Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-15 / 218. szám

1983. szeptember 15., csütörtök J1 magyar Paganini Hubay Jenő születésének 125. évfordulója 1937. március 12-én, egy pénteki nap délutánján, pontosan 6 óra 12 perckor történt a budapesti Közpon­ti Városháza üléstermében. A városgazdasági bizottság ülé­sén előbb az egyik tag felvi­lágosítást kért Hubay Jenő­től, a nagy hegedűművésztől, zeneszerzőtől és pedagógustól operai ügyben. Hubay vála­szolni kezdett, egyszerre el­sápadt, ráborult az asztalra, és melléből hörgő hangok fa­kadtak. Gyorsan mentőt, or­vost hivattak, de mire a se­gítség odaérkezett, a művész már nem volt életben. Az Operaház előcsarnokából te­mették. A család 125 évvel ezelőtt született. 1858. szeptember 15-én. A Nemzeti Színház karmesteré­nek, Huber Károlynak volt a fia. A három Huber-gyer- mek közül Jenő volt a leg­fiatalabb. Apja korán felfe­dezte benne a zenei tehetsé­get. A kisfiú még alig volt négyéves, amikor hegedülni kezdett. Hatéves korában egy Cukor utcai intézetbe íratták be az írás, olvasás és szám­tan tanulására. Onnan a bel­városi reáliskolába került, majd külföldre, abba a ber­lini zenei intézetbe, amelyet a magyar Joachim szervezett meg. Hamar felfigyeltek rá. Amikor néhány év múlva visszatért Pestre, Liszt Fe­renc szerető útmutatásai mellett — gyakran játszott vele koncerteken — Volk- man Róbert tanította zene­szerzésre. Utóbb Liszt" Pá­rizsba invitálta. Huszonhá­rom éves lett, amikor Vieux- temps halála után Brüsszel­be hívták meg tanárnak. De amikor Liszt Ferenc 1886- ban lefektette a Zeneakadé­mia alapjait, tanácsára Tre- fort miniszter az éppen Pes­ten vendégszerepiő Hubayt kérte fel a létesítendő inté­zet hegedűtanszakának veze­tésére. 0 tanítványok Ki győzné felsorolni a Hu- bay-iskolából induló, világ- karriert befutott hegedűmű­vészeket ? Senki elegánsab- ban nem tudott hegedűt ta­nítani. mint Hubay. A mu­zsika lényegét plántálta át, és a fiatal művészek fantá­ziájára tudott hatni. Csak néhány név a sok-sok nö­vendék közül: Geyer Stefi, Szigeti József, Telmányi Emil, Vecsey Ferenc, Gertler Endre. Az ő iskolájából ke­rültek ki a kor legjobb vo­nósnégyesei. Hubay maga is alapított vonósnégyest Herz- féld Viktorral, Eldering Brah holland brácsaművésszel és Popper Dáviddal, a zseniális gordonkással. Volt idő, ami­kor zongorajátékával Brahms is közreműködött koncertjü­kön. Fél évszázadon át mű­ködött Hubay mint a Zene- akadémia tanára, 15 évig igazgatója, majd főigazgató­ja. Jórészt neki köszönhető, hogy az intézet főiskolai rangra emelkedett. Müvei Szerzeményei már a fiatal Hubay számára is népszerű­séget hoztak, de színpadi ze­nét csak java férfikorában kezdett komponálni. Első operája, a francia szövegre irt Alienor. nem aratott si­kert. Második színpadi műve annál kedvezőbb fogadtatás­ra talált. Ez a mű A cremo- nai hegedű volt, amit Ni- kisch Artur mutatott be Operaházunkban. Ezután a Tóth Ede népszínművéből át­írt A falu rossza következett, majd a Moharózsa. Lavotta szerelme. Nagy sikert aratott a Tolsztoj regényéből készí­tett Karenina Anna című ze­nedrámájával. Már egészen idős volt, amikor Az álarc címmel komponált operát, végül megszületett A milói vénusz című dalműve is. . Margit rakpart 11. Ott volt Hubay Jenő rezidenciá­ja. A Hubay-palotában oly­kor vasárnap délután hang­versenyeket rendeztek. A ze­neteremben megtartott kon­certekre a zenekritikusokat és a pesti művészvilág rep- rezentásait is meghívták. Né­ha világhírességek léptek fel mint amilyen például Mari­an Anderson, a világhírű né­ger énekesnő volt. De e hangversenyek fénypontja mindig az volt, amikor a szi­kár, ősz házigazda elővette Stradiváriusát, és játékával elbűvölte hallgatóit. Kristóf Károly Iskolaszövetkezet Sarkadkeresztúron (Tudósítónktól) A közelmúltban megala­kult 60 taggal a sarkadke- resztúri általános iskola szö­vetkezeti csoportja. A pajtá­sok elfogadták a működési szabályzatot és megválasztot­ták az intéző és az ellenőrző bizottságot, valamint a kül­dötteket. Az intéző bizott­ság elnöke Kovács Kálmán úttörő csapatvezető, a helyet­tese Bógyi Csilla tanuló lett. aki ismertette a szövetkezet működésével kapcsolatos el­képzeléseket. Az üzletben pa­pír és írószer, üdítő ital és péksütemény vásárolható. Növelni kívánják a szövet­kezet bevételét azzal, hogy az iskola gyakorló kertjében fóliaházat építenek, és az ott termelt zöldséget a sar- kadi ÁFÉSZ közreműködésé­vel értékesítik. A sarkadkeresztúri iskola- szövetkezet Békés megyében tizedikként, a gyulai járás­ban elsőként jött létre. Drozdik József Páskándi Géza Csodatopán címmel mesejátékot készített a televízió számára. A mű dramaturgja Békés József, a ren­dező Sík Ferenc. A mesejáték főbb szereplői: Bodrogi Gyu­la. Szirtes Adám (képünkön) és Szacsvay László (MTI-fotó — Friedmann Endre felvétele — KS) Elképzelések egv szabadtéri színpadról, korcsolyapályáról és másról... Ki tudja hányadszor húz­za ezeket a vonalakat Mik- lya Sándor ceruzája. Már ta­lán magától is le tudná raj­zolni a szép elképzelések vázlatát. Mindenesetre érde­mes volt itt is, ott is elma­gyarázni, mit is szeretne a csorvási általános művelődé­si központ igazgatója valóra váltani. Hogy is kezdődött? — Az integrált intézmé­nyek vezetőit Debrecenbe vitték egy tapasztalatcsere- útra. Onnan hoztam az öt­letet, hogy a művelődési ház, a könyvtár és a torna- csarnok által határolt terü­letet — amelyen most csak a gaz nő — hasznosíthat­nánk. Az elképzelésünk az. hogy lebetonozzuk, padkával és két nagy vízgyűjtővel lát­juk el. Nyaranta, ha jó idő van, diszkót rendezhetnénk itt. A művelődési ház folyo­sóján lenne a zenekar, mel­lette alkalmi büfé biztosít­hatná az üdítőt és a kávét. Ezzel megszűnne talán az a lehetetlen helyzet, hogy a fiatalok a rendezvény szüne­tét a közeli presszóban töl­tik, ahol rendszerint alko­holt fogyasztanak. A folyo­só fölé egy tetőt raknánk, amely a színházi előadások szünetében is védelmet nyúj­tana az időjárás viszontag­ságai ellen . . . Vége, hossza nincs a ter- vezgetésnek. Az előtte levő papírlap lassan betelik, a skicc mellé egy-egy szót is odavet, nehogy kihagyjon va­lamit is azokból a szabad­idős-tevékenységekből, me­lyekre itt lesz majd lehető­ség. „2. korcsolya” — írja a következő célkitűzést. — Ezt a területet télen el­árasztjuk vízzel, az meg­fagy, s kész a korcsolyapá­lya, melyen rendszeres okta­tást szeretnénk kezdeményez­ni gyerekeknek s felnőttek­nek egyaránt. A debreceni utat követő­en pályázatot nyújtottak be az Országos Közművelődési Tanácshoz. Télen megjött az értesítés, a szabadidős-te­vékenység bővítése érdeké­ben 100 ezer forintot kap­nak. s ezen felül 25 ezret könyvpavilon létrehozásá­hoz. — Nos, mindarra, amit eddig elmondtam, körülbelül elmegy ez a pénz. Ám ezzel nem elégszünk meg. Szeret­nénk egy szabadtéri színpa­dot létesíteni a könyvtár elé. olyat, amelyen még az Ál­lami Népi Együttes is elfér­ne. A lakosság — elsősorban a fiatalok — támogatására bátran számíthat Miklya Sándor. Bizonyítékul ott a csaknem elkészült KRESZ- pálya, amely több száz gye­rek s fiatal szorgalmáról, se­gítőkészségéről árulkodik. Nem csoda hát, ha mind­ezek mellett olyan távlati el­képzeléseik is vannak, hogy a tornacsarnok mögé tan­uszodát építenek, ám ez még a jövő zenéje ... — A könyvárusítás kérdé­sét egyszerűen a szükség hozta. Jelenleg, ha könyvre van szükségünk, rendelünk levélben, vagy beutazunk Orosházára. Most, hogy kap­tuk ezt az összeget, a szín­házterem — eredetileg büfé­nek épült — kis helyiségét és az ehhez tartozó raktárt könyvárusító pavilonnak ala­kítjuk ki. A polcokat hama­rosan beszerezzük, két peda­gógusnő vállalkozott rá, hogy bizománybán árusítanak itt. Egy évekkel ezelőtt elhunyt nevelő. Fehér Károly emlé­ke is felmerül. A község könyvbizományosa volt, szív- vel-lélekkel végezte ezt a munkát. A példakép is meg­van tehát, s bizonyára az érdeklődés sem marad el. Még soká tervezget, latol­gat Miklya Sándor, hogy ho­gyan, s miként lehetne még gazdagabb a községben élők szabadidős-tevékenysége. S mire a fehér lap megtelik, biztosak vagyunk benne, még ősszel megkezdődik a munka, s ha az idő is úgy akarja, télen az eddig nem­igen használt korcsolyák is előkerülhetnek a szekrények aljából. A lelkesedés, s a község mindenkori összetar­tása egy-egy jó cél érdeké­ben legalábbis ezt sugallja. Nagy Ágnes HANGSZÓRÓ A vendéglátás — a rádió sajtókonferenciájának témája — olyan, mint a futball: mindenki ért hozzá. Sőt, kompeten- sebb is, mint a fociban, hiszen nemcsak a néző, hanem mint vendég az egyik csapat tagja. S a mérkőzés — ebéd, vagy vacsora — után jó, vagy rossz saját tapasztalattal hagy­ja el a pályát. Az újságíró ezen felül még a köz képviselője is. Az egyórás műsorban közösen tették föl kérdéseiket — a hallgatók írásban és telefonon — a szakma és a minisz­térium képviselőinek. Annyifélét, hogy kimerítő válasz nem is születhetett, ezt zárszavában a miniszterhelyettes is meg­jegyezte azzal együtt, hogy sok a jogos kritika és sok a mielőbbi tennivaló. Egy párat csak a kérdések közül. Ha emelkedett a forint­forgalom. miért üresek egyes éttermek? A drágaság miatt? Hogyan szerzik vissza a vendéget? A szerződéses üzemelte­tés miért nem jelent versenyt? Az üzletlánc — külföldi példára — miért nem alakult már ki? Miért nincs tej, gyü­mölcs és szódavíz az éttermekben? Mit tesznek a becsapás ellen? Milyenek a keresetek? Mi van a borravalóval? És a tisztasággal, meg jó modorral? És így tovább. A kevesebb több lett volna. A válaszok hol körülményesek, hol kerülgetők, hol meg beismerők voltak. Egy mindenesetre meggondolandó mind­nyájunk számára, mert ténykérdés: hatalmas tömegeket kell kielégíteni, elképzelhetetlenül többet, mint valaha, és ez sok helyen a színvonal rovására megy. De, hogy mint mindennek, ennek is két, sőt, néha három oldala van, azt magunk is tapasztaljuk, ha valahol jó az étel és elegendő, a kiszolgálás is kellemes, és az ár is elfogadható. Mert ilyen is van. A napokban volt rá példa a nagyszénás! Park ven­déglő. Az ellenpélda pedig úgy egy hónappal ezelőtt a Sze­ged étterem, a Tisza-parti nagyvárosban, ahol csak tengeri hallal tudtak volna szolgálni. És a jó, vagy rossz tapaszta­latokat még lehetne sorolni. Ez a kettő csak a sajátom volt az utóbbi időben. Igazi színházi élményben volt része annak, aki kedd este a tévé helyett a rádiót választotta, mert Németh László 1953-ban írt történelmi drámáját hallhatta rádióra átdol­gozva két és egy negyedórán át. Mint minden igazi dráma, ez is a szorítókörülmények közé került ember lelkiismereti válságát ábrázolja. Itt azonban az ember öreg. és még nagy tudós is. S olyan tudós, aki tisztában van nagyságával, s felfedezése — a Kopernikusz tanának bizonyítása — hord­erejűvel. Csak a roppant kényszerítő erőt. a hatalom lehe­tőségeit nem ismeri, csak fokról fokra jön rá a megalázó per folyamán, amelynek végén az esendő embert megtörik. De csak az öreg, beteg testet, a világító szellemet nem. Lenyűgöző a darab, át meg átjárja az érzésvilágunkat a nehéz, de szép szöveg minden szava, a kisugárzó gondolat pedig az értelmet.' Egyben érzékeljük a mesterségbeli tu­dást, és az ismeretek sokaságát. A nagy per — melyhez hasonló oly sok volt a történelem során — egész mechaniz­musát. A félelem fokozását, az áltatást, a „saját érdekében” történő beismerés erőszakolását, az egyház hű fiának kö­telességét. Holott minden a magasabb érdek, a pápa akara­tának érvényesülése miatt van, s az ítélet előre kész. És •minden, amit az inkvizíció a fogollyal elkövet, alattomos kétszínűség, képmutatás a közérdekbe burkolva. A darabot rádióra alkalmazó és rendező Barlay Gusztáv jó munkát végzett. Sinkovits Imre az alkatához és orgá­numához illő hatalmas címszerepet félve, "bizakodva, töp­rengve, meghasonlottan, megszégyenülve, és még ennél is szélesebb skálán játszotta. De mindenki más is jó volt. kü­lönösen Mécs Károly Maculano páter, Ilosvay Katalin Ni- colini asszony és Szersén Gyula a fiatal Toricelli szerepé­ben. Jó együttes jó előadását hallhattuk. Vass Márta Újabb miifajok a Honti-galériában A nyári szünetet követően ősszel tovább folytatódik a kul­turális rendezvénysorozat a gyo- maendrődi Honti-galériában. Szeptember 19-én, 18 órai kez­dettel Nagy Bandó András, fia­tal humorista, a Mikroszkóp Színpad tagja lép fel ..Nagy Bandó András humornyik mű­sora” című előadásával. Októberben Nagy László ver­seiből válogatott műsorát mutat­ja be Hegedűs D. Géza, a Víg­színház tagja, és egyúttal meg­nyitja a költő grafikáiból ren­dezett kiállítást is. A további­akban a békéscsabai Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakközépis­kola művésztanárai adnak hangversenyt, majd író-olvasó találkozóra, divattervező ipar­művészek kiállítására kerül sor. Tavasszal a Gyomaendröd Vo- rosilov utcájában levő galériá­ban vendégszerepei a szegedi kisopera társulata; egyfelvoná- sos operát mutatnak be, és a házigazda Honti Antal tervbe vette a fiatal. SZOT-ösztöndijas író. Sarusi Mihály estjének meg­tartását is. —pip— Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Sebestyén András fúvós­műveiből. 8.50: Donizetti: Betly. Vígopera. 9.44: Egy tehén énekelt. 10.05: A fa formálói. 10.35: Nótacsokor. 11.20: Régen találkoztunk. 11.35: Irodalmunk a felszabadu­lás után: Felelet. 12.45: Színi Gyula: Különös ál­mok. 14.09: Irodalmunk a felszabadu­lás után. 16.00: Rádiónapló. 18.00: Népdalok. 19.15: Világhírű zongoraművészek Chopin-felvételeiből. 20.02: Irodalmunk a felszabadu­lás után: A lázadó ember. 21.01: Szopránáriák. 21.23: Lemezmúzeum. 21.40: Adottságok — lehetőségek a Balatonon. 22.30: Holnap közvetítjük. 22.50: Egy igazgató névjegye. 23.10: Operarészletek. 0.10: Fúvósmuzsika. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Komlóssy Erzsébet ope­rett- és daljáték-felvételei­ből. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.32: Haydn: Muzsika zenélő órára. 14.00: Válogatott perceink. 16.00: Cigánydalok, csárdások. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.35: Üjdonságainkból. 19.22: A 04, 05, 07 jelenti. 19.55: Slágerlista. 20.35: Nóták. 21.35: Kabarécsütörtök. 22.45: Verbunkosok. <23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Zenekari muzsika. 11.05: A rózsalovag. Részletek Ri­chard Strauss operájából. 12.00: Kamaramuzsika. 13.07: Üj hullámos énekesek és együttesek felvételeiből. 14.03: Népdalok. 14.23: A Bartók vonósnégyes Brahms-hangversenye. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Francia madrigálok. 16.50: Pophullám. 17.50: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb. 18.40: Táncházi muzsika. 19.05: Operaáriák. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. Kb. 21.40: A Shadows együttes felvé­teleiből. 22.10: Reneszánsz vokális muzsi­ka. XXX/10. 22.50: Balettzene. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. * 17.05: Elvis Presley slágereiből. 17.20: így élünk. Szerkesztő ri­porter: Cseh Éva. 17.40: Toronyzene a szolnoki ka­tonamuzsikusok előadásá­ban. 17.45: Noteszlap. 17.50: Edwin Hawkins kórusának spirituáléfelvételeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.10: Iskolatévé. Kémia. 8.45: Környezetismeret. 9.05: Földrajz. 9.15: Magyar irodalom. 9.50: A bika jegyében. Francia film. 11.10: Az East együttes műsora. 15.00: Iskolatévé. Pedagógusok fóruma. ^ 15.35: Kémia. 16.10: Magyar irodalom. 17.00: Hogyan tanulnak a torná­szok? Rövidfilm. 17.15: A madarak évszaka. Rö­vidfilm. 17.25: Tévébörze. 17.35: Tízen Túliak Társasága. 18.25: A tagok pénze. Riportmü- sor. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Családi kör. 20.55: Hírháttér. 21.45: Telesport. Labdarúgó ku­panap. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.55: Jtfői kosárlabda EB. Ma­gyarország—Jugoszlávia. 21.15: Tv-hiradó 2. 21.45: Budapesti beszélgetés .Ja- kovits Józseffel. 22.15: A rajzfilmek kedvelőinek. 22.30: Autó-motorsport. BUKAREST 16.30: Fiatalok stúdiója. 16.05: Arabella. Filmsorozat. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Gazdasági figyelő. 20.45: Dalok. 21.00: Riportműsor az oktatásról. 21.20: Fiatal előadóművészek. 22.00: ötmilliárd ember. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Utam hazulról az iskolá­ig­17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Természetvédelem. 17.40: Hírek. 17.45: Tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Eurogól. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Színkép — politikai ma­gazin. 21.05: Halló, jó estét! — vetél­kedő. ^ II. MŰSOR 18.15: Tudomány. 18.45: Érdekes utazás. 19.00: Ifjúsági képernyő — ifjú­sági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: BITEF — I. Babelj: Al­kony. 21.15: Zágrábi körkép. 21.30: Adás a kultúra köréből. MOZI Békési Bástya: Ezüst-tó kincse. Békéscsabai Szabadság: Elcserélt szerelem. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Banda fogságában, fél 8-kor: Suttogások és sikolyok. Békéscsabai Kert: Elcserélt sze­relem. Gyulai Erkel: Talpig olajban. Gyulai Petőfi: 4 és 6-kor: Piedone Afrikában, 8-kor: Feketepiac. Orosházi Béke: 5-kor: A festmény titka, 7-kor: A pilóta felesége. Orosházi Par­tizán: fél 4-kor: Vízipók-csoda- pók, fél 6 és fél 8-kor: Gyilkos bolygó. Szarvasi Táncsics: 6, 8 és 22-kor: Maláji tigris.

Next

/
Thumbnails
Contents