, hogy az anyag nagy figyelmet szentel a me­gye mezőgazdaságát sújtó ár­vizek megelőzésére, a belvi­zek elvezetésére. Békés me­gye területének csaknem fe­le. 227 ezer hektár az ártér, és a belvíz az összes terület csaknem 82 százalékát ve­szélyezteti, pusztítja. De a tervezet megállapí­tásokat tartalmaz a mező- gazdasági terület növelésé­vel, az ipar fejlesztésével, az úthálózat korszerűsítésével, a víz- és energiahálózat építé­sével, továbbfejlesztésével kapcsolatosan is. Egy-egy ja­vaslat megvalósítása hosz- szabb időt vesz majd igény­be. Az anyagban található elképzelésekkel kapcsolatos „vita” azonban még nem fejeződött be. Tegnap, szep­tember 21-én, szerdán, a me­gyei tanács mezőgazdasági, ipari, közlekedési és vízügyi osztályának szakemberei, va­lamint a KÖVIZIG képvise­lői tartottak megbeszélést. Ezt az országos szervekkel történő egyeztetés követi. —nyes— Megyei vetélkedő munka-, egészség-, környezetvédelemből és közlekedésbiztonságból A Közalkalmazottak Szak- szervezete és a Belügymi­nisztérium szakszervezeti bi­zottsága munka-, egészség-, környezetvédelemből és köz­lekedésbiztonságból szerve­zett a hivatásos rendőrállo­mánynak vetélkedőt. A he­lyi vetélkedő után tegnap, szeptember 21-én délután fél 2-től rendezték meg a me­gyei vetélkedőt a Békés me­gyei Rendőr-főkapitánysá­gon. Kvasz Mátyás, a me­gyei kapitányság szakszerve­zeti bizottságának titkára kö­szöntötte a vetélkedő része­seit és a Szolnok megyei vendégeket. A vetélkedő zsű­rijében helyet foglalt Dékány István, a kapitányság mun­kavédelmi megbízottja, dr. Haraszti Mihály, a közegész­ségügyi feladatok felelőse. Kulcsár Ferenc, a Közleke­désbiztonsági Tanács titká­ra. Komoróczki István, a szakszervezeti bizottság munkavédelmi felelőse és Zahorán György, a KISZ képviseletében. A verseny szabályait és menetrendjét Kuti Péter is­mertette. Rendeletek, BM- parancs, elsősegélynyújtás, egészségvédelem, környezet- védelem, s a közlekedés biz­tonságával összefüggő kér­dések szerepeltek a vetélke­dő programjában, ahonnan a legjobban szereplő csapat részt vehet a Szolnok me­gyében október 31-ig rende­zendő regionális vetélkedőn. A továbbjutó: a Békés me­gyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának csapata. Ez a kollektíva megkapta a Köz- alkalmazottak Szakszerveze­tének Békés megyei bizott­sága által adományozott kü­löndíjas a második, illetve harmadik helyezett pénzju­talomban részesült és min­den részt vevő csapat okle­velet kapott. Sz. J. Kuti Péter játékvezető még néhány versenyszabályt mond el a 13 induló csapatnak Fotó: Fazekas László Folytatódott a választói törvényjavaslat vitája Mezőberényben Mezőberény, Köröstarcsa és Csárdaszállás mintegy 80 állampolgára vett részt azon a tanácskozáson, ame­lyet tegnap, szeptember 21- én tartottak a mezőberényi művelődési központban az országgyűlési képviselők és tanácstagok választását meg­előző törvényjavaslatról. A megjelenteket Nagy Ferenc, a HNF nagyközségi bizott­ságának titkára üdvözölte, majd dr. Baukó Márton, a nagyközségi tanács végre­hajtó bizottságának titkára ismertette a törvényjavasla­tot. A vitában többen felszó­laltak. Tóth Csaba többek között azt hangoztatta, hogy az kerüljön fel a szavazólis­tára, aki élvezi a választó- polgárok bizalmát, esetleg a népfront jelöltjével szemben is. Hegedűs László nem ér­tett egyet azzal, miszerint a jövőben több lesz az or­szággyűlési képviselő. Azt sem tartotta elfogadható gyakorlatnak, hogy a más településekről bejárók mun­kahelyük körzetében sza­vazzanak, helyesebb, ha a lakóhelyükön választják meg a tanácstagot. Jakab Mihály a törvény- javaslat továbbfejlesztését a demokratizmus kiszélesíté­sében látta. Kifejtette vi­szont: az előzetes letartóz­tatásban levők és a rendőri felügyelet alatt állók semmi­képp ne kapjanak lehetősé­get a szavazásra. Ezeket az embereket ő ugyanis kifeje­zetten közösségellenesnek tartja. Javasolta: a megyei tanácstagok megválasztásá­nál a túlnyomó többség a helyi tanácstagokból kerül­jön ki. Szűcs Gyula azt ki­fogásolta, hogy bekerült a javaslatba az a kitétel: a szavazás napján a kocsmák nyitva lehetnek. Ugyanak­kor az úgynevezett vándor urnák megszüntetését java­solják, amellyel nem ért egyet. Ugyanis nem kevés beteg, idős ember van, aki­ket ezáltal kizárnak a sza­vazásból. Nagy Istvánná a tanácsta­gok aktívabb munkáját szorgalmazta, Báthori Sán­dor a jelölő gyűlések ko­molyságára hívta fel a fi­gyelmet, Szűcs Lajos pedig a nyilvános tanácsülések fon­tosságáról beszélt. S. S. Dévaványán (Tudósítónktól) Dévaványán a nagyközsé­gi tanácsházán a HNF he­lyi bizottsága társadalmi vi­tát rendezett a napokban a választási törvénytervezetről. Balogh Sándorné vb-titkár vitaindítója után Gellai Béla iskolaigazgató kifejtette, hogy a törvény módosításával az demokratikusabbá válik. Szólt arról is, hogy a megyei tanácstagok száma ne vál­tozzon, maradjon továbbra is fenn a jól bevált munka- csoportos módszer. Iliin Jó­zsef felszólalásában elmond­ta, hogy a tanácstagok szá­mában a helyi tanács dönt­sön, a jelöltek is a helyi la­kosok közül kerüljenek ki. Az ÁFÉSZ képviseletében Kanó Károlyné elmondta, hogy a munkahelyek ne ve­gyenek részt a választáso­kon, s a megyei tanács tag­jai a helyi tanácsok tagjai­ból kerüljenek ki. A vidék, és így a nagyközség mező- gazdasági jellegű, a képvi­selő, tanácstagi jelöléseken ezért több mezőgazdasági szakembert kell jelölni — szólt Balogh Sándor, a he­lyi Aranykalász Tsz dolgo­zója. Auer Miklós, a vas- és fémipari szövetkezet telep­vezetője a vitában kifejtet­te, hogy a tanács jelölje meg a választókerületeket, s az üzemek segítsék a nagy­községet. Szó volt arról is. hogy a jelöltséghez szüksé­ges egyharmados részarányt célszerű lenne 25 százalékra módosítani, valamint arról, hogy azonos lélekszámú nagyközségek esetében a képviselőjelöltek ne egy helységből kerüljenek ki. Egyöntetű a vélemény, hogy a többes jelölés jó, aktívab­bá teszi a lakosságot, s ez előbbre viszi mindennapi életünket, a község fejlődé­sét. A törvényjavaslatokkal kapcsolatban felmerült ja­vaslatokat, finomításokat, módosításokat a felsőbb szer­vekhez továbbítják. Ágoston Sándor Ingyenes fényszóró-beállítás A Magyar Autóklub Békés megyei Szervezete .közleke­désbiztonsági napokat szer­vez a megye városaiban, köz­ségeiben. Áz akció során in­gyenes fényszóró-beállításra, és kedvezményes tagbelépés­re nyílik lehetőség. Az ak­ció szeptember 23-án Békés­csabán és Szarvason kezdő­dik. Békéscsabán szeptember 23-án az Autóklub műszaki állomásán 17—22 óráig, 24- én 12—20 óráig, 25-én 07— 22 és 26-a és 30-a között 7.30 —16.30-ig, Szarvason, a ha­lászcsárda előtt szeptember 23-án 17—22, 24-én 12—20, 25- én 07—22 óráig, Békésen, a Miniállomásnál szeptember 26— 30-ig, 7.30 órától 16.30 óráig, Szeghalmon a Mini­állomáson október 3—7. kö­zött 7.30—16.30 óráig. Oros­házán, az Autóklub iroda melletti parkolóban október 1-én 9-től 13 óráig, Mezőhe­gyesen október 8-án 9—13 óráig lesz az Autóklub in­gyenes fényszóró-beállítása. álarcos rablókat ítélt el a békéscsabai bíróság A békéscsabai Városi Bí­róság ítéletet hirdetett Ker­tész Kálmán és két társának bűnügyében. A bíróság az el­sőrendű vádlottat társtettes­ként elkövetett rablás, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés, hamis tanúzásra való felhívás bűntettében mondta ki bűnösnek, s ezért halmazati- büntetésül, mint többszörösen visszaesőt nyolc év és két hónap szabadság- vesztésre ítélte, mellékbün­tetésül öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ma­dár Sándor másodrendű vád­lottat, ugyancsak mint több­szörösen visszaesőt, nyolc év szabadságvesztéssel sújtotta, s öt évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. Rostás Gusztáv, harmadrendű vád­lottat, figyelembe véve fel­táró, töredelmes vallomását, bűnsegédként csoportosan el­követett rablás bűntette mi­att hat év szabadságvesztés­re ítélte és öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az elítéltek és védőik enyhíté­sért fellebbeztek. A vádlottak tavaly június 5-én Békéscsabán harisnya- nadrágból készített álarccal takarva késekkel felfegyver­kezve betörtek a Bartók Bé­la út 23-as számú ház egyik lakásába, s az ott lakó Ba­logh Istvánt, Fodor Jánost és Fodor Jánosnét ököllel ütlegelték, késekkel szur- kálták, követelve, hogy ad­ják át nekik a spórolt, elrej­tett pénzüket. A három idős embert ezután a támadók megkötözték, kettőjüket szekrénybe zárták, majd fel­dúlták a lakást, felhasogat­ták a bútorok kárpitját, ér­tékes tárgyakat zúztak össze, és 4000 forintot, valamint arany fülbevalót tulajdoní­tottak el. flz se mindegy, hogy mibe kerül M i az oka annak, hogy ugyanaz a termék az egyik gazdaságban jóval kevesebbe kerül, mint a má­sikban? A megszokott válasz erre az, hogy na­gyok a talajadottságokban a különbségek. Ez kétségte­len, de mégis érdemes alaposabban megvizsgálni az okokat. Egy tonna búzát a békéscsabai Szabadság Termelő- szövetkezet 2503 forintért tudott megtermelni az elmúlt esztendőben. Az ugyancsak békéscsabai Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetkezet 3413 forintért. Csak­nem ezer forint a különbség. Egy tonna kukorica ön­költsége a jónevű füzesgyarmati Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben 3575 forint volt tavaly, a dévaványai Aranykalász Termelőszövetkezetben 1303 forint. A kü­lönbség tonnánként csaknem 2300 forint. De nézzünk más példát, ahol a talajviszonyok kü­lönbözősége még kevésbé játszik szerepet. Egy tonna hí­zó-sertés előállítási költsége az orosházi Béke Terme­lőszövetkezetben 26 310 forint volt, a gádorosi Novem­ber 7. Termelőszövetkezetben viszont 37 825 forint. A különbség több, mint 10 000 forint. Nincs semmi tendencia a példák kiválasztásában. Csak érzékeltetni akartam — s ezt bőségesen lehetne még folytatni a konkrét példákkal —, hogy közel azo­nos talajadottságú gazdaságok között milyen nagyok á költségbeli differenciák. Mindannyiunk által tudott, hogy az igen éles nem­zetközi piaci harcban a magyar termékek — a mező- gazdasági eredetűek is — csak akkor állhatják a ver­senyt — mai divatos szóhasználattal élve —, maradhat­nak talpon, ha jó minőséget produkálnak, és árban is versenyképesek a konkurenciával szemben. A jelenlegi magyar exportban a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek jelentős hányadot képviselnek. Mai gondjaink egy része éppen abból származik, hogy aszály sújtotta az idén a mezőgazdaságot, s ez jelentős exportkiesést okozott. De egyre inkább gondot jelent az is. hogy meglevő, exportra szánt termékeinket elhe­lyezzük, mert többek között a mezőgazdasági terméke­ink árfekvése sem a legkedvezőbb. Exporthasznunkra a költségek alakulása komoly hatású tényező. Eddig jóformán arra koncentráltunk, hogy minél töb­bet termeljünk. Erőfeszítéseink nyomán a hozamok dolgában világszínvonalra jutott mezőgazdaságunk. A költségek alakulása alárendelt szempont volt eddig, pe­dig sem a belföldi fogyasztás, sem az export érdekében nem lehet közömbös. A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igaz­gatósága