Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-09 / 187. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1983. AUGUSZTUS 9., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVHI. ÉVFOLYAM, 187. SZÄM Félidős számvetés Ülésezett a megyei művelődési bizottság A megye tizenöt éves köz- művelődési fejlesztési terve összességében helyesen hatá­rozta meg a fejlődés tárgyi és tartalmi irányait, jól tárta fel és mozgósította a műve­lődésügy, a közművelődés le­hetőségeit. A mai nehezebb körülmények között csak a szakmailag igényes, megala­pozott tevékenység biztosít eredményeket — állapította meg a megyei tanács köz- művelődési bizottsága tegna­pi ülésén, amelyen részt vett Győri Imre, az Országos Közművelődési Tanács el­nöke is, a közművelődés me­gyei távlati tervének végre­hajtását értékelve. Közismert, hogy az MSZMP KB közművelődés-politikai határozata 1974-ben jelent meg, majd ezt követően 1976-ban a közművelődési törvény. Ezek szolgáltatták az alapot a megyei közmű­velődés távlati tervének el­készítéséhez, amelynek fél­idős értékelését most végez­te el a bizottság. A végrehajtást értékelő előterjesztés megállapította, hogy az irányítás szférájában ment végbe a legjelentősebb változás. A legnagyobb fi­gyelmet a háromlépcsős mo­dell (központi, regionális, he­lyi) kialakítására és az alap­ellátás javítására fordították a közművelődés irányítói. Legsikeresebb a könyvtárhá­lózat korszerűsítése volt. Az elmúlt nyolc évben 39 könyv­tár korszerűsítése történt meg, s ezek közül hét új épületbe is került. így a könyvtári alapellátás telje­sen kiépült. Hasonlóan siker az öt új múzeum létrejötte is. A közművelődési intézmé­nyek költségvetése jelentős mértékben, növekedett: dup­lájára vagy többszörösére. Ezen belül különösen az ál­lami támogatás mértéke, de eredményes volt a pénzügyi koordináció is. Mindez azon­ban csak a rohamosan nö­vekvő működési kiadásokat és a személyi költségeket volt képes fedezni. A tartalmi te­vékenységre fordítható ösz- szeg ezzel szemben az 1975. évi 20 százalékról 13 száza­lékra csökkent. Nem javultak a személyi feltételek sem a tervezettnek megfelelően: nem változott a népművelők jövedelme a többi értelmiségi pályán dol­gozókéhoz viszonyítottan. Így a bekövetkezett létszámnö­vekedés nem hozta meg a várt minőségi változást. Tár­sadalmi megbecsültségük en­nek ellenére emelkedett: je­lentős a kitüntetésekkel ren­delkező népművelők száma. Fontos változást hozott a közművelődésben a közok­tatási és a közművelődési in­tézmények integrációja. Je­lenleg 23 intézmény műkö­dik ilyen keretekben. Ezzel az általános iskolás gyerme­kek számára biztosított mű­velődési lehetőség ugrássze­rűen megnőtt. Sajnos, a kö­zépfokú oktatásban részt ve­vőkre ez még nem hat. A tárgyalt időszakban so­kat javult a különböző szer­vek, szervezetek együttmű­ködése a közművelődésben. Különösen a szakszerveze­tek, a népfront, a szövetke­zeti érdekképviseleti szervek együttműködésében van mi­nőségi változás az állami szervekkel. A távlati terv fő feladat­ként határozta meg a mun­kásművelődés, a munkássá válás folyamatának segíté­sét a közművelődés eszközei­vel. Ez a munka nem vált kampány jellegűvé, s ennek is tudható, hogy a munkás­brigádok közművelődési mozgalma megduplázódott. A munkahelyi művelődési bi­zottságok létrejötte pedig jól szolgálta ezt a célt. A dolgozó korosztályok egészének kulturális aktivi­tása azonban nem növeke­dett — állapította meg a je­lentés. Nem sikerült még azokat a formákat és mód­szereket megtalálni, ame­lyek vonzóbbá tehetnék a közművelődést és ellensú­lyozhatnák a kulturális szfé­rákon kívüli hatásokat. De vitathatatlan, hogy a köz- művelődés eredményesen já­rult hozzá az életmód, az életvitel kedvező irányú vál­tozásához, bár az új típusú befogadó-feldolgozó igény és készség nem vált általános­sá. A tudományos alkotó mun­kában, a tudománynépszerű­sítő tevékenységben lénye­ges minőségi változás ta­pasztalható az előző idő­szakhoz képest. Előtérbe ke­rültek a közhasznú ismere­tek. Kézzelfogható eredmé­nyek születtek a művészeti élet, a művészeti nevelés te­rületén. Megnőtt az alkotó művészek száma megyénk­ben, új fórumok, bemutatko­zási lehetőségek jöttek lét­re. További feladat az alko­tói közösségek összefogása. Megjelentek új művészeti ágak is, így a népművészeti hagyományokra épülő díszí­tőművészet és fafaragás. A terv kifejezetten alapel­látás-központúsága mellett a minőségi fejlődés jegyei is kitapinthatok a tárgyalt időszakban. Ezek erősítése a jövőben különösen indokolt. Keresni kell továbbá a köz- művelődés társadalmasításá­nak, a kultúra demokratizá­lásának lehetőségeit, a kis települések szakmai segíté­sének hatékonyabb formáit. A vitában részt vett Győri Imre, az Országos Közmű­velődési Tanács elnöke, Koszta Rozália, Balogh Mik­lós, Jámbor Emöné, akik hangsúlyozták, hogy a köz- művelődés alapja továbbra is a közoktatás, s a kettő egy­másra épültségét erősíteni fontos feladat, hogy az or­szágos és regionális művé­szeti kiállításokon egyre több megyei művész vesz részt, amely az emelkedő színvonalat igazolja, szüksé­ges a közművelődés hatásfo­kának további erősítése, va­lamint figyelemmel kell len­ni a települések közötti le­hetőségek differenciáltságá­ra. Ambrus Zoltán, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes veze­tője, a napirend előadója a problémákra adott válasza után a bizottság elnöke, dr. Becsei József, a megyei ta­nács elnökhelyettese össze­foglalójában felhívta a fi4-* gyeimet a jó tapasztalatok hatékonyabb hasznosítására, meglevő lehetőségeink jobb produkciójára, valamint rö- videbb távra szóló fő fel­adatok kiemelésére orientáló jelleggel. A bizottság végül jelentést hallgatott meg közoktatási és közművelődési tevékeny­ségről a szeghalmi járásban, amelynek előterjesztője Jám­bor Ernő volt, a szeghalmi járási hivatal osztályvezető­je. (enyedi) Befejeződött a pusztavacsi békefesztivál A béke gondolatának je­gyében folytatódott vasárnap Pusztavacson a Képes Űjság fesztivál. Több tízezren írták alá az Országos Béketanács és a Képes Újság sátrainál a bé­két, leszerelést követelő pla­kátokat, a fesztivál béke­könyvét, s az ország minden tájáról százával érkeztek bé­keüzenetet tartalmazó távira­tok a Képes Újság szerkesz­tőségéhez. Fiatalok, időseb­bek küldtek a jövő emberi­ségéhez ilyen és hasonló üze­netet: „Ti, akik száz évvel később éltek, már ne is­merjétek a fegyvereket, ne tudjátok meg soha, milyen a háború”. De nemcsak a jö­vőnek, hanem a mának is intézte valaki üzenetét: „Vi­lágnézettől, vallástól függet­lenül, együttes erővel kell érvényesíteni akaratunkat a békéért. Tegyük félre, ami elválaszt, keressük azt, ami összefog. Fogjunk össze, hogy meg tudjuk akadályoz­ni a háborút”. A fesztiválra elküldték békeüzenetüket ál­lami és tömegszervezeti ve­zetők, szocialista brigádok, szövetkezetek dolgozói, KISZ-szeryezetek, írók, mű­vészek, egyházak képviselői és diákok. A békefesztivál délutáni békedemonstrációját Geren- cséri Jenő, a Képes Újság főszerkesztője nyitotta meg, s átadta az összegyűjtött bé­keüzeneteket Farkas Berta­lan űrhajósnak, majd heli­kopterek érkeztek. A magas­ból kiugró ejtőernyősök bé­keüzenetet hoztak a feszti­válnak. Sarkadi Nagy Bar­na, az Országos Béketanács főtitkára köszöntötte ezután a béketalálkozót. Ezen meg­jelent Romes Csandra, a Bé- ke-világtanács elnöke is, aki szabadságát Magyarországon tölti. Üdvözölte a magyar fiatalokat, s beszédében hangsúlyozta: „Ezekben az órákban, a hirosimai atom­támadás évfordulóján világ­szerte milliók tüntetnek, til­takoznak a nukleáris fegy­verkezés ellen, és ezek az emberek azt mondják, nem lehetnek amerikai rakéták Európában, ne legyen több bomba, ne legyen több há­ború”. A kétnapos ünnepség zá­róeseményeként a fesztivál területén béketüzet gyújtot­tak, amelyen jelképesen el­égették a háború szellemét és az emberiség fenyegető atomfegyvereket. Kubai pártkiildöttsés érkezett hazánkba Julian Rizo Alvareznek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárá­nak vezetésével szombaton a késő éjszakai órákban szak­értői küldöttség érkezett ha­zánkba. A delegációt, amely látogatása során a magyar mezőgazdaság tapasztalatait, eredményeit tanulmányozza, a repülőtéren Szikszay Béla, az MSZMP KB gazdaságpo­litikai osztályának helyettes vezetője fogadta. Jelen volt Jorge Rodriguez Grillo, a kubai nagykövetség ideigle­nes ügyvivője. Vak eszperantisták nemzetközi kongresszusa Vasárnap ünnepélyesen megnyitották Budapesten a gyengén látók általános is­kolájának épületében a vak eszperantisták nemzetközi kongresszusát. Az egyhetes rendezvénysorozaton — amely a szombaton befeje­ződött 68. eszperantó világ- kongresszus egyik kísérő programja — 19 országból mintegy 170-en vesznek részt. A vakok és gyengén látók — akiknek az eszperantó kü­lönösen nagy segítséget je­lent a kommunikációban — előadásokat hallgatnak meg a magyar vakok helyzetéről, a Bulgáriában élő vakok re­habilitációjáról, a gyerme­keknek készíthető játékok­ról, valamint az eszperantó nyelv tanításának módszerei­ről. A kongresszus programjá­ban szerepel balatoni kirán­dulás és ugyancsak a rendez­vénysorozat keretében Bu­dapesten tartja ülését a va­kok nemzetközi eszperantó­szervezetének elnöksége. ilr Augusztus 7-én, vasárnap délelőtt rendezték a tiszthelyette­sek összevont avatási ünnepségét Békéscsabán, az István ki­rály téren. E nagy jelentőségű rendezvényről készült képes tudósításunkat lapunk 4. és 5. oldalán közöljük Fotó: Veress Erzsi Nemzetközi Holstein-konferencia Tizenegy év alatt 1631 mil­lióról 2639 millió literre nö­vekedett hazánkban az évi tejtermelés, s ma már az egy főre jutó tej- és tejter­mékfogyasztás — vaj nél­kül — eléri a 175 kilogram­mot, szemben a tíz évvel ez­előtti 115-tel. A fejlődés hát­terében elsősorban a ma­gyar—amerikai Holstein- program áll, amelynek ke­retében amerikai Holstein- fríz szarvasmarhákat ke­reszteztek hazai fajtákkal. E tízéves együttműködés érté­kelésére, s a továbblépés megvitatására kezdődött hét­főn háromnapos nemzetközi konferencia a Magyar Ag­rártudományi Egyesület és az amerikai Holstein-szövetség rendezésében Budapesten a Technika Házában. A tanács­kozást Villányi Miklós, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium államtit­kára nyitotta meg, majd Harry E. Bergold, az Egye­sült Államok budapesti nagykövete és Zane V. Akins, az amerikai Holstein- szövetség titkára üdvözölte a vendéglátókat, valamint a 12 országból érkezett szakembe­reket. Villányi Miklós emlékez­tetett rá, hogy a hatvanas években a hazai tehénállo­mánynak még 90—95 száza­léka magyar tarka fajta volt, s a vágómarha-terme­lésen volt a hangsúly. Ez az állapot a hetvenes évekre már a belső tejigény kielé­gítését veszélyeztette. 1972- ben a Minisztertanács hosz- szú távra meghatározta a fejlesztés irányát, a tenyész­tési célt és a szükséges fel­tételrendszert. Azóta jelen­tős javulás következett be a takarmányozásban, a tartási rendszerben, az állat-egész­ségügyi helyzetben, és — döntő tényezőként — meg­honosították a Holstein-fríz fajtát, amelynek eredménye­ként a tíz évvel ezelőtti te- henenkénti 2100 literes tej­termelés az állami gazdasá­gokban ma már túllépi az öt­ezer litert, és a termelőszö­vetkezeteknél is több mint négyezer liter a hozam. A továbblépéshez a tej­termelés költségeinek csök­kentése, a tejhozam növelé­se, a korszerű takarmányo­zás, a genetikai potenciál nö­velése és általában a gazda­ságosság javítása szükséges. Feltétlen kívánatos, hogy a magasabb tejhozam ki­sebb tejelő tehénállománnyal is elérhető legyen, mert így a felszabadult férőhelyeken húshasznú állatokat lehetne tartani, ezzel is növelve a jövedelmezőséget. A három­napos konferencia egyik cél­ja éppen az, hogy ezekhez a feladatokhoz nyújtson újabb tapasztalatokat, segítséget. Nyár a tótkomlósi könyvtárban Hiába van nyár, a tót­komlósi könyvtárban sűrűn nyílik az ajtó, a vendégek főleg a fiatalok. — Az iskolai szünet arra is jó, hogy akik tanév köz­ben ritkábban jártak hoz­zánk, most többször ide ta­láljanak — mondja Dohá­nyos Jánosné könyvtárvezető. — A könyvtár vonzása nem mai keletű. Évek óta törek­szünk arra, hogy jó kapcso­latunk legyen az iskolákkal, a tanulóifjúsággal. A könyv­barát klub például ötödik Képünk: nyári pillanatkép a tótkomlósi könyvtárból Fotó: Gál Edit éve működik, programjait szeptembertől májusig szer­vezzük. Fő cél, hogy a gye­rekek megismerkedjenek a könyvtárral, a könyvtárhasz­nálattal, ugyanakkor segí­tünk a legkülönbözőbb szak­tárgyi vetélkedők, szaktár­gyakhoz kapcsolódó könyv­tári órák előkészítésében is. A művelődési ház föld­szintjén berendezett könyv­tár 20 ezer 819 kötettel, 337 hanglemezzel várja olvasóit és a zenekedvelőket. Tavaly — említik — 43 ezer forintot fordíthattak az állomány gyarapítására, idén ugyan­ennyit kapnak a nagyközsé­gi tanácstól és az Országos Közművelődési Alapból is 50 ezer forintot. Ez utóbbit ifjúsági könyvek vásárlásá­ra fordítják. A legújabb: elkészültek a tantárgyi ajánló bibliográfi­ák és szakirodálmi válogatá­sok és a könyvtár bekapcso­lódott az Olvasó Ifjúságért elnevezésű országos pályá­zatba, amelyben szeretnének érdemes helyezést elérni. (s—n)

Next

/
Thumbnails
Contents