Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-13 / 191. szám
|gUil»IERd 1983. augusztus 13., szombat Nincs egyetértés a konszenzusban Veszélyezteti-c Málta magatartása a madridi találkozó eredményes befejezését? Elfogadható-e a madridi záródokumentum Málta nélkül? Kötelező lesz-e Máltára nézve, ha nélküle hagyják jóvá? Egyáltalán, mit jelent Madridban a konszenzus? Helsinki második utótalálkozójának zárószakaszában elsősorban azért vetődnek fel ezek a kérdések, mert Málta az elfogadásra váró okmánnyal kapcsolatban külön kívánságokat vetett fel, és ezek teljesítésének feltételéhez kötötte egyetértését az okmány elfogadásával. Minthogy a madridi és korábban a belgrádi találkozó, akárcsak az 1975-ben zárult európai biztonsági és együttműködési értekezlet, elfogadta a konszenzus elvét, célszerű megvizsgálni, milyen mértékben jelenti ez a teljes egyetértést, az egyhangúságot, a közmegegyezést. A „konszenzus” szó valóban a latin consentio-ból — egyetértésből — származik. Jelentését illetően a nemzetközi diplomáciai és jogi gyakorlatban azonban vannak nézeteltérések. Abban egyetértés van, hogy egy olyan eljárásról van szó, amely többnyire kiküszöböli a szavazást, s a döntéshozatalt az egyetértésre bízza. Ennek részletei azonban vitatottak, hiszen még nem áll rendelkezésre kellő nemzetközi tapasztalat, és a nemzetközi jogászok csak most fognak hozzá a probléma, az eddig empirikus úton fejlődött módszer elméleti kidolgozásához. Európai országok kisebb csoportjai már a múlt században alkalmazták az álláspontok sokoldalú egyeztetésén alapuló döntéshozatalt. Ezt követelte a szuverenitás, amely általában kizárta olyan szerződés rá- kényszerítését valamely államra, amelyet az saját akaratából nem fogadott el. Az első világháború után fellendült a többségi szavazá- sos határozathozatal, egyebek között azért is, hogy nemzetközi fórumokon elszigeteljék az akkor még egyetlen szocialista államot. Ez a gyakorlat folytatódott, amikor még az amerikai szavazógépezet uralta az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Ugyanakkor a Biztonsági Tanácsban már érvényesült az öt állandó tag egyhangúságának elve — amiben a két rendszerhez tartozó nagyhatalmak egyenjogúsága öltött testet —, illetve az ENSZ-közgyűlés is bizonyos kérdésekben „köz- felkiáltással” döntött. A sokoldalú nemzetközi tanácskozások elszaporodásával a konszenzus bizonyult annak a módszernek, amely tükrözte az államok jogi egyenlőségét, függetleltomerőművek — a KGST tagországokban A KGST-tagországok atom- erőművi kapacitása 1977-ben 9 ezer megawatt volt, amely 1982-re már több mint 22 ezerre nőtt. Ebből Bulgáriában 1760, Magyarországon 440, az NDK-ban 1830, Csehszlovákiában 880 megawattnyit tartanak nyilván. A tervek szerint 1990-re a KGST- tagországok együttes kapacitása eléri a 100 ezer megawattot, ami azt jelenti, hogy egyes országok energiamérlegén az atomenergia része 15—30 százalékra futna fel. A tagországok 1977-ben, 1979-ben és 1980-ban írtak alá atomerőművi egyezményt. Az 1980-as egyezményt Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Kuba, Lengyelország, a Szovjetunió és Románia írta alá. A programban részt vesz a szovjet Atommas vállalat, a csehszlovák Skoda művek, a magyar Ganz-MÄVAG, a lengyel Rafako és Fakon üzemek. Az atomenergetikai együttműködés jelentősége, hogy a KGST-tagországok belső forrásból gazdaságosan állítanak elő energiát. nül nagyságuktól, fejlettségi fokuktól, különböző társadalmi-politikai rendszerekhez való tartozásuktól. A konszenzus kizárta, hogy egyes államok vagy államcsoportok rákényszeríthes- sék másokra az akaratukat. Ugyanakkor felidézte annak veszélyét, hogy akár egyetlen állam is megakadályozhassa a többségi határozat- hozatalt. Szembe kellett nézni az olyan véleményekkel, amelyek a konszenzus szabályát a „liberum vető” szabállyal azonosították, vagyis a tanácskozás akár egyetlen tagjának azzal a jogával, hogy megbénítsa a döntéshozatalt, amelyben már az összes többiek egyetértettek. Ebben az esetben ugyanis a konszenzus a határozat összehangoltsága biztosításának eszközéből köny- nyen a határozat elfogadása meghiúsításának eszközévé válhatna. Akadtak tárgyalófórumok, amelyek mindenképpen kizárták munkájukból a szavazás lehetőségét, de voltak olyanok is, amelyek azt végső fokon — a konszenzusos módszer keretében — megengedték. Előbbire példa lehet a leszerelési bizottság, utóbbira az ENSZ III. tengerjogi konferenciája. A különleges, hagyományos fegyverfajták betiltásával foglalkozó ENSZ-kon- ferencián úgy állapodtak meg, hogy háromnál nem több résztvevő ellenvetései nem jelentenek akadályt a konszenzus megvalósításának útjában. Mindenesetre, ha egy konferencia a teljes egyhangúság mellett foglal állást, akkor a határozat ilyen elfogadását akadályozó állammal szemben csak a politikai ráhatás képzelhető el magatartásának megváltoztatása érdekében. Az európai biztonsági értekezlet sajátos konszenzus- modell alapján végezte munkáját. Eljárási szabályai a konszenzust negatív módon határozták meg, mint „a valamely képviselő által kifejtett és az adott kérdésben a határozat meghozatala szempontjából akadályt jelentőén előterjesztett ellenvetés hiányát”. Vagyis konszenzus van, ha valamely delegációnak van ellenvetése, de ezt nem fejti ki, vagy olyan ellenvetése van, amellyel nem kívánja akadályozni a megegyezést. Előfordul ugyanis, hogy valamely delegáció nem foglal állást világosan valamely határozat tárgyában, vagy kételyeket és fenntartásokat hangoztat, vágy egyszerűen nem vesz részt a döntéshozatali folyamatban, illetve nem lép fel határozottan, nyíltan és egyenesen a szóbanforgó döntés meghozatala ellen. A sokoldalú „konszenzusos” tárgyalásokon az egymással összefüggő kérdések megoldásának egyik módja a „csomagszerű” ösz- szekapcsolás, amiből — esetleg Madridban is — az engedmények olyan kölcsönössége adódik, amely feloldhatja a bénultságot. Mindenesetre nem szabad a fenntartásokat vagy a határozattal szembeni ellenvetéseket ellenszavazatnak tekinteni. A konszenzusos határozathozatal még a teljes egyöntetűség hiánya esetén sem azonosítható a szavazással. Rugalmassága — a nemzetközi jogászok nagy részének véleménye szerint — éppen abban áll, hogy fenntartások és különvélemények esetén is módot ad egyeztetéses megállapodásra. A helsinki záróokmány elfogadása annak volt köszönhető, hogy az értekezlet résztvevői állandóan lépéseket tettek egymás felé, olykor nem csekély nehézségeket küzdöttek le, és végül mindenki számára elfogadható megegyezésre jutottak minden megvitatott kérdésben. A megállapodások nem úgy születtek, hogy bárki rákényszerítette volna nézeteit másokra, hanem minden résztvevő véleményének és érdekeinek tekintetbevételével, valóban közmegegyezéssel. Pirityi Sándor ............................. ..........................................................................................»...........................................................I T udományos innen— Európa jövendő vízi útja A folyami hajózás történetében nevezetes évek lehetnek a nyolcvanas évek: várhatóan befejeződik a Rajna —Majna—Duna csatorna kialakítása, és elkészül egy egész Európát átszelő csatorna, a hajózható Duna—Odera—Elba összeköttetés. A Duna—Rajna—Majna csatorna nyolc, az egész rendszer tizenhárom európai ország, köztük hazánk számára ígér nagy lehetőséget, hiszen mintegy három és fél ezer kilométeres közvetlen vízi út jön létre az északi-tengeri Rotterdamtól, a fekete-tengeri Sulináig. Közlekedésföldrajzi helyzetünk és az a körülmény, hogy a vízi út földrajzi felezőpontja hazánk területén van, érthető módon számunkra különösen jelentékennyé teszi a csatornát. Kiszélesíthetjük külkereskedelmi kapcsolatainkat, hiszen a vízi út Nyugat-Európa csaknem valamennyi fontos ipari területét összeköti, s így az olcsó szállítási lehetőségeket mi is kihasználhatjuk. Az utak túlterheltsége, az üzemanyagárak emelkedése miatt egyébként is számos áru és anyag szállításában a vízi utak jelentősége egyre nő. De figyelembe kell venni azt is, hogy a modern ipar olyan hatalmas súlyú és nagy méretű berendezéseket hoz létre, amelyeket vasúton vagy teherkocsin egyáltalán nem, vagy csupán nagy nehézségek árán lehet továbbítani. Egy szakértői csoport szerint a Duna—Odera—Elba hajóútrendszeren a jövőben az összeköttetés folyamatosságát legalább 3500 tonnás szállítóhajókkal kell biztosítani. Képünkön Európa majdani legkorszerűbb vízi útjának egyik — Erlangen (NSZK) melletti — befejezett szakaszát láthatjuk. A csatornarendszer jövője szempontjából biztató, hogy a komplexum „szűk keresztmetszetén”, az NSZK-ban a kormány újabb jelentős összeget folyósított a munkák folytatására. Már csupán egy 55 kilométeres végső szakaszt kell megépíteni. (KS) Az a sok félreértés, tévedés, amely a különlegesen magas intelligenciájú delfinekről tudósít, bizonyára azzal függ össze, hogy egy „halhoz hasonló” teremtmény az emlősállatoknál annyira elterjedt tulajdonságok birtokosa. A delfinek idomítása ugyanolyan állatpszichológiai módszerek szerint történik, mint más emlősállatoké. Megfelelő bánásmódot alkalmaznak, s az állatnak nyújtott jutalmakat az idomító összefüggésbe hozza bizonyos parancsok teljesítésével. De Röviden HIBAVIZSGÁLAT AEROSZOLLAL Egy rigai gyár aeroszolos hiba- vizsgáló anyagot állít elő. A vizsgálathoz háromfajta anyagra van szükség, amelyeket külön dobozokban hoznak forgalomba. Az egyikben a felülettisztító, a másikban a színes jelzőfolyadék, a harmadikban pedig az előhívó van. A vizsgálandó tárgyra egymás után ráfújják a háromféle anyagot. A megtisztított felületen a jelzöfoiyadék és az előhívó megszáradása után világosan előtűnnek a szabad szemmel nem látható repedések, hibák. A vizsgálat mindössze néhány percet vesz igénybe, és az ezredmilli- méternyi repedéseket is kimutatja. Segítségével hegesztési varratokat, különféle ötvözetek öntésének a minőségét lehet ellenőrizni. AUTOMATIZÁLT PARKOLÁS Az NSZK első, teljesen új automatizált garázsát Brémában helyezték üzembe. Az egyik köz- igazgatási épület pincéjében rendezték be, negyvenhárom személygépkocsi számára. Az autóvezető a bejáratnál egy süllyeszthető parkolóhelyre állítja kocsiját, a manőverezésben fo- tocellás berendezés segít. Ezután kiszáll, és a bejárathoz helyezett kapcsolótáblából kihúz egy kulcsot. A továbbiakban minden automatikusan, egy komputer vezérlésével történik. Az ajtók becsukódnak, a szállító- rendszer üres helyre állítja a süllyeszthető parkolóhelyet az autóval, és egyidejűleg újabb szabad parkolóhelyet visz a bejárathoz. Amikor az autóvezető nehezebb feladatok megoldására is — játék a labdával, valamely tárgynak a megtalálása és visszahoza- tala — meg lehet az állatokat tanítani. A lehetséges jutalmazás skálája igen széles. Kívánatos számukra a táplálkozás, a simogatás, a kellemes zaj, vagy egy megszokott játékszer, és más állatok jelenléte. Ezenkívül a kézjelek és a víz alatti hangok a szokásos utasítások. A delfineket mindenre be lehet idomítani, amit gyakorolni tudnak: a léggömbök érintésére víz alatt, el akarja hozni a kocsiját, kulcsával működésbe hozza a megfelelő kapcsolót. Erre a parkolóhely a kívánt autóval a legrövidebb úton a kijárathoz kerül, mégpedig mindjárt a menetiránynak megfelelő helyzetben. NAGYFREKVENCIÁS GENERÁTOR A Szovjet Tudományos Akadémia fizikai laboratóriumának munkatársai új típusú nagy- frekvenciás generátort szerkesztettek, amelyet „Orotron”-nak neveztek el. Az eddig használatos nagy- frekvenciás generátorok méreteit kis hullámhosszon való üzemeléskor kénytelenek voltak igen kicsire csökkenteni. Ez hátrányos, mert az ilyen kis méretű generátorokban igen nagy áramsűrűség lép fel az elektron- nyalábban, amely nagy hőtúlterheléshez vezet. Az új tipusú generátorba speciális rezgőrendszert építettek, amely lehetővé teszi a generátor méreteinek növelését. Ezáltal az elektromos- és hőtúlterhelések elkerülhetők. Az új berendezésben 12 millimétertől 1,2 milliméterig terjedő tartományban már sikerült hullámokat előállítani, de a kutatók véleménye szerint a milliméternél kisebb hullámtartományokkal is dolgozni lehet benne. MINI KÖDFÉNYLÁMPA Egy angol cég miniatűr, köd- fénylámpát hozott forgalomba: 5,75 milliméter átmérőjű, egy 25 x 25 milliméter nagyságú négyzeten 16 darab helyezhető el belőle. Krómbevonatú foglalatban helyezték, préselt üveglencséje van, így a kis lámpa aránylag erős fényt ad. Erős környezeti világítás esetére a gyár árnyékoló gallért is készít hozzá. A ködfénylámpa 110 és optikai jelek felismerésére, például számokra, vagy olyan szavakra, amelyeket nagy plakátokra festettek fel. Gyakran érzéketlenné teszik a delfineket az időközökkel szemben, és így előfordul, hogy az állat a produkciót csak jóval a meghatározott jel után hajtja végre. Kétségtelen, hogy a delfin sokkal jobban hall és lát, mint más állat, de az emberi beszéd szavait természetesen csak igen nehezen tudja megkülönböztetni. Ezért az idomítok többnyire •csak jeleket használnak. Gyorsan megkülönböztetik a személyeket, akik velük foglalkoznak. Némely oktatójukkal szemben rokonszen- vet, másokkal szemben ellenszenvet tanúsítanak. Ha egy állat haragszik, akár az ember ellen is fordulhat. A delfinek a szó szoros értelmében „haszonállatokká” válhatnak. Fel lehet használni például őket elrejtett vagy elhagyott tenger alatti tárgyak megkeresésére, irányítani lehet őket, vihetnek híreket, szerszámokat egyik búvártól a másikhoz. Képünkön a híres batumi definárium lakóinak egy vidám csoportját láthatjuk. A delfinkutatás két fő központja a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban van. (APN — KS-fotó) 220 voltos váltakozó árammal működik, s élettartama 25 000 óra. SZÍNEK „HALLÁSA” Kanadai kutatók olyan készülékeket fejlesztettek ki, amely- lyel a vakok „hallani” tudják a különböző színeket. A színszondának nevezett készülék a fénysugarakat hanghullámokká alakítja át. Az alapszíneket meghatározott nagyságú hangokkal, a kevert színeket megfelelő hangkeverésekkel jelzi. A készüléket jó eredménnyel próbálták ki, s azt remélik, hogy használatával jelentősen növekedni fog a vakok foglalkoztatási lehetősége a festő-, a kötő-, a varró- és egyéb színfelismerést kívánó szakmákban. MAJMOK ES EMBEREK Az emberek tanulhatnának az emberszabású majmoktól, hogyan kell több érzelemmel és gyengédséggel utódokat nevelni, állapította meg egy szimpózio- non Terry Maple, az összehasonlító pszichológia professzora. A tudós 10 évig tanulmányozta az orángutánok, a csimpánzok és gorillák viselkedését. Megfigyelései alapján fejlesztette ki elméletét a természetes gyermekgor- dozásról. Ügy véli, teóriája modellként szolgálhatna a szülői problémák megoldásához. Maple szerint a korholást addig nem szabad alkalmazni, amíg a gyermek nem érti mit mondanak. A gyermeket ki kell menteni a kellemetlen, zavaró helyzetekből, ahogy azt a majmok is teszik. A szülőknek nem szabad elkülöníteni gyermekeiket, hanem tartani, hordozni, érinteni, gondozni kell őket. A főemlősök igen szoros kontaktusa utódaikkal bizalmat és biztonságérzetet eredményez a szülőkkel szemben — hangoztatta az amerikai tudós.