a közelmúltban felmérést készített, s ennek során a mezőgazdasági termelésben mutatkozó költség- igényességet is górcső alá vette. Az adatok fölöttébb tanulságosak nemcsak egyes esetekben, hanem a megye összességében is. Az elmúlt esztendőben például a megtermelt kuko­rica önköltsége a megye termelőszövetkezeteinek egy- harmadában 2400 forint alatt volt, viszont egyötödénél a 3000 forintot is meghaladta. Nagyjából ugyanez a helyzet a búzatermelés önköltségénél, valamint a vá­góállat-termelésben. Volt, ahol egy tonna hízósertés előállítási költsége meghaladta a 32 000 forintot, ugyan­akkor jó néhány termelőszövetkezetben ez a 23 000 fo­rintot sem érte el. Számításba kell vennünk azt is, hogy Békés megye szántóterületével az első a megyék sorrendjében. Me­zőgazdasági termelésének termelési értéke tavaly csak­nem 20 milliárd forint volt, nyolcvan százalékkal több, mint 1976-ban. Ilyen dinamikus fejlődés mellett a költ­ségtényezők alakulása nem elhanyagolható. Kétségtelen, hogy a megye talajadottsága nem egy­forma. Van bőtermő, viszonylag könnyebben megmun­kálható területe, de van ellenkező adottságú is. A költ­ségek alakulására ezek a körülmények még jó ideig hatással lesznek nemcsak a növénytermesztésben, ha­nem az állattenyésztésben is. Hiszen tudott dolog, hogy a drágábban megtermelt takarmány növeli a vágóállat termelésének a költségeit is. De az is tapasztalat, hogy a mezőgazdasági termelés­ben is egyre nagyobb a szerepe az emberi tényezőknek: a szakmai hozzáértésnek, a technológiai fegyelemnek, a megfontolt előrelátásnak, a részfolyamatok költség- alakulás szempontjából való nyomon kísérésének. Tévedés lenne azt állítani, hogy ezen a téren nincs előrehaladás. Hat év alatt a mezőgazdasági nagyüze­mekben a szakmunkások aránya csaknem 19 százalék­kal kedvezőbb, a betanított munkásoké 2 százalékkal, míg a segédmunkások aránya 34 százalékkal csökkent. Ma már a termelőszövetkezetekben minden 100 nem fi­zikai állományú dolgozó közül 24-en rendelkeznek egye­temi. főiskolai, vagy felsőfokú technikumi végzettség­gel. Az állami gazdaságokban ez az arány 27. Ez a kö­rülmény a mezőgazdasági üzemek termelésének ered­ményességét, hatékonyságát nagy mértékben befolyá­solta. és meghatározza ma is. Amíg az elmúlt hat évben a mezőgazdasági üzemek összes termelési értéke megyénkben — mint már em­lítettük — 80 százalékkal nőtt, a termelési költségek 97 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdasági termelés te­hát egyre drágább lett, a termelési ráfordítások egyre nagyobb hányadát jelentik a bruttó termelési értéknek. Az energia árrobbanása következtében különösen az energiaköltségek ugrottak magasra, de az egyéb anyag- és anyagjellegű kiadások összesenben is. Ezzel szemben a mezőgazdasági termékek ára jóval kisebb mértékben emelkedhetett. Nyilvánvaló, hogy a költségek csökken­tésével, a jelenlegi hozamok megtartásával, illetve növe­lésével lehet csak ezt az ollót kisebbre zárni. V isszatérve az indító gondolathoz: mezőgazdasági üzemeinkben se fogadják el könnyen az objektív körülményekkel való indoklást, amikor a költ­séghányadot vizsgálják, hanem keressék, kutassák min­denütt, még a legjobb esetekben is az ésszerű költség- csökkentés lehetőségeit. Ehhez adottak a feltételek: a szakemberek kollektív erőfeszítésével, tudásuk még gyümölcsözőbbé tételével, mindezekhez jó munkafel­tételek és légkör biztosításával. Az emberi tényezők mezőgazdasági üzemeinkben egyre jobbak, s ez a bizto­síték, hogy a nagy terméshozamok mellett a költségek kedvezőbb alakításában is jobb eredményeket érhes­sunk e1' Enyedi G. Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents