Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

1983. augusztus 27., szombat o Tegnap délután nyilotta.meg Koszta Rozália festőművésznő Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban Miklós Ist­ván kiállítását. A 85 éves festőművész 1978-ban Békéscsa­ba városának ajándékozta addigi munkásságát alkotó képeit. Most a múzeumban „Az én műhelyem” című kiállítássoro­zat keretén belül az azóta készült képei láthatók szeptem­ber 25-ig Fotó: Gál Edit Felmentések, kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa felmentette tisztségéből Korcsot) András művelődési minisztériumi ál­lamtitkárt, ■ akit a Minisz­tertanács szeptember 1-i ha­tállyal kinevezett a tudo­mánypolitikai bizottság tit­kárává. Ezzel egyidejűleg a kor­mány felmentette tisztségé­ből Drecin József művelő­dési miniszterhelyettest, akit az Elnöki Tanács ugyancsak szeptember 1-i hatállyal mű­velődési minisztériumi ál­lamtitkárrá nevezett ki. Tanácskozott a Magyar Szolidaritási Bizottság Harmati Sándor elnökleté­vel tegnap,' pénteken ülést tartott a Magyar Szolidari­tási Bizottság a Hazafias Népfront Belgrád-rakparti székházában. A testület meghallgatta Garai Róbert külügyminiszter-helyettes időszerű nemzetközi kérdé­sekkel foglalkozó tájékozta­tóját, majd áttekintette a bi­zottság első féléves tevé­kenységét, összegezte a ta­pasztalatokat, s jóváhagyta a szeptember 1-ével kezdődő őszi szolidaritási akciósoro­zat tervezetét. A tanácskozáson Sütő Gyu­la, a Magyar Szoliáaritási Bizottság titkára elmondta: az imperialista körök azon munkálkodnak, hogy meg­bontsák a kialakult erővi­szonyokat. Ténykedésük kö­vetkeztében az elmúlt idő­szakban mind feszültebbé váli a nemzetközi légkör. Hazánk és a többi békesze- retö nép a kedvezőtlen fo­lyamatok ellenére is mindent elkövet, hogy támogassa a társadalmi haladásért, de­mokratikus jogaikért küzdő erőltet. A Magyar Szolidari­Olésezett a KNEB A testnevelés és a tömeg­sport helyzetéről 1974-ben tartott népi ellenőri vizsgá­lat óta számos új sportléte­sítménnyel gyarapodott az ország, s nőtt a rendszere­sen testedzők száma — ál­lapították meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén. A testület megvitatta és jóváhagyta az iskolai, a mun­kahelyi, az egyesületi és a lakóterületi sportolás hely­zetét elemző utóvizsgálat jelentését. A szakszerveze­tekkel, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetséggel és a Hazafias Népfronttal kö­zösen végzett ellenőrzés megállapításai arra figyel­meztetnek : egyetlen korosz­tálynál sem vált még álta­tási Bizottság a nehezebb nemzetközi feltételek köze­pette is eredményesen látta el megbízatását, jól haszno­sította a rendelkezésére álló " segélykérelmeket — muta­tott rá Sütő Gyula, majd ar­ról beszélt, hogy az idén is a világ számos népének jut­tatták el a magyar közvél­emény cselekvő szolidaritá­sát jelképező segélyszállítmá­nyokat. Így Laoszba, Mozam- bikba, Etiópiába és Nicara­guába, Grenadába, Vietnam­ba, Angolába és Afganisz­tánba. Az ülésen jóváhagyták a szeptember 1-i antifasiszta világnappal kezdődő szoli­daritási akciók programját. Az immár hagyományos őszi közéleti eseménysorozat ke­retében az ország számos nagyvárosában, településén rendeznek fórumokat, gyűlé­seket, barátsági találkozó­kat, amelyeken szakértők tájékoztatják közvélemé­nyünket világpolitikai kér­désekről. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság ez alkalomból felhí­vást intézett a magyar köz­véleményhez. lánossá a rendszeres test­mozgás. Továbbra is keres­ni kell annak módját 1 ho­gyan lehetne iskolán belül és kívül növelni az ifjúság mozgáskészségét, -igényét, s ezen a téren az eddiginél jobb progapagandával kell felébreszteni a felnőttek, a szülők felelősségtudatát. Fon­tos társadalmi érdek fűző­dik ahhoz, hogy a verseny- sport, a rendszeres testedzés, az iskolai és a tömegsport együttesen fejlődjék — fo­galmazódott meg a testület ülésén. A KNEB jóváhagyta azok­nak a vizsgálatoknak a me­netrendjét, amelyekkel el­lenőrzik: hogyan halad az energiagazdálkodási prog­ram végrehajtása, valamint a cementfelhasználás taka­rékossági feladatainak meg­oldása. HNF-SZMT Együttes elnökségi ülés Hasznosítható maradékpénzek Tegnap délelőtt Békés­csabán, a Hazafias Népfront városi székházában együt­tes elnökségi ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa és a Hazafias Nép­front megyei bizottsága. A két szervezet vezetősége ne­vében dr.‘ Horváth Éva, a HNF megyei bizottsága el­nöke köszöntötte a jelenle­vő Ligeti Károlyt, a SZOT alelnökét, Várai Mihálynét, a megyei pártbizottság pro­paganda és művelődési osz­tályának vezetőjét, és az el­nökségek tagjait. Az együttes ülés „A köz- művelődés 15 éves távlati fejlesztési terve időarányos végrehajtásának tapasztala­tai” című, a megyei tanács osztálya által készített elő­terjesztést vitatta meg. Az előterjesztés a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága közelgő ülésén szerepel na­pirenden. Vámos László a művelődé­si osztály vezetője az ülésen Tegnap, pénteken Szom­bathelyen befejeződött a ma­gyar nyelvészek 4. kongresz- szusa. A nyelvtudósok 5-6- esztendőnként sorra kerülő tanácskozására ez alkalom­mal a hazat nyelvészeken kí­vül 13 országból érkeztek résztvevők A négynapos kongresszuson négy szekció­ban mintegy 140 előadás hangzott el: A tanácskozás központi témája a magyar nyelv rétegződése volt. A felsőfokú intézmények nap­pali, esti és levelező tagozatá­ra pályázók mintegy 5 ezer fel­lebbezést, kérelmet, panaszt nyújtottak be. A jogos fellebbe­zések döntő többségét a felvé­telizettek számára kedvezően bí­rálták el az oktatásügy illeté­kesei. Az érintettek a közeli na­pokban írásban kapnak tájé­koztatást a döntésről. A Művelődési Minisztérium tá­jékoztatása szerint az egyetemek és főiskolák nappali tagozataira az idei úgynevezett felvételi ke­retszám szerint 15 ezer 740 hall­gatót vehettek fel, és e helyek­re 34 ezer 500-an nyújtották be jelentkezési kérelmüket. Ez az arány jelentős belső egyenlőt­lenségeket takar. A korábbi éveknek megfelelően a jogi ka­rokra és az általános orvosi ta­résztvevők által már ismert írásos anyaghoz fűzött meg­jegyzéseket, kiegészítéseket. Ezután kezdődött meg az ér­demi vita. A felvetett gondok és ja­vaslatok jól tükrözték a két tömegszervezet felelősségér­zetét, a közművelődés haté­konyságára tett erőfeszítései­ket. Véleményük szerint a megváltozott gazdasági kö­rülmények között is van le­hetőség jobb eredmények el­érésére, de ehhez minden­képpen szükséges a tanácsi vezetés részéről a tömeg­szervezetekkel való foko­zottabb kapcsolattartás, együttműködés. Az együttes elnökségi ülé­sen ezután a HNF lakóterü­leti munkájának megyei ta­pasztalatairól és további fe­ladatairól tárgyaltak. E té­ma előadója Szikszai Ferenc, a HNF megyei bizottságá­nak titkára volt. A záróülésen Benkő Lo- ránd akadémikus, a Nyelv- tudományi Társaság elnöke köszönte meg a résztvevők — akadémikusok, hazai és külföldi egyetemek, főisko­lák oktatói, tudományos ku­tatók, középiskolai tanárok — közreműködését, s beje­lentette, hogy a magyar nyelvészek következő, ötö­dik kongresszusát, amelynek témája a magyar nyelvtudo­mány múltja és jelene lesz, 1988-ban rendezik meg. gozatokra mintegy háromszo­ros, az egyes bölcsészettudomá­nyi szakokra több mint tízsze­res volt a túljelentkezés. Igen kevés volt a pályázó a termé­szettudományi karok és a ta­nárképző főiskolák matematika, fizika szakjain. Az egri és sze­gedi tanárképző főiskolákon ma­tematika, fizika, kémia és tech­nika szakokra pótfelvételit hir­dettek, amelyre mintegy 500-an jelentkeztek. Sikeres felvételit több mint 160-an tettek, közülük az idén 80-an kezdhetik meg ta­nulmányaikat, a többieket azon­ban már a jövő tanévre isko­lázták be. A felsőfokú műsza­ki intézményekbe is 3-4 száza­lékkal kevesebben jelentkeztek, mint tavaly, de utólagos felvé­teliket nem kellett meghirdet­ni. a gazdaságban nem is szokatlan, a ma­gyar vállalati, pénz­ügyi gazdálkodás ütóbbi há­rom évtizedét tekintve még­is újnak ható fogalmak kez­denek meghonosodni. Ilyen például a tőkeáramlás, vagy ennek egyik megjelenési formája: a kötvény. Mi is a tőkeáramlás? Amíg az irányítás és a sza­bályozás egyértelműen ön­maguk növelésére, terebé- lyesedésére ösztökélte a gaz­dálkodó szervezeteket, tör­vényszerű volt a törekvés, hogy minden fejlesztési fo­rintot lehetőség szerint vál­lalaton, gyáron, üzemen be­lül használjanak fel. Jelen­leg, amikor a központi és a vállalati erőforrások egy­aránt szűkösek, ugyanakkor a szabályozás sem részesíti előnyben egyik vagy másik gazdálkodót, megváltozik a pénzfelhasználás módja is. Ennek kapcsán esik majd mind gyakrabban szó tőke­áramlásról. Más szóval ar­ról, hogy> a termelésben fel­gyülemlő forintokat nem fel­tétlenül a képződés helyszí­nén kell felhasználni. Elő­fordulhat, hogy egy másik termelési vagy szolgáltatási szférában jövedelmezőbb be­fektetés kínálkozik. A tőkeáramlás (vagyis a különböző vállalatok és gaz­dálkodó szervezetek közötti pénzátcsoportosítás) egyik észköze a kötvény. A köt­vény tulajdonképpen érték­papír: segítségével a köt­vényvásárló hitelt nyújt a kötvénykibocsátónak. A köt­vénykibocsátó vállalja, hogy meghatározott időn belül (és meghatározott részletekben) visszafizeti a kölcsönt. Ezen felül a kötvény névértékére fix — vagy a mindenkori pénzpiaci helyzethez igazod­va — mozgó kamatot is fi­zet. A kötvény más érték­papírhoz hasonlóan forgat­ható. Magyarországon a múlt év végén megjelent kormányrendelet ad lehető­séget ajra, hogy ezentúl ne csak az állam, hanem a vál­lalatok, a szövetkezetek és a különböző-pénzintézetek is kibocsáthassanak kötvényt. A legelsőként az Állami Fejlesztési Bank (ÁFB) és az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt (OKGT) élt az új tőkeáramlási lehetőség­gel. amikor 200 millió forin­tos összértékben közös gáz­kötvényt bocsátott ki. A kötvénykibocsátás célja, hogy segítse az országos gázvezeték-hálózat bővíté­sét. Az új pénzátcsoportosítási módszer népszerűségét jelzi, hogy — miután az eredeti­leg engedélyezett 200 millió­nál jóval nagyobb értékben szándékoztak kötvényt vá­sárolni a gazdálkodók — a pénzügyminiszter megdup­lázta az összeget. A köt­vénykibocsátók pénzügyi ér­dekei egyértelműen kimu­tathatók: a kötvény révén hitelhez jutnak. Milyen előnyei lehetnek a kötvényvásárlónak? Sokan érdekeltek a gázvezeték-há­lózat bővítésében. Ennek ré­vén ugyanis olcsóbb ener­giaforráshoz juthatnak, s ily módon mérsékelhetik ki­adásaikat. Nem lényegtelen az a 11,5 százalékos fix ka­mat sem, amit a kibocsátók a névérték után fizetnek. Ez a tétel meghaladja a jelen­legi átlagos ipari nyeresé­get, és több a kétéves lekö­tésű bankbetét után esedé­kes kamatnál is. Az ÁFB és az OMFB közös kötvényei 50—100—500 ezer. valamint 1 és 5 millió forint névérté- kűek. A kötvények nagyságából következik, hogy az új pénz­átcsoportosítási módszer le­hetőséget ad az egyébként nehezen hasznosítható válla­lati „maradékpénzek” ösz- szegyűjtésére és ésszerű be­fektetésére. De az is elkép­zelhető, hogy néhány gaz­dálkodó szervezet úgy ítéli meg: érdemes hátrébb so­rolni egyéb* kevésbé jöve­delmező fejlesztési elképze­léseit. A kötvényvásárlók ú(5y~ szólván rizikó nélkül fekte­tik be pénzüket, a kötvény- kibocsátók ugyanis teljes vagyonukkal felelnek a kölcsön és a. kamatok visz- szafizetéséért. Emellett az ÁFB és az OKGT termé­szetbeni garanciát is ad. Ha ugyanis a földgázvezeték­rendszer, illetve annak egyes szakaszai nem készülnek el határidőre, a kibocsátók a kötvényvásárlók kérésére kötelesek azonnal visszavá­sárolni a szelvényeket. O kötvénykibocsátást szabályozó rendelet lehetőséget ad arra is, hogy az alacsony hatékony­ságú vállalatok fejlesztési forrásaikat kötvényvásárlás­ra fordítsák. Ily módon egy­szersmind arra is mód nyí­lik, hogy a veszteségből a jövedelmező, a jövedelmező­ből pedig a még jövedelme­zőbb tevékenységek irányá­ba áramoljanak a kisebb- nagyobb fejlesztési összegek. Molnár Patrícia P. F. Véget ért a nyelvészkongresszus Döntöttek az egyetemi, főiskolai fellebbezések ügyében Megkezdődött a nemzetközi méhészeti kongresszus Befejeződtek a munkásőrség nyári ifjúsági táborai A munkásőrség közremű­ködésével szervezett nyári ifjúsági táborok, találkozók kö2ül pénteken utolsóként véget ért Zánkán, az Üttö- rővárosban a Magyar Úttö­rők Szövetsége, valamint a fegyveres erők és testületek közös rendezésében megtar­tott úttörőgárda országos ta­lálkozó. A részt vevő há­romezer pajtás közül 440-en a munkásőr szaktábor lakói voltak. A most véget ért úttörő- gárda-tábor csupán egyike azoknak a. munkaformák­nak, tanfolyamoknak, talál­kozóknak, pályázatoknak, amelyekkel a munkásőrség — együttműködve az ifjúsá­gi szervezetekkel — segíti a fiatalok hazafias-honvédelmi nevelését. Évről évre siker­rel megrendezik például az Ifjú Gárda munkásőr szak- alegység-parancsnokok fel­készítő tanfolyamát, amelyet az idén tábori körülmények között Püspökszilágyban tar-' tottak. Az egyhetes tanfolya­mon 120 ifjúgárdista tiszt­ségviselő sajátította el a pa­rancsnoki beosztáshoz szük­séges legfontosabb ismerete­ket. A méhészek világszerveze­tének, az Apimondiának XXIX. nemzetközi kongresz- szusa tegnap, a Budapest Sportcsarnokban megkezdte munkáját. A 70 ország 84 tagszövetkezetét . egyesítő szakmai szervezet kongresz- szusán több mint ezer kül­földi és mintegy négyezer hazai szakember vesz részt. Az ünnepélyes megnyitón megjelent és beszédet mon­dott Marjai József, a kor­mány elnökhelyettese is. A kongresszust Kovács Sándor, a SZŐ VOSZ elnök- helyettese nyitotta meg, majd dr. Vecseslav Marnaj professzor, a Méhészeti Vi­lágszövetség elnöke tartott bevezető előadást. Egyebek között kifejtette: a méhészet jelentősége az élelmezésben és a mezőgazdasági terme­lésben egyaránt növekvőben van. A világ méztermelő or­szágaiban évente 300 ezer tonna mézet állítanak elő, s a szakemberek arra töreked­nek, hogy minél előbb meg­alapozzák az előrelépés le­hetőségét. A méhészek világ- szervezete valamennyi tag­ország szakmai szervezetei­nek hozzáférhetővé teszi a legújabb ismeretanyagot; ez a kongresszus jó lehetőséget kínál a legfrissebb tudomá­nyos megoldások és gyakor­lati programok népszerűsíté­sére. Marjai József miniszterel­nök-helyettes a kormány ne­vében üdvözölte a kongresz- szus résztvevőit. Beszédében rámutatott: — Örömünkre szolgál, hogy két évvel ezelőtt a mexikói Acapulcóban, az Apimondia legutóbbi kongresszusán a tagországok küldöttei nagy szótöbbséggel úgy döntöttek: a soron következő találkozót és'kiállítást Magyarországon tartják. Felelősséggel hozott döntésükkel elismerték a magyar méztermelés nem­zetközileg is jegyzett színvo­nalát, eredményeit, s egyút­tal a .hazai méhésztársada­lom szakmai elhivatottságát is. Továbbá azt, hogy ha­zánk a világ méztermelésé­ben előkelő helyen áll — az exportáló országok között a hetedik helyet foglalja el. A kongresszus jó alkalom arra. hogy a különböző földrészek­ről, országokból érkezett szakemberek a méhészeti szakmai együttműködés szo­rosabbra fűzése mellett egy­mással is megismerkedjenek. Marjai József végül kife­jezte meggyőződését; a kongresszus hozzájárul ah­hoz, hogy a földkerekség méhészei gyarapíthassák szakmai ismereteiket, új in­formációkhoz jussanak, és azokat később mindennapi munkájukban hasznosíthas­sák. A kongresszuson Kocsis Sándor, a Hungaronektár igazgatója a magyar mézex­port eredményeit ismertette, és beszámolt a fejlesztési el­képzelésekről. A kongresszus a következő napokban több szakmai cso­portban tárgyalja a szakma időszerű kérdéseit. Neves nemzetközi szaktekintélyek tartanak előadásokat a ku­tatás újdonságairól, s az új technológiákról. A XXIX. Apimondia kongresszus augusztus 31-én, szerdán zárul.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents