Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-13 / 191. szám
Egymást segítve 1983. augusztus 13., szombat o n KGST egyesített villamosenergia-rendszere A térképen olvasható szöveg fordítása: Az egyesített energiarendszer legfontosabb (220 kilovoltos, vagy ennél nagyobb feszültségű), határokon átnyúló távvezetékei. 1. 750 kilovoltos vezeték. 2. 750 kilovoltos vezeték építés alatt. 3J 400 kilo voltfos vezeték. 4. 220 kilovoltos vezeték. A kölcsönös villamosenergia-szállítás mennyisége 1981-ben (millió kilowattórában). (Térkép: Horizont — KS) érési kísérlet után Több mint húsz esztendeje, 1963. január 1-e óta működik Prágában a KGST-or- szágok egyesített villamos- energia-rendszerének központi teherelosztója. Itt egyeztetik a hét tagország — Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió — egymás közötti villamosenergia-szállításait, összehangolják a nemzetközi távvezeték karbantartását, intézik az úgynevezett áramkölcsönzéseket. Az energia- rendszer erőműveinek összteljesítménye két évtized alatt öt és félszeresére nőtt, ami több, mint az NSZK és Franciaország erőműveinek összteljesítménye. TÁVVEZETÉKEK A nemzetközi energiacsere megvalósításához nagy teljesítményű távvezetékeket kellett építeni. Jelenleg 22 ilyen, országok közötti távvezeték működik 220 kilovolt és ennél nagyobb teljesítménnyel. A legnagyobb teljesítményű az 1979-ben felavatott, 750 kilovoltos Vinyica—Albertir- sa közötti távvezeték, amely több KGST-állam együttes erőfeszítésével jött létre. Ez a távvezeték teremtett kapcsolatot az egyesített energia- rendszer és a szovjet „Dél” egységes energiahálózat között, amely része a Szovjetunió hatalmas, egységes elektromos energiarendszerének. (A Szovjetunió területén összesen tizenegy energiarendszer működik, amelyek közül csupán kettő — a közép-ázsiai és a távolkeleti nem tartozik még az egységes rendszerhez. A Szovjetunióban 1982-ben ösz- szesen 1366 milliárd kilowattóra elektromos áramot termeltek, ennek több mint 90 százalékát az egységes energiarendszerhez tartozó erőművek állították elő.) Jelenleg épül a második 750 kilovoltos energiahíd, a nyugat-ukrajnai Hmelnickij és a lengyel Rzeszow város között. A harmadik 750 kilovoltos vezeték az épülő délukrajnai, Odessza melletti atomerőműből vezet majd Románián keresztül BulgáFronthatásra a következő napokban nem kell számítanunk, a hét végi szélerősödéstől eltekintve viszonylag nyugodt időszak elé nézünk, a hőmérséklet az évszaknak megfelelően alakul. A délutáni záporok, zivatarok nem veszik különösen igénybe riába, a dobrudzsai elosztóállomásig. BIZTONSÁG Az energiaszövetség hasznos valamennyi KGST-or- szág számára. Azonnali segítséget jelent, ha valamelyik országban erőmű vagy távvezeték meghibásodik. Az áramellátás biztonságát enél- kül csak lényegesen nagyobb tartalékenergia előállításával és ennek megfelelően nagyobb teljesítményű erőművek építésével lehetne biztosítani. Az egyesítés ily módon jelentősen növeli az elektromosenergia-termelés gazdaságosságát. Húsz évvel ezelőtt, a központi áramelosztó létesítésekor csupán két 200 megawatt vagy ennél nagyobb teljesítményű erőmű tartozott az energiarendszerhez. Jelenleg 275 az ilyen erőművek száma. A nagy teljesítmény azzal az előnnyel jár, hogy az egy megawattra eső beruházás olcsóbb, kevesebb munkaerőt igényel és az egy kilowattóra előállításához kevesebb fűtőanyag szükséges. Másfelől: csak a nemzetközi rendszer teszi lehetővé a kisebb országok számára is e nagy teljesítményű erőművek gazdaságos működését. Ez vonatkozik azokra a nagy — 440, majd 1000 megawatt teljesítményű atomerőművekre is, amelyek a KGST-országokban létesültek, illetve létesülnek. Az egyesített energiarendszer nélkül a KGST-országok — a Szovjetunió kivételével — lényegében nem fejleszthetnék ki atomenergiájukat. szervezetünk alkalmazkodó képességét. Kellemetlen lehet viszont az, hogy egy-egy napra erősen megnövekszik a levegő nedvességtartalma, fülledtté válik áz idő. Ez fokozza a melegérzetet, nehezebbé, szaporábbá válik légÁRAMKÖLCSÖNÖK Az időeltolódások, az eltérő klimatikus viszonyok és a szokások különbözősége következtében az egyes energiarendszerek terhelési csúcsai eltérnek egymástól. Ezt a körülményt a kölcsönös szállításoknál hasznosítják. Az időszakonként szabad erőműkapacitást egymás rendelkezésére bocsátják, majd megállapodás szerinti időpontban hasonló energia- mennyiséget visszakapnak. Minden országban más-más időpontban van a csúcsfogyasztás. Moszkvában például, az időeltolódás miatt, két órával korábban, mint Budapesten. Így kölcsönösen kisegíthetik egymást. A diszpécserközpontot a hét résztvevő ország kor- mánymegbízottaiból álló tanács és az igazgatóság irányítja. A rendszeresen ülésező tanács szabja meg a szervezet munkájának alapelveit, igazolja a kölcsönös áramfelhasználás diagrammját, az igazgatóság pedig végrehajtja a tanács határozatait és felelős a napi operatív munkáért. A tanács csak valamennyi állam egyetértésével hozhat határozatokat. Ez egyébként megfelel a KGST más területein alkalmazott gyakorlatnak. A diszpécserközpont hangolja össze a nemzeti főelosztók tevékenységét, de utasításokat nem adhat azoknak. A szervezet igazgatójának tisztét rotációs alapon kétévenként más-más állam megbízottja tölti be. zésünR, és a párologtatás biztosítása nagyobb terhet ró szívünkre. Emiatt hamarabb elfáradunk, levertség, fejfájás, idegesség vehet erőt rajtunk. Könnyíthetünk magunkon gyümölcslevek, üdítőitalok fogyasztásával, de emellett gondoskodnunk kell az izzadás során elvesztett só pótlásáról is. Sarhadi Cukorgyár Készenlét a második A Sarkadi Cukorgyár répalaboratóriumában folyamatosan figyelemmel kísérik és elemzik a cukorrépa-termés alakulását. Az időről időre több helyen vett mintából laboratóriumi analizálást követő gépi adatfeldolgozás pontos ismereteket nyújt a répa fejlődéséről. A második, úgynevezett „érési kísérlet” eredményei szerint a sarkadi gyár körzetében a rendkívüli szárazság ellenére is biztatóak a terméskilátások. Seres István, a gyár fővegyésze elmondta, hogy a gyökértermés és a répa cukortartalma egyaránt nagyobb ma, az egy évvel ezelőttihez képest. Mi van a répában? Ez az előbbi egyébként a szakemberekben megerősíti a már tavaly is rögzített tényt, miszerint a gyakorlatban is bekövetkezett a régen várt kedvező fordulat a répatermesztésben. Egy megelőző időszakban ugyanis az volt a jellemző, hogy a hektáronkénti gyökértermés esztendőről esztendőre nőtt, s közben a répák cukortartalma apadni kezdett. Ebben feltétlenül szerepet játszik többek között az is, hogy a gyár a felvásárlás régi rendszerében a répát vette át a termelőktől és a terméstömegért fizetett. Az üzemeket tehát kevésbé érdekelte, hogy „mi van a répában”. öt évvel ezelőtt azzal fordult a kocka, hogy az ország többi cukorgyárához hasonlóan a sarkadi is kialakította a minőség — vagyis cukor- és béltartalom —szerinti átvétel feltételeit. Így ma már a cukrot veszi meg a feldolgozó a tsz-ektől és állami gazdaságoktól, amelyek a növekvő hozamokat ugyancsak növekvő cukor- tartalom mellett érik el. Az is bebizonyosodott ebben a fordulatban, hogy a répatermésnek is vannak olyan feltételei, amelyeket a hozzáértés, a megfelelő agrotechnika és nem az időjárás szeszélye alakít. Erre alapozva készül a gyár most arra, hogy az üzemek ösztönzésének rendszerét továbbfejlessze, külön prémiummal honorálva az átlagosnál jobb minőséget elérőket. Az ugyanis nem titok, hogy a legtöbb fehér cukor a legmagasabb cukortartalmú répából nyerhető ki. A cél természetesen világos: a gyár az üzemekkel összefogva azt szeretné elérni, hogy valamelyest csökkenő termőterületen ugyanannyi cukrot „állítsanak elő”, mint a terület szűkítése előtt. Magyarországon először — Az hogy az idén ezer hektárral kevesebb körzetünkben a cukorrépa, nem jelenti azt, hogy a feladataink is csökkentek — világosít fel Juhász Károly, a gyár főmérnöke. — Egyszer, mert a tavalyi kampány az itt feldolgozott igen nagy mennyiségű répa miatt az eddigi leghosszabb volt és ez alaposan igénybe vette a berendezéseket, tehát alaposan megnehezítette az új szezonra való felkészülést. Másodszor: hiába csökkent a terület. a kezdést most sem odázhatjuk el szeptember él ej érői, miután a répa 2 héttel előrébb tart érésben a szokásosnál. A főmérnök szavaiból azután az is kiderül, hogy mindez nem okoz természetesen megoldhatatlan gondokat. A kampányra való felkészülés — a meglevő gépek, gépsorok, termelőberendezések, épületek karbantartása és a tervbe vett valamennyi fejlesztés — előírás szerint halad a kezdés, február elseje óta. Karbantartásra az idén 45 millió forintot fordítanak. Ebből oldják meg többek között a dobszűrő átalakítását, a bepárló- és cukorfőző készülékek fűtőfelületének javítását, a csővezeték felújítását, a szennyvíz- tisztítók, csatornák takarítását, a mészkemence falazatának javítását. E munkálatok készenléti foka a főmér7 nők szerint időarányos a tervezetthez viszonyítva. A soron levő fejlesztések közül a legfontosabbakkal azokat a pontokat szüntetik meg a feldolgozóvonalakon, amelyeken eleddig mindig munkát lassító feszültségek keletkeztek. Az elavult gépeket újakkal, korszerűbbekkel váltják fel, korszerűsítik a mészkemencei anyagmozgatást, bővítik a rakodó- és szállítógépparkot, meg a tárolótereket. Az együttesen 50 millió forint értékű fejlesztésből három beruházást külön is ki kell emelni. Az egyik mintegy 14 millió forintba kéjül, és az OVH közreműködésével a gyár szennyvíz- kezelésének rendszerét korszerűsíti a környezetvédelmi előírások szerint is. A másikhoz az Állami Fejlesztési Bank adott kölcsönt, s ebből Magyarországon először itt oldják meg a mészkemence vegyes — gáz és koksz — Jól haladnak a karbantartási munkák tüzelésű üzemeltetését, ami vállalati szinten 3-4 millió forintos éves megtakarítást tesz lehetővé. A harmadik: egy most megvásárolt NDK- licenc hasznosításával megpróbálják növelni a cukor- gyártásban felhasznált adalékanyagok hatásfokát, javítva a termék minőségét is. Utazgat a cukor Sajnos a gyár az említett 95 millió forint segítségével sem szabadul meg minden nehézségétől. A legutóbbi egyeztetésnél megállapíthatták például, hogy tavaly ilyenkor már listán szerepelt a kampányhoz szükséges valamennyi dolgozó neve, most pedig a jelentkezők száma igencsak alatta marad a várakozásnak. A gyár vezetői szerint ebben az tükröződik, hogy az idénymunkások valószínűleg másutt jobban megtalálják a számításukat. Ezért most a gyáriak keresik az adott keretek között a kedvezőbb bérezés lehetőségeit. Egy másik gondról a gyár új igazgatója, Kára Kornél tájékoztatott bennünket. — Érdemes megnézni, miként kínlódnak gépeink, gépkezelőink az ülepítőnél. Egy- egy kampányban akár 80 ezer tonna földszennyeződés is bekerülj ide, amit azután nem győzünk hol elhelyezni, arról nem is beszélve, menynyire növeli ez a termelőberendezések elhasználódását. Egy kicsit nagyobb odafigyeléssel sokat segíthetnének termelőpartnereink ebben a kérdésben. Másfelől azt is nehéz megérteni, miért nincs nagyobb keletje a gyári földiszapnak, hiszen az értékes termőtalaj, de még innen, a sarkadi Lenin Tsz-en kívül más nemigen vitt belőle, még az a szerencse, hogy a talajminőséget javító mésziszap nem marad a nyakunkon. S ta- lán-talán most már a répaszelet elhelyezése is megoldódik. Amióta erőteljesebben propagáljuk, a háztáji is egyre többet kér. Befejezésül még egy téma: a volt trösztről beszélgetéseink során nem sok szó esett. Akkor került csak szóba, amikor a gyár boltocskájában a szerencsi csomagolású kristálycukrot megláttuk. —• Hát igen — bólogatott a főmérnök —, a termelési körzeteket precízen felosztottuk, az értékesítésben ez nem sikerült, így azután ke- resztül-kasul utazik a cukor az országban. Nem tudom kinek jó ez ? Kőváry E. Péter Az értékes termőtalaj — a földiszap nem kell senkinek? Fotó: Fazekas László Gáti István Orvosmeteorológiai előrejelzés
