Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-16 / 219. szám
a 1983. szeptember 16., péntek Felkészülés a télre A Békés megyei Tüzelés- technikai Vállalathoz napjainkban fut be a legtöbb megrendelés. Augusztus közepe óta egyre több munkája akad a vállalatnak. Már tavaly is megfigyelhető volt, hogy az emberek igyekeznek megválni az olajtüzelésű kályháktól, kazánoktól. és a hagyományos széntüzelésre térnek át. A megrendelők közül sokan cserépkályhát szeretnének beépíteni a lakásukba. Az is megfigyelhető — különösen Gyulán és Békéscsabán —. hogy a gázvezetékek építése a városok külterületeit is elérte. A külterületi családi házak közül viszont nagyon sok nem felel meg a gáztüzelés szigorú követelményeinek. Leggyakrabban a kémények korszerűtlensége okoz gondot. Ha valaki vertfalú, vagy vályogtéglából készült épületben akar gázzal fűteni, akkor annak először a kéményt kell korszerűsítenie. Napjainkig erre a munkára a megrendelők nemigen találtak kivitelezőt. Vagy ha igen, akkor a mesterek borsos árat számítottak fel a munkáért. A vállalat az ilyen jellegű igények felmérése után elhatározta. hogy a szakembereiből gazdasági munkaközösségeket szervez. A munka- közösségek ellenőrzését természetesen magára vállalja. A munkaközösségek hamarosan megkezdik tevékenységüket. A cserépkályhák iránt megnövekedett igények kielégítése érdekében a tüzeléstechnikai vállalat megállapodást kötött az esztergomi csempegyárral. A szerződés értelmében az esztergomiak vállalták, hogy rendszeresen szállítják a csempét. A hőtechnikai vállalat pedig alvállalkozóként besegít a hordozható cserépkályhák gyártásába. Még az idén Békéscsabán 2—300 darab hordozható cserépkályhát állítanak össze. A megyénkben sokan keresik ezt a cserépkályhát, mert aki olajról akar áttérni, annak ez az egyik legolcsóbb megoldás. Amennyiben az elkövetkezendő időszakban szükség lesz rá, a szerződés értelmében többet is le tudnak gyártani belőle. A hőtechnikai vállalat kéményseprői szeptember első napjaitól kezdve megkezdték a kémények tisztítását. Decemberig valamennyi kéményt legalább egyszer megtisztítanak. Varga János igazgató a kéményseprésről a következőket mondja: — Sajnos, sokszor előfordul. hogy a kéményseprőket akadályozzák a munkájuk elvégzésében. Kifogásokat keresnek, hogy ne kelljen a kéményseprőt beengedni a lakásba. Ezek az emberek azonban nem számolnak azzal, hogy a kémény nyáron is eldugulhat. Az is gyakran előfordul — leginkább azoknál, akik gázzal fűtenek —. hogy nem veszik figyelembe a tüzelő- berendezés és a kémény összhangját. Ezért a fűtés hatásfoka. gazdaságossága nem megfelelő. Tavaly óta a nagy teljesítményű kazánok. bojlerek és hőcserélők vegyszeres füst-gáz és vízoldali tisztítását is vállalják. A viszonylag új szolgáltatásról sok fogyasztó tud már, és él is a lehetőséggel. A négv- ötévenként elvégzett művelet rengeteg energiát és pénzt takarít meg a megrendelőnek. Egyrészt a vízkőlerakódás eltávolítása megakadályozza a tüzelő- berendezés hatásfokának romlását, másrészt növeli az élettartamot. A különböző kis teljesítményű vízmelegítők — azok, amelyeket a háztartásokban használunk — vízoldali vegyszeres tisztítása nem feltétlenül szükséges. mert a vízkőlerakódás olyan kismérvű. hogy amire az a hatásfok csökkenéséhez vezetne, addig a berendezés elhasználódik A vállalat négy évvel ezelőtt energiaracionalizálási pályázatot adott be. A pályázat célja az volt. hogy a rendszeres karbantartási, javítási műveleteket szélesebb körben tudják elvégezni. A pályázatot elfogadták. 6.5 millió forintot kaptak szerelőautók vásárlására. műhely építésére és berendezésére. egy kirendeltség felépítésére és egyéb kiadásokra. Ez az összeg négy éven belül megtérül. A megtakarítás természetesen a fogyasztóknál jelentkezik. L. S. Iskolai kirándulás, gyereküdülés, sítúra Alighogy megkezdődött az iskolaév, megérkezett a fővárosi és vidéki középiskolákba a Budapest Tourist programfüzete. Kirándulásokat, városnézéseket ajánlanak — olcsó áron. (A háromnapos budapesti kirándulást 260—440 forint között kínálják, az egynapos, Petőfi-emlékhelyeket bejáró kirándulást 200 forintért, a kétnapos Mátra-vidéki utat 360 forintért — természetesen szállással és ellátással.) Budapest, a Duna-kanyar, Dunántúl, Zirc—Pannonhalma, az Alföld, Eger—Párád, Salgótarján és környéke. Sopron—Kőszeg, Balaton- felvidék. Őrség—Göcsej, Mecsek—Villány, Debrecen— Hajdúszoboszló, Szeged- Gyula — és még sokféle összeállítást sorol fel a programfüzet. De vállalják speciális, az iskolák által kiválasztott útvonalra is a szervezést. — Az iskolásoknak tervezett utakat minimális árréssel terheljük meg — mondja Fogaras Anna kereskedelmi igazgató. — Szállást, étkezést, utaztatást, tsz- és gyárlátogatást, vagy bármilyen más programot biztosítunk az iskoláknak — a lehető legolcsóbban. — Élnek ezzel a lehetőséggel ? — Igen. Tavaly a belföldi kiránduló útjaink felét iskolák vették igénybe. Három-négyezer diák utazott a Budapest Tourist szervezésében. — 1979 nyarán hirdette meg első gyerektáborát az iroda. Akkor mindössze két jelentkező akadt. A második évben már kilencen, akiket el is vittünk üdülni. Tavaly már több száz gyerek táborozott. S az idén, a téli szünetben három helyre: Dunaújvárosba, Bükkszentke- resztre és Sopronba indítunk gyerektábort — ahol testnevelő tanárok vezetésével síelnek, szánkóznak, úsznak, korcsolyáznak majd a gyerekek. (A dunaújvárosi 8 napos program 1250, a bükk- szentkereszti 6 napos 1320, és a 8 napos soproni út 1930 forintba kerül.) A sítúrák nemcsak a gyerekek, a felnőttek körében is igen népszerűek. Belföldi és külföldi síutakból gazdag a Budapent Tourist választéka. — A gázművek síszakosztályával van szerződésünk — folytatja a gazdasági igazgató —, az ő edzőikkel küldtünk már tavaly is 2000 sírajongót különböző túrákra. Különlegességek — mint a Kubába, vagy a Kanári-szigetekre induló szilveszteri utak — mellett a Budapest Tourist 125-féle ajánlatában a közeli országok szerepelnek úticélként: csehszlovák (23-féle), bolgár, szovjet, NDK-beli utak, bécsi kirándulások szilveszteri, karácsonyi üdülések. Kádár Márta Foglalkozása: iskolavédönő „Az iskola-egészségügy az egészségügyi ellátás olyan speciális szakterülete, mely az oktatási intézményeket látogató gyermekek és fiatalok egészségvédelmét, gyógyító-megelőző ellátását folyamatosan biztosítja” — írja az egészségügyi miniszter 23. számú módszertani levele. A gyakorlat alátámasztja a megállapítást, hogy eredményes munka csak az orvos, a védőnő, az asszisztens, a közegészség- ügyi és járványügyi szervek összehangolt tevékenysége alapján biztosítható. Megyénk fiatal városában. Békésen ez év januárjától dolgozik főállású iskolavédőnő. — Az a célunk, hogy a 14 éves kor alatti gyermekeket lehetőleg mindig ugyanaz az orvos és védőnő gondozza — magyarázza dr. Gele- gonya Katalin békési városi főorvos. Az év elejétől az iskolavédőnői feladatokat egy ember látja el. A körzeti védőnők így mentesülnek az iskola-egészségügyi munkától. ellátandó területük viszont megnő. Pikó Gáborné védőnő a 12 békési óvoda nagycsoportosainak iskola előtti vizsgálatait szervezi, s a három általános iskola és a kisegítő iskola közel 2600 tanulóját gondozza. — 25 éve dolgozom védőnőként — mutatkozik be. — Mindig közel állt hozzám az iskola-egészségügy. Örülök ennek a munkának, szeretem a gyerekeket, s nap mint nap tapasztalom a pedagógusok megértő segítségét. • A 3. számú általános iskolában korszerű