Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-15 / 218. szám
1983. szeptember 15., csütörtök Minden eddiginél több kiállító vesz részt a BNV-n 0 HUNGEXPO sajtótájékoztatója Minden eddiginél több, mintegy 180 kiállító vesz részt az idei őszi BNV-n. Ez is azt bizonyítja, hogy a világpiacon a versenyben maradás miatt mind a szocialista; mind a tőkés országok, mind pedig a fejlődő világ fontosnak tartja a részvételt a fogyasztási cikkek seregszemléjén — mutatott rá a BNV nyitását megelőző szerdai sajtótájékoztatóján Kismartoni Endre, a HUNGEXPO vezérigazgató-helyettese. Mint mondotta, a tavalyihoz képest húsz százalékkal növekedett a szocialista, s számottevően gyarapodott a tőkés országokbeli kiállítók száma. Hazánkkal együtt negyvenegy ország, valamint a Palesztin Felszabadítási Szervezet és Nyugat-Berlin állít ki a vásáron. A szocialista országok közül Kína és Mongólia hosszú * szünet után jelentkezik ismét, lehetőséget adva ezzel élénkülő kereskedelmi forgalmunk további növekedésére. Az idén tovább növekedett a fejlődő országokbeli kiállítók száma is, felvonultatott termékeik a magyar vállalatok számára is azt bizonyítják, hogy ezeken a piacokon is csak korszerű, jó termékekkel maradhatnak versenyképesek. ' A tavalyinál 16 százalékkal több, 1348 hazai kiállító bemutatja az itthon gyártott fogyasztási cikkek szinte teljes skáláját, az élelmiszerektől, a textilruházati cikkeken keresztül a családi és hétvégi házakig. A HUNGEXPO a vásár szervezőjeként különös figyelmet fordított arra — hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes —, hogy a tíznapos árubemutató ne pusztán kellemes látnivalót nyújtson, hanem elsősorban eredményesen szolgálja a népgazdaság érdekeit. A BNV egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a hazai könnyűipar felvonultassa teljes exportkínálatát, a gyártók jelzést is kapjanak vásárlóik igényeiről, a változó fogyasztói szokásokról. Különösen az újonnan önálló külkereskedelmi jogot kapott vállalatok számára lényeges, hogy megismerjék partnereiket, kialakítsák üzleti kapcsolataikat. A tavaszi BNV-hez hasonlóan szerep jut a vásáron az enrgiatakarékosságnak is. Nagy érdeklődésre tarthat számot az Elektromos Művek kiállítása, amelyen különféle háztartási készülékeket sorakoztatnak fel, gyakorlati példákkal mutatják be a gazdaságos és takarékos működtetés legjobb módszereit. A kiállítók érdekében — jogos igényüknek helyt adva a szakmai délelőttök számát az eddigi háromról négyre emelték. Ezek időpontja szeptember 19—20—21—22. lesz, mely napokon 10—14 óráig a vásárt csak a szakmai közönség látogathatja, az erre a célra kibocsátott szakmai jegyekkel, bérletekkel és állandó belépőkkel. A BNV idején a vásár területén rendezik meg az In- terplayexpo nemzetközi .játék- és oktatási eszköz kiállítást, valamint a „Csináld magad!” nemzetközi barkács- és kiskertkiállítást. A két szakkiállításon —• amely várhatóan jelentős mértékben hozzájárul a BNV sikeréhez — hazánkon kívül hét ország negyvenkettő kiállítója vesz részt. Tűi népszerű az ezres... Két hónapja nagy várakozás előzte meg a zöld hasú bankók megjelenését. A Nemzeti Bank, a pénzintézetek és a postahivatalok az új bankjegytől várták, hogy — a gyorsabb feldolgozás révén — csökkentse a pénzforgalmazás tetemes költségeit. A vállalatok bérszámfejtői, s borítékolói saját munkájuk könnyebbségét remélték, hiszen gyorsabb ötezer forintot öt darab ezresből, mint 10 ötszázasból borítékolni. A várakozásoknak az új bankó eleget tett, olyannyira, hogy hirtelen túlságosan is sok került a forgalomba belőle, ugyanis a vállalatok az ország minden részében elsősorban 1000-es címletekben hozták el a fizetéseket, fgy az ezresek nem fokozatosan, hanem szinte egy csapásra vették át az ötszázasok helyét a pénzforgalomban, s jócskán háttérbe szorították ez utóbbiakat. Már az első hónap után látszott, hogy baj lesz a pénzváltással. Egyre többször tárták szét a kezüket az üzletek pénztárosai, mondván: „Nem tudok váltani, kisebb pénzt kérek”. Előbb-utóbb bezárt a kassza, mert átszaladt a bajba került pénztáros a szomszéd üzletbe egy kis apróért. Persze addig növekedett a másik kasszánál a sor, s fogyott a vásárlók türelme. De nekünk, vásárlóknak kevésbé megfogható jelek is arra utaltak, hogy túlzottan népszerű lett az ezres. A kereskedelmi vállalatok kasszájában megnövekedett a másnapi üzletnyitásra tartalékolt, váltásra szolgáló pénz. Ez az összeg — miután nem kerül a betétszámlára — még nem is kamatozik. Nem várt veszteség ez minden kereskedőnek. A Nemzeti Bank szakemberei látva a tornyosuló felhőket, először a pénzintézeteknek adtak a kértnél kevesebb ezrest. Ezután a bérfizetéskor is megváltoztatják a vállalatok által kért címletösszetételt, hasonló megfontolások miatt. Bár vastagabb lesz a boríték — persze nem értékben —, és nehezebb lesz ismét a bérszámfejtők dolga, valószínűleg mindannyian jobban járunk majd. Nem bosszankodunk a váltás miatt torlódó sorokban toporogva, és a kereskedőknek sem fő a fejük az üzletnyitás előtt, hogy lesz-e elég aprójuk az ezreseket felváltani. Lakatos Mária Harisnyamintaboltot nyitnak Üj kereskedelmi szolgáltatás bevezetésére készül a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ, tájékoztatott Vékony Ferenc főosztályvezető-helyettes. Mint mondotta, a szeghalmi illatszerboltban hamarosan bevezetik a gyógynövények árusítását. Ebben a Herbária lesz az ÁFÉSZ partnere. A gyógynövények, gyógyteák árusítását megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező dolgozó végzi. Az ÁFÉSZ nagy jövőt jósol a gyógynövények, gyógyteák árusításának, mivel ezeket a keresett cikkeket a megyében eddig csak Szarvason szerezhették be a vásárlók. Azt is a szövetkezet főosztályvezető-helyettesétől hallottuk, hogy a Budapesti Harisnyagyárral kooperálva — ugyancsak Szeghalmon — önálló önkiszolgáló harisnyamintaboltot nyit az ÁFÉSZ. Vidéken ilyen bolt csak Szolnokon és Hajdúszoboszlón található. A szeghalmi lesz a harmadik. A Budapesti Harisnyagyár vállalta, hogy kéthetenként szállít új árut a szeghalmi boltnak, melyet ez év negyedik negyedévében nyitnak meg. Vékony Ferenc tájékoztatása szerint a mintegy 600 ezer forintos állandó árukészlettel évenként 2,5 millió forintos forgalomra számít a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ. —Balkus— Lefekvéshez készülődnek a kicsinyek Szarvason, az óvónőképző intézet gyakorló óvodájában Fotó: Veress Erzsi A kiültetett fák gondozására mindig volt energiájuk Fotó: Veress Erzsi Amikor 1978-ban az újkígyósi tanács végrehajtó bizottsága elfogadta az ifjúsági park építésének tervét, bizonyára akadt olyan testületi tag, akiben a kétkedés efféle gondolatokat ébresztett: ez mind szép, de ki tudja hogyan alakulnak majd a dolgok a következő évtizedekben, lesz-e a községnek minden évben annyi pénze, hogy az éppen aktuális kiadásokat fedezni tudjuk. Lesz-e az emberekben annyi energia, hogy ilyen mellékes dolgokkal is foglalkozzanak! Hiszen ha jobban belegondolunk, nem létfontosságú létesítményről van szó, csupán egy parkról. Egy parkról, aminek hasznosságát nehéz lenne kifejezni. Az ifjúsági parkot Rá- gyánszki János orosházi botanikus, biológus álmodta meg, nagy szakértelemmel. Sok szabad idejébe került, amire a 12 ezer négyzetméteres területet gondolatban benépesítette különböző fákkal, sövényekkel, bokrokkal, virágokkal, sétányokkal és különböző hangulatos épületekkel. A botanikus elképzelése végül papírra került, az újkígyósiak legnagyobb megelégedésére. Ha a terv megvalósul, az ifjúsági park négy részből fog állni. Lesz benne franciakért, angolkert, japánkert és játszótér. A különböző kerteket sétányok választják majd el egymástól. Süli János tanácselnök így emlékezik vissza az öt évvel ezelőtti döntésre: — Az Arany János és a Wesselényi utca által közrefogott terület akkor még szántóföld volt. A hosszú távú terv szerint 30 év alatt kell a parkot megvalósítani. Már akkor tisztában voltunk vele, hogy ez másként nem megy, csak ha a helybeliek valóban szívügyüknek tekintik a község szépítését, otthonosabbá tételét. És ha kell, munkájukkal segítik a park építését. Napjainkig elkészültek a tereprendezéssel, és mintegy százötven fát már kiültettek. Ez idő tájt á sövények, bokrok telepítése folyik, majd két év múlva újabb lomblevelű fák ültetése lesz soron. A munkát kétségtelenül lehetne nagyobb ütemben is csinálni, de a község pénzügyi lehetőségei meglehetősen végesek. Közismert, nogy ezekben az években a településeknek minden fillér kiadását meg kell gondolni. A facsemeték ára például az utóbbi években jelentősen emelkedett, és a parkba 8 fajta tűlevelű és 60 fajta lomblevelű fát akarnak beültetni, nem beszélve az egyéb kiadásokról. A tanács — a gondokon xenyhí- tendő — tavaly faiskolát létesített Szabadkígyóson az általános iskola szomszédságában. A megerősödött fákat két év múlva átültetik az ifjúsági parkba. (A faiskolából természetesen nemcsak a parkba jut növény, hanem a község utcáiba is.) A hiányzó fafajtákat pedig Rágyánszki Jánostól, a park tervezőjétől szerzik be. A közelmúltban a KISZ Központi Bizottsága, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági Minisztérium és a kertészeti egyesülés közös szabadidő- park-építési pályázatot hirdetett. A pályázat meghirdetőinek az volt a célja, hogy olyan szabadidőpark-építése- ke\ támogassanak, amelyek többoldalúan hasznosíthatók: pihenésre, sportolásra, játékra és kulturális rendezvények lebonyolítására egyaránt alkalmas parkok épüljenek, illetve a már meglevő, de elhanyagolt parkok ilyen céllal szülessenek újjá. A pályázat 100 ezer forintot biztosít a parképítőknek. Felcsillant tehát a kí- gyósiak előtt egy lehetőség, ami segítségével valamelyest gyorsítani lehetne az ifjúsági park építését. A pályamunkát elkészítették és a napokban eljuttatják a megyei KISZ-bizottsághoz. A tanácselnök nem titkolja, nem jönne rosszul a pénz. De hozzáteszi, högy a park sorsa nem ezen a 100 ezer forinton múlik. A biztosítékot a község lakosságában látja. A kígyósiak eddig is nagyon sokat tettek a település fejlesztéséért. Az elmúlt évben Üjkígyóson 5 millió 570 ezer, Szabadkígyóson 3 millió 119 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a község fejlesztéséhez, A megyében először kapták meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által adományozott elismerő oklevelet, amellyel a településfejlesztés érdekében végzett társadalmi mjjnkájukat jutalmazták. Ma még nem lehet tudni, hogy 30 év múlva milyen lesz az ifjúsági park. Mindössze annyit állapíthatunk meg, hogy időarányosan teljesítették azokat a feladatokat, amelyeket annak idején önmaguk elé tűztek. Ezek közül az egyik legdöntőbb a fiatalok munkába való bevonása volt. Sikerült elérni, hogy az általános iskolások is segítsenek a park építésében. És ha, a fiatalok magukénak érzik a parkot, valószínű, hogy a későbbiek során is gondját viselik. Lovász Sándor Jót tett a balatoni klíma II gyermeküdültetés tapasztalatai Több mint 300 ezer gyermek üdült az idén is — akárcsak az előző években — országszerte a SZOT és a vállalatok üdülőiben, a napközi, az úttörő és ifjúsági táborokban, valamint a családokkal. Használt-e a nyaralás mindannyiuk egészségének? Erről tanácskoznak több fórumon is ezekben a napokban a gyermekgyógyászok, iskola- és sportorvosok, közegészségügyi szakemberek. Szeptember 16-án és 17- én a zánkai úttörővárosban például a balatoni nyár egészségügyi tapasztalatait beszélik meg az üdültetők- kel. Miként dr. Kaszás Tibor, a siófoki kórház-rendelő intézet osztályvezető főorvosa, a téma kutatója elmondta, a Balaton partján üdült mintegy 100 ezer gyermek nagy többségére kedvezően hatott a sajátos balatoni klíma, amely növeli a szervezet alkalmazkodóképességét, ellenállását, ezáltal elősegíti az egészséges gyermekek fejlődését. Számos gyereknek azonban ártott a balatoni párás levegő: a megnyugodott asztma és hörghurut „fellángolását” idézte elő. Az idén csaknem 200 üdülő gyermeket, köztük 40 csecsemőt kezeltek a siófoki kórházban, többet mint tavaly. Változatlanul sok volt a fül-orr- gégészeti, a légzőszervi meg- betegedés, és nem csökkent a gondatlanság miatt bekövetkezett balesetek, mérgezések száma sem. Napszúrás okozta megbetegedések is előfordultak. Több gyermek — a felnőttek rossz példáját követve — fejjel ugrott a sekély vízbe, nem gondolt arra, hogy ennek következménye lehet a gerincvelő sérülése, á bénulás, örvendetes viszont, hogy tömeges megbetegedés a Balaton mentén nem volt az idén — hangsúlyozta a főorvos. Megelőzhetnék az üdülő gyermekek zömének megbetegedését — mondotta —, ha az üdülésre készülő összes gyermeket előzetesen tüzetesen megvizsgálnák az orvosok. A szülők előkészítenék a gyermekeket az üdülésre, a többi közt úgy, hogy már otthon megkezdik a fokozatos napoztatásukat — ezáltal megelőzhetnék a napszúrást, a bőrgyulladást, elősegítenék az aklimatizálódást —, s felhívják a figyelmet a fürdőzés veszélyeire. A SZOT gondoskodása révén ugyanis több helyen lehet üdülni a tanév idején. Kőszegen a légzőszervi és aszmatikus betegségben szenvedő gyerekek gyógyulhatnak négyhetes turnusokban, miközben folytatják iskolai tanulmányaikat. Parádfür- dőn, Parádsasváron, a Pest megyei Tóalmáson, a Sopronhoz közeli Röjtökmuzsa- lyon, a Zala megyei ormánd- pusztai kastélyban és a Vas megyei Mikosszéplakon levő iskolás üdülőkben a levegő- változást igénylő gyermekeket várják a tanév idején.
