Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-14 / 217. szám
o 1983. szeptember 14., szerda Szomszédolás ^hírlap l’erre készül a DLGAZ. Az év első negyedének összes gázforgalmát tartalmazó kimutatás elkészültekor a DÉ- GÁZ-nál meglepetéssel látták: a nagyfogyasztók által szerződésben lekötött gáz- mennyiség nem fogyott el. Mintegy 68 millió forint értékű energiahordozóra egyszerűen nem volt vevő. Jelentős elmaradást okozott ez a szolgáltató vállalat forgalmi tervéhez képest. S miután a tendencia folytatódni látszott, megszületett az ötlet, hogy az alulfogyasztók legalább valamennyit fizessenek az elmaradt forgalom pótlására. Vagyis fizessenek kötbért a DÉGÁZ-nak, ha egyszer jobban takarékoskodtak. mint amilyen mértékben azt előre jelezték. A vállalatok végrehajtották a kormány takarékossági programját. Fizessenek kártérítést a szolgáltató vállalatnak, amelynek ebből anyagi — vagy talán csak erkölcsi — kára származott?! Mindenesetre erre szólított fel a DÉGÁZ nemrégiben 130 ipari, rpezőgazdasági és szolgáltató üzemet a három dél-alföldi megyében. Mégpedig 15 napos határidővel, s amennyiben elmulasztanák. akkor bírósági úton hajtják be kötbérigényüket — fogalmazták a szegedi Pulcz utcában. Van, ahol megijedtek ettől a határozottságtól. hiszen máig vagy 30 vállalat fizetett a gázosoknak. A Szegedi Kábelgyár es a Gyulai Húskombinát azonban már hivatalosan is közölte a gázosokkal, hogy perre viszi a kö'bérügyet. Nehéz lenne megjósolni, miként foglalnak majd állást a bíróságok. Irigylésre méltó dolguk bizonyosan nem lesz, mert az 1969-es gáztörvény a Legfelsőbb Bíróság Kollégiumának 1974. évi állásfoglalása, az 1 1977. NIM-rendelet, a Polgári Törvénykönyv itt alkalmazható paragrafusai — amelyekre most majd hivatkoznak a gázperben érintett vállalatok jogtanácsadói — mind korábbi eredetűek az energiatakarékosságot alaptörvény- nyé emelő párt- és állami határozatoknál. Abban viszont bizonyosak lehetünk, hogy a döntés- elsődlegesen a népgazdaság érdekeit, s nem egyetlen vállalat árbe- vélcli tervét fogja védeni. nem kell túlfűteni a lakásokat, mert megakadályozza a meleg levegő gyors kiáramlását. valamint a hideg levegő gyors beáramlását. Ennek az új eljárásnak is nagyon örülünk, miként a tucatnyi hasonlónak. Ügy véljük, különösen az építők figyelmébe ajánlható az „energóvó”, hogy ne a lakók, hanem már a kivitelezők sajátítsák el a biztonságos szigetelés tudományát. Örömünk még nagyobb lenne, ha nemcsak e kiváló szigetelőanyagok zárnák a nyílásokat, hanem maguk a „nyílászáró szerkezetek” is. Ha elég lenne pusztán becsukni az ablakot, vagy az ajtót, s ezzel máris megakadályozhatnánk a meleg és hideg levegő ide- oda áramlását. Kié a Hortobágy? A nemzeti park területén való gazdálkodás szükségszerűsége. hogy a természetvédelmi törvény, szabályok által előírtak figyelembevételével valósulhatnak meg. Az intenzív gazdálkodás és a természet e páratlan értékeinek megmentése, fenntartása helyi, megyei, népgazdasági érdek. Itt mellérendeltségnek kell érvényesülni. Időbeni egyeztetés az állandósítottan jó együttműködés érvényesítése. mely hosszú távú. középtávú és éves tervekben tényszerűen kell hogy kifejezésre jusson. Emellett alapvető az egyazon területen gazdálkodó vezetők jó szemléletének fenntartása, egymás törvény szerinti kötelességéből adódó feladat végrehajtásának segítése. A Hortobágy gazdálkodásában igen szép eredmények születtek, melyek az ottani embereknek szívós, áldozatos és egyre növekvő szakértelmének, tudásának gyakorlati végrehajtásában mutatkoznak meg. Eddig is igazolták: a kiemelt természetvédelem területén számunkra kötelezően előírtak betartásával eredményt tudtak elérni, és azt a jövőben is biztosítani tudják. A gazdálkodás struktúráját, szintjét, mércéjét a hazai, nemzetközi piac ostorozza, és a termelés szerkezetének ehhez kell igazodni, munkájukat a hazai, világpiaci értékítéleteknek kell alárendelni. MMamsrn... Encrgóvszcr. Micsoda idők voltak, mikor a légvonat csak úgy keresztül-kasul közlekedett a szobában! Mit nézte ő a nyílászárókat, amelyek csak ^eléből-harmadá- ból zárták a nyílásokat! A zárak rosszul zártak, a nyílászárók tokja megvetemedett, ki-be közlekedett mellette a huzat. Hiába panaszkodtunk mi, lakók, hogy fázunk, meg fáj a fejünk, senki nem figyelt ránk! Hanem amikor kiderült, hogy a Járatlan nyíláson kiszök.k az energia, hogy ez töméntelen pénzébe kerül az országnak, rögvest bekövetkezett a különféle szigetelőanyagok konjuktúrája. A legújabb közülük szeptember 15-én mutatkozik be Csongrádon, az ottani Vörös Csillag Termelőszövetkezet ipari ágának termékeként. Ezen a napon a téesz kultúrtermében tartanak tájékoztatót az „energóvó” hő- légszigetelési eljárásról, s a gyakorlatban is bemutatják az újdonságot. A termékismertető szerint 12-13 százalékos energiamegtakarítást tesz lehetővé, szigetelő tulajdonságát 10—15 évig megtartja. A szigetelő felület rugalmas, festhető, mosható, esztétikus. Alkalmazásával Közös a haszon, közös a kockázat. A Broyler Gazdasági Társaságba tömörült 20 nagyüzem 1981-ben 7 ezer 800 tonna pecsenyecsirkét szállított a törökszentmiklósi feldolgozó üzemnek. 220 tonnát tett ki ebből az a many- nyiség, amelyet a gazdaságok által integrált kisüzemekből, háztáji gazdaságokból vásároltak fel. A jelentősebb beruházás nélkül, az udvarokban levő férőhelyek kihasználásával gazdaságosan folytatható háztáji baromfihizlalás fejlesztéséhez a bemutatójelleggel kialakított mintaudvarok bizonyultak a legjobb propagandának. Kunmadarason, Karcagon és Kunhegyesen alakítottak ki ilyen mini baromfifarmokat, amelyekhez ólanként 30—40 ezer forint támogatást adott a Broyler GT gesztorságával megbízott törökszentmiklósi vállalat. A mintaudvarokban eredményes baromfihizlalást folytatnak a kistermelők, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy kunhegyesről például már évente 1 milliónál több Broyler-csirke került ki a háztájiból. összeállította: P. F. Sportélet a szakszervezetekben A Közalkalmazottak Szakszervezetéhez tartozó munkahelyeken — tanácsok és intézményei, tömegszervezetek, közművelődési ágazat, rendőrség, társadalombiztosítási igazgatóság, PM Bevételi Főigazgatóság —, és az ott dolgozó alapszervezetekben egyre többen szánják rá magukat, hogy rendszeresen sportoljanak, alkalom adtán versenyekbe is bekapcsolódva. A közel 40 alapszervezetből felében levő szakszervezeti tagok (akik zöme egyben KISZ-tag is) sportolnak rendszeresen, vesznek részt városi és községi alapfokú bajnokságokon, munkahelyi olimpiákon. Az 1970-es évek óta figyelhető meg a mind nagyobb arányú érdkelődés a tömegsportok iránt, s hogy csak az elmúlt évi adatokkal terheljük az olvasók figyelmét: 1982-ben 342 versenyen, tömegsportrendezvényen 4368-an vettek részt. A szakszervezetben folyó sportmunkáról Szabó Imrével, a Közalkalmazottak Szakszervezetének Békés megyei szervező titkárával beszélgettünk. — A Magyar Hírlap Kupa versenyeit 1973 óta rendezik meg. Megyénk alapszervezetei 1977 óta kapcsolódnak be a kupa versenyeibe sakkban és kispályás fociban. Abban az esztendőben eljutottak az országos döntőig, az idén a területi döntőn kispályás fociban indultunk, ahonnan nem hoztuk el a pálmát. Sakkban a területi döntőn a 13. helyet szerezte meg a megyei tanács csapata — kezdte beszélgetésünket Szabó Imre, az egyik legrangosabb versenyről szólva. Majd így folytatta. — Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megye immár hagyományosan megrendezi a közalkalmazottak területversenyét, ahol tavaly asztaliteniszben második, kispályás labdarúgásban negyedik, tekében mind a női, mind a férficsapat első helyezett lett. Így elhoztuk az összetett pontverseny első helyét, s a serleget. — Ügy tudom, hogy igen közkedvelt a természetjárás is a közalkalmazottak alapszervezéteiben. — Azzal együtt, hogy úgy gondoljuk, természetjáró mozgalmunk továbbfejlesztésre vár, igaz, hogy több alapszervezetünknél szívesen kirándulnak, túráznak a tagok. Csak a legutóbbi programok közül utalok néhányra: a megyei tanács dolgozói rendszeresen járnak kerékpártúrára, országos természetjáró-találkozókra, magashegyi túrákra, a Fogarasi havasokba, Jugoszláviába és a Magas-Tátrába. de szívesen tesznek próbát a vízen is. Ugyancsak kedveltek a teremjátékok, a kondíciótorna, a horgászás, a tenisz, a kézilabda és a lövészet is. — Milyen lehetőségek kínálkoznak a sportolásra a munkahelyeken? — Sajnos, sok helyen nincs erre alkalmas terem, így csak a KISZ és, a szak- szervezet közös összefogásával oldható meg, hogy a dolgozók sportolhassanak, ugyanis a tornateremdíjak igen magasak, és jól össze kell hangolni a programokat ahhoz, hogy amikor terem van, a sportolók is ott legyenek. Ez persze gátolja a sport kibontakozását, a szabad idő hasznos eltöltését. Azt viszont tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb a családi sportnapok, rendezvények vonzereje, így keressük is ezek rendezésére a lehetőséget — folytatja a szervező titkár. — Vannak-e a tömegsport továbbfejlesztésének lehetőségei? — A beszélgetésünket* úgy kezdtük, hogy a 40 alapszervezet közel felében rendszeres a sportélet. Mellettük további 10 közösségben van kibontakozóban a tömegsport. S nem csupán azért, mert mi (a mozgalom aktivistái) is szorgalmazzuk, hanem azért is. mert egyre több dolgozó sportol önmaga érdekében, saját kondíciójáért. A továbbfejlődésnek egy másik megnyilvánulása volt az, amikor 1980-ban a megyei küldöttértekezleten orosházi küldöttünk azt javasolta. rendezzünk a megye városai között évente sporttalálkozókat. A küldöttértekezletre két évre, 1982-ben Orosházán, 1983-ban Békésen tartottuk meg a találkozót, jövőre pedig Békéscsaba lesz a rendező város. Ugyanakkor azt is feladatának tartja a szakszervezetekben működő sportbizottság, hogy a jövőben a sportnapokat színesítsék kulturális, családi rendezvényekkel, a gyermekeknek szervezett programokkal. — Vajon a nők részvétele milyen a tömegsportban? — A tömegsportban résztvevő nők aránya javult jz 1970-es évek óta. Azért valójában mégis mindig kevesebben tudtak részt venni a rendezvényeken, a versenyeken és az egyéb sportágakban. az elmúlt években azonban jelentősen nőtt közülük is a résztvevők száma. Az elmúlt esztendőben csaknem 1800-an vettek részt rendezvényeinken. Nemcsak a szakszervezetek IX. kongresszusa és a megyei küldöttértekezleten hozott határozat indítja tehát a hivatalokban, intézményekben dolgozókat arra, hogy helyesen értelmezzék az aktív pihenést, a sportot, hanem az a törekvés, hogy mind többen éljünk egészségesen, sportoljunk, mert a megnövekedett szabad idő módot is ad erre. Azonban akad még feladata a Közalkalmazottak Szakszervezetének abban is, hogy mind több helyen biztosítson sportoláshoz megfelelő feltételeket. Persze, a fő hangsúly továbbra is a munkahelyi testnevelési formák kibontakoztatásán van, s ebben van nagy szerepe az alapszervezeteknek. — Ügy gondolom — tette hozzá végül a közalkalmazottak szervező titkára —. hogy azokat a sportágakat kell felkarolnunk, továbbfejlesztenünk, és hozzá a feltételeket megteremteni, amelyek az egyes alapszervezetekből indulnak el kezdeményezésként. De formálnunk kell a sporttal kapcsolatosan felmerülő olykor negatív szemléletet is. Ebben a munkában szükségünk van a munkahelyeken dolgozó KISZ-szervezetek támogatására, a városi és megyei sportszervek, az MHSZ és a szakszövetségekkel meglevő együttműködésünk továbbfejlesztésére is. — Számadó — I’ierrc Cardin, a világhírű francia divattervező azért érkezett a fővárosba, hogy a róla elnevezett új butikot személyesen is lássa. Képünkön: a névadó kirakatrendezői szerepben a Cardin-butikban • (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) Minősít a vásárló Fogyasztók kiváló boltja az élelmiszer-kereskedelemben Figyelemre méltó kezdeményezésre vállalkozott a fogyasztók megyei tanácsa. Elhatározta ugyanis, hogy versenyt hirdet az állami és a szövetkezeti élelmiszerboltoknak. amely magas színvonalú minőségi munkát feltételez. A Fogyasztók Kiváló Boltja elnyerése erkölcsi és anyagi elismeréssel jár. Ezért a követelmények is magasak. Újszerű, hogy az értékeléshez elsősorban a vásárlóktól szereznek információt. Megkérdezik többek között, hogy a lehetőségek szerint kielégítő-e az áruválaszték, milyen a bolt tisztasága, jó-e az eladók és a vásárlók kapcsolata. Arra is választ keresnek: megfelelő-e a fogyasztói érdekvédelem. Ellenőrzik az árak alkalmazását, a szavatossági idők megtartását. a pontos mérlegbeállítást, az üvegvisszaváltást: a pénztárosok munkáját. A verseny egy esztendeig tart. Az idén október lü-ig lehet jelentkezni a fogyasztók városi tanácsainál. Az emblémát, amelyet az üzlet kirakatában, portálján, az eladótérben helyeznek el. minden évben, február 26- án. a Fogyasztók Országos Tanácsa megalakulásának évfordulóján ítélik oda. Természetesén a címet az adományozó visszavonhatja, de ehhez a fogyasztók megyei tanácsának is hozzá kell járulnia. S. S. tárgyalóteremből „Fejtetőre állítalak, ha nem adsz pénzt!” Az orosházi járásbíróság tárgyalta Nagy Jenő, Kom- játh u. 31. és Kanalas József, Kutasi u. 2. sz. alatti lakosok bűnügyét. Nem első ízben állnak a bíróság előtt. A korábbi büntetésből azonban nem okultak. Most rablás miatt kerültek a vádlottak padjára. Pedig igazán nem voltak rászorulva, hogy ilyen jellegű bűncselekményre vetemedjenek. Mind a ketten dolgoztak. Nagy az üveggyárban gépkezelő volt. Havi keresete 5 ezer forintot tett ki. Kanalas alkalmi munkából élt. Havonta mintegy 3 ezer forintot tudott összehozni. Ennyi pénből ki lehet jönni. Igen ám, csakhogy beleszólt életükbe az ital. Gyakran felöntöttek a garatra, a pénz könnyen kifolyt a markukból. S ha egyszer hozzányúltak a pohárhoz, a szesz bódulatában különféle bűncselekményeket követtek el. Nagy Jenő például április 2- án az esti órákban kezdett el szórakozni, s másnap reggelig folytatta. Aztán haza indult, de útközben több lakás ablakát betörte. Majd mint aki jól végezte dolgát, lefeküdt, ám ahogy kinyitotta a szemét, első útja ismét az italboltba vezetett. S nem is hagyta abba az italozást, a következő nap hajnaláig. Hazafelé tartva megint betörte az egyik lakás ablakát. A bíróság a tárgyalás során megállapította, hogy a lakóházak ablakainak sorozatos betörésével olyan kihívóan, közösségellenes magatartást tanúsított, mely alkalmas volt arra, hogy a lakókból riadalmat és megbotránkozást váltson ki. Április 15-én délután Nagy találkozott Kanalassal. Az esetet természetesen meg kellett ünnepelni, mégpedig a szokásos módon, az italboltban. Este 10 óra felé elhatározták, bemennek az orosházi zenés presszóba, ahol diszkót tartottak. Addig a pénzük is elfogyott'. Szándékuktól azonban nem álltak el. Ha nincs, majd szereznek. A zenés presszó előtt a pádon ült egy szakmunkástanuló, D. Zs. Kanalas letelepedett melléje. Tíz forintot kért tőle. Nagy távolabbról figyelte őket. A fiú kijelentette, nincs tíz forintja, van azonban egy százasa, de azt haza kell vinnie. Kanalas visszament társához és közölte vele: — Van az ürgének pénze, de nem ad. Döntöttek. Elveszik tőle. Közben a fiú felállt a pádról és a társaihoz csatlakozott. Ezek ketten pedig utána indultak. Ahogy utolérték D. Zs.-t, Kanalas megfogta a kabátját és maga felé rántotta. — Fejtetőre állítalak, ha nem adod ide a pénzt! Nagy közéjük lépett. — Hagyd, ez az én esetem — mondta és hirtelen belefejelt a fiú arcába, mégpedig olyan erővel, hogy az a földre zuhant. Kanalas rántotta fel. A fiú ezután minden ellenkezés nélkül átadta a pénzét. Bementek az italboltba, s a száz forintot elköltötték. Előbb azonban megfenyegették D. Zs.-t, nehogy szólni merjen a rendőrségnek. Kanalas a tárgyaláson a korábban tett beismerő vallomását visszavonta. Nagy nem tagadta a bűncselekmények elkövetését és a bűnösségét is beismerte. Az orosházi járásbíróság Nagy Jenőt társtettesként elkövetett rablás bűntette, garázdaság vétsége és öt rendbeli rongálás vétsége miatt halmazati büntetésként 3 év és 8 hónap szabadságvesztésre ítélte. Kanalas Józsefet társtettesként elkövetett rablás bűntette miatt 3 év és 4 hónap szabadságvesztéssel sújtotta. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy a vádlottak cselekményüket útonálló módon, alkoholos állapotban, gátlástalanul követték el. Nagy Jenőnél pedig a többszöri hal- mazatot vette figyelembe. Az ítélet ellen a vádlottak fellebbezést nyújtottak be. A gyulai megyei bíróság fel- lebbviteli tanácsa a napokban tárgyalta az ügyet, és az orosházi bíróság ítéletét helybenhagyta. (S. J.)
