Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-14 / 217. szám
1983. szeptember 14., szerda o GELKO és kisvállalat Szervizszétszerelés Ez év január elsejével megszűnt a GELKA országos szervizhálózata, a nagy- vállalat csak néhány úgynevezett referenciaszervizt és a termelő üzemeket tartotta meg. A GELKA-szervizek többsége mint tanácsi kisvállalat működik. Az átalakulás óta eltelt idő még túlságosan rövid ahhoz, hogy véglegesen eldönthessük: helyes, vagy elhamarkodott lépés volt a szervizek önállósítása. Mindenesetre több mint fél év tapasztalatai alapján inkább az előbbi látszik valószínűnek. Mitől referencia? Békés megye azon kevesek közé tartozik, ahol van a GELKA-nak referenciaszervize. A békéscsabai egység maradt az anyavállalatnál. Az átszervezés óta a megyei kirendeltség vezetője, Lödi András mint területi igazgató irányítja a dél-alföldi régió megmaradt GELKA-szer- vizeit és -üzemeit, nyilván illetékes annak megválaszolására, mi is az a referenciaszerviz? — A legegyszerűbb magyarázat, hogy mi referálunk a központnak az új kisvállalatok tevékenységéről. De ténykedésünk ennél lényegesen sokrétűbb. Az a feladatunk, hogy segítsük őket szakmai tanácsadással, dokumentációk közreadásával, továbbképzéssel. Közreműködünk az anyagellátásban — rövidesen megnyitjuk békéscsabai alkatrészboltunkat — és tervezzük, hogy drága, csak ritkán szükséges műszereket is kölcsönzünk. Ezek a tervek, elképzelések nagyon szépen hangzanak. de eddig még nem sok minden valósult meg belőlük. A területi igazgató is megemlíti a szétválás néhány káros hatását. — Azzal, hogy öt megyei kisvállalat jött létre a megyében, megszűnt a megyei szintű középirányítás. Régebben megtehettem, hogy ha valahol feleslegben volt alkatrész, akkor átirányítottam oda. ahol szükség volt rá. Most erről szó sem lehet. Nem teljesen megnyugtató a garanciális szervizellátás sem. A nagy gyártók továbbra is a GELKA-val kötnek szerződést, és mi szerződünk a kisvállalatokkal, mint alvállalkozókkal. De mi lesz, ha nem kötnek velünk szerződést? Régebben, amíg egy országos nagyvállalathoz tartoztak a szervizek, elláthattuk a kis településeket is, még ha az esetenként ráfizetéses is volt. Mert a többi ezt elbírta. Most egy kisvállalat nem fog veszteséges tevékenységbe kezdeni, félő, hogy ellátatlan területek lesznek. Megjelent a konkurrencia Mint már szó volt róla. Békés megyében a békéscsabai referenciaszervizen kívül öt kisvállalatra szakadt a GELKA — Gyulán, Békésen, Orosházán, Mezőkovácsházán és Szeghalmon dolgoznak. Az utóbbit, a szeghalmi elektroszerviz kisvállalatot kerestük fel. hogy megnézzük: miként boldogulnak egyedül. Ami azt illeti, az első fél évet igazán jól zárták. 115 ezer forint nyereséget produkáltak hat hónap alatt, jelentős béremelést hajthattak végre és előnyösen átalakították a részesedési rendszert is. — Abból indultunk ki, hogy a mi kisvállalatunk legnagyobb konkurrenciája saját műszerészünk. Ha nálunk- nem találja meg számítását, akkor vagy itt hagy minket, vagy arra törekszik, hogy a lehető legtöbb munkát fusiban végezze el. Ezért mi átalakítottuk a részesedési rendszert. Átalánydíjas javításnál például a bevétel 42 százaléka a műszerészt illeti, de ebből kell fedeznie az anyagszükségletet is. Régebben egy készülékért, havonta 2 forint 70 filliért kapott, de tetszőleges mennyiségű anyagot használhatott fel. Amióta az új rendszert alkalmazzuk, töredékére csökkent az anyagköltség. Ösztönözzük a több munkára is. Havi nyolcezer forint anyagmentes bevétel után 23 százalék részesedést kap a műszerész, nyolcezer forint felett már 25 százalék az alapdíj, de még erre is jön pótlék, amit a nyolcezer forintot meghaladó rész után fizetünk. Az első félév tapasztalatai alapján többet és jobban dolgoznak a műszerészek — mondja Mátrai János igazgató. Azért a szeghalmi elektro- szervizesek élete sem fenékig tejfel. Amíg régebben az egész megyét a szeghalmi GELKA látta el központi antennákkal, most észre kellett venni, hogy színre lépett a konkurrencia. Tolcsvai András, az antennások csoportvezetője így meséli el az esetet: — A Népújság is írt róla. hogy mi építettük ki Békéscsabán a Kulich lakótelepi nagyközösségi antennarendszert. Arról volt szó. hogy a munka további részét is ránk bízzák, de az IKV a területi igazgató közbenjárására a GELKÁ-hoz tartozó szegedi antennaüzemet kérte fel a befejezésre. így most az a furcsa helyzet állt elő, hogy a szegedi DÉLÉP velünk dolgoztat, a békéscsabai IKV pedig a szegediekkel. Ez a lépés váratlanul ért bennünket, de már pótoltuk a kiesett rendelést: a békéscsabai HTV-nek a központi antennákhoz szűrőket gyártunk. Múló gyermekbetegségek Bár a kisvállalatok közvetlenül a helyi tanácsok irányításával működnek, a megyei tanács ipari osztálya is figyelemmel kíséri munkájukat. Koppány Ottó főelőadó ezért a megyei összképről is beszámolhat: — Mivel mind az öt kisvállalatnál hasonló problémákkal találkozunk, úgy véljük, a GELKA nem készült fel igazán az új helyzetre. Igaz, túlzott volt a kisvállalatok várakozása is. akok azonnal gyors javulásra számítottak az alkatrész- ellátásban. Tudomásul kell venni, hogy ez egy nehezen megoldható gond, és csak lassú előrelépésre számíthatunk. Nem helyes az sem, hogy szinte minden kapcsolat megszakadt a GELKA referenciaszerviz és az új kisvállalatok között. Igaz, ez többek közt arra is visszavezethető, hogy a GELKA néha visszaél monopolhelyzetével. Több panasz futott már be hozzánk, hogy képcsövet például ugyan két százalék árengedménnyel. de csak garancia nélkül hajlandók eladni. Ha egy tízdarabos szállítmányból csak egy képcső rossz — márpedig az arány ennél nagyobb —. ráfizet a kisvállalat. Nem segíti az együttműködést, hogy míg a GELKA 15 napon belül kéri az általa eladott alkatrészek értékét, az alvállalkozásban végzett garanciális javításokért csak két- három hónap késéssel fizet. Egy szerény forgótőkével rendelkező kisvállalatnál 50 —60 ezer forintos késedelmes számlakiegyenlítés is komoly gondokat okozhat. Ezek a kétségtelenül meglevő problémák remélhetőleg csak az új rendszer gyermekbetegségei. Az ipari osztály tapasztalatai szerint is több jó, mint rossz származott a kisvállalatok megalakulásából. A versenyhelyzet számos jó ötletet hozott a felszínre, és az első időszakban azt is nagy eredménynek tekinthetjük, hogy az átszervezés ellenére sem romlott átmenetileg a szolgáltatás színvonala. Az eredmények pedig feljogosítanak arra a reményre, hogy rövid időn belül alapos javulásra számíthatunk. Lónyai László A szeghalmi clcktroszcrvizcsek a HTV-nek a központi antennaszuröket készítik Fotó: Lónyai László Húsmarha-tenyésztési napok Válaszol a számitógép Kedden a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola lovaspályáján 175 tenyészállat bemutatójával megkezdődtek a húsmarha-tenyésztési napok. Dr. Guba Sándor, a mező- gazdasági tudományok kandidátusa, a főiskola főigazgatója a rendezvényről elmondta az MTI munkatársának, hogy állattenyésztésünk történetében első ízben kerül sor ilyen jellegű megbeszélésre. A szerteágazó kérdéskomplexumból most a genetikai jellegű problémák tárgyalását tűzték napirendre. 1960. és 1980. között az európai tejtermelés harmincöt százalékkal, a marhahústermelés nyolcvankét százalékkal nőtt. Ez a körülmény okozza a szarvasmarha-tenyésztés területén az egyik alapvető konfliktust a kettős hasznosítású szarvasmarhát tartó országokban, nevezetesen azt, hogy kisebb mértékben nő, vagy stagnál a tej iránti igény, és ugrásszerűen emelkedik a marhahús iránti kereslet. Ebből a konfliktusból a kiutat napjainkban szinte minden európai ország keresi. A szerdán kezdődő tanácskozás is ezt a célt szolgálja. Nyolc előadás hangzik el. Többek között a húsmarhatenyésztés szerepéről, helyzetéről, távlatairól, a keresztezések alkalmazásáról a húsmarhatenyésztésben, a szintetikus fajták előállítására irányuló kísérletek tapasztalatairól, a nagyüzemi húsmarhatartás eredményeiről, a szelekciós eljárásokról. A kiállítás és tanácskozás csütörtökön növendékbikák árverésével zárul. Számítógép segíti az őszi BNV látogatóit, hogy köny- nyebben, gyorsabban találják meg azokat a termékeket, vagy kiállítókat, amelyeket keresnek. A Hungex- po információs központja tavasszal próbálta ki először azt a Datorg által üzemeltetett elektronikus tájékoztatási rendszert, amely a kérdező vásárlátogatónak a képernyőn is, és írásban is megadja a legfontosabb vásári információkat. A BNV rendezői mintegy 1 millió látogatót várnak Kőbányára, s ez a szokásoknak megfelelően háromszor annyi, mint a tavaszi nézelődők száma. Májusban még csak hat terminál, és a hozzá kapcsolt sornyomtató szolgálta a kérdezőket, a várható nagyobb érdeklődés miatt ezúttal újabb négy berendezést szereltek fel a vásár legforgalmasabb pontjain. Az információs központban ezekben a napokban táplálják a kiállító vállalatok által megadott ismeret- anyagot. Sokrétűségére jellemző, hogy például az ülőbútorokat a következőképpen csoportosítja: székek, karosszékek, sorszékek, zsöllyeszékek, fotelek, ülőgarnitúrák, fémvázas ülőbútorok. A vásáron látható sok ezer terméket igyekeznek a legaprólékosabban feldolgozni. Egyes tv-képernyők a válaszokat közvetítik, másokról az állandó információk olvashatók le, amelyeket folyamatosan közvetít a rendszer. így az érdeklődők megtudhatják, kik, hol tartanak divatbemutatókat, sajtótájékoztatókat, milyen árucsoportok merre találhatók, hol vannak éttermek, büfék, s milyen cégek, hol árusítanak a vásár területén. A kiállítás igazgatója nyilatkozik: II Szovjetunió az őszi BNV-n Szeptember 16—25. között rendezik meg Budapesten a fogyasztási cikkek nemzetközi vásárát. A szovjet külkereskedelmi egyesülések árukínálatáról, valamint a bemutatásra kerülű újdonságokról Oleg Androszov, a szovjet kiállítás igazgatója adott tájékoztatást az APN tudósítójának. — Kiállításunk alapterülete a központi fekvésű „A” pavilonban 1350 m\ és 150 mJ a szabad téren. A látogatók összességében több mint kétezer kiállítási tárgyat láthatnak a szovjet ipar termékeiből. Ebben az évben nyolc külkereskedelmi egyesülés vesz részt a kiállításon, továbbá a Szovjetunió Idegenforgalmi Állami Bizottsága, a Szputnyik nemzetközi ifjúsági utazási iroda, és bemutatkozik az egyik autonóm szovjet szocialista köztársaság — a Mordvin ASZSZK. Amikor a kiállítás előkészületei folytak, arra törekedtünk. hogy a kiállítás ne csak a szakemberek érdeklődését váltsa ki, hanem valamennyi látogatóét. Ami az egyes részlegeinket illeti, elsősorban azokat a dolgokat szeretnénk a látogatók elé tárni, amelyek átfogó képet adnak a szovjet—magyar együttműködés eredményeiről. így például a Technointorg külkereskedelmi egyesülés kiállítási anyaga között láthatják a szovjet—magyar kooperációban gyártott műszaki fogyasztási cikkeket: rádiókat, magnókat, akusztikai berendezéseket. televíziókat, hűtőgépeket. elektromos háztartási eszközöket. Cserébe a szovjet képcsövekért. Magyarország mintegy 350 ezer lemezjátszó-részegységet és mágneses hangszedőt szállít a Szovjetuniónak, s ezeket a Vega—328—Sztereo és a VEF—260—Sigrria mágnós rádiókba építik be. Ugyanott, a Technointorg részlegénél mutatkozik be a szovjet óraipar is a legkülönfélébb formájú és márkájú karórákkal, faliórákkal, asztali órákkal. Ezek közül sokat szállítunk Magyarországra. Mint mindig, most is nagy éredklődésre számíthat az Avtoexport külkereskedelmi egyesülés kiállítása, kint a szabadban. Az a gyors fejlődés, ami a szovjet gépkocsiiparban az utóbbi évek alatt végbement. megteremtette az előfeltételeket, hogy országaink között az autóipari szakosodás és kooperáció növekedjék. Magyar partnereink műszereket gyártanak a Volgái Autógyárnak, cserébe viszont kész Lada gépkocsikat szállítunk. A gyár egyik legújabb terméke. a VÁZ—2107 bizonyára nagy érdeklődést vált majd ki a látogatókból, csakúgy, mint a Volga—GAZ—3102 típusú új gépkocsi modell is. A Raznoexport külkereskedelmi egyesülés kötöttáruval, bőrdíszművel, játékokkal vesz részt a kiállításon. Az évek óta kialakult szokás szerint az őszi BNV-n mindig bemutatkozik egy szovjet köztársaság. Ez alkalommal a Mordvin ASZSZK. A kiállítás anyagát a köztársaság elektromos iparának termékei nyitják: a Szpektr típusú színes televíziók sorozata, amelyek a szaráni televíziógyárban készülnek. Nagy teret kap a Mordvin ASZSZK vezető iparvállalatának, a Szveto- technika termelési egyesülésnek a bemutatása. Ez a legnagyobb szovjet vállalatok egyike, amely világító- testek gyártásával foglalkozik. kezdve az egyszerű villanykörtétől a legmodernebb kvarc- és halogénlámpákig. A Szvetotechnikánál jelenleg kitűnően üzemel egy magyar gyártmányú lám- pagyártó gépsor: a rajta készülő termékek egy részét Magyarországra szállítják. A látogatók megismerkedhetnek a mordvin népművészet remekeivel is. bútorokkal. a nemzeti hagyományok szerint készült, üveggyöngygyei hímzett népviseleti ruhákkal. A BNV szovjet kiállítási anyaga átfogó képet ad a fogyasztási cikkek termelésében elért eredményeinkről, és remélem, hogy most is nagy érdeklődést vált ki a vásár látogatóiból. G. Mejzerov APN—KS Helyzetkép az éj tipusú gazdasági szervezetekről A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első félév végén az országban, 180 kisvállalat, 17 leányvállalat, 204 kisszövetkezet, 934, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, 6281 vállalati gazdasági munkaközösség és 3264 magán munka- közösség működött. A múlt év végéhez képest a kisvállalatok mennyisége növekedett a legdinamikusabban, számuk — elsősorban a GELKA és az AFIT átszervezésének következményeként — csaknem nyolcszorosára növekedett. Több mint kétszeresére emelkedett a vállalati gazdasági munkaközösségek száma. A kezdeti óvatosság után mind a dolgozók, mind a vállalatok vállalkozási kedve megélénkült. A magán munka- közösségek száma egyenletesen emelkedik, igen sokféle képzettségű és végzettségű ember számára biztosítva új szervezeti kereteket, elsősorban a főálláson kívüli munkavégzéshez. Lada és Nyiva személygépkocsik. — A VAZ-gyár termékei (Fotó: TASZSZ—APN—KS. F. Belozerov felvétele)
