Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-04 / 183. szám
1983. augusztus 4„ csütörtök o Sikeres szereplés a 9. Pécsi Ipari Vásáron NAGYDÍJAK A KONZERVGYÁRNAK, A KNER NYOMDÁNAK, ÉS A BÉKÉS MEGYEI ÜDÍTŐITAL-IPARI VÁLLALATNAK SLÁGER VOLT A CSABAI SNACK Lezajlott a 9. pécsi ipari vásár, melynek gyorsmérlege: milliós üzletkötések forintban és dollárban, nyolcvanezer látogató a kiállítás tíz forró napján, A Szegeddel váltakozva, kétévenként rendezett ipari seregszemle minden eddiginél több résztvevőt vonzott: több mint 200 hazai vállalat, szövetkezet és intézmény, 48 jugoszláv cég, továbbá 33 kézműves kisiparos állította ki termékeit, sokan a helyszínen árusítva is újdonságaiból. Pécsett Békés megye ipara is képviseltette magát, közülük néhányan immár hagyományos résztvevői a vásárnak, Ezúttal rendkívül sikeresen szerepeltek, amit fémjeleznek az elhozott díjak és nagydíjak. Vásári nagydíjat nyert a Békéscsabai Konzervgyár Csabai Snack terméke és a Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalat Aro- la üdítőital-családja. Ugyancsak vásári nagydíjat kapott a termékek ízléses bemutatásáért, összhangjáért a békéscsabai Kner Nyomda és a Békéscsabai Konzervgyár. Kijutott más elismerésekből is, ugyanis termékdíjjal jutalmazták a Gyomai Háziipari Szövetkezet kötöttfelső- termékcsaládját, a konzervgyár kis üvegbe töltött vörös boros aszalt szilváját és az üdítőital-ipari vállalat Extra szörpcsaládját. A Békéscsabai Konzervgyár két évvel ezelőtt jelent meg először termékeivel Pécsett, és rögtön hatalmas közönségsikert aratott szép vonalú, formatervezett üvegekbe töltött rostos gyü- mölcsivóleveivel. Ezek akkor változatos, kitűnő ízükkel és újszerű csomagolásukkal újdonságnak számítottak a hazai piacon, jószerivel akkor még hivatalosan áruk sem volt. A bemutatkozás sikerült, a rostos ivólevek gyors karriert futottak, forgalmazásukban elsők között Baranya is részt vállalt. A gyár Pécsett most újabb slágernek számító készítménnyel, a Csabai snack-kel jelentkezett. A snack ropogtatni való sült tésztácska, amolyan sör- és borkorcsolya. A snack tésztája burgonyakeményítőliszt, búza- és kukoricaliszt keveréke. A csavart formájú. apró száraz tésztákat forró zsírba kell bedobni, térfogatuk fél perc alatt a többszörösére nő. Zsemleszínűre pirítjuk, majd tetszés szerint, sóval, paprikával, borssal vagy vaníliás cukorral ízesítjük. A fél kilós csomagolású Csabai snack ára 16 forint. Az áruk szép ruhája növeli az értéket, a termék jó eladhatóságának esélyeit, örvendetes, a pécsi ipari vásáron a korábbinál jóval több korszerű, tetszetős csomagolású fogyasztási cikkre vethetett pillantást a látogató. Mindez köszönhető hazánk legnagyobb csomagolóeszközelőállítójának, a békéscsabai Kner Nyomdának is, mely szép kirakatával immár elmaradhatatlan résztvevője a pécsi seregszemlének. Jóllehet, évi 750 millió forint értékben készítenek különböző csomagolókat, a vállalatok igénye ennél 25—30 százalékkal nagyobb, így a nyomdára a megrendelők oldaláról óriási nyomás nehezedik. Megtudtuk, az exportáló vállalatok csomagolóeszköz-igényeinek kielégítését lehetőleg előre veszik, de egy-egy megrendelést jó esetben így is csak 45—60 napra tudnak vállalni. Nyugaton az átfutási idő egy hét. A Knernek fejlesztésre nincs pénze, s a termelékenység sem fokozható, mivel a vállalatok egyre igényesebb. bonyolultabb kivitelű megoldásokat kérnek, ami lassítja a nyomdai munkát. Végezetül az üdítőital-ipari vállalat színes kirakatát dicsérjük: üdítő italaik kellemes. változatos ízükkel, tetszetős csomagolásukkal különleges igényeket, köztük a fogyókúrázók igényeit is kielégítik. Miklósvári Zoltán Befejeződött a tatabányai brikettgyár bővítése Nagy mennyiségű szénpor és brikett befogadására alkalmas új tárolók készültek el a tatabányai brikettgyárban. Miután most már fedett területen raktározhatják a feldolgozásra kerülő szénport, a csapadék nem lúgoz- za ki az alapanyagot, javul a brikett minősége. A két brikett-tároló révén jobban kihasználhatják gyártásberendezéseiket is, nem akadozik majd — mint ez korában előfordult — a termelés. A tárolók átadásával befejeződött a tatabányai brikettgyár felújítása, korszerűsítése. A tatabányai szénbányák állami kölcsönből több mint 130 millió forintot költött az üzem teljesítményének a növelésére, a munka- körülmények javítására. A bővítés során berendezkedtek hazánkban eddig nem gyártott kisméretű és -súlyú, úgynevezett gyöngybrikett előállítására is. Az ipari fel- használásra és háztartási tüzelőberendezések fűtésére egyaránt alkalmas termék kiválóan helyettesíti a gyakran importból származó rostált darabos szenet; gyártását gazdaságos módon, a régi présgépek átalakításával oldották meg. A beruházás eredményeképpen a tatabányai üzem korábbi éves 440 000 tonnás teljesítményét 560 000 tonnára emelték. Jól értékesíthető termék gyártásának növelésére teremtették meg a feltételeket, hiszen a fűtőolajnál olcsóbb, és a darabos szénnél magasabb fűtőértékű brikett ma az egyik legkeresettebb tüzelőanyag. Eltűnő vadvízország A gyulai Lenin Tsz elnökét, Püspöki Györgyöt faggatom, mi tette szükségessé szövetkezetükben a talajok rendbe hozását? Meglepő adatsorral szolgál: hosszú éveken át károsított náluk a belvíz, mégpedig úgy, hogy évről évre a tönk szélére sodorta a gazdaságot. Hiába küszködtek a tagok a földdel, nem adta vissza még azt sem, amit belefektettek. Könnyen megérthető a szövetkezet nehéz helyzete, ha hozzátesszük: a négyezer hektárnyi területből háromezer hektár a Fekete- és Fehér-Körös deltájában terül el, ebből ezer a vésztározó szerepét tölti be. Ez utóbbit 1980-ban és ’81-ben kellett legutóbb elárasztani. ♦ Az évek óta veszteséges szövetkezetnek a megyei tanács és a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés illetékesei siettek segítségére. Közösen teremtették meg a feltételeit a komplex meliorációnak, amelynek terveit a békéscsabai AGRO- BER dolgozói készítették 1979-ben. Egy év múlva megkezdődtek a kivitelezési munkák, amelynek döntő hányadát a debreceni talajjavítók végezték, de részt vettek benne a gyulai vízgazdálkodási társulat és a szarvasi meliorációs főmérnökség szakemberei is. A múlt év végéig a két Körös deltájában kétezer hektár vízgazdálkodását. talajszervezetét javították meg — jó minőségben. Kérdés, hogyan teremtette elő az 1979-ben még veszteséges tsz a 44 milliós beruházás húsz százalékát kitevő saját pénzügyi forrást? Az elnök nem tagadja, hogy nehéz volt. Amortizációs alapjuk egy részét is erre áldozták. Külön szerencse, hogy a mostoha természeti adottságok miatt a szövetkezetei 1980-tól az átmenetileg támogatott üzemek közé sorolták a felettes szervek. Ez pedig azt jelentette, hogy 1983 végéig az állami támogatások különböző formáit élvezheti a tsz, s így összejöhetett a meliorációhoz szükséges saját pénz is. ♦ A két Körös deltájában rendbe hozott kétezer hektár vízelvezető rendszere már a múlt évben megmutathatta, mire képes. Sikeresen levezette azt a kétszer hatvan milliméter esőt, amely korábban hatalmas tócsákat, kipusztult növényeket hagyott volna maga után. A vésztározónak kijelölt Nagyrét helyzete nem ilyen egyértelmű. Arra is ráköltöttek hatmillió forintot, amiből csatornákat és műtárgyakat építettek. Szívesen folytatták volna a szövetkezet vezetői a Nagyréten is a komplex meliorációra jellemző beavatkozásokat, hogy teljesen rendbe tegyék a földjét, azonban erre már nem kaptak támogatást. Az 1980-as és '81-es elárasztás ugyanis arról győzte meg a feletteseket, hogy nem érdemes többet költeni rá. Nem így látják a szövetkezeti szakvezetők. Nagyrét földje jó minőségű öntéstalaj; csak a víz teszi évről évre vadvízországgá. Olyan, békák és madarak lakta területté, amelyre egy kukoricás közepén semmi szükség. Hogy valamelyest javuljon a vésztározó talaja, saját költséggel lazítják a mélyebb rétegeit. Az igazi persze az lenne, ha mésziszappal csökkentenék a föld savasságát, és néhány céldrénnel elvezetnék a mélyebb fekvésű részek fölös vizét. Mindehhez egy dolog kellene: pénz. Ha már a pénznél tartunk, érdemes áttekinteni, miként térül meg az a hatalmas ösz- szeg, amit az állam és a szövetkezet a meliorációra költött? Pontos adatokkal még nem szolgálhat Püspöki György, de néhány meggyőző ténnyel igen. A jobb földek lehetővé tették, hogy értékesebb ipari növényeket vethessenek: növelték a kukorica, szója, cukorrépa, búza arányát. Kisebb területen, de több tömegtakarmányt állítanak elő. Négy éve a közös és a háztáji 170 hízott szarvasmarhát adott a felvásárlónak. az idén ez u szám eléri a hétszázat. Bizonyítanak a hozamok is: a megjavított föld már az idei aratáskor másfélszer többet termett, mint a régi állapotában leledző terület. Ha lassan is, de változik a Lenin Tsz határának képe. Erről győzött meg az a rövid határszemle, amit az elnökkel és a megyei növény- védelmi és agrokémiai állomás meliorációs főfelügyelőjével, Báthori Ferenccel tettünk. Láthattuk, hatalmas kukoricatövek nőnek a korábban vízjárta földeken. Az idén a vésztározó is viszonylag száraz, csak foltokban jelzik sárga növények a fölös nedvességet. Onnan hiányzik egy-két alagcső — mondták egyetértésben a szakemberek, akik örömmel mustrálták a nem egy helyen nyolc tonna körüli termést ígérő táblákat. A melioráció és az egyedi rendezés tehát egyértelműen jó hatást tett a gyulai Lenin Tsz-re. Kérdés: mi lesz jövőre, amikor elmarad az állami segítség, s a saját lábukon kell megállni? Sok fejtörést jelent ez a szakvezetésnek, de úgy érzik, lesz bennük erő. Hogy okos gazdálkodással, nyereséges évzárással és sok terméssel hálálják meg a kapott központi pénzeket. M. Szabó Zsuzsa Az OSZDMP második kongresszusán készült jegyzőkönyvek első kiadásának címlapja Az opportunistáknak mégis sikerült koalíciót létrehozniuk és a szervezeti szabályzat első paragrafusát Martov szerkesztésében 28 szavazattal 22 ellenében, egy tartózkodással elfogadni. Ez a fogalmazás azonban annyira ellent mondott a Lenin által javasolt egész szervezeti szabályzatnak, hogy a párt- szervezetek többsége fellépett ellene, s már az OSZDMP III. kongresszusa (1905-ben) a lenini fogalmazással cserélte fel. fl szakadás: politikai eredmény A szilárd iszkrásoknak azonban sikerült megvédeniük a szervezeti szabályzat összes többi elvi jelentőségű lenini tételét. „Jóllehet ez rontott a szervezeti szabályzaton, a szervezeti szabályzat egészét elfogadták az összes iszkrások, és az egész kongresszus” — írta Lenin az első paragrafussal kapcsolatban megejtett szavazásról. Lenin győzelmét Martov is elismerte, aki később azt írta. hogy az első paragrafus megszavazása során elszenvedett vereség jelentőségét „a szervezeti szabályzat többi pontjának elfogadása Lenin szempontjából nullára redukálta”. Gépkölcsönzés magánépítkezöknek V. I. Lenin az Iszkra híveinek soraiban végbement szakadást „a kongresszus egyik fő politikai eredményének" tekintette. A többségre és kisebbségre való végleges elkülönölés az OSZDMP központi szerveinek megválasztása során ment végbe. Miután a kongresszus megfelelőképpen értékelte az Iszkra érdemeit, elismervén azt a párt központi lapjának, felvetődött a központi lap szerkesztősége megválasztásának kérdése. A szilárd iszkrások azt javasolták, hogy válasszanak Lenin, Plehanov, Martov összetételű munkaképes „hármas fogatot”. Ez a javaslat megkapta a szavazatok többségét. Martov azonban nyílt szakadásra törekedett és nem volt hajlandó részt venni a szerkesztőség összetételében. Lenin hívei a párt Központi Bizottságának megválasztása során is győzelmet arattak. Martov és hívei kisebbségben maradtak. így történt a kettészakadás bolsevikokra és mense- vikekre, amely ténylegesen két párt — a valóban proletár, forradalmi bolsevik párt és a kispolgári, reformista, megalkuvó mensevik párt — megalakulásához vezetett. Következik: IV. LENIN ÉS A PÁRT (APN — KS) Javult a magánépítkezők gépkölcsönzési lehetősége, bővült a kölcsönzőboltok hálózata. Az Építőipari Gépesítő Vállalat — amely tavaly kezdte meg önálló, hálózatának kiépítését — Budapest, Eger és Debrecen után az idén Kecskeméten, Salgótarjánban, Szombathelyen és Győrben nyitott olyan üzleteket, ahol magánszemélyek bérelhetnek kisebb-nagyobb építőipari gépeket. A kínálatban olyan földmunkagépek, állványok, szállítószalagok, szerelő- és szakipari kisgépek is szerepelnek, melyekhez a lakosság eddig nem juthatott hozzá. Berendezéseiket használati utasítással adják át, a nagyobb szakértelmet kívánó gépek viszont csak kezelővel együtt bérelhetők, kivéve, ha a kölcsönző rendelkezik a megfelelő jogosítvánnyal. A vállalat első boltjai egy év előtt csaknem 9 millió forint bevételre tettek szert. A kölcsönzés még úgy is kifizetődőnek bizonyul, hogy az egyszerű szak- és szerelőipari gépeiket más vállalatok díjainál 8—10 százalékkal alacsonyabb összegért adják bérbe. A nagy forgalom ellenére az építési szezon közepén is gyorsan kielégítik az igényeket; szinte alig van olyan kirendeltségük, ahol a sokak által igényelt sarokés parkettacsiszolókra, betonkeverőkre várni kellene. A keresett nagyobb gépek is — például a kotrók vagy a láncfűrészek — a bejelentés után 4-5 nappal elszállíthatok. Gondot okoz viszont, hogy a kezelési utasítás be nem tartása miatt gyakran hibásan kerülnek vissza a gépek, s javításuk időbe telik. Bővült az Építőipari Gépesítő Vállalat kölcsönözhető gépeinek választéka is. Újdonságuk : a csőtisztító berendezés. Most már valamennyi boltjukból kölcsönözhető parkettacsiszoló gép, ezt tavaly még sokan hiányolták. Az ügyes kisgépeket Olaszországból szerezték be. A vállalat gépparkjára egyébként az jellemző, hogy szinte valamennyi nagygépük, szak- és szerelőipari berendezésük külföldi; a hazai építőipari gépgyárak ugyanis szinte alig gyártanak a magánerős építkezéseknél alkalmazható kisgépeket. Berendezéseiknek csaknem a felét szocialista partnerektől vásárolják. Az Építőipari Gépesítő Vállalat az elkövetkezendő években valamennyi megye- székhelyen és számos nagy településen további boltokkal kívánja bővíteni kölcsönzőhálózatát.
