Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-11 / 189. szám
1983. augusztus 11., csütörtök Nem csak személyes siker, a mozgalom elismerése is HANGSZÓRÓ Amatőr művészek Békésen A békési városi művelődési központ idén 8. alkalommal indít alkotótábort amatőr képzőművészek és filmesek továbbképzésére a dánfoki ifjúsági táborban, augusztus 6-tól 19-ig. A képzőművészeti csoport munkáját Lóránt János festőművész vezeti. A csoport immár hagyományos témája az ember és a természet kapcsolata. A résztvevők különös gondot fordítanak az aktrajzolás. és -festés elsajátítására, valamint az állattanulmányokra. Emellett megismerkednek a grafikasokszorosítás módszereivel. A képzőművészek alkotásaiból 20-án nyílik kiállítás a Jantvik Mátyás Múzeumban. A filmesek munkáját Négyesi Gábor irányítja. Néprajzi témájú alkotások mellett idén mód nyílik rövid játékfilmek készítésére is. Az amatőr filmesek saját, forgatókönyveiket veszik filmszalagra. A technikai eszközök szűkössége miatt, a filmeket Budapesten laborálják, a hangosítást és a vágást Békéscsabán, a Szabó Pál téri általános iskolában csinálják. A filmek 19-én méretnek meg. A legszínvonalasabb alkotásokat benevezik különböző amatőrfilm-fesztiválokra. amelyeken a tábor alkotásai már eddig is szép eredményeket értek el. _ út — Mo dell és alkotás Fotó: Veress Erzsi Bezárult a műemlékvédelmi nyári egyetem Egerben Szerdán befejeződött Egerben a műemlékvédelemmel foglalkozó nyári egyetem. A kurzuson a hazai szakembereken kívül 12 országból érkezett vendégek vettek részt. A téma ebben az évben az agrár- és ipartörténeti emlékek védelme volt. A hazai és a külföldi előadók úgy vélekedtek, hogy világszerte széles körű akció bontakozott ki a mezőgazdasági és ipari emlékek összegyűjtésére, és ezzel jelentősen bővült a hagyományos felfogásban ismert műemlékvédelem köre. A mezőkovácsházi megyei népművészeti napok kiállításának sikere, magas színvonala már sejtetni engedte a Békés megyei népművészek és népművészeti mozgalom — korábbi éveket túlszárnyaló — országos elismerését. A népművészek nagy megmérettetésének színhelyén, Nyíregyházán ez a sejtés valósággá vált. Az országos népművészeti pályázat legjobbjai között szép számmal akadt Békés megyei alkotó. A pályázat és kiállítás nagydíját, a Gránátalma-díjat a Chabrecsek Andrásné vezette megyei díszítőművészeti szakbizottság nyerte el, hosz- szas kutató és gyűjtő munkával felfedezett és megvalósított Alsó-Tisza vidéki szálán varrott szőrhímzéseikért. Chabrecsek Andrásné A dr. Illés Károlyné vezette kisdombegyházi gyermek díszítőművész szakkör pedig aranyplakettet kapott. A népi játék kategóriában a tótkomlósi Dénes Anna és férje, Karasz János ezüstplakettet hozhatott haza. A fafaragók népes táborában a mezőberényi Tóth Sándor kapott értékes bronzplakettet. A hetvenes évektől egyre erőteljesebben fejlődő nép- művészeti mozgalom rég várt elismerést és egyben lendületet kapott ezzel az országos elismeréssel. Ami azért is fontos, mert sokáig megyénket népművészeti hagyományokban szegény vidéknek tartották. S ezt a ki tudja miért és hogyan született előítéletet bizony nehéz volt megváltoztatni. A díszítőművészetben éppen a Gránátalma-díjas megyei díszítő- művészeti szakbizottság vezetője. Chabrecsekné, Tériké nevéhez fűződik a mozgalom megerősödése, kiterebélyese- dése. Elismerésük alkalmából éppen ezért inkább a mozgalom múltjáról faggattuk. Nagybánhegyesen, a lakóhelyén ugyan nem találtuk meg a nyári szabadságát élvező tanítónőt, de édesanyjánál. Magyarbánhegyesen igen, mégpedig a szülői ház tatarozásának dandárjában, egy vödör malterral a kezében. Nem kellett túl sok biztatás Terikének, hogy a bizonyára már sokszor átgondolt kezdeti időkről beszéljen. — Hímezni mindig szerettem, ezt édesanyámtól örököltem. Aztán, amikor 1969- ben Mezőkovácsházán indítottak egy szakkörvezetői alapképzést. beiratkoztam. Mindjárt egy kategóriával feljebb végeztem. A díszítőművészeti mozgalom elindítója, dr. Szabó Imréné maga mellé vett munkatársnak, s egészen 1975-ig, elmeneteléig dolgoztunk együtt. Aztán kétéves feladatnélküliség után megbíztak a megyei szakmai vezetéssel. Gyors számolás következik. Chabrecsekn,é újra és újra nekilát, hogy kiszámolja, vajon hány szakkörvezető végzett az általa vezetett tanfolyamokon. Kétszáznál feladja a harcot. — Azért eközben nagyon fontos volt számomra, hogy otthon, Nagybánhegyesen volt egy saját szakköröm, amit 1969 óta vezetek. Nagyon jó kollektíva, együtt kezdtük el a szűcsornamentika felhasználásának kikísérletezését a díszítőművészetben. Az alapot a békési ködmönök mintái adták. Eleinte a szakma vezetői ellenérzéssel fogadták. Végül 1977-re beért a kísérletünk, s akkor éppen erre kaptam meg az első Gránátalma-díjat, s a szakkör tagjai közül 15-en oklevélben részesültek. Azóta két megyei első díjat is kaptunk. — Az együttlét. a sikerek még jobban összekovácsolták szakkörünk tagjait, s azt kérték, készítsünk egyenruhát. Az 1977-es év még egy hagy elismerést hozott számunkra: november 7-re megkaptuk a Kiváló Együttes címet. S bár nem is pályáztam meg. rá egy évre megkaptam munkáim alapján — a Népi Iparművész címet. Mondhatni, akkor Tériké is és a szakköre is a csúcson volt. Mégis új utak, lehetőségek felé indult... — Neves néprajzosok előadásai, s a szakirodalom is meggyőzött arról, hogy a népi kultúra legősibb hagyományaival bír a díszítőművészet. Láttam néhány szálán varrott szőrhímzést párna- és lepedővégen. Ez igen ősi hímzésforma. Racka juh gvapjából fonták a fonalat. növényi festékanyaggal színezték és szálszámolásos technikával készítették az asszonyok. A megyei díszítő- művészeti mozgalom továbbfejlődése érdekében aztán 1981-ben megalakította a Megyei Művelődési Központ — a területi elveket figyelembe véve — a legaktívabb szak- körvezetőkből a díszítőművészeti szakbizottságot. A csoport felkészítését erre a feladatra tudatosan szerveztük meg. Felosztottuk magunk között a néprajzi szakirodalmat. a kutatási területeket, s kétéves kemény munka árán sikerült a szálán varrott szőrhímzéseinkkel kirukkolni. Tótkomlóson egy nénit megnyertünk a textília kézi szövésére, mezőberényben meg egy fiatalember vállalkozott a speciális fonal elkészítésére. — Hát ennyi — sóhajt egyet megkönnyebbülten. S míg egy öreg fiók mélyén fonalak után kutat, még azt is elmondja, hogy szeretnék a megyei díszítőművészeti hagyományokat feltárni, feldolgozni, s ha az szakmailag már kifogástalan, közkinccsé tenni mindenki számára. A mozgalomról beszélgetve Tériké még egy igen fontos dolgot kimondott találkozásunk vége felé: a díszítőművész szakkörök léte nemcsak a hagyományápolás, az alkotás öröme miatt fontos, hanem országosan is ezek a legmelegebb, legösszetartóbb kis közösségek. S hogy ezekért a közösségekért tehettem valamit, ez a legnagyobb boldogság szamomra. * * * A Nyíregyházán elismerést kapott alkotók közül dr. Illés Károlynéval — aki egyébként Tériké tanítványa — nagy családi esemény miatt nem találkozhattunk: megszületett első gyermeke. Dénes Annánál és Karasz Jánosnál pedig nem is oly régen jártunk. így ez alkalomból még a csendes, kevésbé ismert Tóth Sándor bemutatására vállalkoztunk. A 36 esztendős faesztergályos mester épp egy esztendeje nyerte el a Népművészet Ifjú Mestere címet. A sikerhez kemény munka árán jutott. Tizenhat évet dolgozott a Mezőberényi FaTóth Sándor ipari Szövetkezetben, de már ekkor is bújta a néprajzi könyveket, hogy megmentse az utókor számára a népi faragott tárgyakat. Bevallása szerint sokat jelentett számára, hogy tagja lehetett a megyei népi fafaragók közösségének. — Most alakítottuk meg a Körös menti népművészek stúdióját, amelyet Kovács Géza és én vezetünk. A gyulai palánkvárat avagy játszóteret — amely első közös komoly munkánk —. már bizonyára sokan megismerték és megszerették. Évek óta részt veszek a velemi országos népművészeti tábor munkájában is, ahol kemény munka folyik. Skanzen épül, és mindenki meghatározott feladatot lát el a komplex táboron belül. S miközben válogatja a munkáiról készült fotókat — magyarázatot fűzve egy-egy mű megszületéséhez —. azt is elmondja, hogy inkább a naív és a funkcionális népművészet vonzza. Minden esztendőben egyetlen, de komoly pályázatra készül. A mostani harmadik díjat egy rokkáért,' egy bölcsőért és egy kulacsért kapta. — Ügy érzem — mondja szerényen mosolyogva —, hogy ez a díj mérföldkövet jelent számomra. És egy kis megerősítést is, hogy sikerült beverekedni magam a legjobbak közé. Ügy vélem, ebben a szakmában először a mesterséget kell nagyon jól elsajátítani, s aztán jöhet csak az önálló alkotás. Rövid magyarázatot fűz munkáihoz, amelynek ősi szerszámát az elődök nagyon jól ismerték, hiszen a faesz- tergálás már II Rákóczi Ferenc fejedelemnek is kedvenc időtöltése volt. Tóth Sándor most az oválesztergá- lás titkait kutatja. Az egykori futballista még azt is megjegyzi búcsúzóul: —nem gondoltam, hogy a fafaragás ilyen erős szehvedélyemmé válik. B. Sajti Emese Malmok a Zala mentén Nem sok reménye lehetett Vasali Imre riporternek arra, hogy kedd este — mikor a képernyő előtt népszerű kulturális magazinunk, a Stúdió ’83 tartotta fogva a nézőket — nagy számú hallgatóság előtt hangozzon el a Kossuth adón harminc perces riportja. Pedig jó riporteri ösztöne megsúgta, hogy az ötvenes években megrendszabályo- zott Zala folyó halálra ítélt vízimalmainak újjászületése igen izgalmas téma. S különösen azért, mert következetesen végigvezette a malmok múltjának, és gyökeresen megváltoztatott jelenének szembesítését. A Malmok a Zala mentén című riportból ugyanis kiderül, hogy a még jó állapotban levő vízimalmokat ügyes képzőművészek vették birtokba. művésztelepet. családi otthont teremtve maguknak. Az egykori molnárok, a malmot évtizedeken át búzáik megőrleté- sére használó parasztemberek visszaemlékezései — pedig a szerkesztő. Varsányi Gyula igencsak vigyázott az arányokra —, sokkal inkább megragadták a hallgatók képzeletét, érzelmeit, mint az új gazdák praktikus elképzelései. A műsor — pedig alig hiszem, hogy ez lett volna a riporter elsődleges szándéka — malomsirató lett. A festők, szobrászok ugyanis önmaguknak, baráti társaságuknak csodálatos természeti környezetet tudnak e malmok által teremteni, de — s ez érthető és el is fogadható — az alkotáshoz szükséges nyugalom iránti igényük azt is jelenti, hogy a természetbarátok, a táj hívására odaérkező vándorok elől elzárják múltunk e szép emlékeit. Pedig egykoron ezek a malmok a munka, az életet adó kenyér alapjául szolgáló liszt őrle- tésén kívül a társasági élet középpontjai is voltak. Ahogyan az egyik malom ötöd- íziglen molnárcsaládból származó egykori gazdája mondta: ,,A malom a politika. a Háry János-i mesék helyszíne volt”. Akkor még a hal is megélt a Zalában, s az őrlető férfiak a molnárral együtt elbeszélgetve, elmesélgetve horgásztak, ha nem forgott a vízimalom kereke... Most szauna. műhelyterem. családi otthon színhelyei lettek a zalai vízimalmok. No, szó sincs arról, hogy elítélnénk az élet. a társadalmi, gazdasági fejlődésből következő természetes funkcióváltást, csak abbéli aggályunknak szeretnénk hangot adni. hogy a nagy hasznosítási lázban nem marad meg eredeti állapotában egyetlen zalai vízimalom sem. Erre pedig gondolni kellene! B. S. E. A gyulai játszótér falovacskája, Tóth Sándor munkája Fotó: Gál Felit és Kovács Erzsébet KOSSUTH RÄDIÖ 8.25: Nótamuzsika. 9.00: zenekari muzsika. 9.46: Nefelejcs. 10.05: Gyerekeknek. 10.32: Operafelvételek. 11.19: Szakmájában nem dolgozhat. (ism.) 11.39: Széchenyi István naplójából. XII/6. (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Jogi arcképcsarnok. 13.00: A vezénylőpálca mágusai. X.7. 14.09: Muzsikaszó, (ism.) 14.49: A feltételes megálló. 15.05: Fúvószene. 15.28: Winnetou. 16.00: Népdalkörök felvételeiből. 16.12: Komoly zene. 17.05: Falvak Európában 17.32: Délutáni Rádiószínház. 18.15: Mese. 19.15: A zenéről. 20.15: Miért írta meg? 20.35: Donizetti: Don Pasquale. 22.20: Portrésor és interjúlánc. 23.14: A dzsessz világa. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: A váci Vox Humana énekkar énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. 13.39: Vass Lajos: Csúfolódók. 14.00: Lelátó. 15.10: Az én rádióm. 16.00: Látogatóban, (ism.) 16.35: Idősebbek hullámhosszán, 17.35: Rádióexpressz. 18.35: Popzene. 19.36: Virágénekek. 19.55: Slágerlista. 20.35: „Solferinói emlék.” II. 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada, (ism.) 22.22: Gyulai Gaál Ferenc szerzeményeiből. 23.20: Szimfonikus muzsika. j III. MŰSOR 9.00: Zenés játékokból. 9.50: Reger: fisz-moll vonósnégyes. 10.30: Bluesfelvételek. 11.05: Szimfonikus zene. 12.16: Dalok, hangszerszólók. 13.07: Töltsön egy órát kedvenceivel. 14.07: Gyöngyhalászok. 15.09: Hangverseny a Vigadóban. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Európa fesztivál. 16.55: Pophullám. 18.05: Dietrich Fischer-Dieskau és a Schumann-dalok. XIII/9. 19.05: Xerxes. 20.00: A fény a horizonté 20.15: Kamaramuzsika. 21.34: Fiataloknak! 22.24: Xenakis-művek. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Barclay Singers felvételeiből. 17.10: Aktív aktfotósok. Riporter: Cseh Éva. 17.20: Könnyű hangszerszólók orgonára. 17.30: A védett Csongrád. Skanzent alakítanak ki a Tisza- parti városban. Riporter: Váczi Szabó Márta. 17.50: Csongrádi népdalok. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.15: A nagy gém. 16.50: Aranytallér 2. 17.25: Kórház a város szélén, (ism.) 18.30: Telesport. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Családi ügy. 3/1. 21.05: Panoráma. 22.05: Zene — zene — zene. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: ,.Régmúlt, félmúlt. jelen” 3/2. 20.40: A rajzfilmek kedvelőinek. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Telepódium, (ism.) BUKAREST 16.05: Iskolai tévévakáció: ..Arabella.” 16.35: Ifjúsági stúdió. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.35: Népzene. 21.00: Pillanatképek a valóságból. 21.40: ötmilliárd ember. 22.00: Friss dallamok. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.35: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Sárga folt — adás gyermekeknek. 18.45: YU-rock-arckép. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: A nagy város. 22.10: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Lépések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám.' 20.00: Külföldi dráma. 21.10: Reklám. 21.15: Aadás a kultúra köréből. 21.45: Hírek. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Majmok bolygója. 6 és 8 órakor: Jézus Krisztus szupersztár. Békéscsabai Szabadság: délelőtt 10, du. 6 és 8-kor: öld meg a sogunt. du. 4-kor: Egy kényelmetlen tanú. Békéscsabai Kert: öld meg a sogunt. Békéscsabai Terv: fél 6- kor: örökség, fél 8-kor: A 3. számú űrbázis. Gyulai Erkel: Ez igen. Gyulai Kert: Szerelmeim. Gyulai Petőfi: 4 és 6-kor: Ezüsttó kincse. 8-kor: Szuperzsaru. Orosházi Béke: 5-kor: Viadukt, 7- kor: Örizetbevétel. Orosházi Partizán: Kvartett. Szarvasi Táncsics: Hét merész kaszkadőr.
