Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-24 / 199. szám

1983. augusztus 24., szerda Szomszédolás CSONOHiD |f * n W “*'*0 » Miaríl n lKLAJr Bedolgozók ^Csongrád me­gyében. A bedolgozó a leg­olcsóbb munkaerő. És nem véletlenül, amikor manap­ság egy munkahely kialakí­tása olykor 1 millió forint­ba (vagy még többe) kerül, akkor a bedolgozók eseté­ben ez az összeg mindössze pár ezer forintot tesz ki. Hiszen otthon dolgoznak, vagy csak a saját kézügyes­ségükkel, vagy egy egysze­rűen kezelhető kisgépre tá­maszkodva; nem kell to­vábbá számukra sem az üze­mi konyhát, sem a vállalati bölcsődét, óvodát, sem más kedvezményekét biztosítani. Ráadásul elvégzik mindazo­kat ak apróbb munkákat a félkész vagy készterméke­ken, amelyek benti foglal­koztatásban gazdaságtalan­nak minősülnének. A statisztika szerint a megyei helyzetkép meg­nyugtató: a bedolgozók ará­nya — Csongrád megyében számos háziipari szövetke­zet tevékenykedik! — ko­rábban is, jelenleg is maga­sabb az országos átlagnál. (Létszámcsökkenés természe­tesen a megyében is van: míg 1977-ben 3608 bedolgo­zót tartottak nyilván, ad­dig 1982-ben már csak 2703- at.) DűMmm^áo Pirosodik a fűszerpaprika. Színesedik, pirosodik a fű- szerpaprika a 4 ezer hektárt felölelő szegedi tájkörzetben, s a jövő héten megkezdik a szedést. A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat termeltetési osztályától kapott tájékozta­tás szerint a szokatlan ará­nyú aszályt a szárazságtűrő fűszerpaprika is megsínylet­te. de nem olyan mérték­ben, mint az egyéb növé­nyek — írja a Délmagyar- ország. — A csövek — a kényszerérés miatt — kiseb­bek, mint más esztendők­ben. A gazdaságok úgy ké­szülnek a betakarításra, hogy a „piros aranyból” semmi ne menjen veszendő­be. Éppen ezért az idén nem szedik géppel a termést. Mindenütt kézzel szüretel­nek, mert csak így van le­hetőség a gondos válogatás­ra, osztályozásra, a többszö­ri szedéssel a csövek egyen­letes beérésének kivárására. A gazdaságok ezen az őszön is számítanak a diá­kok segítségére a szedésben. Az elmúlt években kiala­kult és már szinte hagyo­mányosnak mondhatók egyes nagyüzemek és isko­lák — e téren kölcsönösen előnyös — kapcsolatai. Elkészült. Elkészült végre a szegedi Hámán Kató is­kola. Hét évvel ezelőtt zár­ták be, amikor életveszé­lyessé vált a régi épület. Az építkezési előkészületek tar­tottak kissé hosszú ideig, hiszen a CSOMIÉP csak há­rom évvel ezelőtt kezdhette a nagy munkákat, a teljes födémcsere, a világítás és fűtés korszerűsítése, a csa­tornahálózat újjáalakítása. Egyszóval az iskola teljes rekonstrukciója összesen 36 millió forintba került. Az új tanévben hazaköltözhetnek tanárok és gyerekek, akik eddig a Béke utcában és a főiskolai 2-es gyakorlóban voltak albérlők. 900 tonna hal évente. A hajdúszoboszlói Bocskai Ha­lászati Termelőszövetkezet elnöke így . összegzi tevé­kenységüket: — Jelenleg 800 hektár természetes vízen és 430 hektár tavon gazdálko­dunk, jobban mondva foly­tatjuk a halászatot. A szán­tóföldi gazdálkodásunk sem­mivel sem különbözik a mezőgazdasági szövetkezete­kétől, 80 mázsa fölötti ku­koricát, meg 50 körüli búzát mi is tudunk termelni. De térjünk vissza a fő profil­hoz, a halászathoz. A ter­mészetes vizet nálunk a Ke­leti-főcsatorna jelenti, halá­szat szempontjából mienk Balmazújvárostól Bakonsze- gig, s mienk a bakonszegi tógazdaság' is. Az említett 430 hektár tófelület pedig a mesterséges lehetőséget je­lenti. Ezeken a területeken tavaly összesen 900 tonna halat termeltünk. Nyitottabb iskolákat! Az elmúlt héten Debrecenben tanácskoztak a hajdú-bihari pedagógusok. Vajó Péter, az Országos Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese a fejlesz­tés követelményei között ki­emelte, hogy az elkövetke­zendő 10—15 évben lényege­sen növelni kell az iskola- rendszert, s ezzel együtt az iskola belső világának ha­tásfokát, a képességfejlesz­tés, a szocializáció, a sze­mélyiségformálás hatékony­ságát. A képességek sokol­dalú fejlesztése megköveteli, hogy az iskola nyitottabbá váljon a társadalomban. Fo­kozottabban figyelembe kell venni a nemzeti kultúra iránti igényeket: nagyobb gondot fordítva az egységes általános műveltségre és a szakmai képzés javítására. ' Az iskolák belső életének és irányításának továbbfej­lesztése érdekében fontos feladat ezen oktatási intéz­mények önállóságának és önfejlesztő képességének megteremtése. Kívánatos, hogy a pedagógusoknak na­gyobb beleszólásuk legyen az őket érintő tartalmi és személyi kérdésekbe. Az is­kolának egyre fokozottabban gyermek- és ifjúságközpon­túvá kell válnia, figyelembe véve az egyént, a személyes érdekeltséget, a motivációt. AicLÁO lortrt SZOLNOK MEGYEI VI LAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MEGYE PÁRTBIZOTTSÁG £S A MEGYEI TAKÁCS LAPJA Négy hónappal korábban. A VI. ötéves terv időszaká­ban megállapított termelés- fejlesztési célok között első helyen szerepelt a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben egy korszerű sertéshizlaló szak­telep kialakítása, felújítása, fiővítése. A tsz saját építő­brigádjai 1981. augusztus el­ső napjaiban fogtak hozzá a beruházáshoz. A szövetkezet szocialista brigádjainak tár­sadalmi munkája is nagy­mértékben hozzájárult ah­hoz, hogy az 5400 férőhely- lyel bővített szaktelepet az eredetileg tervezett 1983. december 31-i határidő he­lyett, az alkotmány és az új kenyér ünnepének tiszteleté­re, augusztus 19-án átadhat­ták rendeltetésének. Huszonhatmillió forint gazdasági bírság. A Pénz­ügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának indítvá­nyára — miszerint a ME­ZŐGÉP Tröszt Szolnoki Me­zőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalata sza­bálytalan árképzéssel dur­ván 22 millió forint tisztes­ségtelen haszonra tett szert — 1982 októberében a Leg­felsőbb Bíróság 26 millió forint gazdasági bírsággal sújtotta a vállalatot. A ME­ZŐGÉP nem nyugodott bele az elmarasztaló ítéletbe és perújrafelvételt kért. A Szol­noki Megyei Bíróság helyt adott a kérelemnek, elfo­gadta a vállalat érvelését, a Legfelsőbb Bíróság azonban nem. Megszületett a végle­ges döntés. A Legfelsőbb Bíróság újabb ítélete, amely egyértelműen elmarasztalta a MEZŐGÉP-et, és a koráb­bi, a 26 millió forint gazda­sági bírságot kiszabó ítéle­tet hatályában fenntartotta. összeállította: P. F. Tűz, víz Míg 1978-ban 49 millió, ta­valy már 120 millió forintot fizetett tűzkárokra ügyfelei­nek az Állami Biztosító. Ennyivel több, illetve na­gyobb tűz pusztított volna tavaly? Nos, a fő ok nem ez, hanem arról van szó, hogy a háztartások egyre jobban felszereltek, több a drága gép, berendezés, szí­nes tévé, értékes bútor. A tűz, a robbanás, a vihar, vagy éppen a csőrepedés te­hát nagyobb értékeket tesz tönkre. Mi okozhat tüzet az ott­honokban nyáron? Elsősor­ban a meghibásodott vil­lanyvezetékek, a gáztűzhely, és a felügyelet nélkül ha­gyott, gyufával játszó gye­rekek. A tűznél nem kisebb károkat okozhat az ottho­nokban a vihar, a csőrepe­dés, vagy egy nyitva felej­tett vízcsap is. Ez utóbbiak képesek akkora kárt okozni, mint egy-egy vihar, vagy nagy mennyiségben lezúduló esővíz. Tavaly már megha­ladta a vihar- és csőrepe- déskárra kifizetett összeg a 100 millió forintot. Különö­sen hosszabb szárazság ide­jén, amikor vízhiány is elő­fordul, gyakori, hogy nyit­va felejtik a lakásokban a vízcsapokat, s amikor hely­reáll a vízszolgáltatás, a kiáradó víz elönti a lakást, sőt emeletes házakban több­nyire az alatta levő lakáso­kat is. Mivel az otthonok biztosítása felelősségi koc­kázatot is tartalmaz, a biz­tosító fizeti ki a másoknak okozott károkat is. Ti. n Monimpex mézexportja A nyári szárazság ellenére jó közepes termésre számíta­nak a méhészek, s így meg­felelő mennyiségű árualap­hoz juthat a mézet expor­táló Monimpex Külkereske­delmi Vállalat is. Tervei sze­rint a tavalyihoz hasonlóan mintegy 13 ezer tonna mé­zet értékesítenek külföldön, s ebből 15-16 millió dollár bevétel származik. A mézkivitel mennyiségi szintjének fenntartásához ru­galmas üzletpolitikára, több új termék bevezetésére és fokozott piacfeltáró munká­ra van szükség. A méz iránt ugyanis csökkent a külpia­con a kereslet, s ez nehezíti az eladást. A vállalat fel­mérte az igényeket, s ennek megfelelően a közel-keleti országokban a hordós téte­lek helyett fokozzák a ka- pósabb fél—egy kilogram­mos üveges méz arányát. Szí­vesen vásárolják külföldön az üvegbe, a méz közé he­lyezett lépdarabot, és külön a lépet is. A mezőgazdaság növény- állományának változása ha­tással van a méz összetéte­lére. A korszerű technológia szerint az aratás után a tar­lót nem hagyják parlagon — mint régen —, hanem felszántják, így kevesebb a vadvirág, és a méhlegelő so­ványabb; kevesebb a virág­méz. Ehelyett viszont a mind nagyobb napraforgótáblák kínálnak mézgyűjtési lehető­séget, s a napraforgóméz ki­tűnő exportcikk. A hibrid napraforgók többségének vi­rágában azonban a nektár túlságosan mélyen van, s így azt a rovarok nem tudják kellőképpen kigyűjteni. Ju­goszláviából a mezőgazdasá­gi üzemek rövid virágot adó vetőmagot vásároltak, s a vetésterület több mint felét már e fajta adja. Ez nem csupán a méhészeknek ked­vezőbb, .hanem a méhek fo­kozott beporzó munkája nyo­mán a napraforgó-termelő üzemnek is: növelheti általa a termésátlagot. Hasznos ötlet Szabadidő-park Orosházán Orosházáról, ha Tótkomlós irányába haladunk, a város határában bal oldalon ta­lálható az Új Élet Tsz bo- gárzói lóversenypályája. Ezt a'nagy területet eddig csak a lovasversenyek ide­jén használta ki a szövetke­zet. Nem lehetne-e az év más időszakában valamire használni a zöld pályát? .— kérdezték többen is. Aztán néhány megbeszélés, és már­is megszületett az ötlet: sza­badidő-parkot alakítanak ki a fák övezte térségben. Maja János, az Üj Élet Tsz közgazdasági elnökhelyette­se, az ötlet egyik szerzője készségesen kalauzol a hely­színen. — Az első megbeszélést a ) park ügyében május 17-én tartottuk, s látja, azóta már áll ez a hajóhinta — mutat a frissen újra. festett, hatal­mas játékszerre. Továbbhaladunk, egy mér­leghinta, vagy ahogyan töb- (ben ismerik, libikóka követ- ’ kezik a sorban. — Gondoltunk arra is, hogy amikor kijönnek ide hétvégeken az emberek, le­gyen egy kis harapnivaló és ital. Ezért mór korábban egy ,,tanyacsárdá”-t alakítot­tunk ki. Itt úgy tervezzük, hogy különböző egytáléte­leket, hűtőipari termékeket vásárolhatnak majd az ide­látogatók. Üdítő italról' és sörről is gondoskodunk, si­került beszerezni egy mo­dern hűtőberendezést. Van­nak asztalok és székek is a fedett helyen, így kényel­mesen fogyaszthatnak a vendégek — folytatja az el­nökhelyettes. Két férfi serényen dolgo­zik az épülő iker tekepályá­nál. — Tudjuk, hogy a férfi­ak szeretnek sportolni, ezért két tekepályát hozunk létre. — Jaj, tudja, hogy meny­nyit kellett szaladgálni a tekegolyókért — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Kriczky József, a szövetkezet mű­vezetője, aki a szabadidő­parkhoz szükséges különbö­ző eszközök beszerzését kap­ta feladatul. — Sajnos, Ma­gyarországon nem sikerült tekegolyókat szerezni, végül is csehszlovák és román ba­rátaink segítségével megol­dódott ez a gond is — mondja a vékony, magas férfi. Ahogy továbblépkedünk, egy homokozó tűnik fel előttünk. — Ezt a gyerekeknek épí­tettük, csakúgy, mint a pgncsolóvályúkat, a vizet majd később vezetjük ide — magyarázza az elnökhe­lyettes. A lóversenypálya fedett lelátóján békés csend ho­nol. Rajta és körülötte itt is, ott is szotyolahéjat so­dor a nyári szellő. Csodál­kozásomat látva, Maja János így folytatja: — Ez a leg­újabb kezdeményezésünk „eredménye”, mármint a szotyolahéj — mondja mo­solyogva. — A Békés me­gyei Moziüzemi Vállalattal közösen egy szabadtéri park­Készül a tekepálya mozit hoztunk létre. Pén­teken esténként vannak a vetítések, s az elmúlt évek sikerfilmjeit láthatják a né­zők. Nekünk száz fizető né­zőt kellett garantálni. Mi mindezt vállaltuk, s leg­utóbb a többszörös Oscar- díjas Ben Húrt például több mint háromszázan tekintet­ték meg a kellemes péntek estén. Jövőre korábban sze­retnénk nyitni a Park mozit. A területen kiépített sza­lonnasütő helyeket alakítot­tunk ki. Tudja, az az igaz­ság, Orosházán nincs olyan hely, ahol nyugodtan ren­dezhetnének a különböző kisközösségek vagy a csalá­dok szalonnasütést. Rájuk is gondoltunk. Legutóbb pél­dául a Hotel Alföldben tar­tózkodó osztrák turisták egy csoportja sütött itt szalon­nát. s vidám hangulatban töltötte el az időt. A helyszíni tájékozódás után az elnökhelyettes szo­bájában folytatjuk a beszél­getést. — Az elképzeléseinkben szerepel egy kosaras hajó­hinta felállítása. Már el is hoztuk Orosházára a deb­receni Vidám parktól ezt a játékszert. Azután több­féle mászóka is lesz a gye­rekeknek, néhány már hasz­nálható. Egy hatalmas for­góhordót készít a Május 1. Szocialista Brigád. Kosár­labdapálya, kispályás lab­darúgó-mérkőzések játszá­sára alkalmas pálya, nyúj­tók és kondicionáló park­rész várja majd a városból kilátogató vendégeket — so­rolja tovább Maja János. — Szövetkezetünk dolgo­zóinak társadalmi összefo­gásával készült ez a szabad­idő-park. Jelenleg 18 szocia­lista brigád működik ná­lunk, s valamennyi- vállalt a feladatokból. Különösen sokat tett már eddig is a Május 1. és a Bánki Donát brigád. KISZ-fiataljaink is bekapcsolódtak a munkák­ba— mondja Kriczky Jó­zsef. — Lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek arra is, hogy kocsikázzanak. így megsze­retik a lovakat, s lehet, hogy a későbbiekben szövetkeze­tünk lovasutánpótlását biz­tosítják. A park pénteken délutántól vasárnap estig áll — természetesen felügye­let mellett — a szórakozni, sportolni vágyók rendelkezé­sére. Ha minden elkészül, várhatóan a jövő év május elsején egy majálissal „nyit­juk" meg hivatalosan. A to­vábbiakban majd az igé­nyeknek megfelelően bővít- • jük. Jelenleg, egy-egy szép. napos hétvégén 40—50 ven­dég jön ide. Távolabbi dé­delgetett vágyunk, hogy a KISZ KB-val közösen „no­mád nyaralást” biztosíta­nánk az idelátogató fiata­loknak. Van néhány fahá­zunk is, ott tudnánk szállást adni a vendégeknek. Persze, ezek még a jövő tervei... Hogy miért csináljuk? — kérdezhetné. Urbanizálódó világunk embere, a lakóte­lepeken bezártan él a kő­tengerben. Jólesik neki, ha kimehet a természetbe, s felszabadultan kikapcso­lódhat. Nézze, ezen nekünk semmi anyagi hasznunk nincs. De nem is ezért csi­náljuk ... — mondja befe­jezésül az elnökhelyettes. Az ötnapos munkahét ál­talánossá válásával megnö­vekedett a családok sza­bad ideje. Gyakran hallani: — Hova menjünk a gyerek­kel. itt nincsenek hegyek, az utazás pedig drága. Nos, az orosházi Űj Élet Tsz hasznos kezdeményezé­se — a szabadidő-park létre­hozása — segít a választás­ban. Verasztó Lajos A hajóhinta Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents