Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

NÉPÚJSÁG 1983, szeptember 16., péntek Hz új választójogi törvényjavaslat vitája a szarvasi főiskolán Tájékozottságukat-, köz­életi érdeklődésüket és pole­mizáló hajlamukat bizonyí­tották azok a hallgatók, akik szeptember 15-én, tegnap szólaltak fel társadalmi vi­tában a DATE Szarvasi Me­zőgazdasági Főiskolai Ka­rán. Ezt megelőzően dr. Molitórisz Pál, a városi ta­nács vb-titkára ismertette a választójogi törvény módosí­tására vonatkozó tervezetet, s ezután pedig a fiatalok mondták el véleményüket, javaslatukat e témával kap­csolatban. Legtöbben a szocialista demokrácia szélesítésének újabb lehetőségét látták a jelölő gyűlések általánosab­bá válásában, és az egyéb rendelkezések várható vál­tozásában. Volt, aki viszont — a kötelzeő kettős jelölés­re utalva — aggodalmának adott hangot. Szerinte a „csak” pótképviselőnek, il­letve póttanácstagnak vá­lasztandó személy ezentúl nem „bukott embernek”, ha­nem „másodhegedűsnek” érezheti majd magát. Az egyik főiskolai hallga­tó, a társaitól eltérően már részt vett az előző szavazá­son, sőt — mint mondotta — választott is volt. Akkori ta­pasztalataira hivatkozva ki­fejtette. noha elég demokra­tikusan ment végbe a jelöl­tek állítása. mégis úgy érezte, a folyamat „irányí­tott” volt. Befejezésül hang­súlyozta, hogy a fontos dön­téseket bízzák képzett embe­rekre. Mások az állampolgárok szemléletváltozásának, a je­löltek alaposabb megismeré­sének fontosságát hangsú­lyozták. valamint azt, hogy aki vállalja jelöltetését, szá­mításba kell venni: ez szá­mára bizonyos kockázattal is jár. Az észrevételekre, javasla­tokra a vb-titkár reagált, majd Vaskor Pál, a Hazafi­as Népfront városi titkára köszönetét fejezte ki a hall­gatók aktív, jobbító szándé­kú hozzászólásaiért. —y—n flz izraeli KlSZ-küldöttség látogatása Befejezte tárgyalásait az izraeli kommunista ifjúsá­gi szövetség küldöttsége, amely a KISZ Központi Bi­zottságának meghívására tar­tózkodott hazánkban. A KISZ KB Fejti György első titkár vezette tárgyalócsoportjával folytatott megbeszéléseken megállapodás született a kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztéséről. Az izraeli küldöttség tárgyalt a DÍVSZ vezetőivel, valamint az Országos Béketanács el­nökével, Sebestyén Nándor- néval, és ellátogatott Heves megyébe. A delegációt fo­gadta Petrovszki István, az MSZMP KB párt- és tö­megszervezetek osztályának helyettes vezetője. Intercoop iroda Békéscsabán D gyesen levő nők munkalehetőségei Valentinyi Mártonná, a HVDSZ Békés megyei titká­ra irányította az ágazati szakszervezet nőbizottságá- nak tegnapi ülését, ahol ven­dégként Szabó Ilonát, a HVDSZ központi vezetősége nőbizottságának tagját is köszöntötte. A megyebizottság nőbi­zottságának vezetője. Gyur- kó Jánosné beszélt a 43 alapszervezetben dolgozó, gyesen levő nők munkavál­lalási kedvéről és lehetősé­geiről. Ezen a területen csu­pán néhány vállalatnál dol­gozik sok nő. bedolgozói, vagy egyéb munkalehetősé­geik gyermekfelügyeleti gondjaik miatt korlátozot­tak. A nőbizottság tagjai beszámoltak különböző vál­lalatoknál, például a Pa­tyolatnál, a Gyulai Kötőipa­ri Vállalatnál, a kertészeti vállalatnál szerzett tapasz­talataikról. Második napi­rendi pontként tárgyalták a Szakszervezeti Kutató Inté­zet által összeállított közvé­lemény-kutató kérdőívre adott válaszokat. A 300 fel­mérőlap közül 180 adatait tudták feldolgozni, s ezek jellemzőek a különféle vál­lalatoknál dolgozók közérze­tére, szakszervezeti mun­káról, vezetők és beosztot­tak viszonyáról alkotott vé­leményére. Befejezésül a nőbizottság megtárgyalta a megyei bi­zottság elé is kerülő témát, a nők munkaversenyben el­foglalt helyzetét és szerepét. B. Zs. Tegnap ünnepélyes kere­tek között megnyitotta iro­dáját Békéscsabán, a Micsu­rin utcában az Intercoope- ration Kereskedelemfejlesz­tési Rt. A megnyitón megjelente­ket — dr. Szabó Sándort, a megyei tanács általános el­nökhelyettesét, az Intercoop és a Külkereskedelmi Mi­nisztérium szakembereit, a Szolnok és Csongrád megyei KISZÖV elnökeit és számos más szerv, illetve gazdálko­dó egység képviselőit — dr. Siimeghy Csaba, a Békés A búzatermesztés idei ta­pasztalatairól. fejlesztésének lehetőségeiről tanácskoztak tegnap, szeptember 15-én Csanádapácán megyénk me­zőgazdasági szakemberei. A majdnem kétszáz részt­vevőt Murányi Miklós, a megyei tanács vb. mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője köszöntöt­te, kihangsúlyozva annak je­lentőségét, hogy a mezőgaz­dászok évről évre megvitas­sák az ágazat termelési ta­pasztalatait, a továbblépés lehetőségét. Csukás Gyula, a Békés megyei Tsz-Szövetség titkár­helyettese megyénk termelő­szövetkezeteinek idei búza­megyei KISZÖV elnöke kö­szöntötte. A külkereskede­lem — mondta — ezáltal is közelebb került az iparhoz és e közvetlen kapcsolat elő­nyeit remélhetőleg jól fog­ják hasznosítani megyénk szövetkezetei, vállalatai. Ezután az Intercooperation vezérigazgatója, dr. Oblath György beszélt az iroda lét­rehozásának körülményeiről. Részben a KISZÖV kezde­ményezésére az Intercoop el­ső alkalommal nyitott vidé­ki irodát, melynek feladata Békés, Csongrád és Szolnok termesztését értékelte. Rá­mutatott. hogy az üzemek munkáját nagyban nehezíti az elöregedett géppark; ön­maguk képtelenek a techno­lógia szintjét emelni. Dr. Bokor Pálné. a bábol­nai Iparszerű Kukoricater­melési Rendszer ágazatveze­tője a tápanyagellátás és -termelés kapcsolatáról. Farkas Béla. a nádudvari Kukorica- és Iparinövény Termelési Együttműködés ágazatvezetője a fajták ér­tékeléséről tartott előadást. Benkő Lajos, a csanádapácai Széchenyi Tsz főagronómu- sa búzatermesztésük tapasz­talatairól beszélt. megyében a kis volumenű, konvertibilis áruexportala­pok és kooperációs lehető­ségek felkutatása. Noha néhány külkereske­delmi vállalatnak már van vidéki képviselete, a csabai az első. amely általános pro­fillal rendelkezik. Ennek megfelelően igen szerteága­zó külkereskedelmi tevé­kenységet folytathat az In­tercoop megbízottja. Perjési Márton. (Az Intercoop megyei mű­ködéséről egyébként hama­rosan részletesen tudósí­Orvosmeteorológiai tájékoztató A hét legvégén és a jövő hét első napjaiban átmenetileg ismét hűvösebb levegő /érkezik a Kár­pát-medencébe. Hatására meg­növekszik a felhőzet, megerősö­dik az északi, északnyugati szél, és a nappali felmelegedés is csökken, a nappali várhatóan 16—21. az éjszakai 6—11 fokra. A jövő hét közepén ismét csök­ken a felhőzet, és lassú íelme- Jegedés kezdődik. A következő napokban tehát nem lehet különösebb pana­szunk az időjárásra. A melege­dés lassú és fokozatos lesz, így jut időnk az alkalmazkodáshoz. Az átmeneti lehűlés erős szél­lel, hűvös levegővel érkezik, s ez a frontérzékenyeknél gyakori fejfájással járhat, ingadozik a vérnyomás, változik a reakció- képesség. Egyeseknél fokozódik a görcshajlam, a légzőszervi be­tegségekben szenvedőknél gya­koribb a fulladás. A front után nyugalomba jutó friss, tiszta le­vegőben az erőteljes besugárzás hatására a jövő hét közepén ismét javuló közérzetre számít­hatunk. Napirenden a búzatermesztés Vizsgálják a buszkatasztrófa körülményeit A szerencsétlenség sebe­sültjei közül az első kettő, Pallai József és felesége már ma elhagyhatja a grázi kór­házat és hazautazhat — kö­zölték csütörtök délben a debreceni turistákat ápoló orvosok. Tájékoztatásuk sze­rint a jövő hét hétfőjétől fo­lyamatosan elbocsátják, mindazokat a betegeket, akiknek állapota ezt megen­gedi. Az illetékes magyar szervek hazaszállításukról természetesen folyamatosan gondoskodnak. A legfrissebb tájékoztatás szerint a három életveszélyes sérült állapota változatlan, mellettük egy negyedik ál­dozat, Tóth Jánosné állapo­tát is igen súlyosnak minő­sítették. A többi sérült álla­pota fokozatosan javul. Tiba János buszvezető kihallgatá­sára — sokkos állapota mi­att — továbbra sem kerül­hetett sor. Az illetékesek megtették az előkészületeket a tragé­dia 13 halálos áldozatának hazaszállítására. A baleset színhelyén az osztrák hadsereg katonáinak közreműködésével gondosan összegyűjtötték a turisták minden holmiját. Az egészet lezárva küldik haza. A szerencsétlenség hatósá­gi-műszaki vizsgálata már szerdán délután megkezdő­dött, de eredményt eddig nem hozott. Az összeroncso­lódott autóbuszt Grazba szál­lították, ahol a szakértők to­vább folytatják a vizsgála­tot. Az osztrák sajtóban szo­morú szenzáció a debreceni turistacsoport tragédiája. A helyszínen megszólaltatott szemtanúk arról számoltak be, hogy Tiba János busz­vezető kedden még a csoport búcsúestjén sem vett részt, hanem korán lefeküdt, hogy pihent legyen a Bécsbe ve­zető útra. Szerdán reggel, mondotta a csoport szállás­helyének tulajdonosa, a ve­zető még egyszer gondosan' ellenőrizte járművét. A baleset színhelye, egy 1000 méteres hegyről leve­zető főközlekedési út — jól kiépített — hajtűkanyarok­kal van megtűzdelve. A busz az utolsó előtti kanyarnál tartott már a lefelé vezető úton, amikor bekövetkezett a tragédia: a súlyos jármű 46 utasával, a korlátot át­törve először mintegy 30 mé­tert repült, amíg először üt­között a talajhoz, majd több­ször átfordult, s végül mint­egy 200 méterre az út alatt fejeződött be a zuhanás. Az azonnali riasztásnak, az Oszt­rák Vöröskereszt, a mentők és a csendőrség mintaszerű­en gyors, összehangolt mun­kájának köszönhetően egy órán belül valamennyi áldo­zatot kimentették, a súlyos sebesülteket a helyszínen el­sősegélyben részesítették, majd kórházba szállították. Békéscsabán, a Kncr Nyomdában tegnap délután fél 3-kor nyílt meg a Glóbus Nyomda kiállítása. Márkus László, a Glóbus Nyomda igazgatója üdvözölte a tárlat látogatóit. A nyolcvanéves nyomdát a nyolcvanas évek elején beruházás- és műszaki fejlesztés keretében emelték a jelenlegi terme­lési színvonalra. A tárlat látogatói arról győződhetnek meg szeptember 30-ig, hogy mit tud és milyen technikai színvo­nalon a Glóbus Fotó: Fazekas László fl Minisztertanács megtárgyalta Jogszabály-módosítások a szerződéses és bérleti rendszerben Az illetékesek és az üze­meltetők szerint: mind a ke­reskedelem és a vendéglátás, mind a fogyasztók megta­lálták számításukat a szer­ződéses, bérletes üzletekben, vendéglátóhelyeken: ezek száma az eltelt két és fél év alatt több. mint 8000-re nö­vekedett. A kedvező tapaszta­latok mellett azonban fel­merültek olyan problémák is, amelyek szükségessé tették a jogszabályok módosítását. Ezeket hagyta jóvá csütörtö­ki ülésén a Minisztertanács. A módosítás értelmében a jövőben nemcsak a gazdál­kodó szervezetek, hanem pél­dául a tanácsi idegenforgal­mi hivatalok kempingjei, moteljei, valamint a szövet­kezetek felvásárló telepei is szerződésbe adhatók. Hatá­lyon kívül helyezték azt a jogszabályt, amely szerint egy család csak egy üzletet vehet szerződésbe. Mivel az új gazdálkodási formákat két és fél éve előz­mények és tapasztalatok nél­kül vezették be, a vállalatok óvatosságból — a jogsza­bályban biztosított öt év he­lyett — általában csak két- három évre adtak szerződés­be üzleteiket. A szerződés le­jártakor kötelező volt új versenytárgyalás kiírása. A módosított jogszabályok ezentúl engedélyezik a szer­ződések versenytárgyalás nélküli meghosszabbítását, legfeljebb a szerződés meg­kötésétől számított ötéves időtartamra. Az eddigi rendelet nem számolt azokkal az esetek­kel, amikor a szerződéses üzlet vezetője önhibáján kí­vül — betegség, vagy más ok miatt — kénytelen volt hosszan becsukni boltját. Az új jogszabályok lehetővé te­szik, hogy ilyenkor a szerző­dés megszüntetése nélkül — az akadályok elhárulása után — folyamatosan is szer­ződésben működhessék az üzlet. A szünetelés azonban legfeljebb hat hónapig tart­hat. A módosított rendelet sze­rint minden belkereskedelmi tevékenységet folytató jogi személy bérbe adhatja üz­letét. s a bérleti szerződést — a polgári jog szabályai szerint legfeljebb öt évre — írásban kell megkötni. Bérlő az lehet, aki a versenytár­gyaláson a legmagasabb ösz- szegű díj fizetésére vállal­kozik. Az üzlet tulajdonosa továbbra is a bérbeadó ma­rad, a bérlő pedig magánke­reskedőként, saját készle­teivel. forgóeszközeivel vég­zi munkáját. Az állóeszkö­zöket megvásárolhatja a bérbe adó cégtől, amely a szerződésben kötelezettséget vállalhat arra, hogy a bér­let megszűnésekor ezeket napi forgalmi áron visszavá­sárolja. A minisztertanácsi jogsza­bályhoz a belkereskedelmi miniszter végrehajtási ren­deleté kapcsolódik. Program a víz ésszerű felhasználására A népgazdaság fejlődésé­vel összhangban folyamato­san növekszik az ország víz­szükséglete. A számítások szerint 1990-ben már 9—10 milliárd, 2000-ben pedig 13 —14 milliárd köbméternyi friss vizet használnánk fel évente takarékossági intéz­kedések nélkül — állapította meg az Országos Vízügyi Hi­vatal, az Országos Tervhi­vatal, valamint- az Országos Anyag- és Árhivatal közös elemzése. Ennek alapján e három intézmény programot terjesztett a Minisztertanács elé, a vízzel való ésszerű ta­karékosság. illetve a víz mi­nőségének védelme érdeké­ben. Az ország egészét tekintve a vízkészletek hosszú távon kielégítik a reális szükségle­teket, mennyiségük azonban időben és területileg eltérő­ek, illetve helyenként korlá­tozottak. A dinamikusan fej­lődő ipari és mezőgazdasági körzetekben csaknem teljes a vízkészletek kihasználtsá­ga. A jó minőségű vízmeny- nyisége fokozatosan csökken, ugyanis ezek nagyobb há­nyadát már igénybe vette a népgazdaság. Mindez szük­ségessé teszi, hogy a vízzel takarékosabban gazdálkod­junk, s védekezzünk a szeny- nyeződés ellen. Jelenleg az ipar a legna­gyobb vízfogyasztó, az ösz- szes friss víz csaknem 70 százalékát használja fel. Saj­nos ennek jó részét felesle­gesen, ugyanis a hazánkban gyártott ipari termékek túl­nyomó többségének fajlagos vízigénye 30—80 százalékkal magasabb, mint az élen járó gyártástechnológiával előál­lítottaké. Ilyen nagy eltérést a magyar ipar műszaki-tech­nikai színvonala nem indo­kol. A vízkészlet mennyisé­gi és minőségi korlátozott­sága, a népgazdaság beru­házási lehetőségei, a takaré­kosság az energiahordozók­kal, valamint a gazdálkodás általános körülményei nél­külözhetetlenné teszik, hogy — elsősorban az iparban — csökkenjen az indokolatlan vízhasználat, és mérséklőd­jék a fajlagos vízigény. A Minisztertanács által el­fogadott program szerint minden tevékenység során törekedni kell a friss víz ésszerűen takarékos felhasz­nálására, s hosszú távon biztosítandó a megfelelő mi­nőségű víz. Fokozott figyel­met szükséges fordítani arra is, hogy ivóvíz minőségű vi­zet csak a háztartási, az élel­miszer- és gyógyszeripari, valamint az üzemi szociális igények kielégítése után használjanak fel más célra. A lakosság, illetve a közü- letek, intézmények ivóvíz­használatát a vízművek ter­melőberendezéseinek, szerel­vényeinek komplex fejlesz­tésével lehet takarékossá tenni. Az iparban elsősorban a kevésbé vízigényes gyártá­si technológiák alkalmazá­sával, zárt vízkörfolyamatok kialakításával, a már hasz­nált víz ismételt hasznosí­tásával, továbbá a vezeté­kek és szerelvények fokozott karbantartásával lehetséges a megfelelőbb vízgazdálko­dás. Mindezekkel párhuza­mosan gondoskodni kell a víztakarékosság és vízminő­ség-védelem anyagi, műsza­ki és szervezeti feltételeinek továbbfejlesztéséről, vala­mint a jogi és gazdasági szabályozók korszerűsítésé­ről. (Ez utóbbiak jelenleg ugyanis nem ösztönöznek kellőképpen a víztakarékos­ságra.) A számítások szerint a mű­szaki feltételek javításával, a korszerű technológiák el­terjesztésével, s — nem utolsósorban — a fogyasztói magatartás átformálásával 1990-re a népgazdaságban a frissvízigény 6-8 százalékos mérséklődése érhető el. Az iparban a racionalizálási program során évi ötszáza­léknyi (100—150 millió köb­méter) víz takarítható meg. A nagyüzemi mezőgazdaság­ban a korszerűbb öntözési berendezések, illetve techno­lógiák elterjesztésével, a tá­rolók több célú hasznosításá­val és más módszerekkel ugyancsak jelentős megta­karítás lehetséges.

Next

/
Thumbnails
Contents