Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

1983, szeptember 16., péntek o Padlóra nem kerülnek, de... így marad talpon az orosházi Új élet — És tudja, mintha nem is ugyanabban az országban élnénk és dolgoznánk. — Mármint az ipar, meg a mezőgazdaság? — Pontosan. Az ipari üze­mek forgóeszközszintjét szi­gorúan szabályozták, a túl­lépésért büntetés jár. A me­zőgazdasági üzemben nincs ilyen. Én nem tudom: nem akad, aki a szükséges és el­fogadható szinten megálla­pítsa? Ez az egyik legfőbb forrása pedig a pazarlásnak, miután senki nem gondolko­dik azon, miképp lehetne a kevesebből kijönni. írja csak le nyugodtan, hogy ez a vé­leményem ! Egymillió látogatót várnak Varga Mihály, az oroshá­zi Új Élet Tsz elnöke ebben a kérdésben nagyon határo­zott, mint ahogy abban is. hogy gazdaságuknak a tete­mes aszálykárt radikális in­tézkedésekkel kell ellensú­lyoznia. — Természetesen ésszerű intézkedésekről van szó, s itt a radikalizmuson mi nem erőszakosságot értünk, ha­nem alaposságot és hatha­tósságot — fűzi tovább a szót az elnök. Elősorolja, hogy a másod­vetések. az öntözés, a mel­léktermékek fokozott fel- használása valóban olyan szükség és okszerűség dik­tálta próbálkozások, amelyek mérséklik a bajt, ha közben a nehézségeket okozó körül­mények is kedvezőre fordul­nak. Vagyis aszályban a másod vetés is csak növeli a gondokat, ha az eső tovább is késik, miként ez az fdén is történt. — Ha hetvenötmillió forint a „kiesés", mint nálunk is. akkor egészen más megol­dásra van szükség a hagyo­mányos kárenyhítő eljárá­sokon túl. Az volt a szeren­csénk ebben a szerencsétlen­ségben, hogy már akkor, amikor a krónikus csapa­dékhiányról még nem is ál­modtunk, jelentős szerveze­ti változtatásba fogtunk — magyarázza Varga Mihály. szép otthonhoz jutottunk. Évente négyszer jelenik meg az újságunk, amelyben a tár­saság tevékenységével foglal­kozunk, s betekintést nyúj­tunk a magyarországi ese­ményekbe. Bekapcsolódtunk a Bartók-, a Kodály-év ren­dezvénysorozatába, és ha­sonlóképpen készülünk a Liszt-évre. Szeptember végén látjuk vendégül a híres Pé­csi Balettet, de még az ősz­szel magyar operaénekesek is fellépnek nálunk. A magyar Hazafias Népfronttal közö­sen minden harmadik esz­tendőben barátsági hetet rendezünk Magyarországon és Finnországban. A követ­kező 1985-ben lesz. Mivel az az esztendő nemzetközi ifjú­sági év lesz, úgy gondoljuk, nekünk is a fiatalok ismer­kedését kell segítenünk. Jö­vő őszre úgynevezett magyar csomagot állítunk össze a finn iskolák részére, amiből megismerhetik összetartozá­sunkat, a mai Magyarország életét, munkáját. Kezdő, ha­ladó és társalgási szinten ősztől tavaszig magyar nyelv­órákat szervezünk. Rendsze­resen meghívunk előadókat, akik a magyar társadalmi, gazdasági, kulturális és tu­dományos élettel ismertetnek meg bennünket. Kalevala - ötödször Különösen aktuális téma volt Helsinkiben ottjártam- kor a finn—magyar kultu­rális együttműködés. Akkor ülésezett az a bizottság, amelynek tagjai a két nép kulturális együttműködésé­nek eredményeit foglalják Az történt ugyanis, hogy az orosházi Üj Élet. Tsz-ben önálló „kis gépállomást" ala­kítottak ki, amely nyereség- érdekeltségre alapozottan maga gazdálkodik eszközei­vel. A szellemi energiák és az anyagi eszközök megha­tározó része halmozódik föl ma már a mezőgazdasági üzemek gépesítésében, ért­hető a törekvés: gazdálkod­ni ezzel a nagy erővel. — Elmondok néhány olyan tanulságos példát. esetet, amely a döntés helyességét igazolja, s talán azt is jelzi: nincs is más út ebben a kér­désben. Először is, ezt az évet a tavalyi tervben a gé­pesítés évének kiáltottuk ki húszmillió forintos vásárlá­si előirányzattal. Az új rend­szerben dolgozó gépesítés ágazata az elemzések után azzal állt elő, hogy nincs szüksége újabb gépekre, mert a meglevők — műsza­ki állapotuk alapján — még két éven át teljes ér­tékűen vehetnek részt a ter­melésben. A következő lé­pésben a gépesítésünk fö­löslegesnek talált termelőesz­közöket kínált föl értékesí­tésre. Maradt - viszont egv bábkombájnunk, amely bér­ben járja az országot, mivel mi most babot nem termesz­tünk. És sorolhatnám, hog.v miután mi az 1300 hektár búzánkat, sajnos, nagyon ha­mar learattuk, a gabona- kombájnok is útra keltek, de silózást is vállalunk, szalma­betakarítást és kukoricatö­rést is. mert mi a saját ezer hektár silókukoricánkon már túl vagyunk és az árukuko­rica se köti le ezen az őszön olyan nagyon a gépeinket. Ide tartozik még az is. hogy az Üj Élet Tsz-ben. szakítva az évtizedes gya­korlattal, nemcsak az erőgé­pek, hanem a munkagépek használatának költségeit is elemezték, megállapították, s ennek alapján számításba is vették a munkálatoknál. En­nek eredményeként a nö­vénytermesztők a gépektől most már csak azokat az eszközöket és munkákat „rendelték meg”, amelyekre közös kötetbe. A Magyar Népköztársaság első kulturá­lis megállapodása volt tőkés állammal az az 1959-ben kö­tött egyezmény, amelyet ma is példaként emlegetnek vi­lágszerte. Jaakko Numminen kulturális államtitkárt, a szerkesztő bizottság finn cso­portjának vezetőjét erről az együttműködésről kérdez­tem : — Szoros és intenzív kap­csolatok kötnek bennünket össze. Rendszeresek a tudó­sok, művészek találkozói, sok finn kórus járt Magyaror­szágon, sok magyar muzsi­kus nálunk. De sokrétűek az emberi kapcsolatok is. Nem ritka a finn—magyar házas­ság. Csak azt sajnálom, hogy az első közös filmünk, a Vámmentes házasság, amely ehhez a témához kapcsoló­dott, nem a legszerencsésebb alapállásban közelített a kér­déshez. Kívánom, hogy létre­jöjjön .egy maradandó ma­gyar—finn filmalkotás is. Beszélhetnék a nyelvkutatók, a tudósok együttműködésé­ről. Három finn egyetemen magyar lektor dolgozik, há­rom magyaron pedig finn, s kölcsönösen van vendégpro­fesszori státuszunk is. Aztán itt van a fordítók tevékeny­sége. Magyarországon több a jó műfordító, mint nálunk. Örömmel hallottam, hogy négy finn alkotás jelent meg a közelmúltban, s kiadták Väinö Kankonen professzor könyvét a Kalevaláról. — Egyébként 1985-ben ün­nepeljük — folytatta — a Kalevala megszületésének 150. évfordulóját. Szeret­valójában is szükség volt to­vább csökkentve a termelés költségeit. — Ha azt mondom, hogy mindezzel az elúszott 75 mil­liónak már csaknem felét megfogtuk, abban nincs is olyan nagy túlzás — jelen­ti ki Varga Mihály. Kezdem érteni az elnök viszonylagos nyugtalanságát ebben a nem könnyű hely­zetben, a következő szavak­ból pedig az is kiderül: a hiány másik fele miatt sem fáj már a fejük. — Csak a szívünk, mert azt a 75 milliót mi már se­honnan és soha vissza nem kapjuk. Gondoljon csak be­le. évek hosszú során az él­mezőnyben haladtunk, s most azzal a gondolattal kell barátkoznunk^ hogy kezdhe­tünk elölről sok mindent. Szóval a hiány másik fe­lének ellensúlyozása. Egy vá- rázsige van erre: az ipari te­nénk, ha külföldön, így Ma­gyarországon is lennének megemlékezések. A Kaleva­lát többször fordították már magyarra, mint bármelyik más nyelvre. Négy teljes fordítása van, több részletét külön is átültették magyar­ra, s tudomásom szerint most készül az ötödik teljes fordí­tás. Tudja, mi a legérdeke­sebb? Az afrikai pulari nyelvre magyarról fordítot­ták le nemzeti eposzunkat. Szóval ellátnak feladatokkal a magyar—finn kapcsolatok, de én szívesen csinálom. Sze­mély szerint ez a legérdeke­sebb munkám a minisztéri­umban, olyan feladat, amely egész hivatali tevékenysége­met emberibbé teszi. Érde­kes feladatom adódik annak a kötetnek a munkálataiban vékenység. Ételhordógyártás, elektromosműszer-gyártás, az üveggyárnak a lengőajtók­hoz stopszerelvény-készítés. üzemanyag-fogyasztás beál­lításához görgőspad-készí- tés, öntöde, hordóüzem, s rövidesen egy csokoládé­üzem — ezer tagunkból há­romszáz dolgozik ezeken, s az új keverővei, a társulá­sok nyereségével együttesen harmincmillió forint hasznot hoznak nekünk. Mert tudni kell, hogy az Új Élet Tsz-nek a sokak ál­tal helytelenített új keverő is „bejött”. — Tízmillióval növeli a nyereségünket. Nagy szükség volt rá már csak azért is. mert nekünk a húsz ter­ményboltunkon keresztül évi 22 ezer háztáji sertést kell ellátnunk, összegezve annyit mondhatok: padlóra nem kerülünk, de beletelik né­hány évbe. míg kiheverjük ezt a csapást — mondja be­fejezésül Varga Mihály. is, mely a finn—magyar kap­csolatok történetét dolgozza fel. Másfél száz évre nyú­lunk vissza benne, s remél­hetően jövőre megjelentet­jük. A finn—magyar kapcsolat a finn társadalomnak na­gyon sokat jelent — ezzel a gondolattal fejezte be a be­szélgetést az államtitkár, s hozzátette: — Jó érzés tud­ni, hogy Közép-Európában nemcsak közeli rokonaik vannak, akikkel szoros szá­lak kötnek bennünket föld­részünk szívéhez, hanem hű­séges társaink is a békéért, a fegyverkezési hajsza meg­fékezéséért vúvott harcban. Kocsi Margit (Következik: 2. Az erőmű­től a Vükig) Ismét rangos események színhelye a Budapesti Nem­zetközi Vásárközpont. Ma nyitja kapuit a fogyasztási cikkek szakvására, az őszi BNV. Mi a vonzereje ennek a nemzetközi vásárnak? A szép, a korszerű szeretete, a kiállítás ízlést, szokást for­máló ereje. Meg kell valla­ni, túlzottan is figyelembe vették a közgazdászok szak­mai meghatározását a „fo­gyasztási javak” kifejezéssel, de ma már mindenki tudja — tudhatja —hogy ez ru­hát, cipőt, textíliát, bútort, háztartási felszereléseket és sok olyan más terméket ta­kar, amelyek szoros, elma­radhatatlan tartozékai min­dennapi életünknek. MINDENKI KERESKEDNI AKAR Az idei őszi vásár — vall­juk meg — nem felhőtlen, gond nélküli időszakban zaj­lik. A nyugtalanító világgaz­dasági — s ennek folyomá­nyaként — belső gazdasági helyzet érzékenyen befolyá­sol mindenkit. De a szépről, a praktikusról azért nem mondunk le. A magyar ki­állítók fő célja éppen az volt, hogy széles körű tájé­koztatást adjanak a lakos­ságnak és a kereskedelem képviselőinek fogyasztási cik­keket gyártó iparunk erőfe­szítéseiről, fejlődéséről és várható árukínálatáról. Ugyanakkor feladatuknak te­kintik, hogy a külkereskede­lemmel. a külföldi partne­rekkel megismertessék az exportkínálatot, az együtt­működés újabb lehetőségeit. A fokozódó versenyben ugyanis a különböző terme­lő vállalatoknak az eddigi­eknél is nagyobb erőfeszíté­seket kell tenniük a megle­vő piacok megtartásáért és újabbak szerzéséért. A vá­laszték állandó gazdagításá­val kell megnyerni a hazai és külföldi vásárlóközönsé­get. Az újra való törekvés egyik bizonyítéka, hogy a magyar könnyűipar és az élelmiszeripar vállalatai 477 termékkel neveztek be a kü­lönböző vásárdíjakra. Mindenki kereskedni akar, mindenki keresi a kapcsola­tokat. Erre bizonyíték a mos­tani — egyébként a hetven- nyolcadik — Budapesti Nem­zetközi Vásár is, hiszen az általános világgazdasági pan­gás ellenére hazánk mellett 43 ország és Nyugat-Berlin kiállítói sorakoztatják fel a fogyasztási cikkek szinte tel­jes skáláját. AZ IGÉNYEKHEZ ALKALMAZKODVA Mit láthat szeptember 16 —25. között a vásárlátogató? A hazai iparvállalatok kiál­lított termékeinek a száma gyáranként 30—250 között mozog, százhetven ipari szö­vetkezet viszont több mint 3 ezer terméket vonultat fel. Valamennyi kiállító elképze­lése volt, hogy bemutassa a legutóbbi időszakban végre­hajtott termékszerkezet-vál­tást, az igényekhez alkalmaz­kodó termelést. Csak néhány példát említsünk, a teljesség igénye nélkül: több ruházati vállalatnál szerepelnek sza­badidő- és sportruházati cik­kek, ami azt jelenti, hogy a termelők felismerték a fo­gyasztói szokások változását, így a kötő- és textilruházati vállalatok kész termékeket kínálnak. Például a Váci Kötöttárugyár és a Buda­pesti Harisnyagyár kooperá­ciójában készült — és már kapható — aerobic-öltözék. Követik a legfrissebb aszim­metrikus divatirányzatot a Békéscsabai Kötöttárugyár termékei, továbbá a Váci Kö­töttárugyár sport- és sza­badidő-öltözékei. Ilyen öltö­zékkel mutatkozik be a töb­bi között a Szegedi Ruha­gyár, a Vörös Október Fér­firuhagyár. Az öltözék jel­legével összhangban vannak a Duna Cipőgyár és a Sa- baria Cipőgyár cipői. A vásárlók körében ked­velné váltak a termékcsalá­dok. A tavaly megjelent és nagy sikert aratott Baby- pack termékcsalád mellett az idén a FÉKON Ruházati Vál­lalat Studiform-család ter­mékeit állítja ki a különbö­ző iskolai osztályok számá­ra. különböző alkalmakra. A kiállítók nyolc árucso­portban mutatják be termé­keiket. Külön szerepelnek a ruházat, a lakberendezés és a bútor-, a háztartási és vegyipar cikkei, az élelmi­szer, a szabad idő a sport eszközei. S lesz auókiállítás, hétvégi és családiház-bemu- tató is. A tavalyi BNV-hez hasonlóan az energiatakaré­kosságot segíti az Elektromos Művek kiállítása, ahol gya­korlati példákon mutatják be a háztartási gépek gazdasá­gos üzemeltetését. Hasznos és a vásárlátogató közönséget érdeklő lehet a KRESZ-tá- jékoztató, valamint a rend­őrség vagyonvédelmi bemu­tatója is. A vásárral egy időben — tematikájában ügyes párosí­tással — két nemzetközi szakkiállítást is rendeznek a BNV területén. Az egyik az Interprlayexpo elnevezésű já­tékkiállítás. Célja a hazai .já­tékkultúra fejlesztése, a ma­gyar gyártók ösztönzése jobb. használhatóbb, szellemesebb játékok készítésére. A má­sik nemzetközi szakkiállítás az ügyes kezű, ház körül szorgoskodó felnőtteknek, a barkácsolóknak jelenthet vonzerőt. Mindinkább elis­mert, hogy' a barkácsolás egyénileg és társadalmilag egyaránt hasznos tevékeny­ség, így nálunk is évről év­re nő a jelentősége. Felmé­rések szerint csupán az épí­tőipari tevékenységnél a la­kosság aktív részvételének értéke a tavalyi évben fél­mi lliárd forint volt. Nem csak a barkácsolóknak, a kis- kerttulajdonosoknak is hasz­not hajtó ez a bemutató, hi­szen kézi szerszámokat, kis­gépeket is felvonultatnak. A LEGTÖBB TERMÉK KAPHATÓ Évek óta visszatérő kérdés a látogatók között, hogy ezt vagy azt a ruhát, cipőt, bú­tort. televíziót mikor lehet majd kapni. Ezen a vásáron is lesz olyan cikk, melyet csupán azért állítanak ki. hogy bemutassák a szakmai hozzáértést, a világszínvonal követését, esetleg ezért, hogy ösztönzzék az ipart: „gyár­tókat keresünk”! A legtöbb termék azonban kapható, vagy a jövő évi szállítási szerződésekben szerepel. A vásárdíjakat odaítélő bizott­ság is kényesen ügyel arra. hogy csak olyan termékek kapjanak elismerést, ame­lyek sorozatgyártásra éret­tek, és a nagyközönség hosz- szabb-rövidebb időn belül hozzájuthat. Példa erre, hogy több vállalat a vásárral egy időben a múlt évi díjnyer­tes termékéből és az idei újdonságokból a szakmai kis­kereskedelem boltjaiban áru­sítást szervez. A rendezők úgy számol­nak, hogy a másfél hét alatt körülbelül egymillió látoga­tót fogadnak. Mivel a MÁV 20 százalékos kedvezményt ad, bizonyára sok lesz a vi­déki látogató is. Ma délelőtt a meghívott vendégek előtt kerül sor az ünnepélyes megnyitásra, az­után kezdődhet a vásár. A jelek szerint sok tapasztalat­tal gazdagodhatunk. Kapalyag Imre A helsinki fesztivál vendége volt az Universitas együttes. A képen előadást tartanak az Esplanáde parkban (Fotó: MTI — Ilovszky Béla felvétele — KS) Kőváry E. Péter A hiányt fele részben a tsz ipari tevékenysége ellensú­lyozta. Képünkön az ipari üzemág termékei láthatók Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents