Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-14 / 217. szám

Kiosztották a BNV díjait 1983. szeptember 14., szerda II választójogi törvényjavaslat megyei társadalmi vitája Lapunk pénteki számában közöltük a Választói tör­vényjavaslat szövegét. Ennek társadalmi vitája me­gyénkben ma kezdődik. A társadalmi vitára a Hazafias Népfront szervezésében az alábbi helyeken és időpont­ban kerül sor: Szeptember 14-én: Orosházán 14 órakor, a városi ta­nács termében, Csabacsüdön 18.30 órakor, a tanácsházán, Füzesgyarmaton 19 órakor, a művelődési házban. Szeptember 15-én: Szarvason 8 órakor, a főiskolán, Szeghalmon 9 órakor, a járási hivatalban, Gyulán 13.30 órakor, a tanács kistermében, Orosházán 14 órakor, az üveggyár kultúrtermében, Battonyán 15 órakor, a ta­nácsházán, Örménykúton 18 órakor, a kirendeltségen. Bélmegyeren 19 órakor, a tanácsházán. Dombegyházán 19 órakor, a művelődési házban. Szeptember 16-án: Békésen 9 órakor, a tanácsteremben, Kétegyházán 13 órakor, a művelődési házban, Körösla- dányban 13 órakor, a tanácsházán. Gyulán 14 órakor, a megyei bíróságon, Csorváson 19 órakor, a pártbizottsá­gon. Szeptember 19-én: Szarvason 14 órakor, a Hazafias Npfront székházában, Békésszentandráson 14 órakorba tanácsházán, Pusztaföldváron 14 órakor, a pártbizottsá­gon, Dévaványán 14 órakor a tanácsházán. Békéscsabán 15 órakor, a városi tanácsházán, Sarkadon 15 órakor, a tancsházán, Dobozon 16 órakor, a pártbizottságon. Ma- gyarbánhegyesen 16 órakor, a tanácsházán. Medgyescgy- házán 16 órakor, a pártbizottságon, Eleken 17 órakor, a művelődési házban. Gádoroson 17 órakor, a pártbizott­ságon, Vésztőn 17 órakor, a pártbizottságon, Mezőhe­gyesen 18 órakor, a művelődési központban, Nagyszé­náson 18 órakor, a művelődési házban, Újkígyóson 18.30 órakor, a könyvtárban, Hunyán 19 órakor, a művelődési házban, Nagybánhegyesen 19 órakor a művelődési ott­hon KISZ-klubjában, Zsadányban 19 órakor, a tanács­házán. Szeptember 20-án: Békéscsabán 14 órakor, a kon­zervgyárban, Bucsán 14 órakor, a tanácsházán. Lökös- házán 18 órakor, a kultúrházban. Szeptember 21-én: Kevermesen 14 órakor a tanács­házán. Szeghalmon 14 órakor, a járási hivatalban, Me- zőberényben 14 órakor, a művelődési központban, Kon­doroson 15 órakor, a pártbizottságon, Mczőkováesházán 15 órakor, a tanácsházán, Tótkomlóson 16 órakor, a ta­nácsházán. Szeptember 22-én: Gyomaendrődön 17 órakor, a ki- rendeltségen. A Hazafias Népfront kéri az érdeklődők megjelenését a választási törvényjavaslat vitáján. Változás az üdültetésben Középiskolai szakfelügyelők tanácskozása Tudatosabb községfejlesztés Tegnap délelőtt Békéscsa­bán, a Pedagógiai Intézetben tanácskoztak megyénk kö­zépiskolai szakfelügyelői. A tanácskozáson részt vett Csordás Istvánná dr., a me­gyei tanács művelődési osz­tályának helyettes vezetője és Németh Lajos csoportve­zető is. A bevezető előadást Kin­cses László, a Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese tartotta. Szólt — többek között — a gazdaság és közoktatás egmásra utaltságáról, s az ebből adódó feladatokról. Majd a szakfelügyeleti rend­szer módosításának szüksé­gességéről beszélt: a kor, a fejlődéshez való igazodás követeli ezt meg, természe­tesen nem gyökeres változ­tatásról van szó, hanem — a realitásokat figyelembe Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. SZEPTEMBER 13-AN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 1 050 Trabant Hyc. Combi (Bp. 71 Trabant Lim. (Bp.) 18 162 Trabant Lim. (Debrecen) 13 349 Trabant Lim. (Győr) 17 792 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 394 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 605 Wartburg Lim. (Bp.) 9 877 Wartburg Lim. (Győr) 5 815 Wartburg de Luxé (Bp.) 13 711 Wartburg de Luxé (Győr) 7 852 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3 080 Wartburg Tourist (Bp.) 5 233 Wartburg Tourist (Győr) 1 733 Skoda 105 (Bp.) 7 029 Skoda 105 (Debrecen) 5 352 Skoda 105 (Győr) 5 832 Skoda 120 (Bp.) 13 796 Skoda 120 (Debrecen) 8 588 Skoda 120 (Győr) 9 891 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 24 506 Lada 1200 (Debrecen) 15 671 Lada 1200 (Győr) 8 464 Lada 1300 (Budapest) 10 135 Lada 1300 (Debrecen) 6 822 Lada 1300 (Győr) 2 662 Lada 1500 (Bp.) 9 325 Lada 1500 (Debrecen) 6165 Lada 1500 (Győr) 2 793 Lada Combi (Bp.) 4 742 Lada Combi (Debrecen) 2 724 Moszkvics (Bp.) 12 143 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 587 Polski Fiat 126 (Győr) 4 926 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 15 590 Dácia (Debrecen) 7 157 Zastava 1100 GTL (Bp.) 3 088 véve — elsősorban a szem­lélet és a szervezeti felépítés korszerűsítéséről. Vázolta a megyei tanács művelődési osztálya és a Pedagógiai Intézet közösen kialakított elképzelését a szakfelügyelői munkáról, mely szerint legfoiítosabb — a sokoldalú szakmai felké­szültség mellett — a segít­ségadás, a pedagógusok al­kotókészségének kibonta­koztatása, a tantárgy- és gyermekközpontúság. Végezetül a szakfelügyele­ti rendszer szervezeti fel­építéséről, a várható vál­toztatásokról beszélt Kin­cses László. Ezután megvitatták az el­hangzottakat, majd három szekcióban folytatták a ta­nácskozást. P. t. Kedden, a kőbányai vá­sárváros konferenciater­mében tartották meg az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár díjkiosztó ünnepségét. A vásár jelentőségét, a díj­nyertes vállalatok törekvé­seit, eredményeit Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese méltatta. Beszédében hangsúlyozta: a szeptember 16-án megnyíló őszi BNV is azt a törekvést fejezi ki, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban csökkenjenek a feszültségek, s mindenütt számolják fel a nemzetközi kereskedelem­ben a megkülönböztető in­tézkedéseket. A fogyasztási cikkek nemzetközi sereg­szemléje egyben lehetőséget teremt a hazai termékek versenyképességének fel­mérésére, kedvező alkalmat a magyar és a külföldi ter­mékek összehasonlítására, a világpiac értékítéletének megismerésére. Lehetőség nyílik a vásárlók és eladók közötti széles körű tapaszta­latcserére is. Számunkra a vásár azért is fontos — mondotta —. mert gazdaságunk további fejlődése érdekében szük­A SZOT a jövő évi közel négyszázezer beutaló jegyet — taglétszámuk arányában — kiadta az iparági-ágazati szakszervezeteknek. Az üdü­lőjegyeket a szakszervezeti központok előreláthatóan novemberig továbbítják az alapszervezetekhez. 1984. január 1-től az üdü­léssel kapcsolatban több vál­tozásra kerül sor. 1981 óta a szolgáltatások, az élelmiszerek és az energia árában bekövetkezett válto­zások jelentősen növelték az üdülési költségeket is, ezért szükségessé vált a térítési díjak differenciált, átlago­san 24 százalékkal történő felemelése. Változatlan ma­rad a gyermekszanatóriumi beutalás, valamint a kisba- bás üdültetés térítési díja, és továbbra is ingyenes a csa­ládi beutalásnál a harmadik és a további gyermek üdü­lése; valamint a szakmun­kástanulók gyógybeutalása, és az állami gondozottak üdülése is. Az eddigi három komfortfokozat helyett 1984. január 1-től az üdülők négy kategóriába tartoznak, az I. osztályú üdülők közül 24 épület — az L osztályú szin­tet meghaladó minőségű szolgáltatások alapján — 1 'A kategóriába kerül. A rászorulók támogatására a SZOT — ugyancsak tag­létszám arányában. — első ízben adott ki összesen 25 ezer darab 200 forintos utal­séges fokoznunk részvéte­lünket a nemzetközi mun­kamegosztásban. Különösen kiemelkedő jelentőségű a magyar népgazdaság számá­ra a sokoldalú együttműkö­dés a szocialista országok­kal. Ennek érdekében job­ban ki kell használni a KGST-kapcsolatokban rejlő lehetőségeket, elősegítve a szocialista gazdasági integ­ráció kibontakozását, újabb területekre kiterjeszteni együttműködésünket min­denekelőtt a Szovjetunióval. A vásár hozzájárulhat ah­hoz is, hogy a kölcsönös elő­nyök és az egyenjogúság alapján tovább szélesítsük gazdasági és pénzügyi kap­csolatainkat a fejlett tőkés országokkal, s növeljük kül­kereskedelmi forgalmunkat a fejlődő országokkal — mondotta a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. Végül méltatta a zsűri ál­tal legjobbnak ítélt termé­keket, és átadta a díjakat. A BNV-nagydíjat huszon­egy termék kapta meg, kö­zöttük a szárnyasfelvágot­tak, az Orosházi Baromfifel­dolgozó Vállalat új termékei. ványt a szakszervezeti köz­pontoknak. Az utalványokat az alapszervezetek a nyug­díjasok, az alacsony jöve­delműek, és a nagycsaládo­sok üdülési támogatására használhatják fel. A családos beutalók jövőre már igazodnak a nyári szün­idő tartamához, ezért az ed­digi hat helyett öt turnusra szólnak, amelyekben, össze­sen 73 ezren üdülhetnek. Az év többi hónapjaiban továb­bi 70 ezer dolgozót érintő házaspári beutaló ad lehető­séget arra, hogy a szülő, vagy a nagyszülő gyermek­kel üdüljön. A házaspári beutalóval rendelkező • szü­lőknek ezt a szándékukat előzetesen kell jelezniük az üdülővezetésnek, és erről visszaigazolást is kapnak. Tizenhatezerrel nő a gyógy­üdülőbe szóló beutalók szá­ma. Ez az üdülési forma a tavaszi és a téli szünetek­ben gyermekekkel is igény­be vehető. A nyári szünidő­ben 24 ezer, a tanévben hét­ezer általános iskolás részé­re biztosítanak üdülési lehe­tőséget a SZOT gyermek- üdülői, a szakmunkástanulók közül pedig 15 ezren kapnak jövőre SZOT-beutalót. Az üdültetés részletes sza­bályait a szakszervezeti ér­tesítő szeptemberi számában megjelenő szakszervezeti kedvezményes üdültetés sza­bályzata tartalmazza. A változott^ gazdasági körülmények hatásá­-------- ra megnövekedett a k özségi pártbizottságok gaz­daságpolitikai irányító és el­lenőrző munkájának a sze­repe, jelentősége. Tevékeny­ségükben egyre nagyobb te­ret kap a községfejlesztési munka. A lakosság fokozott igényei a kereskedelmi, kommunális, szociális ellá­tásban, a lakásépítésben és a szolgáltatások területén in­dokolják, hogy a pártszervek érdemben foglalkozzanak e kérdésekkel. Ezek azért is előtérbe kerülnek, mert a teívszetű, tudatos fejlesztés ellenére a problémák újra­termelődnek, így széles körű társadalmi összefogásra van szükség ■ a lakóhelyek fej­lesztése, szépítése érdekében. A községi pártbizottságok az 1980-ban tartott pártérte- kezletükön fogadták ej azo­kat az alapelveket, amelyek­nek figyelembevételével kell alakítani a településfejlesz­tés iiányait. A VI. ötéves terv időszakában is főként azokra a problémákra össz­pontosították a figyelmet, amelyekre nincs állami erő­forrás, a közhangulatot azon­ban jelentősen befolyásoló tényezők. A siker mindenütt attól függ, hogy milyen szo­ros az együttműködés a ta­náccsal, a községben műkö­dő gazdasági szervekkel és a társadalmi szervezetekkel. Feltétlenül jó együttműkö­désre és a testületek össze­hangolt jó munkájára van szükség. Fontos a rendszeres tájékoztatás, a fejlesztési fel­adatok meghatározott időkö­zönkénti egyeztetése, az el­határozott feladatok csomó­pontjainak kiválasztása, a közeli és a távolabbi célok megjelölése. Mindezeknek megfelelően természetesen elengedhetetlen a lakosság egyetértésének megnyerése. Nem maradhat el a rendsze­res ellenőrzés és segítés. He­lyes, ha az adott létesítmény befejezésekor részletesen ér­tékelik a munkát, és ez le­het egyben az új feladatok meghatározásának forrása is. A középtávú és éves fej­lesztési tervek kimunkálásá­ban, a beruházások rangso­rolásában és a kivitelezési feladatok megvalósításában is részt vesznek a pártbi­zottságok. Közreműködnek abban, hogy a tanácsok és tömegszervezetek útján a la­kosság széles körben megis­merje a fejlesztési célkitűzé­seket, azonosuljon velük, és egyre többen vegyenek részt a kivitelezésben. A telepü­lésfejlesztési feladat megol­dásában a pártszervek körül­tekintő politikai munkájára igen nagy szükség van. ha­sonlóképpen a helyi lehető­ségek felismerésében, a kez­deményezésben, a jó irányú elhatározás politikai támoga­tásában. Jó gyakorlat, hogy miután a községfejlesztési terveket tanácsülésen jóvá­hagyták, a pártbizottságok, a pártvezetőségek egyes konk­rét feladatok megoldásához kérik a gazdasági egységek, a tömegszervezetek, a helyi lakosság segítségét. Sokat tesznek a községi pártbizottságok településük fejlesztéséért, a lakosság jobb ellátásáért. A pártbi­zottságok támogatásával a községi tanácsok a közigaz­gatási területükön gazdálko­dó szervekkel együttműködé­si szerződésekben rögzítik a fejlesztésben vállalt teendő­ket. Kialakult helyes mód­szer, hogy — a községi párt- bizottságok titkárai a terüle­ten működő gazdasági egy­ségek vezetőivel, a társadal­mi és tömegszervezetek ak­tivistáival egyeztető tárgya­láson is ismertetik — termé­szetesen a községi tanács közreműködésével — az év során megoldásra váró köz­ségfejlesztési feladatokat. Így már célirányosan tudják rögzíteni a nem tanácsi szer­vekkel kötendő együttműkö­dési megállapodásokban, hogy a gazdasági egységek milyen pénzbeli vagy mun­ka formájában nyújtott se­gítséget Vállalnak. A lakos­ság körében a helyi nép­frontbizottság — a tanács koordinálásával — szervezi a társadalmi hozzájárulást, az effektiv társadalmi munkát. Az üzemek, a mezőgazdasá­gi szövetkezetek — mint meghatái-ozó gazdasági erők — egy-egy településen ál­landó részesei lettek a koz- ségfejlesztési alapok bővíté­sének. Ennek a tudatos mun­kának az eredménye, hogy a kommunista kollektívák, szocialista és munkabrigá­dok kezdeményezők és ki­emelkedő munkát vállalnak. Sajnálatos azonban, hogy né­hány gazdaság elsősorban a székhelyén szorgalmazza a községfejlesztést, így a mű­ködési területükön levő ki­sebb községek háttérbe szo­rulnak. A területfejlesztési elkép­zelések megvalósításának az utóbbi években igen sokszí­nű formája alakult ki a me­gyékben, főként a községi pártbizottságok kezdeménye­zésére és irányításával. Nö­vekedett a lakásépítés, szé­les társadalmi összefogással iskolák, óvodák és rendelő- intézetek épültek, kedvezően változott az egészségügyi el­látás, terebélyesedett a gyer­mekorvosi hálózat. A lakossági tettrekészséget az is bizonyítja, hogy a me­gyékben a falugyűléseken évente több százezer állam­polgár vesz részt. Többsé­gükben nem követelőznek, hanem a megoldás lehetősé­geit vetik fel, és a legtöbb felszólaló nyomban megteszi társadalmi felajánlását is. Tovább fejlődött a lakossági -szolgáltatás, az ellátás szín­vonala, a hagyományos szol­gáltatás területén a vegytisz- títás és a háztartási gépek javítása. Kiszélesedett az üz­lethálózat, a kereskedelmi el­látásban jelentékenyebb az ÁFÉSZ-ek és a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek szerepe. Napjainkban már a falun élő lakosság is egyre inkább igénybe veszi a kü­lönféle szolgáltatásokat. A párt- és tanácsi szervek szá­mára nem kis gondot jelent az igények kielégítése, de se­gítenek abban, hogy a szö­vetkezetek és a magánkis­iparosok szélesítsék szolgál-' tatásaikat, ’s ezt bővítsék a szövetkezetek is az áruter­melés mellett. Különösen azt igyekeznek biztosítani, hogy a kisipari tevékenység is egyre inkább a lakosság sok­rétű igényeihez igazodjék. I I gan jó gyakorlatot je­lent a rendszeres _____ koordináció, mely a községekben kétirányú. Egy­részt a pártbizottságok egy­behangolják a helyi gazdál­kodó szervek egymás közöt­ti kapcsolatát, másrészt elő­segítik az üzemek, szövetke­zetek és a községek együtt­működését a közösségi fel­adatok megoldásában. Álta­lános, hogy a községi pártbi­zottságok évenként egy-két alkalommal koordinációs megbeszélést hívnak össze a területen működő gazdálko­dó szervek párt- és gazda­sági vezetőivel. Ezeken ki­emelt hangsúlyt kap, hogy a gazdálkodó szervek részt ve­gyenek a községfejlesztés­ben. A következetes munkát jelzi, hogy egyre több üzem, ipari és mezőgazdasági szö­vetkezet vesz részt a közsé­gek sokoldalú fejlesztésében, az ellátás javításában, a ke­reskedelmi hálózat és a szol­gáltatások zavartalan műkö­désében. Dr. Arató András Hazánk külszíni bauxitbányászatának őshelyén, Gánton, a valódi tárnákhoz hasonló he­lyen berendezett múzeumban ismerkedhetnek meg a látogatók bauxitbányászatunk törté­netével. Az eredeti bánya hangulatát árasztó helyiségekben 1926-ig visszamenően találhatók meg a bányászathoz szükséges gépek és berendezések (MTI-fotó — Kabáczy Szilárd felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents