Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-26 / 201. szám

NÉPÚJSÁG 1983. augusztus 26., péntek flz IKR és Békés megye Rövid beszélgetés a közös vállalat ügyvezető igazgatójával Szeptember 5-ig még lehet jelentkezni Felnőttoktatás a Kemény Gábor Szakközépiskolában Megyénk 14 mezőgazda- sági nagyüzeme tagja, ösz- szesen 52 ezer 294 hektárral az IKR-nek, vagyis a jó hí­rű Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Válla­latnak. Tegnap, augusztus 25-én megyénkben járt, Bé­késcsabán a megyei párt- bizottság, a megyei tanács képviselőivel, vezetőivel, vezető mezőgazdasági szak­emberekkel találkozott dr. Tóth János, a közös vállalat ügyvezető igazgatója. Az ér­tekezlet után néhány perces beszélgetésre kértük dr. Tóth Jánost: — Mi volt a mai látoga­tás célja, miről tárgyaltak? — Ilyen jellegű beszélge­tésre minden évben sort ke­rítünk. Ma több fontos té­máról volt szó — válaszolt az ügyvezető igazgató. — Először is a jelenlegi hely­zetről és a közös vállalat 1984-es terveiről adtam tá­jékoztatást. Többek között arról, hogy az IKR 1983 vé­gén, 1984 első felében a Vi­lágbank által finanszírozott gépbeszerzések során 1,3 milliárd forintot fordít gép­vásárlásra a taggazdaságok számára, így a Békés me­gyei taggazdaságok is jelen­tős gépvásárlási lehetőség­hez jutnak. Abban kértem most a jelenlevők segítsé­gét, hogy e lehetőség ki­használására ösztönözzék a Az ország egyes területein az aszály a mezőgazdasági nagyüzemek egy részében a gazdálkodás pénzügyi egyen­súlyát is megrendítette. A folyamatos üzemvitel és a jövő évi termelés megalapo­zása érdekében a Pénzügy­minisztérium és a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium — az Országos Tervhivatallal, a Magyar Nemzeti Bankkal és a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — több pénzügyi intézkedést tett. Ezek közül a fontosab­bak: a megyei tanácsok pénzügyi osztályait felha­talmazták, hogy a gazdasá­gok kérelmei alapján mér­sékeljék, illetve engedjék el azoknak a gabonatermő­területeknek a földadóját, amelyek aszálykárt szenved­tek. Az aszálykárok mérté­két — az eljárás gyorsítá­sa végett — kárbecslő bi­zottság helyett a megyei ta­nácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai is igazolhatják. A megyei ta­nácsok illetékes szervei dönthetnek arról is, hogy az egyes üzemekben a kalászos gabonán és a kukoricán kí­vül más, 25 százaléknál na­gyobb mértékben károsodott kapásnövények területére is kiterjesztik-e az adókedvez­mény lehetőségét. Nyereségcsökkenésük pót­lására a nagyüzemek az év végén a tavalyi adózott nye­reségük mértékéig felhasz­nálhatják a tartalékalapju­kat, és a jövő évi nyeresé­gükből nem kell teljesíteni­ük a tartalékalap-visszapót­lási kötelezettségüket. Az aszálykárok miatti árbevétel­kiesések pótlására felvett mezőgazdasági nagyüzeme­ket, hiszen a szegényes fej­lesztési lehetőségek mellett sem elégedhetnek meg a már elavult gépekkel. A má­sik téma: közös vállalatunk a VII. ötéves tervét készíti, amelyhez a megye vezetői, vezető szakembereinek véle­ményét, javaslatait is kérjük és várjuk. — A közös vállalat évek­kel ezelőtt indította inten­zív gabonatermesztési prog­ramját, a GFP-t. Beváltot­ta-e a program a hozzá fű­zött reményekét, mutatko­zik-e különbség a hozamok­ban e program javára, amelybe megyénkben min­den IKR-taggazdaság be­kapcsolódott? — Igen, beváltotta, a hoz­zá fűzött reményeket, a terméseredmények hektá­ronként mintegy 6-7 má­zsával magasabbak. — Végül, milyen újdonsá­gok várhatók a szeptember 28—30-i, lassan hagyomá­nyosnak számító, nagy szak­mai érdeklődéssel kísért bá­bolnai napokon? — Sok újdonság lesz, hogy csak. néhány példát mond- pak, a Rába 280-as, és ház­táji .traktora, különböző gé­pek, és újdonságok a faj­tákban, a hozamfokozókban, a fermentációs programban. t. i. Fotó: Gál Edit rövid lejáratú hitel kama­tál» szintén a tartalékalap terhére számolhatják el azok az üzemek, amelyekben a kalászos gabona, a kukori­ca, vagy más kapásnövény a megelőző három év átlagá­hoz képest 25 százaléknál nagyobb mértékben károso­dott. A tartalékalappal nem rendelktező szövetkezetek az aszály miatti hitelek kama­taira a TOT és a TESZÖV- ök által meghatározott fel­tételekkel a kölcsönös támo­gatási alapból kérhetnek pénzügyi fedezetet. Az aszály következtében előállt takar­mánykiesés miatt lehetőség nyi.lt a jövő esztendőben ese­dékes tehénselejtezés rész­beni előrehozatalára. Ameny- nyiben a korábban felvett állami támogatás fejében vállalt ötéves tartási köte­lezettség az idén lejár, te- hénlétszám-csökkenés ese­tén a támogatás összegét nem kell visszafizetni. Ha a. tartási kötelezettség 1983 után jár le, akkor a nagy­üzemeknek két éven belül kell pótolniuk a tehénlétszá­mot. A kizárólag aszálykár mi­att pénzügyi hiánnyal záró mezőgazdasági nagyüzemek veszteségének a rendezése a mérlegadatok alapján, vesz­teségrendezési eljárás nél­kül, a saját tartalékalapok és más alapmaradványok felhasználása után nagyobb­részt állami dotációból tör­ténik. Ilyen rendezésre azok­ban a gazdaságokban kerül­het sor, amelyekben a szán­tóföldi növénytermelés ho­zamértéke az előző három év átlagához képest húsz százaléknál nagyobb mér­tékben csökkent. A levelező tagozaton a fel­nőttek képzésének tizenket­tedik tanévét kezdik augusz­tus 29-én a békéscsabai Ke­mény Gábor Szakközépisko­lában. Az idén a négyéves leve­lező tagozaton is bevezetik az autó- és vasútforgalmi ágazaton a heti két­napos oktatást. Az el­múlt évek során ugyanis az volt a tapasztalat, hogy a tanulók az iskolai foglal­kozásokon jobban el tudják sajátítani a tananyagot, mint otthon, magukra hagyatva. A hétfői és a keddi napokon hivatalos konzultációs lehe­tőséget biztosítanak a tanu­lók számára, amelyen ugyan a megjelenés nem kötelező, de mindenképpen hasznos lesz. A tanítás szeptember 5-én kezdődik a Kemény Gábor Szakközépiskola felnőtt le­velező tagozatán, s addig el is fogadják a dolgozók je­lentkezését. Három szakterületen ta­nulhatnak tovább a tovább tanulni kívánó felnőttek. A közlekedésgépészeti szakkö­zépiskola gépjárműtechnikai ágazat levelező tagozatán, a közlekedési szakközépiskola autóforgalmi ágazat levelező tagozatán és a közlekedési szakközépiskola • vasútforgal­mi ágazat levelező tagozatán. A gépjárműtechnikai ágaza­ton a tanulmányi idő négy Kondoros Az 1981—85-re vonatkozó ciklusprogram időarányos végrehajtásáról, valamint a településtisztasági és kör­nyezetvédelmi feladatok vég­rehajtásának tapasztalatai­ról tárgyalt augusztus 25-i, ■tegnápi ülésén Kondoros nagyközségi tanácsa. Mind­két napirendet Mokran Má­tyás tanácselnök terjesztet­te elő. A nagyközségi tanács 1980. decemberében fogadta el 1981—85-re szóló ciklusprog­ramját, amely a település gazdasági és társadalmi éle­tében tervezett legfontosabb feladatokat tartalmazza, alapvetően azokra a javas­latokra, véleményekre épít­ve, amelyek a választásokat megelőző jelölő gyűléseken hangzottak el. Az elmúlt két és fél év eredményeiről, vázlatosan: az alapellátást biztosító in­tézményhálózat korszerűsí­tésében nem sikerült jelen­tős változást elérni. A nagy­község gazdasági élete fej­lődött, ezt mutatja az is, hogy nőtt az egy lakosra ju­tó átlagjövedelem. Javult a kereskedelmi ellátás, — ugyanez nem mondható el a szolgáltatásokról. Bővült az alapközmű-hálózat, megkez­dődött a programban nem is szereplő felújítás az orvo­si rendelőben, s a gázellá­tás megoldása. A településtisztasági és környezetvédelmi feladatok végrehajtása a nagyközség­ben alapvetően eredményes, bár a szervezett tisztasági mozgalmat még nem sike­rült megteremteni. év a levelező formában, heti egy alkalommal (kedd du.) konzultációval, tanévenként három kötelező beszámoló­val és tanév végén osztály­vizsgával. Az autó- és vasút­forgalmi ágazatok levelező tagozatán a tanulmányi idő szintén négy év, de heti két alkalommal (hétfő és kedd) foglalkozással. Ezeken is évi háromszori beszámoló a kö­telező, és az év végi osztály­vizsga. Mindhárom ágazatra a beiratkozás feltétele, hogy az ágazat jellegéhez kapcso­lódó szakmák valamelyiké­ből szakmunkás-bizonyít­vánnyal, vagy legalább há­rom évi szakirányú gyakor­lattal rendelkezzen a tovább tanulni akaró dolgozó. (Ezekről az iskola, valamint arról, hogy az iskola elvég­zése után milyen munkakö­rökbe helyezkedhetnek el a végzett felnőtt tanulók, rész­letes felvilágosítással szol­gál.) Mindhárom tagozaton kö­zépiskolát végzettek is foly­tathatnak tanulmányokat, de csak szakmai tárgyakat ta­nulnak, és havi 50 forint tagdíjat kötelesek fizetni. Akik végül sikeres érettsé­gi vizsgát tesznek, azok tech­nikusi minősítő vizsgára je­lentkezhetnek továbbtanulás céljából. A jövő, 1984/85-ös tanévtől a technikusi vizs­gák letételére már a Ke­mény Gábor Szakközépisko­lában is lesz lehetőség. Dombiratos Tegnap délután a kever- mesi Nagyközségi Közös Ta­nács társközségében, Domb­iratoson tartotta meg Dom- sik Jánosné tanácselnök el­nökletével soros ülését. A testület először is ellátoga­tott a felújított és átszerve­zett dombiratosi ABC-be, majd folytatta ülését, ame­lyen dr. Uhrin Dezső, a HNF nagyközségi bizottsá­gának titkára megemléke­zést tartott az alkotmány ünnepe alkalmából. Első napirendi pontként a tanácstagok 'megvitatták, majd elfogadták a Domsik Jánosné előterjesztésében készült írásos anyagot és szóbeli kiegészítést a lejárt határidejű tanácsi határoza­tok végrehajtásáról, s a végrehajtó bizottság elmúlt hároméves tevékenységéről. Ezt követően dr. Szabó Sándor, Békés megye Taná­csának általános elnökhe­lyettese ünnepélyesen át­nyújtotta Domsik Jánosné tanácselnöknek a megyei tanács határozatát dokumen­táló oklevelet Kevermes és Dombiratos nagyközségi kö­zös tanáccsá- nyilvánításáról. Második napirendi pont­ként a testület a Mezőko- vácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kevermesi és dombiratosi egységeinek áruellátásáról szóló írásos beszámolót vi­tatta meg. A tanácstagok rendkívüli aktivitással vet­tek részt a vitában, számos, az ellátással, szolgáltatás­sal kapcsolatos gondot vet­ve fel. A vitát követően a tanácselnök, Domsik János­né javasolta a határozati ja­vaslatok módosítását. A tanácsülés végezetül be­jelentésekkel zárult. (bse) A Fővárosi Tanács és a budapesti KISZ-bizottság összefo­gásával készült 40 lakás 70 mozgássérültnek ad otthont. A lakásokat úgy építették, hogy a mozgássérültek minden igé­nyét kielégítse (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) Intézkedések az aszálykárok pénzügyi rendezéséről Tanácsülésekről jelentjük Cserbenhagyok ásolom a napilapból: „Eljárás indult cser- benhagyás vétsége mi­att Tordai Sándor foglalko­zás nélküli ellen, aki... a jobb oldali első kerékkel rá­hajtott Dombai József lábá­ra. A férfi a kezében tartott gyermekkel a földre zuhant, de szerencsére ... Tordai, bár .látta, hogy mi történt, nem állt meg, segítségnyújtás nél­kül továbbhajtott...” Naponta kínálják az újsá­gok az idekívánkozó példá­kat, amelyek jelzik, hogy él­nek közöttünk olyanok, akik felelőtlenek, nem vállalják tettükért a felelősséget, sőt embertelenek. Mi másnak nevezhetném azokat, akik például tudva- tudják, hogy a gépjármű ve­szélyes üzem, véletlenül is történhet baleset; s még te­tézik a balesetforrást: nem is ritkán ittasan ülnek a kormány mögé. Közülük so­kan fennakadnak az ellen­őrzéseken, ráfizetnek, mei't oda a jogosítványuk. Való­színűleg ilyenkor már szán- ják-bánják tettüket. S még örülhetünk, ha nem okoznak maradandó bajt. Számtalan­szor kérdeztem magamtól a soha meg nem válaszolhatót: hogyan merik e társadalmi normákat semmibe vevő em­berek veszélyeztetni az édes­anyám, a gyermekeim, az unokáim életét?! Figyelmeztető cikkek szá­zai intenek az iskolaév be­fejezésekor: szülők, vigyáz­zatok gyermekeitekre, veszé­lyes hely játszásra az utca, s ne engedjétek tilos helyen fürödni szeretteiteket. S ugyanezekben az újságokban a híroldalon szaporodnak a tudósítások: „tiltott helyen fürdött”, „nem tudták ki­menteni”, „belefulladt, bele­fulladt ...” Képtelen vagyok szabadul­ni a példák sorától,- amelyek bizonyítékai a közömbösség­nek, a szabályok felrúgásá­nak. Egyik ismerősöm csak­nem életét vesztette, mert az autójavítóban elfelejtette a szerelő visszacsavarni a csa­vart, és útközben mondta fel a kocsi a szolgálatot... Csakhogy amiről eddig szóltam, egyéni felelőtlenség. Nem mintha az utak ámok- futói nem okoznának súlyos tragédiákat, nem juttatnák eszünkbe, hogy sok a gátlás­talan, csak magával törődő" ember. Ámde, aki — s ezt is sokszor emlegetjük — ag­resszív az utakon, aki a köz­lekedés során cserbenhagyja áldozatát, az, aki azt hiszi, hogy a rendelkezések, sza­bályok nem neki szólnak, akkor hágja át azokat, ami­kor akarja —, az nagyobb közösségben, családjában, munkahelyén sem lehet kü­lönb. Ezek azok, akik nem húzzák meg a csavart, s rán­tanak egyet a vállukon, ha netán kiderül, ki tette; ezek azok, akik miatt kétszer-há- romszor kell visszatérni ugyanazt a munkát elvégez­tetni, mert előszőne nem volt ínyükre a tisztességes munka. Ezek miatt tolódnak el a határidők egy-egy épít­kezésen. Hány panasz hangzott már eű a környezet szennyezett­sége miatt? Kit ne bántana, hogy a valaha fürdésre csá­bító folyók, tavak, ma sok helyen élvezhetetlenek? Ti­losba ledobált sittek, elha­gyott lomok, olajos, mocskos járművek piszka szennyezi folyóinkat, és hírneves üze­mek szennyvize károsítja a vizet, a víz élőlényeit, pusz­títja a környezetet... ír­tunk már fertőzött ivóvíz­ről, gondatlanság okozta mérgezésről. Irtunk követ­kezményeiről is: bírságot fi­zetett egyén és gyár. De va­lami mégsem hagy nyugod­ni, mert ismétlődnek a je­lenségek, napjainkban sem csökken azoknak a száma, akik nyugodtan élik életü­két, noha magatartásukkal egész társadalmat sértenek. Lehet, hogy már megbün­tették azokat, akik gondat­lanságból erdőtüzet okoztak a tikkasztó nyárban Zala, Vas és más megyékben. Őket megbüntették, de másutt új tűz lobbant. .. Még nem jelentették a hi­vatalos szervek, mi okozta Békésen a Piac^ téri gázfoga­dó és -elosztó állomáson a robbanást. De az ismert a jelentésekből, hogy a hiba- elhárítás során nem tartot­ták be az óvórendszabályo­kat. Miért nem tartották be az óvórendszabályokat? S ha nem történik baleset, ki szólt volna a szabályok megsze­gőinek? Egyáltalán, észrevet­ték volna, hogy ott és még sok-sok munkahelyen fittyet hánynak a munkavédelem­re? Hány életet kioltó, egy életre megnyomorító, csalá­dokat megszomorító baleset­nek kell ahhoz történnie, hogy szigorúbbak legyünk a magunk alkotta szabályok, rendelkezések semmibevevői­vei szemben? De mondan­dóm ennél több. Felelősségre kell vonni a munkahelyek első számú ve­zetőit is, akikre rábízta a társadalom kisebb és na­gyobb közösségeit. Akiknek nemcsak az a feladatuk, hogy sürgessék a munkát, hanem az is, hogy ügyelje­nek: miként látják el teen­dőiket az emberek. Idejében kell figyelmez­tetni, megróni, felelősségre vonni mindenkit, aki megtű­ri maga körül a rendetlen­séget, a fegyelembontást. Idejében, amíg a rendetlen­ség, a fegyelmezetlenség, a normákat felrúgó, semmibe vevő magatartás, a csak lát­szólag emberséges, valójában káros, elnéző vezetői stílus nem okoz tragédiát. Sokáig nem felejtem el az utóbbi idők legszomorúbb temetését, a harmincnál is több egymás mellett sorako­zó bányászkoporsót. A lep­let, amely, örökre leborította a koporsókat, a lassú gyász­zenét. A televízió vitt el a szerencsétlenül jártak bú­csúztatására, a végső tisz­tességadásra. Percekig né­mák voltunk a képernyő előtt. És mit érezhették a hozzátartozók? Én soha nem látott emberek halálától ren­dültem meg: korukat, mo­solyukat, szokásukat, tekin­tetük villanását sem ismer­tem. Anyám sírt a képernyő előtt, s tudom, hogy a har­minchét bányász értelmetlen halálán, vele együtt egy or­szág zokogott. Minap megjelent a kikül­dött kormánybizottság je­lentése: az Oroszlányi Szén­bányák márkushegyi bánya­üzemében 1983. június 22-én bekövetkezett sújtólégrobba­nást súlyos emberi mulasztá­sok sora okozta. A közvetlen bűnösök bíróság előtt felel­nek majd, a bánya vezetői is büntetést kapnak az üzemi lazaságokért, fegyelmezet­lenségekért. S folytatódik a hír: „Szabálytalan munka­végzés idézte elő a Mecseki Szénbányák Béta bányaüze­mében június 14-én történt sújtólégrobbanást, amelynek következtében nyolc bá­nyász életét vesztette, nyolc pedig súlyos sérülést szenve­dett . ..” „Az üzemi utasí­tásban foglalt előírások megsértése okozta a Nógrádi Szénbányák Kányái üzemé­ben június 22-én történt kő­zetomlást, ahol két bányász életét vesztette . ..” egnyugvást kellene érezni: lám, a felelő­sök megkapják bün­tetésüket, s felelőtlenségük- súlyát, a mulasztás lelki ter­hét egy életen át nem "he­verhetik ki. Nem érzek még­sem elégedettséget, a gond tovább nyomaszt: ők már örökre megtanulták, hogy a fegyelmet be kell tartani, be kell tartatni. De megértette- e általuk, példájuk nyomán minden munkahélyi vezető, minden dolgozó, utcán köz­lekedő, hogy senki sem él­het különéletet, senki nem nézhet el tilos táblák fölött fölényesen: mit neki regu­la? Senki sem legyinthet, ha apró vagy nagyobb dolgok­ban megsértik a rendet. Ne hunyjuk be szemünket a tár­sadalmi normákat megbon­tok tettei előtt. Mi. akik fe­lelősen élünk, dolgozunk, többen vagyunk. Mi fogjunk össze. Az ilyen-amolyan cserbenhagyókat — mielőtt tragédiákat okozhatnának — tanítsuk, kényszerítsük rend­Sági Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents