Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-06 / 185. szám

1983. augusztus 6„ szombat 0 Hz esztergától az iskolapadba — Angyal Andrást, a SZET-es fiatalembert kere­sem — fordulok a szeghalmi Sárrét Tsz elnökéhez, Lázár Lajoshoz. — Tegnap fejezte be nyá­ri gyakorlatát, mától szabad­ságon van. Füzesgyarmaton lakik. Füzesgyarmat szélén talá­lok rá a példásan rendben tartott parasztházra. A kapu­ban 30 év körüli fiatalember fogad: Angyal András. Bel­jebb kerülve ízlésesen be­rendezett szobába invitál. — Hogy mi a SZÉT? — kérdez vissza. Annyit, jelent.: Szakmunká­sok Előkészítő Tanfolyama. Az egyetemek és főiskolák egyéves tanfolyamokat szer­veznek a 30 éven aluli szak­munkásoknak. A tanfolya­mon a felvételi tárgyakból átveszik »»középiskolák négy­éves anyagát. — Hogyan jut eszébe egy családos fiatalembernek, hogy 30 évesen kezébe ve­gye a tankönyvet? — 1972-ben Gyulán tet­tem szakmunkásvizsgát, esz­tergályos a szakmám. 1979- jg Szeghalmon a Csepel Autógyárban dolgoztam. Köz­ben elvégeztem a dolgozók gimnáziumát. Jól ment a matematika és a fizika. Köz­ben a biharugrai tsz-be ke­rültem. Innen jelentkeztem a Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetemen szervezett előkészítő tanfolyamra. Ta­valy felvételiztem a mező­túri gépészeti kar nappali ta­gozatára. Most végeztem el az első évet. — Lehet a család mellett tanulni? Miből élnek? — Amíg a SZET-re jár­tam. a biharugrai tsz-től megkaptam az átlagkerese­tem. másképp nem tudtam volna elvégezni. Azután, hogy felvettek Mezőtúrra, el kellett jönnöm Biharugrúról. mert az akkori személyi vál­tozások miatt nem újították meg a tsz-tagságomat. Na­gyon hálás vagyok a szeg­halmi Sárréti Tsz-nek. amely befogadott. és elvállalta, hogy havonta fizeti az ösz­töndíjam. kaptam háztájit is Nagyon sokat segít a felesé­gem. teljes egészében ö ve­Elszaporítják az új tarka babot A mezőkovácsházi gazda­ságban hét hektáron szapo­rítják' el 'azt az új étkezési babot, amelyet a Szarvasi Öntözési Kutatóintézet két nemesítője, Posgay Elemér és Unk János állított elő. Házikerti és nagyüzemi ter­mesztésre egyaránt alkalmas a növény, amely tovább gaz­dagítja a hazai fajtaválasz­tékot, A kísérleti tapasztala­tok szerint termőképessége jó, és a betegségekre sem fogékony, így megfelelő jö­vedelmezőséget ígér a ter­melőknek. Az elmúlt években kissé kiszorult a termesztésből az étkezési szárazbab, amit a szűkös fajtaválasztékkal ma­gyaráztak. A korábban a ku­koricával együtt termesztett, úgynevezett köztesművelésü A felelősség kötelez ... Fotó: Gál Edit zeli a háztartást és foglalko­zik a kislányunkkal, amíg én tanulok. Nehéz egy hétig a család nélkül, de más vá­lasztás nincs. ■— A főiskola? Kezdetben szokatlan volt, sokat kellett tanulni. De tudtam, hogy nem szabad feladni, a csalód és azok, akik kezeskedtek éi'tem. számítanak rám. Szeghalmon a tsz-központ- ban Lázár Lajos elnököt kér­dezem : — Kevés tsz vállalkozik, hogy önerőből képeztessen szakembert. Mi vezérelte önöket, amikor Angyal And­rás támogatását elvállalták? — Nálunk nagyon nehezek a körülmények. Sok a szikes föld. Eredményt csak szívós munkával lehet elérni. A fiatal szakemberek két. év után feladják és odébbáll- nak. Ezért kell minden erőnkből támogatni azokat a tehetséges fiatalokat, akik itt születtek és szeretnének ta­nulni. Rájuk biztos lehet .szá­mítani. Angyal András tíz évet dolgozott az iskola előtt, nyá­ri gyakorlatán, amelyet ná­lunk töltött, bebizonyította, hogy megérdemli a támoga­tást. Ha végez, mint vezető­re számítunk rá. Köti Lóránt babok „önállóan" nemigen váltak be, alacsony hoza­mokkal fizettek. Az utóbbi időben azonban javul a helyzet; a búzánál és a bur­gonyánál is gazdagabb fe­hérje- és kalóriatartalmú növény termőterülete növek­szik. Jelenleg 4500 hektárra tehető. A gépesítésben szin­tén sikerült előbbre lépni, és a fajtaválaszték is folyama­tosan kiegészül. 1981-ben két új fajta került a köztester- mesztésbe, az idén a szarva­si bab kapott engedélyt or­szágos elterjesztésre. Az új tarkabab — amely a szarva­si cirmos nevet kapta —sza­porítóanyagához jövőre na­gyobb mennyiségben juthat­nak hozzá a termelők, kö­zöttük a kiskerttulajdonosok is. Vetés — fizikai munka nélkül Uj. nagy teljesítményű ga­bonavetési technológiát dol­gozott ki a MÉM Műszaki Intézete a Rába Gépgyárral és a KITE termelési rend­szerrel együttműködve. A gabonavetés átfogó rendsze­rét alakították ki, mégpedig úgy, hogy a termést meg­alapozó munkához már nin­csen szükség fizikai erőki­fejtésre; gépekre, kiszolgáló berendezésekre bízták a gé­pesítés láncából eddig kima­radt műveleteket. A szakemberek abból in­dultak ki, hogy a gabonater­mesztés élőmunka-szükségle­tének hozzávetőleg tizenöt százalékát fordítják még mindig a vetésre, még ab­ban az esetben is, ha kor­szerű gépet alkalmaznak. Az új rendszerben a von­tató három összekapcsolt Rába IH 6200-as vetőgépet húz. ez a „vonta” 12,8 méter szélességben valósággal ont­ja a magokat a talajba. A vetögépet mechanikus szer­kezetekkel töltik fel, ezúttal már elmaradhat a nehézzsá- kolási munka. A munkát egyetlen ember, a traktoros irányítja: műszerekkel, auto­matikus be rendezések k el végzi munkáját. A korszerű megoldást a megfelelő adottságokkal ren­delkező gazdaságokban al­kalmazhatják. A hármas kapcsolás megvalósításához ugyanis legalább 80—100 hektáros táblákra van szük­ség, és arra, hogy a gép hosszirányban 800—1000 mé­tert haladhasson. fl biogáz Több bolondok tűzönéi Ha az embernek eddig a történelem során szükségletei kielégítéséhez, a termelő- munkához energiára volt szüksége, leginkább a fát, a szenet, majd a földgázt, a kőolajat és végül az atom­energiát. „hívta” segítségül. De hogy a szerves anyagok bomlása során keletkező biogázt vegye igénybe, arra a legutóbbi időkig nem volt példa. Vagy talán mégis? Az idősebbek közül néhá­nyon emlékeznek még olyan berendezésekre, amelyek se­gítségével az istállótrágyából elvont gázt nemesi kúriák fűtésére használták. Az egyik szarvasi malom működteté­séhez pedig' a kukoricacsutka elégetésekor keletkező füst­gázt letisztították, majd égették el újra. Lehet, a tör­ténelem más korszakaiban is hasznosították már a biogázt, annyit azonban, mint nap­jainkban. aligha beszéltek róla. Nincs új a nap alatt De mit is értünk tulajdon­képpen biogázon? A biogáz szerves anyagok bomlásakor keletkező színtelen, szagta­lan gázelegy, amely 65 szá­zalék metánt, 30 százalék széndioxidot. 1 százalék szul- lidot. valamint kisebb meny- nyiségű oxigént, nitrogént, hidrogént, széndioxidot tar­talmaz. Keletkezési helyétől függően nevezik még csator­nagáznak, mocsárgáznak, íszapgáznak. mocsaras vidé­keken lidprcnek. bolondok tüzének. Hogy tehát nem új jelen­ségről van szó, azt az előb­biek is bizonyítják. Csak míg korábban véletlenszerű­en alkalmazták, addig napja­inkban megfontolt, előrelátó munkát végeznek a szakem­berek, hogy a szerves anya­gok bomlásakor keletkező gáz megbízható energiafor­rássá váljon. Ma még nem lehet ponto­san tudni, hogy a kutató, fejlesztő munka végül is mi­lyen állomásokon keresztül jut végkifejletéig. Persze az igazsághoz az is hozzátarto­zik. nem teljes bizonytalan­ságról. nemcsak kutatómun­káról van szó. hiszen gya­korlati példák, konkrét el­képzelések is vannak mái', köztük Békés megyeiek is. Az idő mindenesetre sürget. A földgáz és olaj árának óriási mértékű növekedése időszerűvé teszi az ésszerű, alternatív energiaforrások felkutatását. Amire koráb­ban nem is gondoltak, ami gazdaságtalan volt, most an­nak mindnek helye van. leg­alábbis ami a mérlegelést il­leti. Lényegében ilyen a bio­gáz is. Biogázüzem Békéscsabán ? A városi és mezőgazdasági szerved hulladékokból kelet­kező biogázt napjainkban igen sok országban, így Ja­pánban, Indiában és Nyugat- Európában is hasznosítják. Jó néhány éve magyar szak­emberek tervei alapján ké­szült el Indiában, akkor még a világ egyik legnagyobb biogázüzeme. Talán sokan nem tudják, de 1981 óta Ma­gyarországon is működik egy ilyen üzem. Szombathelyen a város­gazdálkodási vállalat új üze­me a városi szeméttelep szerves anyagaiból keletkező gázt vonja ki, egy egyszerű megoldással. A vasi megye­székhelyen és a környező községekben évente 22Ü ezer köbméter szemét keletkezik. E hatalmas mennyiség tette lehetővé a biogáztelep építé­sét, amely évente 150 ezer köbméter gázt ad, de továb­bi fejlesztésekkel ez a meny- nyiség akár egymillió köb­méterre növelhető. A beruházás gazdaságos­ságára utal, hogy a költsé­gek egy év alatt térülnek meg. Egy kilogramm biogáz egyébként 80—90 fillérbe ke­rül, az olaj kilogrammon­kénti ára meghaladja a tíz forintot. Igaz, egy köbméter biogáz kalóriaértéke fele az. olajénak, de ez mit sem von le értékéből. Kínálkozó lehetőség A szombathelyi tapasztala­tok alapján a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalatnál is megkezdődött az előkészítő munka. Az Al­kotó Ifjúság Egyesüléstől 400 ezer forintért megvásárolták az egyik találmány hasznosí­tási jogát, s tanulmánytervet készítettek a szeméttelepi biogáz hasznosítására. A feltételek kedvezőek, hi­szen eddig mintegy 760 ezer köbméter szemetet szállítot­tak ki a Kétegyházi úti sze­méttelepre, s ez a mennyi­ség évente további 150 ezer­rel gyarapodik. A beruházás egy-másfél millió forintba kerülne, s naponta 500—1000 köbméter gáz előállítására nyílna lehetőség. Legalábbis az előzetes mérések ezt bizo­nyítják. A biogáz egy részét az ön­tött aszfaltot gyártó üzem használná fel, ahol évente 300 ezer liter olajat tüzelnek el. Egy másik elképzelés sze­rint a most még veszteséges fólia- és üvegházi kertészeti termesztés gazdaságosságán is sokat javíthatna az olcsó energia. A biogázt persze a környező üzemekben is hasz­nosíthatnák. Figyelembe véve a körül­ményeket, az olcsó energia előnyeit, szükségességét, az igazán jó az lenne, ha a be­ruházás megkezdésére nem kellene sokat várni. A vál­lalat anyagi helyzete miatt azonban az üzem így csak 1986-ra k^zülne el. Éz túl­ságosan is*távoli időpontnak tűnik, előrelépést, csak az hozhat, ha a környező üze­mek saját, jól felfogott ér­dekükből a vállalat segítsé­gére sietnek. Figyelemre méltó pályázat Legalább ennyire figye­lemre méltó az a pályázat, amelyet iz Építésügyi és Vá­rosfejlesztési M i n i szt ér i um és más országos szervek hir­dettek meg a Békés megyei és az újkígyósi Községi Ta­náccsal közösen, s amelyben kommunális és mezőgazda- sági szerves hulladékok együttes kezelésére és hasz­nosítására kérnek javaslato­kat. Az elképzelések alapján az üzem az újkígyósi Arany­kalász Tsz-ben épülne fel. ahol a sertéstelepen évente 50—60 ezer köbméter trágya keletkezik. A kiírás azonban többet vár egyszerű biogáztelep épí­tésénél. a pályázóknak arra is választ kell adniuk, hogy ezzel párhuzamosan hogyan hasznosítanák, gyűjtenék össze a község szennyvizét, szerves hulladékait és a ház­tájiban keletkező trágyát. A környezetvédelem mellett el­sődleges szempont a gazda­ságosság. A pályázó szakem­bereknek novemberre kell elkészíteniük pályamunkái­kat. A munkákat azután ala­pos elemzésnek vetik alá és csak ezt követően látnának hozzá a kivitelezés előkészü­leteihez. Ma még kérdéses az is, milyen ipari háttér áll rendelkezésre a szombathe­lyitől eltérő és bonyolultabb biogáztelep építésére. A lehetőségek mindeneset­re óriásiak. Egy köbméter trágyából elméletileg 30 köb­méter gáz keletkezhet, s az így kapott, energia mezőgaz­dasági állattartó telepek, épületek fűtésére, termények szárítására is alkalmas. Köpenyes János A békéscsabai Kétegyházi úti szeméttelep. A biogázüzem építését követően naponta 500—1000 köbméter biogázt hasz­nosíthatnának a környező üzemek Fotó: Fazekas László Ötvenéves a MflVAD Már nem csak vadászattal keresik a valutát Pontosan fél évszázaddal ezelőtt — 1933 őszén — Ma­gyar Apróvad-értékesítő KFT néven, szerény alaptő­kéjű 'új vállalatot jegyeztek be a Fővárosi Cégbíróság nyilvántartásába. A vállal­kozók nagy reményeket fűz­tek az új kezdeményezéshez, mert az akkortájt hazánkban járt magas rangú külföldi vendégnek feltálalt nyúl- és fácánpecsenye nagy sikert aratott az ínyenc látogatók körében. Még a walesi her­ceg szakácsa is elkérte az itt készült falatok receptjeit. Bármilyen reményeket is fűztek azonban a cégalapítók kezdeményezésükhöz, azt ál­mukban sem gondolhatták, hogy késői jogutódjuk — a MAVAD — már rangos nemzetközi hírnévnek ör­vend majd a szakmában. Arra még kevésbé számít­hattak, hogy a jogutód cég — mint erről az 1982. évi mérleg tanúskodik — kon­vertibilis valutában egy esz­tendő alatt egymilliárd 160 millió forint értékű export- forgalmat bonyolít le. A jelenlegi forgalom legje­lentősebb tényezője, a vadá­szat, még néhány évvel ez­előtt igencsak elhanyagolha­tó bevételi forrás volt. A ré­gebbi feljegyzések szerint 1957-ben mindössze 15 va­dász látogatott el hozzánk, hogy költséges szenvedélyé­nek hódoljon erdeinkben. Ma ezrekre rúg a számuk. A L MAVAD nyilvántartása sze­rint tízezer-harminchat va­dász látogatott hozzánk az elmúlt évben. Az Olaszor­szágból, Ausztriából és az NSZK-ból érkezett vadászuk ‘ ötszázmillió forintnál többet költöttek ilt-tartózkodásuk idején. A külföldi piacokon kelen­dő a továbbtenyésztésre és konyhai célokra szolgáló élő vad is. Különösen az olasz és francia nagykereskedők vásárolnak évről évre több nyulal, fácánt, foglyot, hogy vevőik igényeit kielégítsék. A lőtt vadakból is jelentős mennyiségeket szállítanak az előbbi piacokra, illetve az NSZK-ba és Svájcba. A vadászat gyors növeke­désének példája ösztönzi a vállalatot arra. hogy ez utóbbi, jelenleg még kis vo­lumenű szállítások növelését szorgalmazza. Ügyes piacku­tató munkával — nemegy­szer éppen az ide érkező va­dászokkal kiépített jó szemé­lyes kapcsolatok révén — mind több külföldi nagyke­reskedővel teremtenek kap­csolatot. e jelenleg még ap­rócikknek nyilvánított ter­mékek piacának bővítésére. E tevékenységnek érdekes eredményei közé tartozik például, hogy növekszik a magyar díszhalexport. Né­hány kezdeményezőkészségé­ről ismert termelőszövetke­zetben — a vállalat ösztön­zésére és segítségével — már melléküzemági díszhalte- nyésztés szervezésével is fog­lalkoznak. Mind nagyobb szerepet szánnak a MAVAD-nál an­nak. hogy termékeiket ne natúr állapotban, hanem kü­lönböző módokon feldolgoz­va juttassák el külföldi vá­sárlóikhoz. Újdonság a vad­bőrrel bevont, valamint a fűz- és vadbőr kombinációjú bútorgarnitúra is. Ezt az NSZK-ban megrendezendő őszi nemzetközi bútorkiállí­táson mutatják be. A MAVAD mindinkább előtérbe kerülő termelő-ter­meltető tevékenységében fo­kozott szerepet szán .azoknak a mezőgazdasági üzemeknek — léeszeknek, állami gazda­ságoknak —, ahol az év bi­zonyos időszakában- jelentős munkaerő-tartalékok szaba­dulnak fel. s keresik a lehe­tőséget e kiegészítő tevé­kenységek okos megszerve­zésére. A vadászattal megszerzett jó hírnevet kihasználva a mindig új kezdeményezések­re törekvő vállalat a meg­újulás útját keresi a feldol­gozó tevékenység bővítésé­ben. Eközben azonban arról sem feledkeznek meg. hogy a már jól bevált valutaszerzö tevékenységei további szol­gáltatásokkal olyan színvo­nalra emeljék, amivel nem­csak állják az egyre fokozó­dó nemzetközi versenyt, ha­nem az ide érkező külföldi vendégek fogadásával, udva­rias kiszolgálásával hazánk idegenforgalmi jóhírét is erő­sítik. (Kasznár Zoltán)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents