Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-04 / 183. szám

1983. augusztus 4., csütörtök-tJUllUKTlTtj

Számlaszám: 3342-260

Elsők és egyben utolsók?

A napokban telefonon keresett meg bennünket az értelmi fogyatékosok szülei Békés megyei szervezetének titkára. Szomorú hangon értesített arról, hogy a szervezet márciusi, lapunkban ' megjelent felhívására mindössze egyetlen szocialista brigád reagált. Mégpedig gyorsan. Nekik köszönhető, hogy az értelmi fogyatékosok megyei szervezetének számláján immár majd ötezer forint van. Pedig ezeknek a gyerekeknek — hogy az adott lehetőségeknél valamivel többet nyújthasson a szervezet — bizony, hathatós támogatásra lenne szüksége.

Szeghalmon jártunkban felkerestük a Sárréti Tej Közös Vállalkozás Vigh Matild Szocialista Brigádjának vezetőjét. Kovács Istvánnét. Ez a brigád volt az, amely elsőként — s egyben talán utolsóként is? — fizetett be az értelmi fogyatékosok szüleinek megyei számlájára.

A 27 tagú, csak nőkből álló adminisztratív brigád már ebben az esztendőben három kommunista műszakban vett részt. Az egyik kommunista szombat bevételével a nagyközségben épülő-készülő óvodaátalakítás költségéhez járultak hozzá. A másikat — s ezt közösen, előre megbeszélték, majd a döntést egyénenként, aláírásukkal is hitelesítették — az értelmi fogyatékosok szülei Békés megyei szervezete számlájára fizették be.

Ahogyan a brigádvezető, a halk szavú Kovácsné megfogalmazta, úgy érzik, ha valahol segíteni tudnak, akkor itt bizonyára. A lányok, asszonyok ezzel a vállalással teljes szívükkel, lelkűkkel egyetértettek. Egyébként sem félnek a munkától, a többletfeladatoktól, hiszen már ebben az esztendőben 511 társadalmi munkaórát teljesítettek. A hosszú évek óta „aranyos” brigád most megpályázta a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Az ezzel feltételül járó négy ésszerűsítési javaslat kidolgozásában is jól haladnak.

A szív és az ész együtt tehát a Vigh Matild Szocialista Brigádnál. Pedig — fogalmazott finoman a brigádvezető —. egy adminisztratív brigádnak mindig nehezebb kivívnia az elismerést.

Lehet, hogy igaza van. De egy köszönetét és elismerést máris kiérdemeltek. S ha azok a gyerekek, akikért áldozatot hoztak, nem is tudják megfogalmazni ezt a köszönetét, a szervezet titkára, s az értelmi fogyatékos gyerekek szülei megtették helyettük. Amihez mi is csak csatlakozhatunk.

B. S. E.

Nyári egyetem a neveléstudományról

Huszadik éve rendezik meg Szegeden a TIT pedagógiai nyári egyetemét, a magyar pedagógustársadalom rangos továbbképző fórumát, melynek az elmúlt két évtizedben hatezer hal- gatója volt az ország minden részéből, sőt külföldről is. Évente a neveléstudomány és az oktatásügy éppen időszerű témáit választják ki. Az előadásokat kötetekbe gyűjtötték, amelyek hasznos kézikönyvei a gyakorló tanítóknak, tanároknak és elméleti szakembereknek.

Olyan fontos témákat tárgyaltak eddig mint a tanulás korszerű irányítása, az ak- celeráció és a nevelés, a pedagógiai kutatások és az iskolai oktatás rendszerének fejlődése, értékelés az iskolákban, felzárkózás, differenciálás, a nevelő iskolai képességfejlesztés, tehetséggondozás, az ifjúság erkölcsi nevelésének kérdései. Az' idei központi témakör: a neveléstudomány helyzete és feladatai Magyarországon. E választást az is indokolja, hogy a közelmúltban. átalakult a neveléstudományi kutatások intézményrendszere, szervezete. Megszűntek egyes intézmények, újakat hívtak életre és átalakítottak régieket. A nyári egyetemen e változásokról is részletesen informálódhattak a pedagógusok. és tájékoztatást kaptak a tudományos minősítések rendszeréről is. A kurzus szervezői ezzel is alkotó munkára szeretnék ösztönözni a hazai pedagógustársadalmat.

Természetesen nem lehet egyetlen nyári egyetem feladata annak vizsgálata, hogy milyen helyzetben van a magyar neveléstudomány, eredményeinek, gondjainak és feladatainak a meghatározása. Ez rendszeres kutatásokat igényel. De hozzájárulhat a szegedi előadássorozat a tudományág belső problémáinak feltárásához, a közelmúltbeli változások helyes értékeléséhez, a problémákhoz kapcsolódó szélsőséges nézetekkel szembeni állásfoglaláshoz. A köznevelés és a közoktatás átfogó helyzetelemzése a fejlesztési feladatok ismertetése mellett ezért szerepeltek a programban olyan előadások, amelyek a neveléstudomány szinte valamennyi területének mostani helyzetét föltérképezték. A tudományos kutatók és gyakorlati szakemberek előadásait az idén csaknem kétszázan hallgatták.

Sulyok Erzsébet

A sakkfigurák és készítőjük

Sakkfigura-faragó Nagyszénáson

Minden gyerek dédelget egy álmot magában. Emlékszem, az utcánkban lakott egy kedves, öreg cipészmester. A bőr átható illatára, az öreg hatalmas bajuszára, széles tenyerére, a meghitt beszélgetésekre, és arra emlékszem, hogy sokáig cipész akartam lenni. Elüldögéltem nála órákig, s ámulva lestem, mint tűnnek el az aprócska faszegek az éltes cipők talpán. Aztán beteg lett az öreg cipészmester, többet nem mehettem hozzá, és lassacskán az álom is szertefoszlott . . . Ám van, aki gyermekkori vágyait tovább dédelgeti. Előbb mással próbálkozik, és végül mégis ott találja magát a hajdani műhelyben, egyedül, mestere nélkül . ..

Hogy mindezt miért írtam le? Mert a nagyszénási Szőcs Zoltán is egy műhelyben csodálkozott rá a dolgos hétköznapokra. az alkotás gyönyörűségére. Édesapja asztalosműhelyében hamar barátságot kötött a fával, s bár 13 évig hűtlen volt az apai örökséghez, végül mégis itt. e jól ismert szerszámok között találta magát. Ezzel nem csupán tehetségét bontakoztatta ki. egészségét is visz- szanyerte.

..Főkönyvelőként dolgoztam 13 évig, aztán úgy kiborultam. hogy egész más munka után kellett néznem. Adott volt édesapám műhelye. valamint az a tudás, ami belém ivódott még gyermekkoromban. Nem mondom, mikor főkönyvelő voltam, hobbiként készítettem csillárt, képkeretet, gyertyatartót, csak úgy magunknak, fából, de igazán ekkor vettem át apám mesterségét.”

A választás szerencsésnek bizonyult. Valamikor gimnazista korában látta az apját sakkfigurát faragni. Ez adta az ötletet, hogy ezentúl ezzel keresi a kenyerét. A szerencse hamar mellészegődött. Néhány mintadarabbal elutazott Pestre. Találkozott az Iparművészeti Vállalat exportosztályának egy dolgozójával. Megtetszett a munkája . . .

„Frankfurtban. Nürnberg- ben, Zürichben. Londonban. Párizsban kiállítás és vásárok alkalmával mutatkozunk be. Ha megtetszik a zsűrizett mintadarab, megrendelik, s mi készítjük szériában. Néhány országot kivéve az egész világra szállítottunk már. Egy caracasi megrendelőről, Bagi Józsefről utólag, a megbeszélések során derült ki, hogy Nagyszénáson született ...”

A szigorú minőségi követelményekről beszél, s arról, hogy a határidőt pontosan tartani kell. Olykor nem könnyű eleget tenni a kívánalmaknak, hiszen a jávort, vagy éppen az amerikai diót nem könnyű megszerezni, máskor az éppen szükséges lakk hiányzik... A másik gondja, a nyomasztóbb, hogy — mint mondja — sehova nem tartozik. Végre elérte, hogy belföldön is értékesíthet, s ez némi anyagi biztonságot nyújt. Mindezek ellenére:

„Szeretem ezt a munkát, már nem tudnék mást csinálni. Rengeteg elképzelésem van. soká motoszkál a fejemben egv-egy új darab,

és mire odáig jutok, hogy elkészítsem, már nem is olyan új, ami a kezem alól kikerül.”

Egyszer a művelődési házból felkeresték, lenne-e kedve a C kategóriás szakkörvezetői tanfolyamot elvégezni. Hogy többet tudjon a szakmáról, s a népművészeti hagyományokról, vállalkozott rá. Aztán jött a következő ajánlat, vezesse a helyi fafaragó szakkört.

„Roppant szeretek a gyerekekkel dolgozni. Négyen különösen ügyes kezűek. Frák Misi és Lobocsányi András most, a szünet alatt is hetente eljön hozzám.”

Őket már megigézte a fa megmunkálásának varázsa, ahogy Szőcs Zoltán két fiát is. Most katonák, egyébként vegyész-, illetve építésztechnikusi végzettségük van.

Élvezettel beszél a sakkról, mint játékról. Ö is szeretne sakkozni, ha lenne rá ideje. Tőle tudjuk meg, hogy a sportsakkok bizonyos szabályok, méretek szerint készülnek. Most hódít e szabályok megváltoztatása, mert „itt is a divat diktál a piacon”. És persze a fa, melynek millió titkát, a mesterfogásokat hét lakattal őrzik társai is. Nincsenek sokan, az országban öten élnek csak a sakkfaragásból.

Nagy Ágnes

HANGSZÓRÓ

Az őrült Swift

Ha korunk írója egy ismert ember sorsán keresztül akar valamely politikai problémára választ keresni, akkor kénytelen az életrajz bizonyos pontjaihoz hű maradni. Ez kihívása is lehet az író önnön képességeinek, s a kötöttségek igazi akrobata mutatványokra késztethetik az alkotót. Némileg . köny- nyebb a helyzet, ha a történelmi alak őrült, mert ez esetben két fő variáció rengeteg vállfája lehet a megoldás (mármint, hogy őrült, vagy csak játssza az őrültet).

Jonathan Swift élete alkonyát megrokkant elmével töltötte. Logikátlan tetteit felhasználhatjuk az őrület okainak keresésére, s feltehetjük. hogy szerepet játszik, és ennek van valamilyen oka. A kedd esti rádiószínház szerzője. Sajó András Gulliver Írországban című darabjával és a rendező. Hegyi Árpád Jutocsa a kettő kevercsét választja. A rádiójáték Swiftje belemenekül az őrületbe, ám mikor normális, akkor sem az teljesen. Ez a kettősség nem is akármilyen feladatot ró a főszereplő Major Tamásra. Ironikus (néha elviselhetetlenül bölcs, ezáltal színpátiánkat nem igen élvező) Swiftjével remekül megtalálja azt az arányt, amiből megérezzük: ez az ember csak annyira akar őrült lenni, amennyire hasznos, de logikája megsínylette a monoton befelé- fordultság konok gőgjét, s már menthetetlenül azonosult szerepével. Swift menekül a nyílt politikai szereplés elől. Miért jut ebbe a helyzetbe? Talán mert öreg. Esetleg értelmét nem látja a küzdésnek. Vagy úgy gondolja. a világ nem jut előbbre. ha az igazság nem mozgósít fizikai erőket, és most nincs itt az ő pillanata. Ám a legmeredekebb lehetőség — s erre nem ad választ ez a hatalom és a zseni viszonyával foglalkozó játék — hogy az írót csak kihasználta az uralkodó és köre. s ő ész- revételenül azoknak segített, akikkel nem is gondolt. Részese. felhasznált eleme volt a hatalmasok villongásainak, csápja lett a gépezetnek, nem ostora az igazságnak Ez nem derül ki. így az őrültség dramaturgiai és ezáltal pszichológiai megfejtet- lenségének érzésével áll fel a rádió mellől az ítész, s ami nagyobb baj. a követhetetlenség érzésével a hallgató.

Hallhattunk még sajátos látványteremtő erővel bíró hallucinatív tumultusokat, a főszereplő agykamráiból előtörő vad purparlékat, amik érdekes, igazi rádiójáték effektusok voltak, ám túlburjánzásuk gyakran zavarta a megértést. S mivel ez a rádiójáték elsősorban az észhez szólt, követhetetlensége miatt csak játék maradt, fél sikerrel.

— út —

Ezt már a tanítványok készítették Fotó: Gál Edit

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.25: Beethoven: c-moll vonósnégyes.

8.46: örökzöld dallamok, (ism.) 9.44: Bagoly Tivadar Tihamér verseiből.

10.05: Gyermekeknek.

10.41: Operafelvételek.

11.10: Verbunkos muzsika.

11.39: Széchenyi István naplójából. XII/3. (ism.)

12.^0: Ki nyer ma?

12.45: Könyvszemle.

12.55: Lemezmúzeum.

13.29: Népzene.

13.58: Szigliget — Szívliget.

15.05: Operarészletek.

16.00: Rádiónapló.

18.00: Londoni szenzáció.

18.14: Mese.

19.15: Évszázadok mesterművei. 19.41: Újraéledés.

20.21: Népdalkantáták.

21.09: A zene nem ismer határokat.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Nagy siker volt!

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Nóták.

8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.)

8.35: Napközben.

10.00: Zenedélelött.

12.40: Közvetítés az öttusa VB- ről.

12.45: Mezők, falvak éneke.

13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót.

13.20: Éneklő ifjúság.

13.30: Farkas Ferenc gyermekmuzsikájából.

14.00: Közvetítés az öttusa YB- röl.

14.05: Barátság slágerexpressz.

14.35: Fúvószenekari hangverseny.

15.07: Fáy András szerzeményeiből.

15.32: Egyszer volt Budán kutyavásár.

16.00: Népzene.

16.25: Közvetítés az öttusa VB* ről.

16.35: Idősebbel> hullámhosszán, (ism.)

17.30: Kézfogások.

18.35: Közvetítés az öttusa VB- ről.

18.40: Válogatott felvételek.

19.35: Népdalfeldolgozások.

19.47: Közvetítés az öttusa VB- ről.

19.55: Slágerlista.

20.35: Foglalkozása: újságíró. 21.19: Klasszikus operettekből. 22.09: Az utolsó háború. II. (ism.) 23.20: A tegnap slágereiből.

III. MŰSOR

9.00: A Kodály-vonósnégyes felvételeiből.

10.05: A debreceni dzsessznapok felvételeiből.

11.05: Zenekari muzsika.

12.02: Rossini: Mózes.

14.44: Zenekari muzsika.

16.00: Zenei Lexikon, (ism.)

16.21: Josquin des Prés: Missa

l’homme armé.

16.56: Pophullám.

18.00: Beszélgetés a filmforgalmazásról.

18.30: Rádióhangversenyekről.

19.05: Minden versek titkai, (ism.)

19.35: Operaáriák..

20.00: Szimfonikus zene.

21.20: Barokk kamarazene.

22.00: Az Ambassador Bigband játszik.

22.33: Napjaink zenéje.

SZOLNOKI STŰDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Diana Ross énekel.

17.10: Noteszlap.

17.15: Operettindulók.

17.30: így élünk! Riporter: Cseh Éva.

17.50: Pár perc dzsessz Ceglédről. Berki Tamás énekel. 18.00: Alföldi krónika.

18.15: Beatparádé.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

16.25: A tegnap gyermekei.

16.50: Aranytallér 1.

17.35: Kórház a város szélén.

XX/4. (ism.)

18.30: Telesport.

19.10: Tv-torna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Mai témák külföldi tévé- műhelyekből.

21.00: Hírháttér.

21.50: P. I. Csajkovszkij. 11/2. 22.30: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

19.05: A mi képernyőnk 19.30: Tv-híradó.

20.00: Traktorista lányok, (ism.) 20.40: Traktorista lányok találkozója.

21.05: Tv-híradó 2.

21.25: Balázs Béla egy felvonáso- sai.

22.20: Debreceni dzsessz.

BUKAREST

16.05: Szünidei matiné.

16.35: Fiatalok stúdiója.

20.00: Tv-híradó.

20.15: A valóság képei.

20.55: ötmilliárd ember.

21.20: Kulturális emlékek.

21.50: Ifjúság a forradalomért. 22.30: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.35: Magyar nyelvű tv-naplo. 17.50: Videooldalak.

18.00: Hírek.

18.05: Tv-naptár.

18.15: Ne hívjatok Robinak. 18.45: YU-rock-arckép.

19.15: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Monitor.

21.00: Reklám.

21.05: A nagy város. 22.20: Tv-napló.

II. MŰSOR

19.00: A fiatalok szava. 19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Külföldi dráma. 21.10: Reklám.

21.15: A film élete. 21.45: Hírek.

MOZI

Békési Bástya: 4-kor: Panda

maci kalandjai. 6-kor: Tamás

bátya kunyhója I—II. Békéscsabai Szabadság: Gyanútlan gyakornok. Békéscsabai Kert: Szabadlábon Velencében. Békéscsabai Terv: Bombanő. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Ha a Föld nem lenne gömbölyű, fél 8-kor:

Lándzsák hajnalban. Gyulai Kert: Gyilkos bolygó. Gyulai

Petőfi: 4 és 6-kor: Johohohó,

8-kor: Kvartett. Orosházi Béke: 5-kor: Kis kiruccanások, 7-kor: A lator. Orosházi Partizán: Végállomás. Szarvasi Táncsics: Gyilkosság a tajgán.

9