Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-13 / 191. szám

|gUil»IERd 1983. augusztus 13., szombat Nincs egyetértés a konszenzusban Veszélyezteti-c Málta magatartása a madridi találko­zó eredményes befejezését? Elfogadható-e a madridi záródokumentum Málta nélkül? Kötelező lesz-e Mál­tára nézve, ha nélküle hagyják jóvá? Egyáltalán, mit jelent Madridban a konszenzus? Helsinki második utótalálkozójának zárószakaszában elsősorban azért vetődnek fel ezek a kérdések, mert Málta az elfogadásra váró okmánnyal kapcsolatban kü­lön kívánságokat vetett fel, és ezek teljesítésének fel­tételéhez kötötte egyetértését az okmány elfogadásával. Minthogy a madridi és korábban a belgrádi találko­zó, akárcsak az 1975-ben zárult európai biztonsági és együttműködési értekezlet, elfogadta a konszenzus el­vét, célszerű megvizsgálni, milyen mértékben jelenti ez a teljes egyetértést, az egyhangúságot, a közmegegyezést. A „konszenzus” szó való­ban a latin consentio-ból — egyetértésből — származik. Jelentését illetően a nem­zetközi diplomáciai és jogi gyakorlatban azonban van­nak nézeteltérések. Abban egyetértés van, hogy egy olyan eljárásról van szó, amely többnyire kiküszöböli a szavazást, s a döntéshoza­talt az egyetértésre bízza. Ennek részletei azonban vi­tatottak, hiszen még nem áll rendelkezésre kellő nemzetközi tapasztalat, és a nemzetközi jogászok csak most fognak hozzá a prob­léma, az eddig empirikus úton fejlődött módszer el­méleti kidolgozásához. Európai országok kisebb csoportjai már a múlt szá­zadban alkalmazták az ál­láspontok sokoldalú egyez­tetésén alapuló döntéshoza­talt. Ezt követelte a szuve­renitás, amely általában ki­zárta olyan szerződés rá- kényszerítését valamely ál­lamra, amelyet az saját aka­ratából nem fogadott el. Az első világháború után fel­lendült a többségi szavazá- sos határozathozatal, egye­bek között azért is, hogy nemzetközi fórumokon el­szigeteljék az akkor még egyetlen szocialista államot. Ez a gyakorlat folytatódott, amikor még az amerikai szavazógépezet uralta az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét. Ugyanakkor a Biz­tonsági Tanácsban már ér­vényesült az öt állandó tag egyhangúságának elve — amiben a két rendszerhez tartozó nagyhatalmak egyen­jogúsága öltött testet —, il­letve az ENSZ-közgyűlés is bizonyos kérdésekben „köz- felkiáltással” döntött. A sokoldalú nemzetközi tanácskozások elszaporodá­sával a konszenzus bizo­nyult annak a módszernek, amely tükrözte az államok jogi egyenlőségét, függetle­ltomerőművek — a KGST tagországokban A KGST-tagországok atom- erőművi kapacitása 1977-ben 9 ezer megawatt volt, amely 1982-re már több mint 22 ezerre nőtt. Ebből Bulgáriá­ban 1760, Magyarországon 440, az NDK-ban 1830, Cseh­szlovákiában 880 megawatt­nyit tartanak nyilván. A ter­vek szerint 1990-re a KGST- tagországok együttes kapaci­tása eléri a 100 ezer mega­wattot, ami azt jelenti, hogy egyes országok energiamér­legén az atomenergia része 15—30 százalékra futna fel. A tagországok 1977-ben, 1979-ben és 1980-ban írtak alá atomerőművi egyez­ményt. Az 1980-as egyez­ményt Bulgária, Csehszlová­kia, Magyarország, az NDK, Kuba, Lengyelország, a Szovjetunió és Románia írta alá. A programban részt vesz a szovjet Atommas vállalat, a csehszlovák Skoda művek, a magyar Ganz-MÄVAG, a lengyel Rafako és Fakon üzemek. Az atomenergetikai együtt­működés jelentősége, hogy a KGST-tagországok belső forrásból gazdaságosan állí­tanak elő energiát. nül nagyságuktól, fejlett­ségi fokuktól, különböző társadalmi-politikai rend­szerekhez való tartozásuktól. A konszenzus kizárta, hogy egyes államok vagy állam­csoportok rákényszeríthes- sék másokra az akaratukat. Ugyanakkor felidézte annak veszélyét, hogy akár egyet­len állam is megakadályoz­hassa a többségi határozat- hozatalt. Szembe kellett nézni az olyan vélemények­kel, amelyek a konszenzus szabályát a „liberum vető” szabállyal azonosították, vagyis a tanácskozás akár egyetlen tagjának azzal a jogával, hogy megbénítsa a döntéshozatalt, amelyben már az összes többiek egyet­értettek. Ebben az esetben ugyanis a konszenzus a ha­tározat összehangoltsága biz­tosításának eszközéből köny- nyen a határozat elfogadása meghiúsításának eszközévé válhatna. Akadtak tárgyalófóru­mok, amelyek mindenkép­pen kizárták munkájukból a szavazás lehetőségét, de vol­tak olyanok is, amelyek azt végső fokon — a konszenzu­sos módszer keretében — megengedték. Előbbire pél­da lehet a leszerelési bi­zottság, utóbbira az ENSZ III. tengerjogi konferenciá­ja. A különleges, hagyomá­nyos fegyverfajták betiltá­sával foglalkozó ENSZ-kon- ferencián úgy állapodtak meg, hogy háromnál nem több résztvevő ellenvetései nem jelentenek akadályt a konszenzus megvalósításá­nak útjában. Mindenesetre, ha egy kon­ferencia a teljes egyhangú­ság mellett foglal állást, ak­kor a határozat ilyen el­fogadását akadályozó ál­lammal szemben csak a po­litikai ráhatás képzelhető el magatartásának megváltoz­tatása érdekében. Az európai biztonsági ér­tekezlet sajátos konszenzus- modell alapján végezte munkáját. Eljárási szabá­lyai a konszenzust negatív módon határozták meg, mint „a valamely képviselő ál­tal kifejtett és az adott kér­désben a határozat megho­zatala szempontjából aka­dályt jelentőén előterjesztett ellenvetés hiányát”. Vagyis konszenzus van, ha vala­mely delegációnak van el­lenvetése, de ezt nem fejti ki, vagy olyan ellenvetése van, amellyel nem kívánja akadályozni a megegyezést. Előfordul ugyanis, hogy valamely delegáció nem fog­lal állást világosan vala­mely határozat tárgyában, vagy kételyeket és fenn­tartásokat hangoztat, vágy egyszerűen nem vesz részt a döntéshozatali folyamat­ban, illetve nem lép fel határozottan, nyíltan és egyenesen a szóbanforgó döntés meghozatala ellen. A sokoldalú „konszenzu­sos” tárgyalásokon az egy­mással összefüggő kérdé­sek megoldásának egyik módja a „csomagszerű” ösz- szekapcsolás, amiből — esetleg Madridban is — az engedmények olyan köl­csönössége adódik, amely feloldhatja a bénultságot. Mindenesetre nem szabad a fenntartásokat vagy a hatá­rozattal szembeni ellenveté­seket ellenszavazatnak te­kinteni. A konszenzusos ha­tározathozatal még a teljes egyöntetűség hiánya esetén sem azonosítható a szava­zással. Rugalmassága — a nemzetközi jogászok nagy részének véleménye szerint — éppen abban áll, hogy fenntartások és különvéle­mények esetén is módot ad egyeztetéses megállapodás­ra. A helsinki záróokmány el­fogadása annak volt kö­szönhető, hogy az értekezlet résztvevői állandóan lépé­seket tettek egymás felé, olykor nem csekély nehéz­ségeket küzdöttek le, és vé­gül mindenki számára el­fogadható megegyezésre ju­tottak minden megvitatott kérdésben. A megállapodá­sok nem úgy születtek, hogy bárki rákényszerítette vol­na nézeteit másokra, ha­nem minden résztvevő vé­leményének és érdekeinek tekintetbevételével, való­ban közmegegyezéssel. Pirityi Sándor ............................. ..........................................................................................»...........................................................I T udományos innen— Európa jövendő vízi útja A folyami hajózás történe­tében nevezetes évek lehet­nek a nyolcvanas évek: vár­hatóan befejeződik a Rajna —Majna—Duna csatorna ki­alakítása, és elkészül egy egész Európát átszelő csator­na, a hajózható Duna—Ode­ra—Elba összeköttetés. A Duna—Rajna—Majna csator­na nyolc, az egész rendszer tizenhárom európai ország, köztük hazánk számára ígér nagy lehetőséget, hiszen mintegy három és fél ezer kilométeres közvetlen vízi út jön létre az északi-tengeri Rotterdamtól, a fekete-tenge­ri Sulináig. Közlekedésföld­rajzi helyzetünk és az a kö­rülmény, hogy a vízi út föld­rajzi felezőpontja hazánk te­rületén van, érthető módon számunkra különösen jelen­tékennyé teszi a csatornát. Kiszélesíthetjük külkereske­delmi kapcsolatainkat, hi­szen a vízi út Nyugat-Európa csaknem valamennyi fontos ipari területét összeköti, s így az olcsó szállítási lehe­tőségeket mi is kihasználhat­juk. Az utak túlterheltsége, az üzemanyagárak emelke­dése miatt egyébként is szá­mos áru és anyag szállításá­ban a vízi utak jelentősége egyre nő. De figyelembe kell venni azt is, hogy a modern ipar olyan hatalmas súlyú és nagy méretű berendezése­ket hoz létre, amelyeket vas­úton vagy teherkocsin egyál­talán nem, vagy csupán nagy nehézségek árán lehet továb­bítani. Egy szakértői csoport szerint a Duna—Odera—Elba hajóútrendszeren a jövőben az összeköttetés folyamatos­ságát legalább 3500 tonnás szállítóhajókkal kell biztosí­tani. Képünkön Európa majdani legkorszerűbb vízi útjának egyik — Erlangen (NSZK) melletti — befejezett szaka­szát láthatjuk. A csatorna­rendszer jövője szempontjá­ból biztató, hogy a komple­xum „szűk keresztmetsze­tén”, az NSZK-ban a kor­mány újabb jelentős össze­get folyósított a munkák folytatására. Már csupán egy 55 kilométeres végső sza­kaszt kell megépíteni. (KS) Az a sok félreértés, téve­dés, amely a különlegesen magas intelligenciájú del­finekről tudósít, bizonyára azzal függ össze, hogy egy „halhoz hasonló” teremt­mény az emlősállatoknál annyira elterjedt tulajdon­ságok birtokosa. A delfinek idomítása ugyanolyan ál­latpszichológiai módszerek szerint történik, mint más emlősállatoké. Megfelelő bánásmódot alkalmaznak, s az állatnak nyújtott jutal­makat az idomító összefüg­gésbe hozza bizonyos pa­rancsok teljesítésével. De Röviden HIBAVIZSGÁLAT AEROSZOLLAL Egy rigai gyár aeroszolos hiba- vizsgáló anyagot állít elő. A vizs­gálathoz háromfajta anyagra van szükség, amelyeket külön dobo­zokban hoznak forgalomba. Az egyikben a felülettisztító, a má­sikban a színes jelzőfolyadék, a harmadikban pedig az előhívó van. A vizsgálandó tárgyra egy­más után ráfújják a háromféle anyagot. A megtisztított felületen a jelzöfoiyadék és az előhívó megszáradása után világosan elő­tűnnek a szabad szemmel nem látható repedések, hibák. A vizs­gálat mindössze néhány percet vesz igénybe, és az ezredmilli- méternyi repedéseket is kimu­tatja. Segítségével hegesztési var­ratokat, különféle ötvözetek ön­tésének a minőségét lehet ellen­őrizni. AUTOMATIZÁLT PARKOLÁS Az NSZK első, teljesen új au­tomatizált garázsát Brémában he­lyezték üzembe. Az egyik köz- igazgatási épület pincéjében ren­dezték be, negyvenhárom sze­mélygépkocsi számára. Az autó­vezető a bejáratnál egy sül­lyeszthető parkolóhelyre állítja kocsiját, a manőverezésben fo- tocellás berendezés segít. Ez­után kiszáll, és a bejárathoz he­lyezett kapcsolótáblából kihúz egy kulcsot. A továbbiakban minden automatikusan, egy kom­puter vezérlésével történik. Az ajtók becsukódnak, a szállító- rendszer üres helyre állítja a süllyeszthető parkolóhelyet az autóval, és egyidejűleg újabb szabad parkolóhelyet visz a be­járathoz. Amikor az autóvezető nehezebb feladatok megol­dására is — játék a labdá­val, valamely tárgynak a megtalálása és visszahoza- tala — meg lehet az álla­tokat tanítani. A lehetséges jutalmazás skálája igen széles. Kívánatos számukra a táplálkozás, a simogatás, a kellemes zaj, vagy egy meg­szokott játékszer, és más állatok jelenléte. Ezenkívül a kézjelek és a víz alatti hangok a szokásos utasítá­sok. A delfineket mindenre be lehet idomítani, amit gyakorolni tudnak: a lég­gömbök érintésére víz alatt, el akarja hozni a kocsiját, kul­csával működésbe hozza a meg­felelő kapcsolót. Erre a parkoló­hely a kívánt autóval a legrö­videbb úton a kijárathoz kerül, mégpedig mindjárt a menet­iránynak megfelelő helyzetben. NAGYFREKVENCIÁS GENERÁTOR A Szovjet Tudományos Akadé­mia fizikai laboratóriumának munkatársai új típusú nagy- frekvenciás generátort szerkesz­tettek, amelyet „Orotron”-nak neveztek el. Az eddig használatos nagy- frekvenciás generátorok méreteit kis hullámhosszon való üzeme­léskor kénytelenek voltak igen kicsire csökkenteni. Ez hátrá­nyos, mert az ilyen kis mére­tű generátorokban igen nagy áramsűrűség lép fel az elektron- nyalábban, amely nagy hőtúlter­heléshez vezet. Az új tipusú ge­nerátorba speciális rezgőrend­szert építettek, amely lehetővé teszi a generátor méreteinek nö­velését. Ezáltal az elektromos- és hőtúlterhelések elkerülhetők. Az új berendezésben 12 milli­métertől 1,2 milliméterig terjedő tartományban már sikerült hul­lámokat előállítani, de a kuta­tók véleménye szerint a milli­méternél kisebb hullámtartomá­nyokkal is dolgozni lehet ben­ne. MINI KÖDFÉNYLÁMPA Egy angol cég miniatűr, köd- fénylámpát hozott forgalomba: 5,75 milliméter átmérőjű, egy 25 x 25 milliméter nagyságú négyzeten 16 darab helyezhető el belőle. Krómbevonatú fogla­latban helyezték, préselt üveg­lencséje van, így a kis lámpa aránylag erős fényt ad. Erős környezeti világítás esetére a gyár árnyékoló gallért is készít hozzá. A ködfénylámpa 110 és optikai jelek felismerésére, például számokra, vagy olyan szavakra, amelyeket nagy plakátokra festettek fel. Gyakran érzéketlenné teszik a delfineket az időkö­zökkel szemben, és így elő­fordul, hogy az állat a pro­dukciót csak jóval a meg­határozott jel után hajtja végre. Kétségtelen, hogy a delfin sokkal jobban hall és lát, mint más állat, de az em­beri beszéd szavait termé­szetesen csak igen nehezen tudja megkülönböztetni. Ezért az idomítok többnyire •csak jeleket használnak. Gyorsan megkülönböztetik a személyeket, akik velük fog­lalkoznak. Némely oktató­jukkal szemben rokonszen- vet, másokkal szemben el­lenszenvet tanúsítanak. Ha egy állat haragszik, akár az ember ellen is fordulhat. A delfinek a szó szoros értel­mében „haszonállatokká” válhatnak. Fel lehet hasz­nálni például őket elrejtett vagy elhagyott tenger alatti tárgyak megkeresésére, irá­nyítani lehet őket, vihetnek híreket, szerszámokat egyik búvártól a másikhoz. Képünkön a híres batumi definárium lakóinak egy vidám csoportját láthatjuk. A delfinkutatás két fő köz­pontja a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban van. (APN — KS-fotó) 220 voltos váltakozó árammal működik, s élettartama 25 000 óra. SZÍNEK „HALLÁSA” Kanadai kutatók olyan készü­lékeket fejlesztettek ki, amely- lyel a vakok „hallani” tudják a különböző színeket. A színszon­dának nevezett készülék a fény­sugarakat hanghullámokká ala­kítja át. Az alapszíneket meg­határozott nagyságú hangokkal, a kevert színeket megfelelő hang­keverésekkel jelzi. A készüléket jó eredménnyel próbálták ki, s azt remélik, hogy használatával jelentősen növe­kedni fog a vakok foglalkozta­tási lehetősége a festő-, a kötő-, a varró- és egyéb színfelisme­rést kívánó szakmákban. MAJMOK ES EMBEREK Az emberek tanulhatnának az emberszabású majmoktól, ho­gyan kell több érzelemmel és gyengédséggel utódokat nevelni, állapította meg egy szimpózio- non Terry Maple, az összeha­sonlító pszichológia professzora. A tudós 10 évig tanulmányozta az orángutánok, a csimpánzok és gorillák viselkedését. Megfigyelé­sei alapján fejlesztette ki elmé­letét a természetes gyermekgor- dozásról. Ügy véli, teóriája mo­dellként szolgálhatna a szülői problémák megoldásához. Maple szerint a korholást ad­dig nem szabad alkalmazni, amíg a gyermek nem érti mit mondanak. A gyermeket ki kell menteni a kellemetlen, zavaró helyzetekből, ahogy azt a maj­mok is teszik. A szülőknek nem szabad elkülöníteni gyermekei­ket, hanem tartani, hordozni, érinteni, gondozni kell őket. A főemlősök igen szoros kontaktu­sa utódaikkal bizalmat és biz­tonságérzetet eredményez a szü­lőkkel szemben — hangoztatta az amerikai tudós.

Next

/
Thumbnails
Contents