Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-15 / 218. szám
1983. szeptember 15-, csütörtök o Néhány adat a finn gazdaságról Befejező szakaszához érkezett a békési gyógypedagógiai intézet, mely univáz-tcchnológiával készült Várakozásaink és a DÉLÉP Finnország kis ország. Területe ugyan három és félszer nagyobb Magyarországénál, lakosainak száma azonban csak 4,7 millió. A munkaképes korú finnek körülbelül 35 százaléka az iparban, 40 százaléka a kerskedelemben és szolgáltatási ágazatokban, 10—12 százaléka a mezőgazdaságban, és 8 százaléka a közlekedésben dolgozik. A szabad vállalkozás elvén alapuló finn gazdaság nagy része magánkézben van. Néhány területe azonban állami monopólium, mint például a vasút, a szeszipar és alkoholforgalmazás. A gazdaság egyensúlyát — ahogy a legtöbb kis ország esetében — döntően meghatározza a külkereskedelem. Legfontosabb kereskedelmi partnerei Svédország, a Szovjetunió, Anglia és az NSZK. Finnország nemzeti termelésének negyedrészét, ipari termelésének pedig több mint egyhar- madát exportálja. Az ipari termékek körülbelül 95 százalékát adják az összkivitel- nek. A világ ipari termelésének a finn ipari termelés csak 0,3 százalékát adja, de a világkereskedelemben való részesedése több mint háromszorosa ennek. Néhány iparágban a finnek szerepe nemzetközileg is jelentős. így a világ papír- és kartonpapír-keres- kedelmében, valamint a fémipar egyes ágaiban ez az arány 15—20 százalék. Az Energiatakarékos hizlaldák Űj sertéshizlaldák átadásával nagyszabású rekonstrukció fejeződött be a Komáromi Állami Gazdaságban. Nyolcvanmillió forintos költséggel 2000 férőhelyes malacnevelőt, 12 sertéshizlaldát, automatizált takarmánykonyhát és széntüzeléses hőközpontot építettek. Az energiatakarékos hizlaldák terveit a gazdaság szakembereinek tapasztalatait is figyelembe véve készítették el az AGROBER munkatársai, s az épületeország területének kétharmad részét borító erdő az alapja a fejlett fa- és papíriparnak; termékeinek 80 százaléka kerül exportra. Az összkivitel 32 százalékát fémipari termékek teszik ki. Nagyfokú szakosodás ment végbe a hajóépítés és a gépgyártás területén. A finn hajóépítés remekeit, a jégtörőket, utasszállító hajókat, olajfúró tornyokat az egész világon ismerik. Finnország energiában szegény ország, gazdasága tehát mindenkor érzékenyen reagál a nyersanyagok és energiahordozók világpiaci árának változásaira. Az energiahordozók árainak emelkedése az elmúlt években rendkívül megdrágította az importot, következésképp jelentős a külkereskedelmi mérleg hiánya. Mégis gazdasági fejlettsége révén Finnország az élvonalba tartozik, az egy főre jutó bruttó nemzeti terméke magasabb, mint például Ausztriáé, Japáné, Angliáé, vagy Olaszországé. Az ENSZ hivatalos statisztikája szerint fejlettségi szintben a 16. helyet foglalja el a világ- szervezet tagállamai között. 1982-ben a közös piaci országok 35 százalékkal. a szocialista országok 28 százalékkal, a szabadkereskedelmi társulás országai 20 százalékkal részesedtek a finn külkereskedelemből. A külkereskedelmi forga- lorr) 12 százalékát tette ki a fejlődő országokkal folytaket — alvállalkozók bevonásával — a gazdaság brigádjai húzták fel. Az istállókban nincs fűtés és nincs gépi szellőztetés, a megfelelő légállapotot tágas ajtók, ablakok és a tetőszellőzők biztosítják, a fűtést pedig a külső hőmérsékletnek megfelelő almozással pótolják. Az új beruházással gazdaságosabbá válik a sertéstenyésztés a Komáromi Állami Gazdaságban. Eddig ugyanis a kisbéri Virágzó Tsz-ben béreltek hizlaló istállókat. tott kereskedelem, míg a maradék 6 százalékon az Egyesült Államok és Japán osztozott. Finnországnak a Szovjetunióval folytatott kereskedelmében az utóbbi időkben egyensúly-eltolódás, finn többlet tapasztalható, a finnek, piacot keresve, az idén 4 százalékkal kívánják bővíteni a kivitelt a fejlett tőkés országokba. Finnországban arra számítanak, hogy az olajáF emelkedése és a hagyományos szovjet termékek behozatalának bővítése a jövőben helyrebillenti a szovjet—finn külkereskedelmi mérleget. Jövő évben írják alá a következő szovjet—finn keretszerződést, amely hosszú és rövid távon szabályozza a kereskedelmi kapcsolatokat is. Finnországban az utóbbi időben nagy az érdeklődés a távol-keleti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése iránt is. Két-három év alatt 34 finn érdekeltségű vállalat létesült Indonéziában, Malaysiában, fejlesztik a kapcsolatokat Thaifölddel és a Fülöp-szigetekkel is. Néhány kiegészítő adat: 1983-ban az éves bérindex 10 százalékkal, a fogyasztói árindex 9 százalékkal emelkedik Finnországban. 1984- re 3 százalékos nemzetijö- vedelem-kiesést terveznek, elsősorban a tőkés országokkal folytatott kereskedelem eredményeként. Tarkánsztttt kelmék exportra Megkezdték a termelést a Pápai Textilgyár új üzemében, amelyet a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalattal közösen hoztak létre a tapkánszőtt kelmék exportjának fokozására. Az új üzemben 42 SZTB-típusú szovjet szövőgépet állítottak munkába, amelyeken 150 centiméter széles kelmét gyártanak. A piaci tapasztalatok szerint ugyanis ez a legkelendőbb méret. Az új üzemben ebben az esztendőben 600 ezer négyzetméternyi csíkos és kockás poliészter-pamut keverésű tarkánszőtt anyag készül, teljes egészében iráni megrendelésre. A hazai építőipari ágazatok egyik kiemelt fontosságú vállalata a 6 ezer 500 építőmunkást foglalkoztató Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, vagyis a DÉLÉP, amely 1981. január 1-től önálló üzemigazgatóságot szervezett a megyében. Nem titok, nagy várakozás előzte meg munkájukat, s az elmúlt időszak bizonyította, hogy a kivitelezésben történtek is változások, nőtt a megyében az építőipari kapacitás, ám a DÉLÉP tevékenysége — némi túlzással — mégsem úgy alakult, mint ahogyan azt sokan remélték. — Ahogyan Békés megyében nem tapsolt mindenki a DÉLÉP-nek, a központban sem hurrázott valamennyi kollégám, hogy idekerültünk — kezdi a beszélgetést Puskás Imre üzemigazgató, aki idestova három éve a biztos jövedelmet nyújtó osztályvezetői széket cserélte fel az igazgatói címre. Mint mondja, elszármazott Békés megyei, s hazajött, mert segíteni akar. Az ígéret kötelez A DÉLÉP átvette a korábban, több esztendőn keresztül veszteségesen gazdálkodó ÉPSZER Vállalatot, annak veszteségeit, a csaknem 30 millió forintot kifizette, elvállalt félbe hagyott munkáit kivitelezésre, befejezésre átvette, a szavatossági javításokat vállalta. Az évek óta selejtezésre érett gépektől, épületektől megszabadultak, a felhalmozódott, feleslegessé vált készleteket kiárusították. Az alapító okiratban szerepel, hogy a lakásépítésen túl a vállalat részt vesz a rekonstrukciós munkákban,.s a társvállalatokkal karöltve igyekszik kielégíteni a mégye építőipari igényeit. Ezer) előzmények után született meg' a Békés megyei, vagyis a 75^ számú üzemigazgatóság. t — Na, nem epívéf'Tjzem- igazgatósága van a'vallalat nak — magyarázza Puskás Imre. — önálló üzemigazgatóságok alakultak, s a vállalathál a számítógépen ezt kódszámot kaptuk.) Az üzejrZ igazgatóságok közül három területi, mégy pepiig szakjhai szervezésű, s van ,egy tervező intézetünk —• folytatja, majd a Békés megyei szervezet idei tervét vázolja. A 75-ös üzemigazgatóság idei termelési terve generálkivitelezésben félmilliárd forint. A 430 fizikai dolgozót foglalkoztató üzemigazgatóságnak már nyereséget is kell produkálnia. — Amikor a két vállalat fuzionált, legnagyobb gondunk a sok, apró és félbehagyott beruházással volt. így említhetem a Gyulai Fa-, Fémipari Szövetkezet fejlesztését, vagy a gyulai kórház nyolcvanágyas pavilonjának építését. Még most is vannak olyan munkák, amiket az ÉPSZER Vállalat épített, de azok nekünk „köszönnek vissza” — hallom. Az elmúlt két esztendőben építőmesteri gondokkal küszködtek, ezzel szemben sikerült a szak- és szerelő- ipari háttért kiépíteniük. — Most a helyzet fordított — folytatja az üzemigazgató. — Építőipari kivitelezésünk megfelelő, megerősödtünk, a szak- és szerelőipari kapacitásunk viszont szűk. Ez nemcsak megyei, hanem országos gond is. Persze ez nem lehet számunkra vigasztaló. Örökség a jogelődtől Az üzemigazgatóság eddigi tevékenységét nagymértékben visszavetette a múlt öröksége, amit az ÉPSZER vitt a „házasságba”. Olyan elavult technológiát, amivel a DÉLÉP már évek óta nem dolgozott. De a Vállalat, vagyis a DÉLÉP ígéretet tett rá, hogy ahol csak erre a technológiára van lehetőség, azt folytatja. így például Szeghalom térségében építenek blokkos lakásokat. — Házgyári lakásokat egyedi széntüzeléssel nem tudunk építeni. Igaz Szeghalom térségében van gáz, de hogy azzal mikor fűtenek, ez ma még rejtély. A lakások most kellenek. Napjainkban száz blokkos lakás épül, s a további években is blokkos lakásokat építünk e térségben, feltéve, ha lesz téglablokkunk — hallom, s máris a létszámot elemezzük. ^ — Állandó a létszámát- cSoportosítás. A megye északi Vészében van a létszám, a munkák viszont délen. így aztán nem ritkán dolgozóink lakóhelyüktől 70—80 kilométerre ingáznak naponta, Dévaványáról Tótkomlósra, vagy éppen Szeghalomból Mezőhegyesre. Csak a személyszállítás költségei évente meghaladják a 11 millió forintot. S ha élni, dolgozni akarunk, ezt is vállalnunk kell — folytatja Puskás Imre, s az asztalra kerül egy kimutatás. Építettek Gyulán. Mezőkovácsházán, Batto- nyán, Mezőhegyesen, Tótkomlóson, Orosházán, Szeghalmon, Szarvason, Békésen és Békéscsabán. A megyében 1981-ben 400, tavaly 224, az idén pedig 126 lakást adtak át, melyből összesen 122-t még a jogelőd vállalt, vagy kezdett el. Az ipari és egyéb beruházások közül sok „kócos” beruházást örököltek. így a szeghalmi Csepel Autót, a gyulai fa-fém építkezését és a román iskolát, a- békéscsabai üzemanyagtöltő állomást, a Bartók Béla úti ABC-t. Elkészült a HTV szociális létesítménye, a MÁV-járműjavító. Befejezés előtt áll Békésen és Mezőkovácsházán 42—42 lakás, Mezőkovácsházán a tanácsháza. Feladatok a jövőre — Ügy tűnik, kezdenek kilábalni az örökség adta gondokból... — Egyre kevesebb van belőlük. Az első féléves tervünket teljesítettük, s az üzemigazgatóság fennállása óta először nyereséget ért el, a tervezettnek megfelelőt. Fokozatosan átvettük saját ütemünket, s készülünk a jövőre. Hogy mire gondolt az üzemigazgató? A DÉLÉP- nél is ez évtől a szabályzók módosításával önállóságot kaptak a vállalkozásban, amit viszont a központban koordinálniuk kell. Aztán mind nagyobb mértékben alkalmazzák felkészültségüknek megfelelően a különféle korszerű technológiákat, s újabb fejlesztésekkel is próbálkoznak. — Jó lehetőségnek kínálkozik Békéscsabán a Mille- neumi lakótelep építése: egy helyen több mint 500 lakás kivitelezése vár ránk, a munkákat a tömbökön belül jól szervezhetjük, nem úgy, mint korábban. Ennyi lakást nyolc-tíz településen építettünk. Ügy érzem, kezdünk egyenesbe jönni, a korábban említett gondokkal, ha nehezen is, de megbirkóztunk. Arra törekszünk, hogy ajánlólevelünk a jó minőség és a határidő tartása legyen — summázta Puskás Imre üzemigazgató. Szekeres András Kct műszakban, éjjel-nappal dolgoznak a hernádnémeti Hcrnádvölgyc Tsz traktorosai, így a nagy értékű Rába—Steiger traktorok kihasználtsága szinte teljes. Még arra is lehetőség nyílik, hogy a szövetkezet erőgépeit bérmunkában dolgoztassa más üzemekben (MTI Fotó: Kozma István felvétele — KS) Gáti Katalin Békés megyei műszaki vetélkedő Kedves Olvasó! A Békés megyei Népújság vasárnapi számában — ugyanezen a helyen — közöljük a Békés megyei műszaki vetélkedő első fordulójának kérdéseit. Már most tájékoztatjuk, hogy az egyes „levelezős” fordulókban a következő pontszámok érhetők el: első 18 pont, második 19 pont, harmadik 20 pont, negyedik 21 pont, ötödik fordulóban 22 pont. A válaszokat jeligésen kell beküldeni, jeligeként csak saját személyi számát fogadjuk el. Kísérje figyelemmel a lap jövő vasárnapi számát. Megfelelő a vetőmag- és az alkatrészellátás az őszi munkákhoz Jó ütemben haladnak az őszi mezőgazdasági munkák. A MÉM helyzetjelentése szerint az elmúlt napokban a Dunántúlon hullott eső fellazította a talajt, köny- nyebb a gépek dolga a magágyak előkészítésében. Az aszályos alföldi megyékben azonban a kemény talaj feltörése többletmunkát igényel. Emiatt is sok helyen alkalmazzák az energiatakarékos, eke nélküli talajművelést. A tavaszi növények alá a mélyszántás 8—9, az őszi vetéseknek a talaj-előkészítés 40—44 százalékát végeztékéi eddig az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek. A szárazság miatt kiesett takarmányok pótlására az állattartó üzemek a szokásosnál több rozsos, búzás bükkönyt, zöldtakarmánynak való repcét, takarmány- káposztát vetnek. A száraz, napsütéses idő meggyorsította az őszi betakarításé növények érését. Legelőbbre a silókukorica betakarítása jár, az összes mennyiség 80 százalékát elszállították a földekről. A napraforgó 75—77 százalékát aratták le, a szójának pedig a 40 százalékát. A burgonya felszedésében a kisgazdaságok valamivel előbbre járnak a nagyüzemeknél, ösz- szességében a termés 25 százaléka került ki a földből. A cukorrépa szedését egyelőre a déli megyékben kezdték csak meg. Mind nagyobb erőket fordítanak az alma szüretelésére, e munka 10—12 százalékát végezték el, amíg a szőlőszüret a kezdetén áll. A napi ellátás, illetve az ipari üzemek igénye szerint szedik a zöldségfélék közül a paradicsomot, zöldpaprikát. A munkákhoz általában megfelelő a gép- alkatrész-, vetőmag- és műtrágyaellátás, bár az összetett műtrágyából — szállítási gondok miatt — Győr-Sopron, Somogy és Csongrád megyében kevesebb áll rendelkezésre az igényeknél. A hiányt azonban monoműtrágyákkal pótolhatják a gazdaságok.