orvosi rendelő fogadja a gyerekeket. A jól felszerelt rendelő ellenére nemigen jutottak még el ide szűrővizsgálatok alkalmával az elfoglalt orvosok. Mentek hát a gyerekek a központi rendelőbe, a csecsemőgondozóba. A védőnő által orvosi utasításra végezhetők alapszűrések, a testsúly, a magasság, a vérnyomás mérése, a vizeletvizsgálat már helyben történik. Ha megszólal a szünetet jelző csengő, egyre-más- ra kopogtatnak az ajtón. Ki fejfájás-csillapítót kér, ki pedig tanácsra vár a védőnőtől. — A kollegina ittléte nagy segítség a mi 1100-as létszámú iskolánkban — állítja Jenei Béla igazgatóhelyettes. — Rendelés vagy szűrővizsgálat közben senki nem zavarja majd az orvost, és a védőnőt, s a gyerekeinket sem kell ezentúl vándorol- tatni a vizsgálatokra. így kevesebb időt veszítünk a tanulási órákból. Az egészség- ügyiek jelenléte eredményesebbé teszi az egészségnevelést. s folyamatosan figyelemmel kísérik a gyerekek egészségi állapotának alakulását. — A helytelen táplálkozás következményeként egyre több gyereknek magas a vérnyomása — mondja Pikóné. — Állandóan ellenőrzőm őket. megbeszéljük a diétát is. szóval megelőzzük a nagyobb baj kialakulását. A körzeti gyermekorvosokkal és a városi vezető védőnővel egyeztetjük a terveket programokat. Minden iskolában tudják, melyik nap hol vagyok. Ilyenkor év elején sok az adminisztrációs feladatom: az osztály névsorok, az iskolai törzslapok vezetése. Mostanában bírálja el az orvos a testnevelés alól felmentést kérők sorsát. Októberben szűrjük a hatodikosokat, novemberben a testnevelés tagozatosok vizsgálata következik, december-január a hetedik, nyolcadikosok kötelező alapszűréséé. Februárban a testnevelés tagozatra jelentkezők iskola előtti szűrésére kerül sor, márciusban a továbbtanuló pályaválasztó nyolcadikosok jönnek hozzánk. A tavaszi hónapokban az iskolába készülőket vizsgáljuk. Nyáron gyakrabban tudom látogatni a veszélyeztetett, beteg, vagy iskoláskort elért gyerekeket. Itt a hármasban igen ügyesek az ifjú vöröskeresztesek. Legutóbb az országos szintig eljutottak egy vetélkedőn, amelyre dr. Lipták Pál készítette fel őket. Az iskolavédőnő nemcsak jó tapasztalatokról számolhat be, mint ahogyan a pedagógusok sem. Biológiailag korán érnek a gyerekek, s ezt nem követi egyenes arányban szellemi fejlődésük. Egészségnevelésre, szexuális felvilágosításra van ugyan mód az iskolában, de ezek szülői feladatok is, amelyre a családokban jobban oda kellene figyelni. Beszélgettünk még a többi oktatási intézmény körülményeiről, lehetőségeiről is. A kisegítő iskola még el sem készült, az oktatási szárnyban már tanítanak. A nevelőotthoni rész még az építőké, de a szükség, a régi intézmény rozoga volta már ideparancsolta a gyerekeket és pedagógusokat. Szép lesz majd a tágas világos. jól felszerelt iskola. Itt is külön orvosi rendelőt, betegszobát létesítettek a közel 200 gyereknek. — Mindent megvásároltunk. amit felírt a védőnéni — mondja Pocsai Lászlóné igazgatóhelyettes. — Szükségünk van az állandó orvosi, védőnői felügyeletre, mert sok gyermekünk elmaradt a fejlődésben, testi, szellemi, lelki problémái vannak. Az iskolavédőnő feladatköre az egyes számú iskola tanulóinak gondozása is. Ez az intézmény működik a legTcstsúlymérés Fotó: Veress Erzsi mostohább körülmények között, de a jövőjük nem reménytelen. A békésiek társadalmi munkája, pénze, segítőkészsége is hozzájárul a nevelési központ építéséhez, amely megoldja a gondokat. Ott egészségügyi helyiségeket is kialakítanak majd. Szűkös az orvosi rendelő, a viszonylag fiatal 2. számú iskolában is. — Jól dolgozunk együtt az iskolavédőnővel, de nagy gondunk a zsúfoltság — mondja Nehéz Győzöné igazgatóhelyettes. — A zajos környezetben levő kicsi rendelő nem nyújt megfelelő nyugalmat az orvosi vizsgálatokhoz. Ezért továbbra is el kell vinnünk a gyerekeket a szűrésekre. A diákotthonunkban szeretnénk majd kialakítani rendelőt. öltözővel. A védőnéni segítségére számítunk a vöröskeresztes munkában is. Az általános iskolás korú gyerekek szervezett gondozása szolgálja egészséges felnőtté válásukat. Az iskolaegészségügyért munkálkodók újra és újra keresik ehhez a még jobb, még szervezettebb megoldásokat. Megyénkben Gyulán 2-en vannak, Szarvason és Békésen 1-1 védőnő dolgozik e munkakörben, Békéscsabán és Orosházán pedig szervezik az állásokat. Bedé Zsóka Az ifjú vöröskeresztesek elsősegélynyújtást tanulnak Hetven óra Helsinkiben O Igaz barátok között Szinte biztos, hogy bárki magyar, aki eljut Finnországba, érkezése után rögtön a velünk közös vonásokat kezdi keresni. Akárcsak az észak-európai ország lakói, ha hozzánk látogatnak. Az egyik legszebb élményem Helsinkiben éppen az volt, hogy a finnek milyen komolyan — nagyon komolyan! — veszik az ősi rokonságot. Magyar-rajongók — Mi, finnek nagyon szeretjük a magyarokat — mondta Anneli Aarika-Szrok. a Finn—Magyar Baráti Társaság titkára, — Ezért nyíltabbak, kedvesebbek vagyunk velük. Én magam elfogult is vagyok, hiszen tizenhárom esztendőt, a legszebb éveimet töltöttem Magyarországon. Amikor hazajöttem, nem szűnt meg ez a jó viszony. Itt a társaságnál napi kapcsolatban állok a magyarokkal, s az a munkám, ami igazán szívem szerint való: a finn—magyar barátság ápolásán, fejlesztésén dolgozom immár huszonkét éve. Jó tudni, hogy ez alatt az idő alatt hétnői harminchatra nőtt a helyi szervezeteink száma. A társaságnak 5300 tagja van. s nincs olyan helyi szervezet, ahol ne akadna néhány fanatikus magyar-rajongó, aki erején felül vállal, dolgozik ezért az ügyért, társadalmi munkában. Alkalmam volt találkozni Heikki Koskival, a Finn— Magyar Baráti Társaság elnökével is, akiben ugyancsak igaz barátunkat ismerhettem meg. Halk szavú, szerény ember. Megható volt hallgatni, ahogy a barátságunk mindennapjairól beszélt: — Tudja, én azt szeretném, ha minden finn legalább egyszer ellátogatna Magyarországra. Akkor érez- né-tapasztalná azt, amit jómagam már tizenegyszel' átéltem : a magyarok vendégszeretetét, közvetlenségét, és azt, hogy köztünk milyen könnyen, milyen természetességgel szövődnek a barátság szálai. A legfontosabb azonban, hogy nagyon hasonlóan vélekedünk fontos dolgokról. Nemcsak a rokoni kapcsolatokról, hanem a .barátságról, a békéről. Még Pori polgármestere voltam, amikor 1973-ban Eger testvérvárosunk lett. s nemsokára nagyszerű találkozásom volt a várossal, lakóival. Azután sportolók, művészek, turisták, aki tehette, útra kelt, Pori egy finn szaunát is ajándékozott az egrieknek. Néhány gazdasági megállapodás is létrejött a két város üzemei között. Jelenleg 17 finn és 17 magyar várost köt össze ilyen kapcsolat. Az első testvérvárosi egyezség 1956-ban Pécs és Lahti között született. Aztán 1964 és 1974 között héthét, 1977-től pedig kilene-ki- lenc város talált egymásra. Az idén Szombathely és Lap- peenranta. Júniusban a miskolciak vendégeskedtek Tamperében, augusztusban a szegediek mutatkoztak be a tur- kui vásáron. Város-testvérek — A Finn—Magyar Baráti Társaság munkájának a motorját jelentik ezek a testvérvárosi kapcsolatok. De van más is, amiről feltétlenül beszélnünk kell — folytatta lelkesen Anneli Aarika-Szrok. — Társaságunk október 10- én lesz 33 éves. Hosszú utat tett meg, szép eredményekkel büszkélkedhet. így csak a közelmúltból: Helsinkiben 1980-ban avatták fel a Magyar Kulturális és Tudományos Központot, s itt mi is 1.vwHtwm Jultateii»!SÜOMIUNK«BISfeURA akeMkuu l«> 1 A Finn»—Magyar Baráti Társaság újságjának első oldala (Fotó — KS)
