Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-26 / 201. szám

1983. augusztus 26., péntek Környezetvédelmi kutatásunk az emberi környezet védel­méről szóló átfogó törvényt. 1977-ben a Minisztertanács határozatot hozott a kör­nyezet- és természetvéde­lem szervezetének tovább­fejlesztéséről. fl kutatások szervezése Az Országos Távlati Tu­dományos Kutatási Tervbe tehát bekerült egy kutatási­fejlesztési célprogram Az emberi makro- és mikro­környezet legkedvezőbb ki­alakítása címmel, amelyet 1977-ben Az emberi környe­zet védelme címre egyszerű­sítettek. Az egyes tárcák is kidolgozták a saját környe­zetvédelmi kutatási prog­ramjukat. A Magyar Tudo­mányos Akadémia Az em­ber és természeti környeze­tének (bioszféra) védelme címmel tárcaszintű főirányt fogadott el, de ugyanúgy tárcaszintű kutatásokat vál­lalt a MÉM, az Országos Vízügyi Hivatal és az Egész­ségügyi Minisztérium is (például a mezőgazdaság ke- mizálása, vízminőség-véde­lem, a lakosság védelme a természetes és mesterséges környezet káros hatásaitól stb.). Az országos környezetvé­delmi kutatási célprogram az első időszakban (1972— 75) koncepcionálisan hiá­nyos volt: túlzottan előtér­ben állt a települési kör­nyezet védelme, háttérbe szorult viszont az intenzí­ven fejlődő mezőgazdaság, valamint £ vízminőség-véde­lem problematikája. Kez­detben a társadalomtudo­mányok teljes érdektelen­séget mutattak az új kuta­tási programokkal szemben, emiatt késett a jogi és köz- gazdasági szabályozó rend­szer kidolgozása. Az V. ötéves tervidőszakra sikerült kiigazítani az aránytalanságokat. Ekkor alakultak ki az alapjaiban ma is érvényes témacsopor­tok: levegőtisztaság-véde­lem. a felszíni és felszín alatti vizek tisztaságának védelme, hulladékok ártal­matlanítása, illetve haszno­sítása, a Balaton regionális komplex környezetvédelme, ökoszisztémák, génbankok és a települési környezet vé­delme. Ebben az időszakban (1976—80) már a jogtudo­mányok, a közgazdaságtudo­mányok, a szociológia, a ne­veléstudományok képvise­lőinek érdeklődése is foko­zódott. A VI. ötéves terv időszakára a témakörök ki-y egészültek a zajártalom elle­ni védelem és a mezőgazda- sági termelés környezetvé­delmi kutatásával. Mind­ezeken kívül számos olyan tárcaszintű környezet- és természetvédelmi kutatási program lépett életbe, ame­lyek jól kiegészítik az or­szágos szintű prioritások rendszerét. Mindenképpen óriási elő­relépést jelentenek a már felsorolt állami intézkedé­sek, hátteret és lehetőséget adnak arra, hogy a környe­zetvédelem ügye lassan az általános társadalmi és az egyéni tudatban változáso­kat hozzon. A tudományos kutatásban az eredmények sohasem máról holnapra je­lentkeznek, de eredmények természetesen itt is szület­tek. Alapvetően két új ku­tatási irányzat rajzolódott ki. Az egyik az új, egysé­ges mérési módszerek, eljá­rások, műszerek kipróbálá­sa, a másik mérési adatok, adatsorok gyűjtése a leve­gőről, a vízről, a talajról, a zajról, a hulladékokról, a biológiai objektumok szeny- nyezettségéről. Ezekv alap­ján ma sokkal részleteseb­ben ismerjük az ország kör­nyezeti állapotát, mint 10— 12 éve. Ennek a két kutatá­si irányzatnak az eredmé­nyei alapozták meg az ága­zati környezetvédelmi adat­bankok kialakítását, megte­remtődnek tehát az orszá­gos környezevédelmi figyelő­észlelő rendszer feltételei. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács már határozatot hozott en­nek szükségességéről. Tfz év eredménye Az eredményekről Láng István, az MTA főtitkárhe­lyettese egy előadásán a kö­vetkezőket mondta: „Ügy vélem, hogy az elmúlt évti­zed hazai környezetvédelmi kutatásának eredményei alapvetően a következő idő­szakban válnak társadalmi yalósággá. Az elmúlt perió­dus egy szükségszerű és ki­kerülhetetlen felkészülési, szerveződési időszak volt ah­hoz, hogy valódi minőségi . ugrást lehessen elérni a kö­zeli jövőben. Kialakult egy jó képességű kutató-fejlesz­tő gárda, feltártuk valós helyzetünket, létrejöttek nemzetközi kapcsolataink, vannak konkrét társadalmi célkitűzéseink, az eszköztá­runk is elegendő az alapve­tő feladatok megoldásához. Biztos vagyok benne, hogy a következő tíz esztendő az elvárás, a remény és a bi­zalom további beteljesülésé­nek időszaka lesz.” De azt is bizonyosra ve­hetjük, hogy az elkövetkező esztendők mindig bonyolul­tabb problémákat vetnek fel, mint a korábbiak. An­nál is inkább, mert hazánk emberi környezetének vé- ■ delmét sajátos közgazdasági környezetben kell megolda­ni. De semmilyen anyagi­gazdasági nehézség sem mentheti fel a mai nemze­déket kötelessége teljesítése alól: a jövő nemzetiekének biztosítanunk kell az emberi környezetet, az eddig álta­lunk okozott károkat ki kell javítanunk! Horti József Formatervezési nivédijpályázat Sok szó esik napjainkban — hazánkban és világszerte — az emberi környezet je­len és jövő helyzetéről. Ré­gebben csak a makro- és mikrokörnyezetbe jobban belelátó természettudósok emelték fel a szavukat a várható veszélyek elkerülé­séért, ma kormányok, par­lamentek, az államigazgatás valamennyi fórumai, tudo­mányos akadémiák és nagy tekintélyű nemzetközi szer­vezetek foglalkoznak azzal, hogy gyermekeink és uno­káink is megtalálhassák azokat a környezeti tényező­ket, amelyeket az apák és nagyapák élvezhettek. Ért­hető ez, hiszen a második világháború utáni évtizedek rohamos ipari; mezőgazda- sági és urbanisztikai fejlesz­tése óriási tehertételt jelen­tett a föld a légkörére, édes- vízkészletére, természetes növényzetére, és már nem­csak a fejlett, hanem a fej­lődő országokban is. Az em­beri környezet így vált na­gyon jelentős társadalmi kérdéssé. flmig egy ajánlásból törvény lett Magyarországon is az első jelzés a tudósok részéről jött: 1926-ban a Magyar Tu­dományos Akadémia meg­bízta Kaán Károly erdőmér­nök tagját, hogy készítsen tanulmányt a hazai termé­szetvédelem problémáiról. Mégis a mi nemzedékünkre maradt, hogy Kaán Károly akkori ajánlásait megvalósít­sa. 1971-ben vált általános­sá az igény nálunk. hogy elmélyítsük a környezetvé­delmi kutatásokat. És ez az időszak egybeesett az MSZMP KB tudománypolitikai irány­elveinek a megjelenésével; ennek egyik fontos útmu­tatása volt az új Országos Távlati Tudományos Kutatá­si Terv (OTTKT) elkészíté­se, amelyben már környezet- védelmi célprogramok is szerepeltek. Ettől kezdve az események felgyorsultak. 1972-ben a Magyar Népköz- társaság Alkotmányának módosítása során az 57. íj­ba az állampolgári jogok megvalósítása közé bekerült az emberi környezet védel­méről való gondoskodás el­ve. 1973 márciusában szer­vezte meg a Hazafias Nép­front az első környezetvé­delmi tanácskozást, és elfo­gadták a környezetvédelem társadalmi programját. 1975 tavaszán a XI. pártkong­resszus határozatai, Illetve az elfogadott programnyi­latkozat is foglalkozott a té­mával. Ettől az időponttól a legfontosabb párt- és álla­mi dokumentumokban je­lentőségének megfelelően megtalálható az emberi kör­nyezet ügye. 1976 tavaszán fogadta el az országgyűlés Az Ipari Minisztérium, va­lamint az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium az Ipari Formatervezési Ta­náccsal egyetértésben 1984- re formatervezési nívódíj- pályázatot hirdet. A nívó- dijra eredeti, kimagasló esz­tétikai értékű, célszerűen ki­alakított, a gyakorlatban be­vált ipari termékkel pályáz­hatnak az alkotók. Az érté­kelésnél figyelembe veszik a termék műszaki színvonalát, minőségét és a gyártás gaz­daságosságát. Csak olyan ter­mékekkel lehet pályázni, amelyeknek iparszerű gyár­tása megkezdődött, de a gyártmány nem idősebb há­rom évnél. A pályázóknak jelentkezé­si lapjukat és a gyártmány leírását tartalmazó műszaki dokumentációt 1984. január 10-ig kell eljuttatniuk az ipari vagy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­umba. A díjnyertes termé­kek alkotói oklevelet, emlék- plakettet és nívódijjutalmat, a gyártó vállalatok pedig ok­levelet kapnak. A pályáza­tot nyert termékeket a gyár­tó vállalat „Nívódíjas ipari forma” megkülönböztető jel­lel láthatja el mindaddig, míg a termék megfelel az ér­tékeléskor elért színvonal­nak. Lesz elegendő hordd a szüretre Korainak ígérkezik az idei szüret, ezért a kereskedelem már felkészült az elengedhetet­len kellékekkel, puttonyokkal, hordókkal, csobolyókkal, dará­lókkal, présekkel, demizsonok- kal, mustfokolókkal és a must kezeléséhez, tisztításához szük­séges vegyszerekkel. Néhány szüreti kellék azonban idén is hiányzik az üzletekből. A Hermes Szövetkezet boltjai­ban már kaphatók 50—400 literes hordók, s megfelelő a válasz­ték a tölgyfánál olcsóbb akác- és eperfából készültekből is. Minden nagyságú hordóhoz kap­ható a korábban csak egy-két méretben árusított facsap. A darálókat és présgépeket ugyan­csak széles választékban kínál­ják a legkisebbtől a legna- gyobbig. A fából készült kádak és puttonyok mellett jugoszláv árucseréből származó esztétikus kivitelű, könnyű műanyag ter­mékeket is beszerzett a szövet­kezet, ezeket szeptember ele­jén kezdik árusítani az üzletek­ben. A Hermes idei újdonsága a szerencsi mgtsz terméke, a To­kaj elnevezésű szőlőzúzó, amely a korábbi hasonló gépnél kor­szerűbb, s jobban kihasználható méretű. Ugyancsak újdonság a ráckevei Aranykalász Mgtsz oltványok pótlására szolgáló ol­tófogója, amelyet a Hermes-üz- letekben árusítanak. Jobbító szándékkal Megbízhatóbb szolgáltatást ígér a Magyar Posta Nem éppen gyakori jelen­ség manapság, hogy az ügy­félnek valahol visszaköszön­nek, udvariasan válaszolnak kérdéseire. Bármennyit bosz- szankodunk ezen — az még nem segít, nem változtat a helyzeten. így látták a Ma­gyar Posta vezetői is, ami­kor elhatározták a „mosoly­tanfolyamok” megrendezését. Ez ugyan csak afféle gúnynévként ragadt rá a postai tanfolyamokra, de vé­gül is — eredményt hozott. Nem is keveset. Például azt, hogy a tudakozó, a távirat­felvevő, de még a'hibabeje­lentő is köszönéssel kezdi a beszélgetést, a postahiva­talokban pedig kis táblákon olvasható az ott dolgozó hi­vatalnok neve. Vagyis a posta igyekszik valamiféle személyes kapcsolatot kiala­kítani ügyfeleivel. Márpedig ki ne lenne ügyfele a pos­tának? Szép volna most folytatni, hogy a tanfolyamok nyomán egyszeriben megszűntek a postával szembeni panaszok. Ez azonban — tételezzük fel, hogy egyelőre — még messze van az igazságtól. Példákat bárki kapásból tudna mondani arra, hogy egy hétig tartott, amíg a szomszédos városban fel­adott levelet megkapta, hogy a táviratot akkor találta meg a levelesládájában, ami- kor már nem is volt idő­szerű annak tartalma — és így tovább. A TÁVIRATOK MEGÉRKEZNEK — Maradjunk a táviratok­nál — mondja Szakács Lászlóné, a Magyar Posta ügyosztályvezetője, hallván az előbbieket. — Túlzás nél­kül mondhatjuk: aggasztó volt a helyzet még a közel­múltban is e téren. 20-30 százalékkal kevesebb volt a táviratkézbesítő, mint amennyire szükség lett vol­na. S akik — a gyakori fluktuáció során — egy ide­ig maradtak, azok között is sok volt a fegyelmezetlen. Nem is volt ritka eset, hogy a táviratot a szeméttartóba dobták vagy másképp tün­tették el. Bizony, sok volt a jogos panasz. Ma viszont a közönséges táviratok 6, a sürgősek 4 órán belül meg­érkeznek a címzetthez. — És ha mégsem? — Akkor a feladó vissza­— A fehér szarvas titka — mondják Szófiában, a ter­mészetvédelmi hivatalban — voltaképpen a Parangalica titka. Hogy mi az a Paran­galica? Tarka hegyláncolat, ame­lyet a Sztruma és a Meszta folyó szel át a dél-bulgáriai Pirin vidékén. Ezerötszáz hektáros területe lucfenyő, jegenyefenyő, balkánfenyő, juharfa, s boróka borította őserdő. Természetvédelmi te­rület. Olyan, amelyet az UNESCO külön nyilvántart, s ahol nem mindennapos megfigyeléseket végeznek. Nevét fél évszázada kapta. •Az itteni lakosok nevezték el Parangalicának: a szó megőrződött, tiltott, titkos helyet jelent. Ezeket az er­dőket már akkor érinthetet­lennek nyilvánították, hi­szen szembetűnő szépségük Bulgária látványosságai so­rában is különleges. Az ENSZ nemzetközi tu­dományos szervezete ezt a területet a világ ama rezer­vátumai közé sorolja, ame­lyekben egyedülálló termé­szetrajzi jelenségek láthatók. A parangalicai lucfenyők át­lagmagassága például negy­ven méter. Némelyiküknél másutt Európában nincs is magasabb, másutt is alig. A fél évszázada érintetlen ős­erdő egy-egy hektárra jutó faanyaga eléri az 1600—1700 köbmétert, ami szintén a vi­lágrekordok közé tartozik. Nemzetközi kutatással most kapja a távirat teljes díját, mégpedig attól függetlenül, hogy hol történt a hiba. A pénzt bármelyik postahiva­talban felveheti. Az érem másik oldala: a kézbesítőnél ösztönző juta­lomrendszert vezettek be. Ez annyit jelent, hogy havi 600- 800 forintot kap a fizetésén kívül az a kézbesítő, aki a mennyiségi és — főleg! — a minőségi előírásokat teljesíti. Ám, ha panasz van ellene vagy a helyszíni ellenőrzés talál kivetni- valót a munká­jában, csökken a jutalom, sőt teljesen el is veszítheti a mulasztó. Eddig még bevált ez a ju­talmazási-levonási módszer. Ami nem jelenti azt, hogy megszűnt volna minden pa­nasz a távirat- (és más) kéz­besítők ellen. Tavaly 12 mil­lió táviratot kézbesítettek, csaknem ugyanannyi csoma­got és 730 millió levelet, nem is szólva az 1300 mil­lió darab, 90 ezer tonna sú­lyú különböző újságról és folyóiratról. Ami ugyan na­gyon sok munkával és fel- fel-merülő nehézséggel jár — de a különböző küldemé­nyek feladói és címzettjei mégis joggal követelik meg a kifogástalan munkát. Meg­fizetik az egyáltalán nem csekély postai díjakat. Tisztában vannak ezzel a postások is, s éppen ezért rendezték a tavalyi és ta­valyelőtti közvélemény-kuta­tást. Ennek tanulságait von­ták le már a „mosolytanfo­lyammal” is. No meg olyan új eljárások bevezetésével, mint az ajánlott, pénz- és egyéb „értesített” küldemé­nyeknél a telefonon kérhető újrakézbesítést. Ez most még csak a fővárosban működik, s havonta mintegy kétezer esetben veszik igénybe —, de bevált, s ezért hamaro­san több vidéki városban is bevezetik. Csakúgy, mint a táviratkézbesítés és -ellenőr­zés új rendszerét. VISSZANYERNI A RÉGI BECSÜLETET Igaz, hogy posta csak egy van (mint minden ország­ban), s a monopolhelyzet na­gyon’csábító lehet:. úgysem fordulhat az ügyfél másik postához. A Magyar Posta azonban mégsem ebből in­dul ki. Talán inkább abból, hogy hajdanában világszerte nagyon jó híre volt. Tudták róla például, hogy szinte az ökológiai rendszert, a bi­oszféra szennyeződését, s az őserdő védekezését vizsgál­ják. Az UNESCO-program- ban részt vesz a Bolgár Tu­dományos Akadémia 14 in­tézete, sok más tudományos szervezet tudósával. mindig megtalálja a külde­mény címzettjét, bármilyen hiányosan irta fel az ada­tokat a feladó. Most 3200 hi­vatalnál van címnyomozás, a Budapest 70. számú postán pedig külön apparátus fog­lalkozik ezzel. (Talán nem fölösleges megemlíteni, hogy jórészt öreg postások végzik ezt a munkát, s ha nyugdíj­ba mennek, nem biztos, hogy lesz megfelelő utánpótlás.) Reményt nyújt viszont, hogy vannak már helyek, ahol visszanyerte régi be­csületét a postásmunka. Aj­kán például az általános is­kolákban gyakori vendég a helyi posta-hivatalvezető, s nemcsak beszél a postáshi­vatásról, hanem el is hívja a gyerekeket a hivatalba, sőt vakáció idején foglalkoztat­ja is az érdeklődőket. Alig­ha véletlen, hogy ott éven­te három-négy fiatal' jelent­kezik postaforgalmi szakkö­zépiskolába. S az ajkai pél­da nem egyetlen az ország­ban ... Pedig kétségtelen, hogy nem gondtalan a postás éle­te. Nagyobb városokban ta­lán könnyebb, hiszen sza­badság idején, szabadnapo­kon gondoskodnak a helyet­tesítésről. De érkeznek exp- resszküldemények, távira­tok, s nem utolsósorban új­ságok a legkisebb lakott he­lyekre is. Ott vagy a család­tagok állnak be helyettes­nek, vagy másokat — nyug­díjasokat, háztartásbeli asz- szonyokat — kérnek fel, hogy némi mellékkereset el­lenében vállaljanak szom­bat—vasárnapi munkát. NYUGDlJNAPTÁR Előfordul olyan eset is. Jiogy a kezdeményezést di­csérik széles körben — csak éppen azt tudják kevesen, hogy a postától származik. Ilyen a minden év végén kézbesített „nyugdíjnaptár”, amelyből jó előre megtud­ják a nyugdíjasok, hogy a következő évben melyik hó­nap melyik napján várhat­ják járandóságukat. Igaz, ez a postának is előny, hiszem nem kell újra meg újra fel­keresni a nyugdíjast, aki ál­talában ráér otthon marad­ni. Mindent összevetve: a pos­ta szemmel láthatóan kifelé tart a sokéves hullámvölgy­ből. Természetes, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. De a posta most már nem is türelmet kér. In­kább segítséget: észrevétele­ket, idejében adott jelzése­ket, hogy mielőbb segíteni lehessen ott, ahol még van­nak — mert vannak! — hi­bák. Várkonyi Endre Az eredmény? Erről még korai beszélni, egyelőre még ismeretlen. Akárcsak a fehér szarvas titka — arról sem lebbent még fel a fátyol. De valószínű, hogy a szarvas fe­hérsége az öröklött génekerv kívül Parangalica különleges klímájának, érintetlen, párat­lan környezetének is kö­szönhető. A titokzatos fehér szarvas (Fotó: Sofiapress) 11 fehér szarvas titka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents